A napokban a Bloomberg lehozott egy írást, amit egy olyan jelentésből mazsoláztak össze, amit a védelmi minisztérium felügyelői hivatala (Office of the Inspector General) készített még az idei év júniusában. A vizsgálat alapján a Boeing a 2008-ban elnyert, 4,3 milliárd dolláros, első körös CH-47F beszerzés óta negyedszer alkalmazott tisztességtelenként összegezhető árképzést a Pentagon pénztárcájának rovására.
A Bloomberg által beszerzett aktuális jelentés tanúsága szerint a Boeing akár 16,6 millió dollárral is túlárazta az Army CH-47F Chinookjai részére szállítandó alkatrészek végső árát. Ez persze kerekítési hibaként is kezelhető, de a helyzet illusztrálásra alkalamazott példák alapján a Boeing valóban többször is nem éppen jó partneri hozzállásról tett tanúságot. A júniusi jelentés ugyan nincs mellékelve, de ezen említett, illetve a 2008 óta lefolytatott korábbi 3 vizsgálat eredményeiből történő mazsolázgatás alapján úgy tűnik, hogy nagyjából az a helyzet, hogy a Boeing egyrészt több esetben is túlbecsülte a CH-47F programhoz szükségs új alkatrészek mennyiségét, illetve alkalmanként iszonyatosan túlárazva adott alkatrészeket.
A mostani, akár 16,6 millió dolláros túlárazás kapcsán a jelentésben többek között egy olyan dologgal szemléltették, honnan jött össze az összeg, mint az áttételházak esete. Ez alapján mondjuk a Boeing és az Army is hunyó, lévén a Boeing egyik javaslata az volt, hogy a 2008-as, 188 (+34 opció) gépről szóló rendelés ezen vonatkozását 232 darab használt elemmel oldaná meg, ám javasoltak egy olyan utat is, hogy azért emellett csak legyártanának 142 új áttételházat is, hátha mégiscsak kellenének. Erre az Army rá is bólintott, egyből 2,6 millió dollárra emelve ezen amúgy csak 1,2 millió dolláros részköltséget.
Egy másik felhozott példaként már sokkal sárosabb a Boeing, lévén a program kapcsán 65 új reduktor legyártását jelölték meg a gépek hátsó rotojához, mert számításaik szerint erre a gépek 56 százalékánál szükség lesz. A valóság ezzel szemben azt mutatta, hogy az első 50 gép esetében mindössze egyetlen egyszer volt szükség új gyártású alkatrészre. Ezen elszámolás 1,6 millió dollárral növelte a költségeket.
Korábbi jelentések alapján ezen felül voltak olyan kis mókáik is, miszerint az árazási politikájuk miatt az Army 13,7 millióval többet fizetett tartalék alkatrészekért, olyanok miatt, mint amikor egy amúgy 10 dolláros csapágyperselyt darabonként 2 286 dollárért számítottak meg Boeing-ék. Hasonló eredményre jutott egy 2011 májusi vizsgálat is, mikor egy 23 millió dolláros rendelésen 13 millió dolláros túlárazást találtak abból kifolyólag, hogy a Boeing például 644,75 dollárért adott egy olyan műanyag elemet, amit egy másik ügy kapcsán 12,51 dolláros darabáron szerzett be as Pentagon.
Ezen felül egy 2008-as vizsgálat alapján a Boeing akkoriban 1,9 milliárd dollár megalapozatlan pénzmaghoz szeretett volna hozzájutni – ennek alapja egy olyan számítási formula volt, amivel a védelmi szállítók megemelkedett költségeinek fedezésére dolgoztak ki. A vizsgálatot végző hivatal közleménye szerint ezt az összeget végül 272 millióra nyomták le a tárgyalások során.
Menetközben, 2013 júniusában megkötésre került a CH-47F program második, 5 éves szerződése, melyben a Boeing 4 milliárd dollár ellenében 177 CH-47F-et kell átadjon – további 38 gépre pedig opció van ezen szerződésben.
CH-47 gyártósor | Fotó: Boeing ,
Hogy történt-e változás? Nos, az Army illetékesei szerint igen: alaposabb volt az ajánlat vizsgálata és a Boeing is „igen jelentős” módosításokat hajtott végre az ajánlatában.
A védelmi minisztérium felügyelő hivatalának állásfoglalása amúgy az, hogy a 2008-as szerződés meglehetősen tág mozgásteret adott a Boeing-nek azzal, hogy nem szabályozta kellően az új gyártású, illetve az újrahasznosított alkatrészeket, azokról a döntés lehetősége a Boeing kezében volt. Nem volt szabályozva, hogy mi elfogadható és mi nem. A Boeing ezt kihasználva pedig a kivitelezés folyamán lényegesen kevesebb új alkatrészt alkalmazott, mint azt az ajánlatában jelezte. A szerződés alapján emiatt azonban jogilag nem igen van esély kárpótlás kérésére, avagy a védelmi kassza így járt. Ugyanakkor azt hozzáteszik, hogy a Boeing esetleg önkéntesen adhat kárpótlást…