Ausztrália illetékesei újabb Super Hornetek beszerzését tervezik, ugyanis levélben felkeresték a DSCA-t (Defense Security Cooperation Agency – Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség), hogy 24 darab Lódarázs beszerzésének lehetőségéről és anyagi vonzatáról érdeklődjenek.
Az ausztrálok nagyon elégedettek az F-35-ös késése miatt réskitöltő szerepben rendszeresített típussal, valamint a Boeing hozzáállásával és határidő-betartásaival is, így régóta beszédtéma volt az újabb példányok rendszeresítése. A dolog kezd realizálódni, ugyanis a RAAF konkrét megkeresést intézett az amerikai félhez, melyben 24 további F/A-18E/F Super Hornet beszerzéséről érdeklődtek.
Ausztrál Super Hornetek. ,
„A megkeresésünk még nem jelent biztos vásárlást, azonban a kormánynak minden lehetőséget meg kell vizsgálnia 2013-ra nézve, így ismerni szeretnénk a Super Hornet legfrissebb költségszámításait és lehetséges szállítási határidőit is” – mondta el Stephen Smith védelmi miniszter.
A döntés véglegesítése azonban valószínűleg az új kormányra marad, mivel 2013 folyamán országgyűlési választások lesznek Ausztráliában.
Ez a gép elég jól van összerakva. A déli féltekén biztosra mennek.
gigabiga:
Ezt most szimpátiából írod, vagy tényleg jobban megfelel ott ez a gép, mint mondjuk az F-15 valamely változata? Megjegyzem a Hornet nekem szimpatikusabb, mint az F-15, csak ugye nem ez számít :)
Egyik szemem sir a masik nevet.
A „RAFIS” fiuk ujabb vasakat kapnak es ez jo mindenkinek. Jo a szarazfoldieknek jo a haditengereszetnek. A roszhir az hogy kozben meg a draga jo munkasparti bagazs aki most regnal es az elmult majd negyed szazadban keptelen volt egy olyan evet produkalni regnalasuk alatt amikor tobletet mutatt volna az eves koltsegvetes, ( ez itt megszokott hogy tobbleted van ) no szoval kozben elkezdett rendesen hadikasszat zabralni. A legieros fiuknak is el kell halasztaniuk minimum egy de lehet ket evvel az F-35 sokkel valo repkedest. ( de legalabb a muszakiak mar kepzes alatt allnak es ez jo ) A szarazfoldiek viszonylag jol allnak bar nalluk is akad hianyossag illetve a par szukseges beruhazas mint pl uj AFV, vagy a hianyzo mindenidos legvedelem.
Azonban nallunk ugy nez ki hogy komolyan belemarkolnak a kasszabba ( tolvaj banda ) es sok projektunk most kesest szenved vagy egyaltalan meg sem valosul.
Mar varom a valasztasokat hogy eltunjenek ujra 10-15 evre a politikai sulyesztobe.
Kuruc71
Szerinted szüksége van Ausztráliának a villámra vagy elegendőek lennének a szuper darazsak is?
@beta
A csapásmérő Sasokban repterljesítmnéy tekintetében több az erő, és a CFT-vel és pótosokkal sanszosan a harcászati hatósugár is már. Azonban szerte a világban repülő csapásmérő Sasok nagy részének tudtommal nincs vagy csak nagyon elméleti klasszikus SEAD képessége van. Nincs HARM vagy nincs HTS pod. Látott már bárki HTS podot bármilyen F-15E gépen vagy azok leszármazottjain? (K,S, SA, SG?)
Lehet, hogy a Super Hornet picit nyápicabb, de kicsit univerzálisabbnak tűnik, és exportváltozata az AESA radar és az alapvetően fejlettebbnek tűnő elektronikai csomagja miatt kelendőbb. A tűnő szó nem véletlenül van kiemelve, mert ezt az én perspektívámból meg nem mondom.
A „nyápicsághoz” még annyit, hogy a F100-PW-229 hajtómű helyett GE hajtóművel repülő Sasok repteljesítménye olyan, hogy transszónikus tartományban elvileg a Raptort leszámítva mindent megver, ha a CFT-kel leszedik a gépról és az Stirke Eagle leszármazottakról.
beta & molni:
Ausztrália nem kaphat Sast, mert Washingtonnak legalább ugyanannyira fontos, ha nem fontosabb Kína miatt egy kiegyensúlyozott kapcsolat fenntartása és abba nem fér bele az indonézekkel nem túl baráti Ausztrália Sasokkal való felszerelése. Hatótávban jóval erősebb. Ez eltolná Indonézia beszerzéseit Kína és Oroszország irányába erősebb vasak felé minimum.
Kuruc71:
USA-ban szintén ugyanez. Aki kicsit is lát és nem csak néz az láthatja, hogy Obama által véghezvitt és most újra beígért gazdaságpolitikája mennyire 0 ahhoz képest amit Romney ígért.
Emellett ilyen demagóg(már-már uszító) lovas-kardos példával járatta le a médiában Romneyt, mintha arról beszélt volna, de ugye a tömegeket kell meggyőzni és ahhoz nem kell minőség.
Mar varom a valasztasokat hogy eltunjenek ujra 10-15 evre a politikai sulyesztobe.
http://en.wikipedia.org/wiki/Prime_Minister_of_Australia#List_of_prime_ministers
Soha nem tűntek el 15 évre.
ez itt megszokott hogy tobbleted van )
Az elmúlt negyed században kb. 50-50% volt a kép párt regnálásáa, ha jól látom. Ezek szerint a 50% = megszokott…?
Csak, hogy tisztában legyek a terminológiáddal. :)
Ausztrália nem kaphat Sast, mert Washingtonnak legalább ugyanannyira fontos, ha nem fontosabb Kína miatt egy kiegyensúlyozott kapcsolat fenntartása és abba nem fér bele az indonézekkel nem túl baráti Ausztrália Sasokkal való felszerelése.
F-35 mehet, de F-15 nem…? Ugye ezt viccnek szántad…? Szerintem azér nincs ausztrál F-15, mert nem is kérték soha és nem azért, mert nem adják.
Indonéziára gondoltam a hozzászólásomban a Washington-Jakarta relációt, abba nem fér bele az ausztrál F-15-ös.
beta
Csak szimpátia
Nem is adnák.
Az F-35 hatótávja még mindig nem egy F-15 kategória. Gondolj bele, ha F-15-öst vennének az ausztrálok azt az indonézek ellenségesebb lépésnek vélnék, így egyből az oroszokhoz és a kínaiakhoz fordulnának egy halom Szu-35(orosz forrásból) vagy Szu-30-ast(kínai vagy orosz forrásból) beszerezni.
Nem értem a logikát, miért ne adnának F-15-t. Teljesítményben egy Super Hornet nem marad el mögötte, max minimális mértékben. Ha nevezhetjük az F-15-t ez esetben a szárazföld királyának, a Hornet lehetne a haditengerészeté. Maradva annál, hogy a gyártó ország alapvetően milyen célra szánta a típust.
Éppen pár hónapja volt közös ausztrál-indonéz légi hadgyakorlat, ahol együtt repültek a Hornet-ek és a Szu27-esek. Hol az a nagy ellenségeskedés? Az F-15-öst BÁRMELYIK szövetséges ország megkaphatja, ha akarja.
„Az F-35 hatótávja még mindig nem egy F-15 kategória.”
Sokadszor kell magyarázni, hogy az F-35-ös két egytonnással és két légiharc rakétával mér csapást ezer kilométerre a bázisától PÓTTARTÁLYOK NÉLKÜL. Erre semmilyen más gép nem képes.
Két és félszer nagyobb a harci rádiusza az F-15-ösnek.
Az is még csak kicsit több , mint a fele az F-15-ösnek, az F-35.
Az F-35 hatótávja még mindig nem egy F-15 kategória.
Hányszor kell még elmagyarázni bizonyos dolgokat…?
