A LEMV (Long Endurance Multi-Intelligence Vehicle), tulajdonképpen egy őrszem-léghajó lett volna, amelyet a Northrop Grumman közreműködésével az amerikai hadsereg Afganisztánban vetett volna be.
A mai modern hagyományos pilóta nélküli repülőgépek némelyike akár 24 órán keresztül is elköröz a levegőben a tálibokat hajkurászva, azonban néhány esetben ez az idő is kevésnek bizonyult. A hadseregben ekkor jött a felismerés, hogy le kéne porolni kicsit a léghajók koncepcióját, hiszen ideális platformot nyújtanának amolyan automata megfigyelő állomásként. Az ötlethez 2009-ben meg is lett a projekt, majd a selejtezőben a Northrop kiütötte Lockheed Martin P-791 koncepcióját (amelyet egyébként most teherléghajónak próbálnak elpasszolni). A követelmények egyébként nem voltak éppen egyszerűek:
– autonóm vezérlés, de legyen lehetőség emberi irányításra is, úgy, hogy a személyzet a fedélzeten tartózkodik,
– 3 hetes őrjáratozási idő,
– 2500 fontnyi (~1134 kg) többfunkciós hasznos teher,
– legalább 16 kilowattnyi meghajtás,
– képes legyen minimum 80 csomós (~148 km/h) sebesség elérésére.
Norhtrop Grumman LEMV | Forrás: airpigz.com ,
A győztes kihirdetése után 2010 június 14-én aláírattatott a szerződés is, mely szerint 18 hónap fejlesztés és tesztelés után Afganisztánba viszik a LEMV-et. Aztán 2012 várva várt tavaszán végül nem történt semmi, az első felszállásra is csak augusztusban került sor. A projekt azóta kicsit megszaladt, mind az időkeretet, mind a tervezett költségvetést jóval túllépte már, ehhez jön még, hogy az Egyesült Államok kiszeretne vonulni főpróba helyszínéül kiszemelt ázsiai országból, így végül a program törlése mellett döntöttek. Az elkészült prototípus sorsa egyelőre ismeretlen, de elképzelhető, hogy a Northrop a Lockheedhoz hasonlóan megpróbálja a civil szférában értékesíteni a léghajóját.
Kiváncsi lennék hogy a bürokráca miatt mennyire emelkednek meg 1 szimpla beszerzés költségei is? Ennél olcsóbban tényleg csak a magyar léggömbös smartelefonos félinteligens rendszert lehetne előállítani:)
Szerintem elég gazdaságos platform lenne hosszútávon főleg mai technológia alkalmazásával. Nem igazán értem miért dobják el ilyen könnyen, mert megfigyelésre tökéletesen alkalmas lenne.
Mi lehet az a hatalmas probléma, ami a + költségeket okozta? Főleg , hogy egy nem ismeretlen módszert tesztelnek, hanem már egy eddig is használtat.
A régi léghajóknak elég érzékenyek voltak a rossz időjárási körülményekre. A jelenlegi típusok hogy vannak ezzel?