|

Vége az alkudozásnak az ex-Gorskov ügyében?

A közelmúltban elég gyakran szerepelt híreinkben az indiai haditengerészet következő – ezúttal is csak használt – repülőgép hordozója, a néha Admiral Gorskov, a leendő INS Vikramaditya. Állítólag, mondjuk állítólag lezárult a hordozó áráról folyó “háború”.

vikramaditya

A legutóbb felröppent, iszonyatosan magas, tokkal-vonóval 3,9 milliárd Dolláros árról szóló hírek felrebbenésével párhuzamosan sejteni lehetett, hogy ezt már nem fogja lenyelni India, ahogy tette az eredeti 1,5 milliárdról 2,2 milliárdra emelkedő árcédulával annak reményében, hogy 2015 magasságára 2 hordozó köteléke is lehessen.

Magas rangú indiai védelmi illetékestől származó értesülések szerint az elmúlt időszak folyamatos tárgyalásai meghozták gyümölcsüket és alapvetően bebetonozottnak tekinthető a hordozóért fizetendő cirka 2,2 milliárd Dolláros összeg.

“Biztosak vagyunk benne, hogy a Gorskov felújításának teljes költsége 2,2 milliárd Dollár magasságában megáll.” – nyilatkozta a meg nem nevezett forrás. Ugye mindenki emlékszik, hogy a 2004-ben megállapított, 1,5 milliárd Dolláros ár a hordozó felújítását – cirka 970 millió USD – és 16 MiG-29K árát tartalmazta… A 2011-2012 között esedékes tengeri tesztekért kért állítólagos 600 millió Dollárt már korábban sikerült lealkudniuk.

A. K. Antony indiai védelmi miniszter a múlt héten még azt kommunikálta a parlament felé, hogy a leendő INS Vikramaditya végső, az indiai haditengerészet által felügyelt tesztjei 2012 decemberére befejeződnek. Úgy tűnik tehát, hogy Moszkvának mégiscsak sikerül túladni a hordozón.

vikramaditya

Azért még ha mostantól ez ügyben minden további buktatók nélkül halad, az indiai haditengerészet repülőgép hordozó vonalon azért továbbra is tartogat érdekes kérdéseket. Nevezetesen, hogy milyen hordozók is lesznek az INS Vikramaditya kollégái. A saját építésű Vikrant-osztály képviselői, avagy csak egy Vikrant, majd az egyik csúcskategóriát képviselő Queen Elizabeth, avagy kivárják a Prince of Wales-t és csak az? Ezen a napokban felrebbent pletykáról egyelőre még mindkét érintett fél mélyen hallgat.

34 hozzászólás “Vége az alkudozásnak az ex-Gorskov ügyében?”

  1. Talán mégsem.Azt gondolom egy Kirov és köteléke egy nagyságrenddel nagyobb csapásmérő erőt képvisel mint egy orosz hordozó és köteléke!
    Tekintve a Mig-29k gyengécske csapásmérő potenciálját illetve hatótávját!
    Talán a légvédelme jobb az igaz!
    Inkább arról van szó hogy ezzel a hordozóval India egy szűk körű klubbnak válik tagjává tehát inkább ez presztizskérdés!

  2. Csak éppen nézd meg, hogy mekkora területet fedhet le egy hordozó az egy szem Kirovval szemben…

    A Kirov egyfeladatos igazából. A MiG-29K meg multifunkciüs eszköz.

    A Kirov mellé hiányzik az, ami nélkül félkarú óriás. RORSAT.

  3. A Kirov sok száz kilóméterre tud csapást mérni bármi ellen,akár atomtöltettel is!
    A Mig-29k-ból mennyit is vesznek?2 tucatot?Milyen precíziós fegyvereket vethet be?Hasonlókat küldtek vissza a feladónak az Algériaiak nem?
    Igazi légvédelmi eszköz nem rossz,de van jobb is!
    Arra amire Indiának kell ahhoz elég drága.
    Ezenkívül a hordozó önmagában modern kísérők nélkül ringatózó vadkacsa a tavon,kellene azokból is vagy fél tucat
    Na meg amcsi mintára pár támadó tengeralattjáró s erre csak a Nerpa látszik egyedül lehetségesnek!
    Racionálisabb egy Kirov képességű hajó nem?