Be kéne ajánlani nekik a PAK-FA-t vagy a J-20, J-31et :DDD
Kurucnak meg Ned Kelly mintájú védőfelszerelést :P
doca :
ez az AEÁ fő problémája :
http://www.youtube.com/watch?v=jCR5YEadeIs
és ezen már nemigen segít a Romney féle pozitivista elfogás.
Nekem elmagyarázhatod, mert úgy néz ki akkor nem olvastam. Én úgy tudom, hogy a két gép nem egy kategória(csak ugye F-35 5.gen).
tallking:
Obama legfőbb gondja jelenleg az, hogy hogy tudná elvenni a lakosság jogosan otthon tartott lőfegyvereit, hogy bevezesse a szocializmus egy „magasabb” formáját, ahelyett, hogy rendbe tenné a gazdaságot valóban szocialista elgondolás alapján.
Az is még csak kicsit több , mint a fele az F-15-ösnek, az F-35.
F-15C cikkben levő adatokkal kezdjé vagy első körben nézzed meg, hogy a CL póttartályos CFT-s F-15C két Mk-84-gyel ~830 méröldes hatósugárral bír. (Mellékletek.) Apró gond, hogy az F-15E-n emelett még egy, de leginkább két pod állandó jelleggel fent van, tehát ennél kisebb a hatósugár.
Apró gond, hogy ez mennyi kerót is jelent? Az F-15 cikk ezt is tartalmazza, de csak neked segítek, kb. 27’000 font. Az F-35A belső kapacitása 18’500 font. Tehát, ha engedélyezed a hansonló konfigot – alacsony észlelhetőség nélkül – és pótost raksz rá, akkor bezony hozza a kettő azonos.
Megint az van, amit nem először emlegetek. MINDEN infromáció rendelkezésedre áll, egy része MAGYAR nyelven, de továbbra is derogál ezeket használni.
Kezditek kapiságlni, hogy miért szökik fel igen hamar a vérnyomásom…? Több év folyamotos okítás után akkora baromságokat olvasni itt, hogy az ember legszívesebben a Dunának menne…
Szerintem három másik dolog is közrejátszhat a dologban:
Egyrészt a SH valamivel olcsóbb, mint a Sas
Bár jelentősen továbbfejlesztett, az alapjai mégiscsak a Horneten nyugszanak, ami Ausztráliában régóta szolgálatban áll. Gondolom anno, amikor először rendeltek SH-et, ez is sokat nyomott a latba. Nem kellett 100 %-ig új gépet rendszeresíteni.
Harmadrészt már itt is elhangzott, hogy a SH alapvetően haditengerészeti gép. Jobban bírja a sós tengeri levegőt, mint a Sas, ami alapvetősen szárazföldi gép. (Tudom, ott van pl Japán, aminek a Sasai ugyanúgy repülnek tenger felett, vagy a szingapúri F-15SG-k, de ha pl egy Sas és egy SH ugyanannyi időt tölt egy évben tenger feletti repülésekkel, szerintem egy SH korróziós szempontból kevésbé érzi azt meg. Ha hülyeséget írtam, kérlek, javítsatok ki.)
molnibalage.
Te szavajárásoddal élve már N+1-szer el lett magyarázva, hogy nem szökik fel a vérnyomás a másik értetlenkedése miatt. Különösen nem egy fórumban. Otthon vagy, nyugodt környezetben, nincs semmi ok az idegeskedésre. Ilyenre egyszerűen nincs szükség.
Hiába írsz te igen kiváló gyüjtőmunkákat, ha ilyen heves reakciókkal porig rombolod a nimbuszod. Ennek a repülős szakértősködésnek az egyik legfontosabb eleme, hogy soha, semmilyen körülmények közt nem viszünk a kommentbe személyeskedést vagy érzelmeket, maradunk a tárgyilagosságnál, amig csak lehet.
És ami ennél is fontosabb, mi (minden kommentelő) itt nem okítunk senkit.
Senki se kérte, pénzt se kapunk érte, személy szerint el se fogadnám.
Itt véleményeket közlünk. Csak lazán… :)
doca:
Obamának ki kell sajtolnia az adósságpénzt , sokkal gyorsabb ütemben annál amit a gazdaság vágyálmokban elképzelt teljesítőképessége lehetővé tenne. Egyszerűen csak vissza kell skáláznia kell az adósságot, ez már nem gazdaságpolitika ez csak önindokolt politikai lépés. Romney ezt nem volt hajlandó tudomásul venni.
Értem én, hogy magyarázunk, véleményketm tényeket és összefüggéseket közülnik. Azoban, ha valaki egy mondatban akarja megmondani a frankót az egem elszomorít főleg az után, hogy nem először lett elmagyarázva, én meg nemcsak körbepontoztam a nyuszit, de meg is rajzolta.
Ezek után mit mondjon az ember? Azt, hogy „ügyes vagy kisfiam”? [fejvakarás]
doca:
ez egy rövidebb változat:
http://www.youtube.com/watch?v=YuWPiGoVjns
http://www.youtube.com/watch?v=hMpvFzg02T4
fip7
„Szerinted szüksége van Ausztráliának a villámra vagy elegendőek lennének a szuper darazsak is?”
Egyertelmuen szukseg van rajuk. Mi egy kis orszag vagyunk egy sziget. Telis tele asvanykincsekkel es hatalmas halaszati teruletekkel elelmiszer termelo kapacitassal alig 23 millionyi lakosaggal. Olyanok vagyunk mint egy dugig tomott penztarca amelyik egy naiv es 40 kilos turista zsebebol dudorodik ki a Berkocsis utcaban. Ha nincs furkosbot a kezben akkor hamar vege a dalnak.
doca
„Indonéziára gondoltam a hozzászólásomban a Washington-Jakarta relációt, abba nem fér bele az ausztrál F-15-ös.”
Tehat az indonezeknek lehet SZU-27 es meg 30 as addig a te logikad szerint nekunk meg nem F-15 os ?
Mar ha jol ertem .
Kuruc71
Köszi a választ, érthető az aggodalom.
Amúgy érdekes számomra az, hogy az amúgy békés jóléti államok (Norvégia, Svédország, Svájc) milyen sokat költenek fegyverkezésre, és a nem éppen jóléti államokban meg állandóan csak a leépítés megy. Ezt most nem csak erre a mostani rövid időszakra írtam. Van egy olyan érzésem, hogy a jól felfegyverkezem és felkészülök mindenre mentalitás összefügg hosszútávon a jóléttel…
Ausztráliát sztem se rövid sem középtávon nem fenyegetik stealth gépek! Kína még hosszútávon sem tud Ausztrália közelébe lopakodót küldeni,hacsak nem anyahajóról teszi arról meg azért még nincs szó!
Ezért lehet hogy az F-35 kicsit overkill és kicsit (nagyon)drága is nekik!
„Soha nem tűntek el 15 évre.”
Kuruc 10-15 évet írt, a wiki alapján pedig 1996 és 2007 között, 11 éven és 268 napon keresztül nem munkáspárti, hanem liberális kormány volt.
„Azonban nallunk ugy nez ki hogy komolyan belemarkolnak a kasszabba ( tolvaj banda ) es sok projektunk most kesest szenved vagy egyaltalan meg sem valosul.”
Például milyen projektek?
Érdekes hallani Kuru71 szavait egy jól működő erős államba is ezekszerint a libiszeláris szolcialista erők jó ha 10-15 évet tudnak hatalomra kerülni.
Fip7 jó léti államok javarész konzervatív államok. Egyik ismerősőm idén gyert el Sváci kémia PHD-s állást. Félév után a vissza jelzés óriási szerencséje van hogy kijuthatot. Mivel ő már ott PHD-zik alkalmazni fogják, kap kutatói munka helyet. De ha mint idegen végzett poszt doktor jelentkezne kutatói állásért Svácba esetek nagyrészében elutasitanéák.
Svácba íratlan szabály ameddig van sváci államporgár aki betőlt hetné a poziciót addig idegent nem vesznek fel.
Csak a ostoba hisz a világbékében, az okos tudja,hogy amie van azt bármikor megkell tudni védeni. Romaiaktól kedvenc idézetem: Ha békét akarsz, készülj a háborúra.
