A tegnapi jeles napon végre elérkezett a közel fél évtizede halogatott ünnepség: hivatalosan is átadták az Admiral Gorskovot, új nevén INS Vikramadityát Indiának.
A jeles eseményt Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és A. K. Antony indiai védelmi miniszer is megszemlélte, azonban a képzeletbeli kulcsokat a Roszoboronexport igazgatóhelyettese, Igor Sevastyanov adta át a hajó új kapitányának, Suraj Berry-nek. A tervek szerint a hordozó november 30-án indul el Indiába, ahol várhatóan a Karwar közelében található tengerészeti bázison fog állomásozni. Ugyan a Vikramaditya átadása megtörtént, azonban még korántsem képes teljes pompájában tündökölni, ugyanis a fegyverrendszeri még nem lettek befejezve, ezért az Indiába tartó hosszas úton két fregattból és egy rombolóból álló kezdetleges indiai hordozókötelék fogja kísérni.
Az átadási ceremónia
No de miért is írtam azt, hogy végtelen ez a történet? A témában kevésbé jártas Olvasóinknak álljon itt egy kis összefoglaló az INS Vikramaditya kálváriájáról:
India második repülőgép-hordozója 1978-ban látta meg a napvilágot Baku néven a Kijev-osztály (Projekt 1143.4) tagjaként. A Szovjetunió összeomlása után nem maradhatott egy függetlenné vált ex-szovjet állam fővárosának a neve a hajón, ezért 1990-ben Szergej Gorskov tengernagy után újrakeresztelték a méretes hajót, amelyen ekkortájt már csak hébe-hóba repültek az utolsó orosz VTOL repülőgépek, a Jakovlev Jak-38-asok. Egy 1994-es kazánrobbanás következtében átesett javítás után még 1995-ben visszatért az aktív szolgálatba, azonban egy évvel később végleg kivonták az állományból és eladásra kínálták fel.
A Baku még teljes pompájában 1988-ban | Forrás: Wikipédia ,
A fordulat az azóta kibelezve rozsdásodó hajónál 2004-ben állt be, amikor India szerződést kötött Oroszországgal a Gorskov átépítéséről és modernizálásáról, illetve hozzá való hajófedélzeti MiG-29K/KUB repülőgépek vásárlásáról. Akkoriban másfél milliárd dollárban állapodtam meg a felek, illetve egy 2008-as átadási határidőben. 2008-ban persze nem volt sehol semmilyen „kulcsrakész” hordozó, ráadásul az árcédula is meglódult az ég felé, pontosabban 974 millió dollárral lett drágább hajó, amit persze az indiaiak nem akartak kifizetni, melynek következményeként komolyabb diplomáciai csatározások is kialakultak. Végül 2009-ben az orosz fél valahogy leverekedett egy 833 millió dolláros pluszköltséget az indiai vezetés torkán, az új átadási határidőt pedig 2012 decemberére tűzték ki.
Ilyen volt… | Forrás: militaryrussia.ru ,
A botrányoktól sem mentes Vikramaditya 2012-ben végre elkezdett tényleg egy repülőgép-hordozóhoz hasonlítani, amit mi sem bizonyít jobban, hogy kihajóztak és orosz-indiai vegyes legénységgel megkezdték vele a tengeri teszteket – igaz, némi csúszással ezt is. Persze Murphy az Murphy, mert ugyan a turbó fokozatba kapcsolt tesztprogram során végre repülőgép is járt, sőt mi több, landolt a fedélzetén, de a 2012 szeptemberi nagy sebességű teszteken a Vikramaditya kazánjai közül jó pár totálkáros lett, ami a legszerencsésebb esetben is javítással eltöltött hosszú hónapokat sejtetett.
Az indiaiak idei talán legörömtelibb híre, hogy végre hazavihetik az INS Vikramadityát | Forrás: Wikipédia ,
A kazánok renoválása után idén júliusban újra gőzerővel indultak meg az állami tesztek, ahol a Fehér-tengeren abszolválják a 39,2 csomós maximális sebességet, a Barents-tengeren pedig a MiG-29K/KUB gépekkel is gyakorlatoztak, illetve sor került az első éjszakai fel- és leszállásra is. Még a tengeri tesztek közben elkezdenek olyan, bizakodásra adó nyilatkozatok érkezni a felújítást végző Szevmash részéről, hogy idén most már tényleg, de komolyan átadják a hajót. A tegnapi napon, november 16-án pedig valóban megtörtént a „csoda”, 8 év után indiai zászló került India második hordozójára. Kíváncsian várjuk, merre kanyarog tovább az INS Vikramaditya eddig sem éppen unalmas története.
Közreműködött: boki