  4. A Kirov csak egy példa volt!
    India nagyhatalom kíván lenni és egy nagyhatalomnak van pl atombombája repülőgéphordozója ,atomtengralattjárója stb.
    A nagyhatalmi látszathoz a Gorskov kitűnő választás bár drága eléggé!
    Egy flottában viszont egy sor más tényező is kell hogy legyen.
    Ezek is hiányoznak.
    Egy indiához nem mérhető országgal háborúznak állandóan és képtelenek legyőzni!A hordozó viszont ebben nem segít!Ezért nem értem őket hogy nem valódi csapásmérő eszközt vesznek hanem egy egy torpedóval elsüllyeszthető vagy egy bombával megbénítható(repfedélzet) hordozót!

  5. A Kirov sok száz kilóméterre tud csapást mérni bármi ellen,akár atomtöltettel is!

    Egy MiG-29 miért is nem? Ma egy 200 kt-os töltet párszáz kilós.

    Ezenkívül a hordozó önmagában modern kísérők nélkül ringatózó vadkacsa a tavon,kellene azokból is vagy fél tucat.

    Miért? A Kirov az szerinted mi? Ki ne találd már, hogy az egyedül “sétafikál”. Micsoda képzavar. :)

    Racionálisabb egy Kirov képességű hajó nem?

    Nem, nagyon nem. Az szovjetek is csak azért építették, mert hordozót képtelenek voltak rendeset csinálni.

  6. India nagyhatalom kíván lenni és egy nagyhatalomnak van pl atombombája repülőgéphordozója ,atomtengralattjárója stb.

    Az atombomba szóról szokjunk már le. Atomtöltettel ellátott repcsire pakolható rakéta, de inkáb ICBM vagy SLBM. Ma egy atombomát szállító gép célba érkekezése alig biztosított a kis darabszám miatt egy kis/középhatalom számára.

    Egy indiához nem mérhető országgal háborúznak állandóan és képtelenek legyőzni!A hordozó viszont ebben nem segít!Ezért nem értem őket hogy nem valódi csapásmérő eszközt vesznek hanem egy egy torpedóval elsüllyeszthető vagy egy bombával megbénítható(repfedélzet) hordozót!

    Itt mos kiről beszélsz? Kivel háborúzik India? A Kirovra szerinted az utolsó mondat nem igaz?

    Tényleg ilyen nehéz gondolkodásra bírni az agysejteket?

    Légyszíves valami összetetteb és követhető gondolatmenetet, mert ez így zagyvaság.

  7. Mélyen tisztelt Molnibalage!
    Sztem olvasom az összes kommentedet a sok oldalon amire írsz.
    Le kéne szoknod arról az idegesítő szokásodról hogy mindenkit tárgyalótermi alapossággal a sárba tiporsz akinek más véleménye van dolgokról.Mindenhol fő megmondóként lépsz fel és csak a saját kifacsart véleményét regéled.
    Mégegyszer leírom amennyiben a logikus gondolkodású és 100-on pörgő agysejtjeid nem fogták volna:a Kirovot példaként említem!
    Sok jó képességű hajó rohad oroszföldön amit megvehetnének a Gorskov csak egy lehetőség a sok közül!
    Szerintem India sok éve háborúzik kissebb nagyobb intenzitással Pakisztánnal és ebben a háborúban nem a tengeri erő a döntő!
    Bocs ha élesen fogalmazok de másnak is lehet véleménye nem csak neked.

  8. Mélyen tisztelt Molnibalage!
    Sztem olvasom az összes kommentedet a sok oldalon amire írsz.
    Le kéne szoknod arról az idegesítő szokásodról hogy mindenkit tárgyalótermi alapossággal a sárba tiporsz akinek más véleménye van dolgokról.

    Nem te vagy az első aki nem érzi a stílust, amiben írok. Leírom feketén fehéren, hogy mi van. Mi ebben a sárbatiprás?

    Írsz a háborúról. Kivel? Rákérdeztem. Hol a sárbatiprás?

    Mindenhol fő megmondóként lépsz fel és csak a saját kifacsart véleményét regéled.

    Kifacsart vélemény? Hm… Lássuk.

    A szovjetek a Moszkva osztály építése óta szuperhordozóról álmodnak. A nagyhatalmak levetett hordozóira mindig volt kereslet. India, Brazília és Argentíba is így szerzett. Rakétás cirkálóra annyira nem fájt a foguk.

    Akkor mi a logikus következtetés?

    Mégegyszer leírom amennyiben a logikus gondolkodású és 100-on pörgő agysejtjeid nem fogták volna:a Kirovot példaként említem!