Jóléti államok javaikat készek megvédeni bármikor, és maguk úrai. Aki leépit, meg mindig negatív a államháztartási mérleg, az már nem úra önmagának. Más külső hatalmaktól függ. Valós megoldások nélküli megszoritások álladolsúlt leépüléshez vezetnek lásd magyar GDP adatokat.
Kuruc71 örülök, hogy jó nálatok a helyzet lehet pár év múlva nekem is az lessz a második hazám :( :( :(
Chimera
Kina mostansag szoros barati kapcsolatokat kezd kialakitani Fijivel Vanuatuval es ezen az uton van Indoneziaval is. Ezek mind mind lehetnek elsulyeszthetetlen anyahajok.
Egy repulonek nem feltetlen kell csak kinaban ropkodni ha mehet kozelebb is.
A Stealth kepesseg kialakitasa kinaban erosen nyomva van. Raadasul az o kapacitasukkal sok mindenre futhatja. Egy ellen lepeshez ez hasonlo kepesseg kialakitasahoz evekre van szukseg szoval sokat tokolni nem lehet.
tallking:
Köszi a videókat.
molni:
~830 mérföld kevés, sokkal többnek gondoltam, de ez így akkor jogos. Viszont az F-35 még csak papíron lehet az ossziknak, egyelőre US és szorosabb NATO tagok fognak kapni szerintem első körben.
Kuruc71:
Igen, a Jakarta reláció fontos Washingtonnak. Indonézia moszlim ország és Kínával,oroszokkal sincsenek túl rosszban. Teli nyersanyaggal, növekvő iparral és technológiai lehetőségekkel. Egyelőre jó ha van 10 darab Szu-27 és Szu-30-as ott hadrendben(10 darab F-16-os emelett). Erre bőven elegendő a közel 100 db. osszi F-18, talán még sok is.
Nincs száz F/A-18-as, olvasgass Aranysast, éppen a decemberi számban van cikk az ausztrál Hornet-ekről.
Bár a SH gépekkel együtt közel.
Sajna messze nincs 100 darazs !
Viszont ha jol alakulnak a dolgok akkor lesz ujabb es igy 48 db turbodarazs es en szerintem a 100 db os F-35 rendelest leviszik majd olyan 60-70 db ra.
Az viszont tovabbra is kerdes szamomra hogy a Canberra class partraszallo hajokon mi a bubanat fogja adni a legifedezetet mivel ezek mar 2015 ben szolgalatba alnak es a helokon kivul semmi nincs a lathataron ezen a teruleten.
~830 mérföld kevés, sokkal többnek gondoltam, de ez így akkor jogos.
Most akkor döntsük már el, hogy mi a kevés és mi sok. Először kijelented, hogy az F-35 nem F-15E kategória, aztán meg benyögöd, hogy kevés a 830 tfm. Erre szoktam mondani, hogy egyesek fikázási céllal igen rugalmas világképpel rendelkeznek.
Kevés…? Ez Budapest London oda-vissza, ráhagyással, a ugyanis a két város geometriai közepe közötti távolság csak 780 tfm.
Ráadásul mivel F-15C volt a példában, ennél a szárnypótosok helyén van a két Mk-84, az E változaton még megfejelhető ez 2×600 gallonnal.
Persze a 830 tmf sanszosan HI-LO-HI vagy HI-HI-HI profillal van, de akkor is impresszív. Egy-egy légitankolással oda-vissza a gépek behatolási mélysége Angliából indulva egy VSZ elleni összecsapásban „kicsit” mélyen lett volna.
Azt azért remélem senki sem gondolja komolyan hogy Ausztráliát bárki is támadással fenyegetné… De ha Kína komolyan gondolkozna ezen akkor bizony Kuruc barátunk nekiállhat megtanulni Kínaiul :D Viszont ez a veszély nem fenyeget.
Ez körülbelül olyan mint amikor az NG-s világvégeváró műsorban hivatkoznak Kínára a dilinyósok… :)
„De ha Kína komolyan gondolkozna ezen akkor bizony Kuruc barátunk nekiállhat megtanulni Kínaiul :D ”
Mi mar tudunk kinaiul es csak biztatni tudom kinai „baratainkat” hogy ok meg tanuljanak meg uszni.
Szukseguk lesz ra !!!
Ja es semmikeppen ne rovidtav uszasba gondolkodjanak. A hangsulyt a helyukben a hosszutavu uszasra helyeznem.
Motto ” A mi Thermopulank a TENGER.
Ott nem lehet elbujni. Nincsnek tereptargyak es nekik kell a mi edvonalunkhoz joni.
Meglatjuk hogy a capak szeretik e a „kinait”
E változatra gondoltam, olyan 40%-kal többre tippeltem így az F-15-öst, mint ~830 mérföld, de ugye most írtad, hogy akkor + szárnypótossal ez még több.
F-35 külső pótossal pedig már nem stealth csak stealthy.
Egy 5. gen gép nem mérhető össze egy 4. gen géppel, de az F-15 komolyabb bombázást tud végrehajtani egy olyan messzi küldetésben, ahol a pótosok és a felfüggesztmények miatt a lopakodás már csak mese kategória. Nem véletlen nincs az Ausztráloknak(bizt.pol. okok miatt) és nem anyagi okok miatt.
Annyira nehéz felfogni azt a két bites dolgot hogy a jenkik a Navy felét átköltöztetik a Kína felé ?
6 rephordozó lesz ott jelen könyörgöm és ez csak békeidőbe.
Ausztrália meg amúgy sem lenne képes megvédeni magát a jövőben.
És ma ahogy a jövőben is igen nagy szerepet fognak kapni a több ezer km hatótávú rakéták.
Az oroszok sem a semmiért erőltetik a 12mach sebességre képes cirkálórakéta fejlesztését.
Szegény Hitler ha tudta volna Irányítani azokat a V-2-eket biztos a repülőtereket célozza meg vele.
F-35 külső pótossal pedig már nem stealth csak stealthy.
Minden más többi gép semennyire sem az. Tehát az F-35 méretkategóriájában lenyom minden gépet csak belső tüzelőanyaggal.
Ha az F-35-re felteszed a külső pontokat, akkor majdnem akkora fegyverzetet elvihet, mint a F-15E, csak kisebb légellenállással, mert csapásmérő fegyverzet a belső fegyvertérben lehet.
Melyik részént nehéz felfogni annak, hogy Ausztrália mindig megkaphatta a csúcskategóriás fegyverzetet…? F-111, Hornet, F-35. Én úgy látom, hogy saját döntés volt, hogy nem kellett F-15 semelyik változata.
Szerintem hiba volna ha egy ekkora állam csak egy típusra alapozná légvédelmét! Így legalább lesz rotáció típusváltáskor és nem lesz az hogy van egy elavult típus és kész, hanem van egy elavult illetve egy modern és az elavultat követi az ultramodern! Ezt így kell csinálni! Az elavultat csak elméletbe írtam nem a jelenlegi flottára értettem!
Szerintem hiba volna ha egy ekkora állam csak egy típusra alapozná légvédelmét!
Számtalan ország van, akinek egy típusból áll vadászlégiereje. Hollandia, Belgium, Norvégia, Dánia és most már UK is. Olaszoknál is csak EF a vadász, németeknél pár év és viszlát F-4F. A franciáknál is egy gép volt a Rafale előtt, mert ok, hogy más gépe is volt az ALA-nak, de az elővonalas vadász csak az Mirage-2000 volt. Ausztrália egy 20 milliós ország, tehát a felsoroltak között vannak nagyobb és gazdagabb országok is…
fip7:
„Van egy olyan érzésem, hogy a jól felfegyverkezem és felkészülök mindenre mentalitás összefügg hosszútávon a jóléttel…”
Annyi összefüggés van, hogy a jó stratégia az egy ország számára ha a gazdasága és a külső fenyegetettség függvényében fegyverkezik. A jólét sokszor szerencse kérdése csak. Norvégia az olajnak köszönheti a jólétet, pénze is onnét van fegyverekre. Az olajkorszak előtt nem éppen a függetlenségéről volt híres. A svédek viszont valóban megdolgoztak a jólétért és ehhez valóban hozzájárult a saját honvédelem kialakítása. Ehhez persze kellett a skandináv népekre jellemző mentalitás, a jó földrajzi lehelyezkedés és a gyengébb szomszédok. Mostanra már az ő rendszerük is elkezdett roskadozni, de az nem az ő hibájuk. A svájciak meg egyszerűen beásták magukat a hegyekbe :)
Chimera:
„Ausztráliát sztem se rövid sem középtávon nem fenyegetik stealth gépek! Kína még hosszútávon sem tud Ausztrália közelébe lopakodót küldeni,hacsak nem anyahajóról teszi arról meg azért még nincs szó!”
