HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Nem talál vevőt feleslegessé vált Pilatus PC-7 MkII propellereseire a Dél-Afrikai Légierő. Az 1993-ban beszerzett 60 példányból 35 felújításon esett át, ezeket már újra használatba vette a légierő, míg 18 további repülőképes darabot eladásra ajánlottak. Utóbbiak számára egyelőre nem találnak új gazdát, pedig a típus kiválóan megfelel a pilóták alapképzésére. Ezért is döntött 2008-ban a helyi kormány 35 példány modernizálása mellet. A felújított PC-7-esek – helyi nevén Astra – amerikai Honeywell kijelzőket és navigációs rendszereket, köztük GPS-t kaptak a pilótafülkébe. Az így átalakított típus első repülését tavaly szeptember 19-én hajtotta végre, majd hamarosan megkezdődött a gépek leszállítása. Az utolsó példányt június 25-én adták át a Langebaanweg-i légibázison működő pilótasulinak, ám később még 3 példányt kapott a Silver Falcons (Ezüst Sólymok) elnevezésű műrepülő csoport.

—

Az Alenia Aermacchi újraindította az M-346 Master típus tesztrepüléseit. A világ élvonalába tartozó kiképzőgép egyik prototípusa május 11-én zuhant le Olaszország területén, ezt követően rendelt az olasz gyártó repülési tilalmat az összes példányra. A gépek még 3 hónappal később sem szakadhattak el az anyaföldtől, ám augusztus 22-én ismét megkezdték a repülési próbákat. Erre a baleset műszaki vizsgálatai után kerülhetett sor, melyek során – a gyártó elmondása szerint – sikerült azonosítani a problémát. Utóbbit nem hozták nyilvánosságra, ám a módosításokat már kidolgozták, és azt sikerült is elfogadtatni a Légi Fegyverkezési Igazgatósággal (Direzione Armamenti Aeronautici – DAA).

Az F-35A és B variánsai után a hajófedélzeti C is bebizonyította légi után tölthetőségi képességét. Az első égi randevúra augusztus 20-án kerítettek sort, a tanker az USAF flottájából származó KC-135, míg a fogadó a haditengerészet Patuxent River bázisáról felszálló CF-1 jelölésű F-35C volt. A pilótafülkében Patrick Moran alezredes foglalt helyet.

A Boeing belekezdett a KC-46A második példányának összeszerelésébe. A műveletet a szárnyfőtartó építésével indul, melyhez egy különleges gépet használnak. A második gép munkálatai kevesebb mint két hónappal követik az első példányét, mely egy több mint 14 éves periódus kezdetét jelzi. A repülési tesztekhez összesen 4 gép készül, közülük az első januárban gurulhat ki a gyártó üzeméből. A második márciusban követi, míg egy év múlva már mind a 4 példány a hangár falain kívül lesz.

Két fontosabb projektről is lerántotta a leplet a francia DGA, mely mindkettő a Rafale-hoz köthető. Az első a típus passzív felderítőképességének javítását célozza meg, a feladat a TRAGEDAC elnevezést kapta. Az ötlet hogy szinkronizálják a gépek passzív felderítőrendszereinek – OSF infravörös képalkotó rendszer és a Spectra önvédelmi rendszer (melynek része a radar és lézeres besugárzásjelző, valamint a közeledő rakétákra figyelmeztető rendszer) – működését a többi gép hasonló berendezéseivel, a Link 16-os adatátviteli rendszer segítségével. A lépés több pozitívummal is jár, ezek közül a legfontosabb, hogy így, háromszögelős módszerrel csak a passzív rendszerek használatával is kiszámítható egy tárgy távolsága.
A másik fontos fejlesztés a típus felszerelése aktív rakétacsalival. Ennek fejlesztését LEA névre keresztelték, az aktív elektromágneses csali feladata zavarni és magához „vonzani” a levegő-levegő és levegő-föld rakétákat. A LEA különlegessége, hogy a hasonló fejlesztésekkel ellentétbe a Rafale nem húzza maga után, hanem a „szokásos” infracsapdákhoz és dipól kötegekhez hasonlóan kidobja az indítóból. Egy vadászbombázó 4 LEA-t vihetne magával minden bevetésre, ez elegendőnek tűnik, az amerikai vadászbombázók általában egy vagy két rakétacsalit, az Eurofighter Typhoon szintén két csalit vihet magával egy töltéssel.