    Mármint milyen példaként? Mert a Kirov mai napig egyedülálló hajóosztály igazából. Minek a példája akar lenni egy egyedi valami?

    Sok jó képességű hajó rohad oroszföldön amit megvehetnének a Gorskov csak egy lehetőség a sok közül!

    Egy félig rohadóval is szívnak. Akkor minek is vennének bármit a többi roncs közül? A jobb hajókat úgy ahogy kipofozzák vagy kipofozták már az oroszok, a többi megy a levesbe. Kérlek osztály és szám megnevezzésel mutasd meg, hogy melyek ezek a hajók, amikről írsz.

    Szerintem India sok éve háborúzik kissebb nagyobb intenzitással Pakisztánnal és ebben a háborúban nem a tengeri erő a döntő!

    Micsoda? Hol? Napi szinten páncélos ütközetek és légi csaták lennének? Ne keverjük már a terrorizmust a nyílt háborúval szerintem, mert ez a szezon és fazon esete.

  9. Látod-látod!
    Erről beszélek!
    Az észérveket amúgy fogom nem is rosszak csak a stílus számomra túl szájbarágós!
    A nagyhatalmak levetett hordozóiból mikor is adtak el utoljára?
    És hányat?A harcértékükről mi a véleményed?Például a dél-amerikai hordozókról?
    Vagy akár a jelenlegi angol hordozókról?
    Ha akarod utána túrhatok hogy mi az osztály és projekt számai az orosz hajóknak de ezek nem a szívügyeim!
    Az egész kommentemmel csak azt kívántam elmondani hogy India a flottafejlesztésben kapufákat lő, mert anyahajóval egyedül Sri-lankát tudja fenyegetni a környéken senki mást!
    Lehet ezzel sem értessz eggyett és tételesen megcáfolod de nem érdekel!

  10. hmm.. Ha számolgatunk,India (lassan realizálódó (?) álmaiban) legalább 4 repülőgép hordozó is szerepel? hmm…
    És most felejtsük el hogy egyik másik (és valószínűleg harmadik) milyen minőségű (lesz)!
    Miért kellhet ennyi?
    1. Pakisztán miatt? – nem valószínű emiatt ekkora tengeri ütőerő.
    2.Nagyhatalmi ambíció? – Végül is van rá pénzük..(megoldják)
    3.Ellensúlyozni akarnak valamit?- mégis mit? Az Oroszokat? Amerikát? Kínát?…

    És ezt a fent említett államok majd csak úgy mosolyogva hagyják?

    Legalább 4 hordozóhoz csinos mennyiségű kísérő hajó, no és persze szép számú repülő kell.
    Ebben az esetben ezeket honnan szereznék be? Főleg ha belegondolunk, hogy ha az oroszok tovább bénáskodnak, India simán letolja őket a tengerekről-óceánokról (persze ez nem is kicsit van így leegyszerűsítve- hiszen az oroszok mindent megtesznek hogy legyen CV-jük (lásd MISTRAL, és licensze, évek óta tervezgetett CV építési álmok)
    És valóban, a hordozó flotta (flották) nem minden, kell még sok más tengeri szerkentyű is, de a CV-k ugyanakkor státusszimbólumok is..

    Mindezek fényében az “Admiral Gorskov, a leendő INS Vikramaditya” vásárlás, finoman szólva még nem teljesen lefutott ügy.

  11. Egyszóval az oroszok nem biztos hogy szívesen látnák a legrosszabb forgatókönyvet, hogy nekik egy hordozójuk van, az Indiaiaknak meg több.
    Miközben a fölényt egy saját hordozó eladásával támogatták.

  12. Molni+Tyutyu:

    Kirov:
    Az osztály a II Világháborús, folyamatosan modernizált és nagy hatótávolságú csapásmérő robotrepülőgéppel felszerelt Iowa osztály ellensúlyának tervezték és építették. Amire kiválóan alkalmas. Egyébként egy megfelelő rakétafegyverzettel ellátott hajóra (akár csatahajóra is!) van kereslet csak nincs kínálat (Argentína is vett egyet, csak az angolok elsüllyesztették a modernizálás előtt). Egy repülőgép hordozó csapásmérő ereje repülőgép, ami ellen van megfelelő védelem. A ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárókat csak nagyhatalmak üzemeltetnek. Egy nagy méretű, jó légvédelemmel és/vagy páncélzattal ellátott _csapásmérő_ hadihajó szerintem nem eladó.