A J-31 kapcsán pedig rebesgetnek ilyet. És az a gép már repül…
Kuruc71:
„A mi Thermopulank a TENGER.
Ott nem lehet elbujni. Nincsnek tereptargyak es nekik kell a mi edvonalunkhoz joni.”
Hát nem nekik lenne szükség a tereptárgyakra :)
Roni:
Nagy valószínűséggel pontosan ez fog történni. Semmi. Azért országok nem nagyon támadgatják csak úgy meg egymást, ráadásul Ausztrália számíthat az USA-ra is és a brit nemzetközösségre is. Meg úgy általában a nemzetközi közösségre. Kína amúgy szerintem előbb fog demokratizálódni, minthogy sem komoly háborúba keveredjen, Ha lesznek balhék, akkor a környező kis államokkal meg esetleg Indiával lesz valami összekoccanás valami kis guanós sziget miatt :)
Beta
A J-31 hiába lopakodik (még nem is tudjuk igazából lopakodik-e)az anyahajó viszont nem !
Azt az aussszik annyi mindennel haza tudják vágni hogy csak na! Első körben említeném meg a tengeralattjárókat !
Még egyenlőre középtávon Tajvant sem tudják nuki nélkül komolyabban bántani nemhogy Ausztráliát!
Tajvan megvédése a lopakodó technológia ellen már sokkal keményebb dió és nem is értem az USA miért nem őket támogatja komolyabban!
Még új F-16 -okat sem akarnak eladni nekik nemhogy Hornettet,engem ez zavar jobban!
Molni: Azért Ausztrália az nem Hollandia, Belgium meg Dánia! Azért „picike” különbség van, én ezt most arra értem hogy ki kihez van közelebb! :)
@shornet24
A lényeg az, hogy fajlagos mennyi egy emberre egy ország gazdasági teljesítmémnye – tehát mennyu a „felesleg” erre a célra – és az abszolút nagysága a teljes $-nek. Márpedig Ausztrália hiába jó fajlagosan, de ha csak húszmillióan vannak, akkor kevés a zsé. Kínában hiába alacsony a fajlagos érték, 1,3 milliárd x kevés = sok.
A mondandóm lényege az, hogy sokkan többet költő országokban is vadászgép „monokultúra” van.
Chimera szerintem leginkább azért mert a kontinentális Kínával való jó kapcsolathoz már jóval több érdekük fűződik, mert már annyi ott a befektetésük stb… Hiába „szövetséges” szerintem egyre inkább teher nekik. És valójában Tajvan kérdésében egyértelműen Kínának van igaza.
duckdodgers
Már mitől lenne Kínának igaza ha le akarja rohanni Tajvant?
Vagy bákit…..
mert Tajvan egy kínai tartomány volt ahová a forradalom idején menekült a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang. ez kb olyan mintha 89-ben az MSZMP elmenekült volna szabolcsba és ott kikiáltotta volna a saját államát…
De egyébként nem a lerohanásról beszéltem hanem az igényről… Ha lerohanni akarnák már rég megtették volna.
Hát ha a szabolcsiak azt akarják hát menjenek,de meg kell vizsgálni előtte nincs-e alattuk olaj… :D
Mi van a szabolcsiakkal? khmmm
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=206527632805787&set=a.181009818690902.20547.180993298692554&type=1&theater
De mi van akkor, ha Kína kivár 30-40 évet?
Amúgy, igen szép teljesítmény az ausztráliai Super Hornetektől a szabolcsi „olajmezőkig” eljutni! Gratulálok!:D
„De mi van akkor, ha Kína kivár 30-40 évet?”
Mi van ha Kínai komcsi rendszer nem lesz 40 év múlva? de még lehet 20 évig se.
Mack szerintem az idő nekik dolgozik és ezt Ők is tudják…
Hmm… jó kérdés, de az a komcsi rendszer már csak a nevében komcsi. Síma mezei autoriter berendezkedés mandarin beütésekkel. Ez valszeg tovább fog puhúlni és „mandarinosodni”, ami egy kis optimizmusra ad okot.
A kérdés inkább arra akart rávilágítani, hogy ha netalán valaha (bár ez szerintem irreális) Kína megindúl délre, miért várja el mindenki, hogy úgy háborúzzon, ahogy a saját stratégái elképzelik?
Roni
Azért mert itt elbukott a szocializmus az nem jelenti azt, hogy ott is el fog. Jó nekik ami van.
Mackensen
Szerintem amíg meg tudják venni amit akarnak addig nem lesz háború délfelé. Az ausztrálok is jól járnak azzal anyagilag, hogy Kínába exportálnak. Most ha az ausztrálok maguktól adják azt ami a kínaiaknak kell akkor a háborúnak sincs értelme. Ez a többi ország relációjában is igaz lehet.
Én inkább az indiaiak és a pakik miatt aggódom, ott van sz@r rendesen. Szerintem a környék békéjére hosszútávon ők jelentik a veszélyt!
http://www.jetfly.hu/rovatok/repules/katonai/tipusok/oroszorszag_modernizalja_oreg_felderito_repulogepeit/
Na ezt már megéri ide rakni.DDD
„Ha lerohanni akarnák már rég megtették volna.”
8 év múlva erre minden lehetőség meglesz 2018-ig 8 db 20 000 tonnás LHD hordozójuk lesz és 2018-ban épül meg az első mistral szerű LHD hajójuk.
Romboló lesz bőven vagyis haditengerészet szinten a jenkik után ballagnak majd .
Egy dolog szúrja a szemem! még pedig az hogy milyen légvédelmi rakéta lesz azokon a rombolókon?
azt én is adom hogy india vagy pakisztán nagyobb veszélyt hordoz mint Kína. Mind2 ország rendelkezik atomfegyverrel és a környéken elsővonalbelinek számító haderővel, miközben hatalmas tömegek élnek nyomorban.
Hq-9/Hq-10 Hq-16 Hq-7 és kitudja akármelyik rakétájuk haditengerészeti változatán dolgozhatnak.
És ne felejtsük el hogy Indiában az informatika mint „fel”húzó ágazat egyre nagyobb gázban van már a kutyának se kell az Indiai programozó vagy weblap karbantartó… (pár millió ember aki azt hitte jobb élet vár rá azt mégse)
Amiket felsoroltál azok közűl a legnagyobb az sz-300 navy változat .
Márpedig a jövőben azért annál már jobb kell .
A többiek kiválóak főleg a HQ-16 amiket nem rég teszteltek a type 054 fregattok cirkáló rakéták ellen.
Igaz a hq-16 rövid hatótávolságú és alacsonyan jövő célpontok ellen való .
A Kínai flotta légvédelem kicsit eltér a Nyugatitól és az Orosztól is a hajók meg vannak pakolva egy csomó cirkálórakéta elleni rakétával a hangsúly ezeken van még a kisebb fregattokon is. A repülők leszedését meg a léelhárítókra bízzák akiknek mással nem nagyon kell törődni mert a kötelék közepén haladnak álltalába 48db nagy hatótávólságúval a gyomorba .
Ja és Kínaiaknál azokon a hajókon amiket direkt kötelékekbe terveztek el van hanyagolva a CIWS egy nagyon egyszerű oknál fogva mégpedig hogyha egy cirkálórakéta (rosszul vagy jól nézőpont kérdése) manőverezik a kieregetett lövedék felhő akár baráti hajót is kilyuggathat. Ezért koncentrálnak a közel légrakokra.
