Az EuroHawk projekt váratlan elbukása után a General Atomics, a távirányítású légi eszközök vezető gyártója az öreg kontinens légi alkalmassági szabályainak való megfelelésre készíti fel a Predator drónokat.
A napokban történt bejelentés során azt vállalta magára a gyártó, hogy olyan variánsa készül el a gépnek, amely mind a tengerentúli, mind az európai légügyi szabályok kritériumait teljesíti valamint megnövelt képességeket integrálnak mind a hazai, mind a nemzetközi légtérben való használatra. Ezt támasztja alá az az elképzelés, hogy felszerelés tekintetében többnemzetiségű, igazolható, exportkorlátozás alá nem eső rendszerek kerülnek beépítésre, amelyhez az alapot a Block 5 szériájú MQ-9 Reaper (Predator B) képességei fogják adni és annak továbbfejlesztett földi irányítórendszere.
„A Predator B a legköltséghatékonyabb, legjobb ár/érték arányú távirányítású légieszköz a kategóriájában és ezt a tényt csak növeli a NATO szövetségeseink részéről érkező jelentős érdeklődés. A koalíciós erők kivonulása Afganisztánból sürgetővé teszi a légialkalmassági bizonyítvány megszerzését otthon és külföldön is, mivel a küldetések átmenetileg az országok saját területének védelmére és egyéb civil felhasználásra fognak fókuszálni.” – nyilatkozta Neal Blue, a General Atomics elnök-vezérigazgatója.
Ennek okán a vállalat kiterjesztette partnerségét a német RUAG GmbH-val, hogy ez a megnövelt együttműködés hosszú távú megoldásokat és továbbfejlesztéseket eredményezzen a légi alkalmasság területén a NATO STANAG és az Egyesült Királyság DEFSTANs (Defence Standardizations) szabványaiban. A két csapat már az elmúlt két évben is együtt dolgozott, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a Predator B légi felderítés/ megfigyelés és Németország igényeinek közös nevezőre hozásában, azonban ez az első formális szerződés a két cég között. Ténylegesen április 1-jétől vesz részt a RUAG a műszaki támogatás elősegítésében analízis, felbontás és a légi alkalmassági követelményeknek való megfelelés menedzselésében, ami a Predator B engedélyéhez szükséges.
A Predator B jelenleg az amerikai és a brit légierőben MQ-9 Reaper néven, az olaszoknál MQ-9 jelzéssel repül, a franciák pedig éppen egy tucatnyi gépet kívánnak beszerezni. A gép jelenleg páratlan módon képes közeli légitámogatást és folyamatos légi képet biztosítani akár tengeren, akár szárazföldön a koalíciós erőknek, igazolva ezzel a NATO együttműködési képességét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a 140 gépet számláló flotta több mint 575 ezer repült órát gyűjtött össze 2011-es első repülése óta.
A drón egy új verziójának ajánlása – mely megfelel az EU és a NATO előírásainak – kimozdíthatja a németeket és a dánokat a hezitálás állapotából és a General Atomics eme lépéssel meggyőzheti őket a vásárlásról. Azonban egy új európai kezdeményezés a közös fejlesztésre keresztülhúzhatja a számításokat, az Alenia Aermacchi, a Cassidian és a Dassault Aviation váratlan bejelentése a nagy hatótávolságú, közepes repülési magasságú drónra június 16-án érkezett. Tovább bonyolíthatja a helyzetet a nagy port kavaró EuroHawk projekt, melynek becsült költsége 500-600 millió eurót kóstált és eme költségek egy részétől az új program sem mentes. A beszerzési ár, a módosítások költsége a légügyi szabályozás miatt már közel sem teszik a tengerentúli típust „Best Buy” termékké. Franciaország – mint oly sok esetben – ettől függetlenül folytatni kívánja beszerzési programját két használt gépre az amerikai légierőtől, elmondásuk alapján a sietség tárgya a Mali területén való igény kielégítése. A beszerzés azonban nem befolyásolja a fent leírtakat, mivel ugyanúgy nem saját területen fogják/kívánják használni egyelőre a típust.
—–
Luperator