    Az USA-nak (ha jól emlékszem) megvan mind a 4 Iowa. A Kirov osztály 4 hajóval készült (+1-et terveztek, mert csak mi vagyunk a Szovjetúnió! :-D). Szerintem nem véletlen. Bár a Kirovot szétbontották (szerintem súlyos reaktor-hiba miatt), a többit használják, vagy elrakták a “spajzba”.

    Ugyanakkor a Kirov, Iowa nem igazán alkalmas “kisebb” feladatra, mint nagy felszíni hajók, városok, csapatösszevonások elleni csapásmérés. Mivel a harcászat a jobban szeparálható tűzerő irányába tolódik el, gyakorlatilag elrettentő erő kivételével nem igazán jó semmire. Persze ha pl. a gránitok felét valami kisebb, és végfázisban pontosan (2 m-en belüli) célra vezethető eszközre cserélnék (és természetesen megfelelő harci fejjel látnák el), alkalmas lenne part menti tűztámogatásra is.

  13. Az osztály a II Világháborús, folyamatosan modernizált és nagy hatótávolságú csapásmérő robotrepülőgéppel felszerelt Iowa osztály ellensúlyának tervezték és építették.

    Ez nem igazán értem. Az Iowa osztály a annyira páncélozott, hogy kb. atomtöltettel lehetett volna másvilágra zavarni vagy tengóval. Atomtöltetű rakéta meg volt nem Kirov osztályú hajókon is szép számmal.

    Egy repülőgép hordozó csapásmérő ereje repülőgép, ami ellen van megfelelő védelem.

    Miért? A Kirov fegyverzete ellen nincs? Konkrétan repülőkkel támadható a hajó még a Kirov fegyvereinek hatótávolságán kívűl. RORSAT nélkül semmit nem ért a hajó, mert max. Tu-95 gépek adhattak volna adatot a rakétafegyverzet indításához.

    Az USA-nak (ha jól emlékszem) megvan mind a 4 Iowa.

    A modernizációt nem tudom, hogy mind a négy egységen azonos mélységben végezték -e el. A hajók egy évztizede vay régebb óta nincsenek szolgálatban, tartalékként sem számolnak velük, egy kivétellel. Mind múzeumhajó, az Iowa kivételével asszem.

    Persze ha pl. a gránitok felét valami kisebb, és végfázisban pontosan (2 m-en belüli) célra vezethető eszközre cserélnék (és természetesen megfelelő harci fejjel látnák el), alkalmas lenne part menti tűztámogatásra is.

    Kicsit drága mulatság lenne és kb. 20 db fér a hajóra. Ez az ágyúval verébre eset, csak az ágyú alatt is túl nagy hordozóeszköz van.

  14. Molni:

    Egy repülőgép ellenintézkedése nagyságrendekkel egyszerűbb egy szuperszónikus/ballisztikus rakéta elleni akciótól (márcsak a reakcióidőből adódóan is).

    Az Iowa-kat nem egyformán modernizálták, de nincs két egyforma Kirov sem. A páncélzat majdnem mindegy, a védelmet inkább a létfontosságú rendszerek egymástól nagy távolsága adja. Persze elég masszív a hajó, így ez megnehezíti a csapásmérést. Tengeralattjárónak elég szerencsés találat kell, vagy nukleáris fej. Volt olyan a 2. VH-ban, hogy egy csatahajó 16! torpedótalálat után merült el (persze volt olyan, hogy 1-től). A legkisebb hajó, ami atomot hordoz, az egy szovjet naszád! (missilie-boat). Itt a csapásmérő képesség/sérülésállóság a hasonlóság (nem egyezőség, mielőtt ezt is szétszeded :-D). A Kirov (elviekben persze) elegendő tűzerőt hordoz, hogy atom nélkül a tenger alá küldje az Iowát (és viszont), a kisebb hajók kevésbé.

    Rakéták:
    Persze, hogy nagy költség (20 gránit van rajta, ha jól emlékszem, ebből 10-et ki lehetne váltani, meg a hajó elleni robotrepülőgépeket is lehetne többcélúra cserélni), de egyrészt több fér ide, másrészt egy 3-500 kg-os harci fejjel ellátott rakéta már alkalmas nem csak harcászati feladatok végrehajtására. Persze a közvetlen tűztámogatás még mindig korlátozott, de a Moszkva, a leendő Mistral és egyéb “apró” vasak itt ki tudják segíteni. A tűzelőkészítést megoldja rakétákkal (mint ahogy a sivatagi viharnál valamelyik Iowa fedélzetéről indított tomahawk-ok).