@Kuruc71
Ne haragudj, de szerintem, ha az elkövetkező egy-két-három évtizedben bekövetkezne „Ausztrália ostroma”, akkor minden a hírszerzésen fog múlni, a hazain és a CIA-n. Ha tudjátok, hogy honnan próbál az ellen partra szállni, akkor onnantól belegyilkoljátok őket az óceánba mindennel, ami csak van, de ha meglepetésszerűen szállnak partra, akkor nagy bajban vagytok, mire átcsoportosítanátok az erőiteket.
Manapság azonban, főleg amerikai segítséggel, nehezen képzelhető el, hogy meg tudnának benneteket lepni. És ahhoz az ausztrál haderő önmagában is elég erő szerintem, hogy visszaverjen egy ilyen ismert helyű partraszállást. ’44-ben is kivérzett volna Normandia nagyon csúnyán, ha a németek tudták volna, hogy ott lesznek biztosan. (Tekintsünk el Rommeltől, ha a német csapatok mondjuk 60-70%-a Normandiát védi, a D-day lett volna a történelem legnagyobb veresége szerintem.).
Kelet-európai civilként egy ausztrál katonának magyarázzátok hogy mi hogy lesz majd náluk? :)
(Ez épp olyan, mint amikor a nyugat-európai-, amerikai hazánkfia akarja megmondani hogy mi hogy lesz/legyen nálunk. De az ilyeneknél valahogy érezni szoktátok ennek az abszurditását.)
Mac
„A kérdés inkább arra akart rávilágítani, hogy ha netalán valaha (bár ez szerintem irreális) Kína megindúl délre, miért várja el mindenki, hogy úgy háborúzzon, ahogy a saját stratégái elképzelik?”
Ott a pont !!!
A kinai partfotitkar ( meg az elozo ) azt nyilatkozta ( ami vegytisztan tukrozi azt amit te is mondtal ) hogy a kinai hadero otvozi a nyugati fejlett technologiat a keleti bolcsessegel.
fip7
„Szerintem amíg meg tudják venni amit akarnak addig nem lesz háború délfelé. Az ausztrálok is jól járnak azzal anyagilag, hogy Kínába exportálnak. Most ha az ausztrálok maguktól adják azt ami a kínaiaknak kell akkor a háborúnak sincs értelme. Ez a többi ország relációjában is igaz lehet.”
Kina gazdasagi es katonai novekedese jelenleg a kulso energiahordozok es nyersanyagok beszallitasatol fugg ami nincs kina kontrollja alatt. Dolgozik rajta kemenyen es nem eredmenytelenul de nagyon messze van ( ha egyaltalan elerheto szamara ) a fuggetlenseg.
Egy felporgetett gazdasag mogotte a sikerekre es joletre ehes embertomegekkkel nagyon serulekeny tud lenni es igy kiszolgaltatott.
A masik terulet pedig az elelmiszer. Kina jelenleg csak ugy kepes etetni a lakossagat hogy hatalmas mennyisegben vasarol elelmet a nemzetkozi piacon. Kerdes mi lesz akkor ha a nemzetkozi piacokon nem lesz elado elelmiszer ???
A lakossag ehsege egyenlo a rendszer bukasaval az az nem megengedheto.
Kinanak ket utja van a jelenlegi helyzeteben. Vagy elore menekul megszerezve elveve mindent amit csak tud ( nezzetek meg mennyire bekemenyitett a Spartey Parcel szigeteknel valamint Szenkaku nal is pedig szinte mindegyik szomszedjaval ez rosz viszonyt eredmenyez ) vagy pedig osszeomlik.
A fegyverkezesenek uteme mutatja hogy kina melyik utat valasztotta. Nem valasztja hanem mar valasztotta.
arbalest
„Ne haragudj, de szerintem, ha az elkövetkező egy-két-három évtizedben bekövetkezne “Ausztrália ostroma”,”
Valami hasonlot mondott az Izraeli katonai hirszerzes embere is a Yom Kipur i haboru regelen egy sajtotajekoztaton.
Ettol fuggetlenul kivenaom hogy neked legyen igazad. En szemely szerint latva ahogy a vilag a problemak megoldasat elodazza es ugy tesz mintha nem is lennenek kozben meg robogunk szakadek fele, hat szerintem a kovetkezo nagy adok kapok mar csak evek kerdese.
” akkor minden a hírszerzésen fog múlni, a hazain és a CIA-n.”
Egyreszt ez igaz masreszt meg csak reszben. Az oke hogy tudod ha jonnek de ahoz meg kell lenni a kepessegnek es az akaratnak is szembeszalj.
Amugy meg mit csinalsz akkor ha pl indonezia kolcsonos baratsagi szerzodest kot kinaval es kinai alakulatok odatelepulnek segitve az indonez erok „kikepzeset” es a kalozok elleni harcot ? Legalisan vannak ott es a reakcioidod lecsokkent a tort reszere.
Es akkor meg nem beszeltem az egyebb csalafinta fegyverekrol mint pl a CLUB-K
” Ha tudjátok, hogy honnan próbál az ellen partra szállni, akkor onnantól belegyilkoljátok őket az óceánba mindennel, ami csak van, de ha meglepetésszerűen szállnak partra, akkor nagy bajban vagytok, mire átcsoportosítanátok az erőiteket.”
Ha partraszaltak akkor az a kerdes hogy van e legiernyojuk. Ha nincs vagy csak korlatozott akkor azt semlegesitve elkezdodhet az ellenseges tengokra es utanpotlas hajokra valo vadaszat. Ha az ellenseges tengok kiszorulnak akkor a sajat tengoink mar nagyon nagy elonyben vannak. Onmagaban egy partraszallas csak akkor veszelyes ha egy ellatokozpont kornyeken tortenik ahol a viz elelem kikoto repter rendelkezesre all. Ha ezek kozzul akar csak egy is hianyzik az a partraszallo erok halat jelenti.
De ha pl sikerulne elfoglalniuk Darwint vagy eppen Karratha vagy Broome varosat es az indonez szigetek felol eszakrol is kiterjesztenek a legiernyt na akkor az komoly gond lenne. Nem esnenk ketsegbe de a hirszerzok es felderitok seggenek szetrugasa utan fel kene gyurni az ingujat.
„Manapság azonban, főleg amerikai segítséggel, nehezen képzelhető el, hogy meg tudnának benneteket lepni.”
Igen „amerikai segitseggel” Manapsag amikor mar a Britek sem lehetnek az amik segitsegeben tamogatasaban biztosak akkor erre epiteni ( plane a hanyatlo gazdasaguk es tarsadalmi problemajuk miatt ) szerintem felelotlenseg es szerencsere a vezetoinknek is ez a velemenyuk.
Amugy most van arrol szo hogy a Darwinba telepitett MARINE zaszloalj utan esetleg Perth be lenne egy USA tengeri bazis allando jeleggel. Ez mar nyomna valamit a latba de akkor sem 100 % ( lasd pl Korea 50-53 )
keleti bolcsessegel.
Ez a „bölcsesség” termelt ki olyan kaliberű embereket is, mint mao ce tung meg pol pot. (Itt persze ferdítek, mert pol pot Európában tanult.)
Azonban furcsa, hogy a „keleti bölcsesség” eredménye az, hogy a nyugat felé nyitásig gyakorlatilag a térség összes állama megállt a középkori technológiai szinten…
Kerdes mi lesz akkor ha a nemzetkozi piacokon nem lesz elado elelmiszer ??? A lakossag ehsege egyenlo a rendszer bukasaval az az nem megengedheto.
Amíg lesz rá vevő, addig lesz termelő is. A világ mezőgazdasága pusztán technikai oldalról nézve annyi élelmiszert képes termelni, hogy bőven elég mindenkinek. A fizető kereslet határozza meg a termelést elég rég és nem a technikai korlát. Nem azért éhezik a világ elég nagy része, mert technikailag lehetetlen megtermelni, hanem azért, mert pénze nincs kajára… Ugyanis a világban mindig is a pénz beszélt…
Kis hazánk is anno ~20-25 millió ember képes lett volna ellátni egy jobb évben, és ezt kedves SZU ezt ki is használta, értsd megkopasztott minket bagóért.
