A Boeing augusztusban megkezdte az F/A-18E/F Super Hornetből kialakított Ultra Hornet demonstrátor tesztprogramját, melyre azóta újabb érdekesség került fel.

A Missouri-ban található üzemben bemutatott gépcsoda az alapot adó Super Hornethez képest kisebb radarreflexióval rendelkezik, felszerelhető illeszkedő póttartállyal (CFT), és egy a törzs alá szerelhető zárt fegyvertárolóval. Augusztus elején még csak a CFT-kkel repült a típus, mostanra már felkerült rá az alacsony észlelhetőségű fegyvergondola is.

„A pilótáknak ugyanolyan érzés vele repülni” – mondta Ricardo Traven, a Boeing tesztpilótája a 680 kg tömegű CFT-kel és a 930 kg tömegű fegyverkonténerrel felszerelt demonstrátor repülési tulajdonságait jellemezve.

Ez is volt az erőfeszítés célja, nyilatkozta már Paul Summers, a Boeing F/A-18E/F és EA-18G programjának igazgatója. A CFT-k nem keltenek ellenállást a szubszonikus sebességtartományban 0,84 Mach sebességig, sőt 0,6 Mach környékén kisebb ellenállása van a gépnek, mint a tartályok nélkül. Az ellenállás a szuperszonikus tartományban emelkedik valamelyest, de csak egy, a törzs alatti csepp alakú póttartállyal összehasonlítható mértékben.

A kísérleti, üzemanyagot ténylegesen nem tartalmazó illeszkedő póttartályokat egy a U.S. Navy állományából lízingelt Super Hornet-re szerelték fel. A sorozatgyártott darabok tervezett tömege 395 kilogram lesz, és darabonként 794 kilogram (~ 1000 liter) tüzelőanyag befogadására képesek, ami 481 kilométerrel toldja meg a hatótávot a Boeing illetékeseinek közlése szerint.

Az illeszkedő póttartályokhoz hasonlóan a törzs alá szerelt fegyverkonténer is az aerodinamikai tesztelést szolgálja, egyelőre nem funkcionál. A Boeing több szélcsatorna tesztet végzett a konténerrel nyitott ajtókkal, egészen 1,6 Mach sebességig. A fegyverkonténer sorozatgyártott példányait 408 kg tömegűre kalkulálják üresen – fegyverekkel feltöltve 1 134 kilogrammra. Annak ellenére, hogy mennyi fegyvert tud hordozni légellenállása a Boeing szerint megegyezik a törzs alá szerelhető csepp alakú póttartályéval.

A Boeing nyilatkozata szerint nagyjából 50 százalékos javulás várható a Super Hornet amúgy sem rossz észlehetőségi mutatóiban – különös tekintettel a frontális radarkeresztmetszetre. Ezzel persze nem lesz egy 5. generációs gép, ám a vállalat véleménye szerint a US Navy igényeit a legtöbb esetben minden további nélkül kitudná elégíteni a jövőbeni felhasználása során.

Az Ultra Hornetet a számításaik szerint az évtized végéig nagyjából 1 milliárd dollárból piackész állapotra tudnák hozni a Block II-nél 10 százalékkal magasabb egységáron, ha megrendeléséről a közeljövőben tényleges megállapodás születik. Márpedig a Super Hornet ezen módosításokkal, valamint infravörös érzékelővel, illetve 20 százalékkal megnövelt teljesítményű F414 hajtóművekkel történő ellátására mutatkozik igény a Navy részéről.