    “Veréb-lövészet”: pont ezt írtam a végén az előző hozzászólásomban is :-D

    Off

    egyébként egy dolgot kérek, ne önmagad elli támadásként vedd az írásaimat, hanem a véleményem kifejtésének, ami a ti vitátok alapján merült fel bennem

    on

  15. egyébként egy dolgot kérek, ne önmagad elli támadásként vedd az írásaimat, hanem a véleményem kifejtésének, ami a ti vitátok alapján merült fel bennem

    Dehogy veszem. :)

    Egy repülőgép ellenintézkedése nagyságrendekkel egyszerűbb egy szuperszónikus/ballisztikus rakéta elleni akciótól (márcsak a reakcióidőből adódóan is).

    Ezzel azért nem értek egyet, mert egy repülőgép sokkal dinamikusabb profillal repül, mint egy rakéta. Persze nem képes egy vadász egy Gránithoz mérhető potenciált hordozni, de a csatatéren szinte bárhol felbukkanhat, mint fenyegetés. Egy hajó köteléket felderíteni egy hordozónak nagyon könnyű, ha van AWACS és ezt messze a légvédelmi fegyverek indítási zónáján kívűl megteheti. Egy Kirov méretű hajó 500-600 km-ről is felderíthető, onnantól a fenyegetés irány elég konstans.

    Egy hordozó akár 1000 km-ről is indíthat támadást és több irányból közelíthet. A gond az indiai hordozó szerény kapacitása. Azonban már egy 40 gépes kötelék is brutális csapásmérő erőt jelent. Nem véletlen, hogy a jenkik annyira fostak a Tu-22M flottától. Egyszerűen és gyorsan bekeríthető vele egy hordozócsoport, RORSAT támogatással meg aztán ehaj!

    Volt olyan a 2. VH-ban, hogy egy csatahajó 16! torpedótalálat után merült el (persze volt olyan, hogy 1-től).

    Ez asszem a Yamato volt. Erősen páncélozott cucc és lehet, hogy 6 után is elmerült volna, de rövid idő alatt kapiott ennyit. Nem volt rá esély megállapítani, hogy kevesebb estén mi lett volna. Ma hatékonyabb robbanóanyagok vannak, mint akkor. a torpedók ráadásul légi indításúak voltak, azok asszem nem 533 mm-esek voltak. Kisebb robbanófej volt rajtuk.

    A Kirov (elviekben persze) elegendő tűzerőt hordoz, hogy atom nélkül a tenger alá küldje az Iowát (és viszont), a kisebb hajók kevésbé.

    Ez az, amit nem értek. Az Iowa “all or nothing” páncélfelépítésű csatahajó. A rakéta vélhetőleg a nagy visszaverő feületre mozdul rá. Ezek szerintem jól páncélozottak. Ha csak a rakéták fele éri el a cél – 10 db – akkor azért kicsit meredek kijelenteni, hogy ettől elsüllyedne hagyományos robbanótöltettel a hajó szerintem. Harképtelen lesz az tuti, mert az antennáknak és egyéb finom rendszereknek, annak lőttek.

    Az indított Tomahawkok olyan célok ellen mentek, ami első nap piszok veszélyes lett volna csapásmérő gépeknek. Az F-117 csapásmérő kapacitás erősen véges volt.

  16. Molni!
    Ennek az egész sorozatnak az az értelme hogy mire is készül India a flottafejlesztésével!
    Egyszerüen szerintem az Indiai óceánt akarja lefedni kötelékekkel.
    Az amcsi flotta túl erős azzal nincs mit tenni de kínának azért van ott keresnivalója és az is erős flotta kiépítésén fáradozik.
    Ezenkívűl ott van Indiának a saját kis szívügye srí lanka amihez flotta partraszálló képesség illetve légifölény kéne!
    Egy flottát nagy hajónak illik vezetni ezek lennének a hordozók vagy más komoly egységek.
    Indiának egy komolyabb flottából nemcsak a hordozók hiányoznak hanem eleve majdnem minden.Nincs ssn-jük nincs légvédelmi hajóosztájuk nincs modern tengeralattjáró elhárításuk,de ők a legnagyobb legdrágább egységgel kezdenek.
    Amúgy meg a rorsat ha jól emlékszem jövőre kiépül nem?