@molnibalage
Ez a “bölcsesség” termelt ki olyan kaliberű embereket is, mint mao ce tung meg pol pot. (Itt persze ferdítek, mert pol pot Európában tanult.)
A „nyugati bölcsesség” meg olyan kaliberű embereket termelt ki, mint Hitler, Göring, Sztálin, vagy éppen a napokban 27 embert, köztük zömében gyerekeket legyilkolászó amerikai fiatalember…
„Ez a “bölcsesség” termelt ki olyan kaliberű embereket is, mint mao ce tung meg pol pot. (Itt persze ferdítek, mert pol pot Európában tanult.)”
Ennyi nekifutással felsorolhatnál pár ellenpéldát is. Amúgy Maó, nem hadvezérként bukott meg, hanem békeidőszakban kormányzó reformerként.
@GrGLy:
A gyilkolászó fiatalamber nem a végrehajtó hatalom tagha volt. Sztálinnak sok köze nem volt a nyugathoz, és akkor még finoman fogalmaztam. Hitler azt tényleg valid megjegyzés.
A „keleti bölcsek” biztosan nem azt tanulták párzsi egyetemen, hogy gyilkold le saját néped és kergess egy röhejes álmot (mezőgazdasági állam). A balfasz pol potnak a bölcsességgel ezt sikerült kipréselnie magából…
@Mackensen
Öööö, mao mikor is volt nagy hadvezér…? Az milyen reformer hozzállás, hogy irtom a saját értelmiséget…?
Minden kocsi állam közös vonása, hogy vérengző, semmihez sem értő, agresszív idióta balfaszok vezették. Nem véletlen az, hogy egyes „reflexek” feladásáig egyik ilyen állam semi vitte az égvilágon semmire…
Épp ezt mondom, hogy békeidőben nem vált be, és mint reformer vallott kudarcot. Nekik nem a háborúkkal akadtak „gondjaik”, hanem a békebeli kormányzással.
Öööö, mao mikor is volt nagy hadvezér…?
http://en.wikipedia.org/wiki/People's_Liberation_Army#Major_wars_and_events
@Mackensen
Semmiféle komoly katonai győzelmet nem látok a linkeken komoly ellenféllel szemben…
Azt, hogy a maoi szellemben kiépített kínai haderő mire volt képes Vietnám ellen, arról a katpol blogon olvashatsz. Ennyit mao katonai tapasztalatairól és hatásairól.
Egy balfasz volt, akinek sajnos hatalma volt. A komcsik semmi máshoz nem értettek legtöbbször csak a népirtáshoz és a hatalom megszerzéséhez. Sajnos…
Ez igaz is, meg nem is. Maónak is voltak időszakai. Az is igaz, hogy az ellenfelei „gyenkég” voltak, de kihez képest? Amerikához mindenképpen. De hozzájuk képest? Ne feledkezz meg, hogy ők sem voltak valami állig felfegyverzett bagázs. Ha megpróbáljuk csak egy matek képlettel modellezni a polgárháborút Csang Kaj-sek fölényesen kellett volna győzzön. Ennek ellenére a komcsik győztek.
A polgárháború is érdekesen alakúlt. Maó „zsenialitása” abban rejlett, hogy nem a fővárost célozta meg mint stratégiai célt, hanem a vidéket. Hatalmas újjítás volt a Moszkva álltal erölttettni próbált irányvolnaltól. Ezt asszem már említettem sakk vs. gó stratégia.
A polgárháború ahogy egyre jobban kiteljesedett mind jobban hasonlított egy reguláris háborúra. A végén olyan hadműveletek voltak, annyi emberrel és felszerelésse, melyek bármely világháborús európai hadműveletnek is becsületére vállt volna.
A Maó szellemében működő hadsereggel amerikának is meggyűlt a baja Kóreában. Szóval ezt a témát érdemesebb korszakokra lebontani.
Maó végső éveit a kulturális forradalom jellemezte ami már békeidőszakban történ. A hadsereg elkúrása is akkorra tehető.
A 79-es háború az már Deng idejében történt, igaz, hogy magán viselte Maó elkúrását. Mindenesetre akik komolyabban megszakértették a témát azt a háborút még nem zárták le teljesen. Politikai hatásai máig érződnek, még ha katonailag vitattható is az akció. A katpolos cikk jó kiindulópont, de a végső következztetések messze nem teljesek, főleg nem a politikai hatásait illetően.
Itt egy igazi partraszállás. Hainan szigetek után jött volna Taiwan is, csak a történelem másként alakúlt.
http://en.wikipedia.org/wiki/Landing_Operation_on_Hainan_Island
Bárhogy nézem ez már inkább két reguláris erő közti összecsapás, semmmint egy gerillaakció.
A Maó szellemében működő hadsereggel amerikának is meggyűlt a baja Kóreában.
????
Szerinted miér ért véget a háború az 53. szélességi körön? Mert az „önkéntesek” is szépen elfogytak és a jenkik meg nem erőltették tovább.
A katpolos cikk jó kiindulópont, de a végső következztetések messze nem teljesek, főleg nem a politikai hatásait illetően.
Az utóhatása mao szempontjából lényegetelen, maga a fegyveres erők teljesítménye az, ami számít. Minden, amit a rendszer kitermelt magából akkor méretett meg egy olyan ellenféllel szemben, aki a a jenkikkel nézett szembe. Az eredmény ismert…
Itt egy igazi partraszállás. Hainan szigetek után jött volna Taiwan is, csak a történelem másként alakúlt.
Ööö, ennél a szigetnál a távolság 1/10-e a tajvani szorosnál levőnél. „Kicsit” más léptékű a dolog.
„Szerinted miér ért véget a háború az 53. szélességi körön?”
Kína szempontjából, holl kellett volna véget érjen? Egyáltalán miért léptek be a háborúba? Hol ért volna végett, ha nem lépnek be? Úgy kellett nekik az a háború, mint púp a hátukra.
„Az utóhatása mao szempontjából lényegetelen.”
Az előzménye is, mivel akkor Maó már jó ideje halott volt.
„Minden, amit a rendszer kitermelt magából akkor méretett meg egy olyan ellenféllel szemben, aki a a jenkikkel nézett szembe. Az eredmény ismert…”
Erre mondtam azt, hogy érdemes lebontani Maó érát időszakokra, mivel nem „minden” amit csináltak volt katasztrófa. A katasztrófák inkább a békebeli vezetését jellemezték. Akkor szállt el a fickó agyilag.
A háború katonai eredménye ismert, de ez annyira jelentéktelen a politikaitól, hogy aki azzal a háborúval foglalkozik szinte mind a politikai hozadékait elemzi.
„Ööö, ennél a szigetnál a távolság 1/10-e a tajvani szorosnál levőnél. “Kicsit” más léptékű a dolog.”
Asszem a távolság lett volna a legkissebb baj. Nagyon bekavart a kóreai háború és a Taiwan melletti amerikai kiállás. Azzal már nem tudtak mit kezdeni.
Asszem a távolság lett volna a legkissebb baj.
Nem. Ugyanis ekkora távolságon még nem kell komoly eszköz, kis túlzással át lehet csónakázni. 200 km-en ez már nem áll fent…
Az előzménye is, mivel akkor Maó már jó ideje halott volt.
Jó ideje…? 3 éve? Mennyi ideig volt góré…? Ja, hogy majdnem 3 évtizedig…? Egy haderőben a koncepcióváltás mennyi? Tehát a fegyveres erők nagyon hű lenyomatát adták annak, hogy a bölcs vezér rendszere mire volt képes. Hát arra…
Nem mondtam, hogy nem okozott volna problémát csak azt, hogy az ősszes probléma közül az volt a legkissebb. Amerika álláspontjához képest mindenképpen:)
A hainanos példát inkább azért említettem, mert a polgárháborúról az az általános vélemény, hogy azt egy gerillahadsereg vívta meg. Ami valóban úgy indúlt, de a végső években egy reguláris hadsereggé nőtte ki magát, mely képes volt 100 ezres hadsereg koordinálására és egy összetett művelet végrehajtására.
„Egy haderőben a koncepcióváltás mennyi? Tehát a fegyveres erők nagyon hű lenyomatát adták annak, hogy a bölcs vezér rendszere mire volt képes. Hát arra…”
Ühümm… akkor had idézzem magamat: „Erre mondtam azt, hogy érdemes lebontani Maó érát időszakokra, mivel nem “minden” amit csináltak volt katasztrófa. A katasztrófák inkább a békebeli vezetését jellemezték. Akkor szállt el a fickó agyilag.”
Mikor is kezdődött a kulturális forradalom? (1966) Tizenhárom évvel azelött. A polgárháború és Kórea mikor is volt?
Mondom a Maó érát nem lehet egy kalap alá venni.
Továbbra sem értem mao mosdatásodat. Az ő rendszerének öröksége dohogott 1979-ben és a vietnámi elvtársak adtak egy szép nagy maflást az akkor már kevésbé elvtárs Kínának.
@Kuruc71
Köszönöm a választ! :)
molni
„Amíg lesz rá vevő, addig lesz termelő is. A világ mezőgazdasága pusztán technikai oldalról nézve annyi élelmiszert képes termelni, hogy bőven elég mindenkinek. ”
Az elmult ot evben ketszer csokent a FAO szerint a vilag elelmiszer tartaleka 2-3 honapra elegendo szint ala. Azota is olyan 6 honap korul cirkulal es az amire en gondolok az pl egy globalisan vagy akar csak reszben globalisan elterjedo betegseg, szarazsag ami miatt kiesik a termes egy ket evre vagy meg tobb is.
„A fizető kereslet határozza meg a termelést elég rég és nem a technikai korlát”
Csak hogy a mezogazdasg nem olyan rugalmas a szallitasi idok kapcsan. Ahoz hogy azt a magot elvesd es megnojon es learasd ahoz ido kell . Raadasul meg azt a magot sem vetheted el akarmikor mert a legjobb helyeken is erre max 6 havonta van lehetoseg. Tehat egy megnovekedo igenyekre cca 1 eves a minimum atfutasi ido. Allattenyesztesnel ez meg megtobb mert a nostenyek parzasi ideje is csak alkalmankent van evente a vemhesseg 270 napja ( pl szarvasmarha ) majd az hogy az allat felhizzon ez pl igy ket ev.
Tehat ha nincs kaja mert valahol szarazsag betegseg stb miatt kiesett egy rahedli kapacitas akkor nem tudsz leakasztani a vilagpiacrol nagyhirtelen .
Ha mashol a betegseg szarazsag nem uti fel a fejet akkor cca egy ev mire a kapacitast potolni tudod. 1,3 milliard emberre nincs az a tarolo kapacitas amivel te egy evre eleg elelmiszert tudnal tarolni. Ezert vannak szarban es ezert probalnak most minden fele termofoldeket venni. Nallunk most ccsak potom 4 milliard dollaert vettek termofoldet.
Olyan kenyszerpalyan mozog az elelmiszer ellatasuk hogy gondolni sem tudnak a fentarthato halaszati technologiakra ami alltal a halban gazdag ( hol van az mar ) vizeiket ugy halasznak hogy hosszutavon fentarthato legyen , hanem egyszeruen leraboljak a vizeiket olyan szintre hogy dobbenet es jarnak at flottastul mas orszagok vizeire lopni.
Az elelmiszer az egyik nagyon gyenge pontjuk.
Ez így igaz. De Maó, nem csak ennyiből áll. A vita abból indúlt, hogy Maó egy inkompetens katonai gondolkodó volt e, vagy sem? Én meg azt mondom, hogy a pályafutása alatt voltak zseniális húzások, úgy, mint katasztrófálisak. Jaaa és visszatérve a keleti katonai stratégiákra Maóra és Polt potra lekorlátozni az egészet, megint messzemenő leegszerüsítése az egész problémának.
Kuruc71
Ha Kína így áll szerinted, hogy áll India. Kínának legalább pénze van meg szándéka, de Indiában…
Sőt India 8 éven belül a föld legnépesebb országa lesz :)
Kína legalább valamilyen szinten kezelni tudja a problémáit, de ez nem mondható el a szomszédjáról…
Ezert vannak szarban es ezert probalnak most minden fele termofoldeket venni. Nallunk most ccsak potom 4 milliard dollaert vettek termofoldet.
Ennyi. Ha a világ minden részén van termőföld, akkor alig elképzelhető, hogy mindegyik elvesszen az időjárás miatt.
egy globalisan vagy akar csak reszben globalisan elterjedo betegseg, szarazsag ami miatt kiesik a termes egy ket evre vagy meg tobb is
Ez ZSKAT film forgatókönyvnek jó, de a valóságtól „picit” távol áll…
molni dobj már nekem egy mailcímet valahogy, akár szerkesztőkön keresztül is . Kösz.
@duckdodgers
Bent van az impresszumban a közreműködőknél (bár nem tudom mennyire használja):
https://htka.hu/impresszum/
Ha a freemailes cím nem tetszik, ugyanazon előtaggal van yahoo is.
fip7
„Ha Kína így áll szerinted, hogy áll India. Kínának legalább pénze van meg szándéka, de Indiában…”
Teljesen mas kultura ! Ott teljesen termeszetes az ehhalal, es a nyomor. Nalluk ez a kultura sot a mindennapok resze ma is.
Kinaban viszont az ehezes elfogadhatatlan politkailag es a rendszer azonnali bukasat okozna.
„Kína legalább valamilyen szinten kezelni tudja a problémáit, de ez nem mondható el a szomszédjáról…”
Kina kemenyen probalkozik de csak a meglevo zsetonja valutatartalekai miatt es a jelenlegi piaci kinalat miatt tudja kezelni ezt. Ez igy indiaban egyszeruen nem tema.
thx
@Kuruc71
Bocs, de én úgy érzem, hogy álomvilágban élsz…
Kinaban viszont az ehezes elfogadhatatlan politkailag es a rendszer azonnali bukasat okozna.
http://www.chinahush.com/2009/10/21/amazing-pictures-pollution-in-china/
Ez csak a felszín. Gondolod, hogy ezeken a helyeken nem éheznek, mikor ilyen körülmények vannak?
Tendenciózusan fikázod Inditá, bezzeg Kína…
Rendszer bukását okozná…? Ember, egy olyan diktatúráról beszélsz, ahol „élő egyenesben” mentek neki a tankok a civileknek 20 éve. Most is bárkit bezsákolnak, aki pattogni merészel ellenük.
Valahol furcsa, hogy folyamatosan rettegsz Kínától, helyenként meg olyan cukormázzal öntöd le őket, hogy a hasamat fogom a röhögéstől.
Csak tudod molni kína gyártja a legtöbb és egyben a legnagyobbat szélmalmot ami áramot termel a legtöbb kis kis falukban már évek óta üzemelnek .
Indiába meg a 6 éves kóborolt gyerekeket szedik össze csicskának.
India leszarja népességgét csak te védet annyira őket mivel hogy a jenkik mellettük így hát fasza ország lehet .
Hiba van mind kettőbe de legalább Kína tesz valamit.
Ahogy mondták 2011-ben mostmár a szegényebb részeket fogják fejleszteni az országban .
Meg gondolom nem indiába adják el a legtöbb luxus terepjárót meg okostelefont meg stb hanem Kínába .
„Valahol furcsa, hogy folyamatosan rettegsz Kínától, helyenként meg olyan cukormázzal öntöd le őket, hogy”
Ez mi ez?
Szóval ha valaki retteg Kínától akkor az fikázza?