  17. Azt gondolom az oroszoknak nincs olyan tengerük amire igazából szuperhordozó kéne!
    Északra jégre minek,a fekete-tengerre hogy egy klasszikust idézzek ágyúval verébre,a csendes óceánhoz meg nincs elég kikötőjük….:)
    Készítenek pár zsebhordozót mint a mistral és lessz egy alapvetően rombolókból-fregattokból álló flottájuk.
    Visszatérve a Kirovra sztem fel lehetne rá simán rakni az új orosz-indiai hajórombolót nem?

  18. Molni:

    Amikor a célpont sebessége megközelíti az ellenintézkedés (rakéta) sebességét, elég kicsi az esély az elfogásra. Ezt persze fel lehet túrni, de pl. _szerintem_ a gránittal egyidős eszközök nem tudnák leküzdeni. Kérdés, hogy mennyire tudták ezt fejleszteni…

    A gránit 750 kg-os robbanófejet hordoz (kb ekkorák voltak a késői páncéltörő bombák is a vh-ban) vagy 500 kT termonukleáris fejet. Kb 600 km a hatótávja, és képes külső irányítást is venni (pl Maciról :-D)

    Az úgy elég masszív hagyományos fejjel is.

    Egyébként egy 2,5 M páncéltörő fej (7 tonnás cuccal mögötte) átmegy a páncélon (izomból :-D) és mögötte robban. Gyakorlatilag az ágyútorony kivételével bárhol.

    Gyanítom egyébként a gránit is képes többféle megközelítési profilra.

    Torpedó: a Yamato testvérhajója volt, a neve most nem ugrik be (a Yamato asszem 35 páncéltörő bombát kapott :-D). Igazából írtam már, hogy nem a közvetlen találati kár a veszélyes, hanem a járulékos károk (elsősorban a tűz). A nagy hajóknak a mérete nagyobb védelmet ad, mint a páncélzat, a jelenlegi rombolóerőnél.

    Tomahawk-ok: aha :-D. Pont ezt írtam én is :-D Ez az, amire a Kirov jelenleg nem annyira alkalmas (nincs igazán ilyen eszköz rajta) de alkalmassá tehető.

    Ugyan azt beszéljük tulajdonképpen: a Kirov nem alkalmas hordozó helyett, de részfeladatokat kiválthat. Ahogy írtam:

    “Ugyanakkor a Kirov, Iowa nem igazán alkalmas “kisebb” feladatra, mint nagy felszíni hajók, városok, csapatösszevonások elleni csapásmérés. Mivel a harcászat a jobban szeparálható tűzerő irányába tolódik el, gyakorlatilag elrettentő erő kivételével nem igazán jó semmire.”

  19. Amikor a célpont sebessége megközelíti az ellenintézkedés (rakéta) sebességét, elég kicsi az esély az elfogásra.

    Miért is? Közeledik feléd. Gyakorlatilag csak az újtjába kell tenni valamit. Az ASAT is így működött. A légkörben annyi előnyöd van, hogy közvetlen ütközés sem kell. Lehet, hogy 20-30 éve nagy ász volt a Gránit. Ma is az, de azért egy olyan rendszernek ami egy műholdat is leszed – némi felkészüléssek – annak egy légköri sokkal lassabb nem manőverező cél nem éppen a megoldhatatlan feladat szerintem.

    Az úgy elég masszív hagyományos fejjel is.

    Valóban impresszív, én is tudtam hogy ekkora. Csak éppen szerinten ez nem páncéltörő. Magyarán szép nagyot pukkan és a hagyományos páncélozatlan célt valóban szét is kapja, de azér egy II.vh-s csatahajó páncélzata kicsit más tészta. Nézd meg, hogy a Musashi és Yamato mit kibírtak. A nagy sebesség az, ami még jelenthet pusztító erőt, de a raktatet nyilvánvalóan gyengébb a csatahajók páncélzatánál. Kárt fog okozni, de ettől nem süllyed el könnyen egy majd 60 ezer tonnás hajó.

    Egyébként egy 2,5 M páncéltörő fej (7 tonnás cuccal mögötte) átmegy a páncélon (izomból :-D) és mögötte robban. Gyakorlatilag az ágyútorony kivételével bárhol.

    Ácsi. A 7 tonna az indítási tömeg. Tetemes része üzemanyag. Mire odaér azért messze nem ennyi lesz.

    Gyanítom egyébként a gránit is képes többféle megközelítési profilra.

    És itt a következő. Alacsonyan fix, hogy 3.5 Mach nem megy, mert nincs az az anyag, ami ezt kibírná és az orrkúp max. szénszálas műanyag lehet, mert a radarnak kell valami EM hullám számára jobban átjárható, mint a hőálló acél.

    Torpedó: a Yamato testvérhajója volt, a neve most nem ugrik be (a Yamato asszem 35 páncéltörő bombát kapott :-D). Igazából írtam már, hogy nem a közvetlen találati kár a veszélyes, hanem a járulékos károk (elsősorban a tűz). A nagy hajóknak a mérete nagyobb védelmet ad, mint a páncélzat, a jelenlegi rombolóerőnél.

    http://olli.freeweb.hu/mus.html

    Friss. :)
    Pont leírta ő is, hogy egy ekkora monstrum pusztán méretéből fakadóan sokat kibír.

    Ugyan azt beszéljük tulajdonképpen: a Kirov nem alkalmas hordozó helyett, de részfeladatokat kiválthat.

    Erről van szó. Viszont drága. Valamivel több pénzért viszont egy multifunkciós platformot lehet venni helyette, ha a technológia már megvan. Akkor már inkább Kuznyecov. Az pont a fenti szemlélet. A világ leghibridebb hajója taján. Igazából olyan, mint egy “rakétás csatahajó” – azért csatahajó, vízkiszorítása alapján érdekes lenne cirkálónak hívni… – aminek saját vadásszázada van. Viszont ez a hajó hibája is egyben. Vagy hordozó kell vagy rakétás cirkáló. Keverni nem jó semmit, mert a végeredmény felemás lesz. A Kijev osztályhoz hasonló, csak nem Forger szintű valami repül rajta.

  20. Néhány apróság csak:

    Szerintem a radar+egyéb “szemét” széttörik a becsapódásnál, és jön a harci rész (kb mint a páncéltörő-gyújtó kézifegyver lövedéknél a köpeny+keményfém mag, közötte a gyúelegy). Azaz jól bemegy és jól felgyújt és/vagy összetör mindent. A többi már csak idő kérdése :-D Az biztos, hogy páncéltörő, mert minnél mélyebben robban (és azért a szerkezeti elemeket sem árt átütni), annál több kárt okoz (csak nehogy “túlszaladjon” :-D).

    Valóban a gránit 30 éves. Akkori technika. Gyanítom, most valami jobb kéne :-D A 7 tonna akkor az indító tömeg (jó pontosan tudni…) akkor a becsapódó rész csak 3t ? Az sem kevés. Szerintem az orrkúp (Ivánékat ismerve) még hűtött is. Mondjuk nitrogénnel. Úgysem kell sokáig :-D Bár passz, hogy ezen hogy lát át a radar, de azt tudom, hogy ki***t gyors. Lehet rajta akár kettős robbanófej is (egy kumulatív konzervnyitó és egy áthatoló robbanó. Ivántól bármi kitelik, és elég keveset írtak róla magyarul.

  21. Nem hiheti senki hogy egy pl brahmos vagy egy SS-N-27 Sizzler 3M-es becsapódását bármilyen páncél kibírja!
    De tegyük fel kibírja de kibírja e a 30 másodpercen belül becsapódó másik 3-at is?
    A páncél kibírja talán de a hajótest kettétörik és a teljes fedélzetet letarolja.

  22. Nem hiheti senki hogy egy pl brahmos vagy egy SS-N-27 Sizzler 3M-es becsapódását bármilyen páncél kibírja!

    Nem csak a sebesség számít, a tömeg is. Nézd meg, hogy az nagy csatahajók mivel lövöldöztek egymásra és számítsd ki a mozgási energiát. A pontos megfogalmazás az, hogy mai hajó nem bírja ki.

    A páncél kibírja talán de a hajótest kettétörik és a teljes fedélzetet letarolja.

    Pont erről van szó a fenti linken. Egy nagy hajón lokálisan nagy pusztítást csinána a felépítményben, de egy felülről jövő találat max. egy fregatott törne ketté vagy azt sem. Alulról egy torpedó. Na az viszont simán. A víz sokkal jobban vezei a nyomáshullámot, ezt nagyon régóta tudják. Szintén fenti link.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.