Akkor értem miről szól a téma.DD
Roni azért szerintem maradjunk annyiban hogy egyik kutya másik eb… Európai szemmel mind2 putri. Kínában a környezetszennyezés a hatalmas probléma míg Indiában a hatalmas népesség és csóróság. Ami nekem szembetűnő Indiával kapcsolatban az a brutális népsűrűség 335 fő/km2 úgy hogy hatalmas lakatlan területek vannak. Igazából ugyanazt látom náluk mint sok afrikai országban. A tradícióik kötik gúzsba az országot rengeteg gyerek születik úgy, hogy az ország nem igazán képes ennek a népességnek a fenntartására. Gazdagok meg vannak itt is ott is, de mivel (szerintem) iparilag Kína előrébb tart így ott többen vannak.
Roni nem tudom ezt olvastad e ? Kuruc71 szerint:
2012. december 16. vasárnap @ 18:19
“De ha Kína komolyan gondolkozna ezen akkor bizony Kuruc barátunk nekiállhat megtanulni Kínaiul :D ”
Mi mar tudunk kinaiul es csak biztatni tudom kinai “baratainkat” hogy ok meg tanuljanak meg uszni.
Szukseguk lesz ra !!!
Ja es semmikeppen ne rovidtav uszasba gondolkodjanak. A hangsulyt a helyukben a hosszutavu uszasra helyeznem.
Motto ” A mi Thermopulank a TENGER.
Ott nem lehet elbujni. Nincsnek tereptargyak es nekik kell a mi edvonalunkhoz joni.
Meglatjuk hogy a capak szeretik e a “kinait”
Eu egy kicsit nagy arc egy ~20milliós fegyencteleptől :DDD
Duck
A „fegyenctelep” miota onallo ( alig 111 eve ) azota a vilag gazdasagilag nyolc legfejletteb orszaga kozze kuzdotte fel magat ugy hogy az 50 es evek vegen hatvanas evek elejen meg cca megegyezett az eletszinvonal a Magyaroorszagival.
Jelenleg Ausztralia az egyik legnepszerubb orszag azok szamara akik emegralni akarnak es igy a sorbanallas is eleg nagy.
Ezen kivul meg piszok erzekenyek vagyunk ha ezt a kis darab foldet valaki el akarja venni tolunk.
Van „Thermopulank” es tobben vagyunk mint anno a Gorogok.
:-)))
Ui : Ha erre jarsz akkor javaslom a repteren susd el ezt a fegyenctelepes viccet akar az utlevel akar a vamvizsgalaton, de elotte kerlek szolj mikor jossz mert latni szeretnem.
( vazelin legyen nallad just in case )
:-)))
Nem ismered az ősrégi angol turistás viccet a beléptetésnél?
– Mondja uram, ön büntetett előéletű?
– Miért? Még mindig követelmény?
XD
Duc
Meg valami ehez a „Eu egy kicsit nagy arc egy ~20milliós fegyencteleptől :DDD” hoz.
Volt ido mikor egy alig 4-5 millios orszag tobb mint egy evszazadig tartott fell egy nallanal 10 szer nagyobb erosebb birodalmat. Aztan a szokasos magyarosch szethuzas miatt jott Mohacs pedig nem kellett volna ennek anno igy lennie.
Az erdelyi sereg utban volt a fosereghez es a Cseh Lengyel csapatok is. Gyakorlatilag haromszor akkora lett volna a magyar sereg mint a Mohacsi volt.
Itt annak orulok azt elvezem hogy nem szethuzas hanem osszetartas van es bar messze nem tokeletesek de alapvetoen jo iranyba mennek a dolgok egeszseges, egeszsegesebb a gondolkodas.
azért tisztázzunk valamit… Austrália (ahogy részben az USA is) azért tart ott ahol, mert párszáz éve gyakorlatilag érintetlen erőforrásokkal tették rá a kezüket a bevándorlók egy kisebb kontinensnyi országra. Ezzel nincs is semmi gond, de nem is fogok hasraesni a hatalmas teljesítménytől. Szerintem nem egy közel-keleti ország kisebb időintervallumban fejlődött legalább akkorát az olajnak köszönhetően, azoknak mégsem tapsolsz.
Na ez az. Egy olyan hátterű területtel azért annyira nem nagy művészet úgy, hogy az ipari forradalom egyből átugorható volt. Kicsit olyan, mintha a XIX. század végén fedezték fel Amerikát és korlátozzák a bevándorlást. Így nem olyan nagy tehetség fejlődni…
Azt, hogy fajlagosan meg ki pumpálja a legtöbb CO2-őt a légkörbe, azt már valahogy nem ekkora mellénnyel jelenti ki Kurucz. Kína hozzátok képest kispályás ezen a téren… :)
Duck
„azért tisztázzunk valamit… Austrália (ahogy részben az USA is) azért tart ott ahol, mert párszáz éve gyakorlatilag érintetlen erőforrásokkal tették rá a kezüket a bevándorlók egy kisebb kontinensnyi országra.”
Az eroforrasok meg nem garancia arra hogy fejlett orszag legyel. Nezd meg ott van Orosz o vagy az arab vilag . Onmagaban az asvanykincs meg messze nem eleg.
Az viszont teny hogy piszok fontos !
A SZU-ban egy balfasz diktatúra uralkodott, Ausztráliát elkerülte ez a „szerencse”…
molni
„Azt, hogy fajlagosan meg ki pumpálja a legtöbb CO2-őt a légkörbe, azt már valahogy nem ekkora mellénnyel jelenti ki Kurucz. Kína hozzátok képest kispályás ezen a téren… :)”
Te szoktal jonni hogy ki milyen b….sz meg ilyenek mert egy szimpla infonak nem tud utanna nezni vagy egyaltalan mar ezerszer elmondtad.
No szoval a tenyek. Ausztralia volt az egy fore eso CO2 kibocsajto orszagok listajan az elso helyen 2008 ban ami annak a kovetkezmenye hogy a rendelkezesre allo olcso szen adja az energia ellatas alapjat. Erre mar ez elott a datum elott rajottek , es mar nyolc eve elindult egy program ami igyekszik megoldast talalni erre ( is ) Ennek koszonhetoen mara mar a dobogorol is leszorultunk az USA Szaudi es Kanada mogott, es a tervek szerint innen szepen esni fog lefele a helyezes.
Azonban sem az elso sem a negyedik helyezes a listan nem annulalja azt a tenyt hogy alig 100 ev alatt egy orszag a vilag legfejletteb orszagai kozze kuzdotte fel magat.
Az oroszokat említeni ebben a viszonylatban igen nagy butaság… Egyrészt amióta elkezdték komolyabban kiaknázni a távol keleti területeiket azóta azért igencsak feljebb kapaszkodtak, másrészt akkor lenne reális az összevetés ha lecsatolták volna az orosz távol-keletet és azt külön értékelnéd.
ez most nagyon trollkodás lesz de azért megkérdezem mik azok a technológiai vívmányok amiket Ausztrália adott a világnak? Nyilván van pár dolog amit kitaláltak, de akkor süvegelném igazán meg őket ha csak ezzel törtek volna be az élvonalba…
Számomra érthető a példa, hogy miért tarthat ott Ausztrália és az USA ahol. S szerintem a többiek is kellő pontossággal leírták. Ha a fejlődésben nem gátolták volna Európát vagy az említett közel-keleti térséget, lehet a fenti kettő kullogna az utóbbiak után. Elég nehéz töretlen fejlődést elérni úgy, hogy minden évszázadban gyakorlatilag lehet újjá építeni az országot (sarkítva a példát). Oroszország valóban határeset, bár ők sem úszták meg, de mélységében inkább a vezetése miatt szenvedett kárt és lemaradást mint a háborúk miatt.
Egyébként elismerésem a büszkeségért, ahogy arról az országról beszélsz, az én fülem nem sűrűn üti meg ilyen. Most is csak ha hangosan olvasom :)
Kuruc71
Az oroszok említése szerintem rossz a példa szempontjából. Amióta Putin kapitány és legénysége kormányozza a hajót, azóta stabilan 3-4%-okat nő a GDP, nincs államadósságuk (csak GDP arányosan 7-8% „állami garancia vállalás”), és közben fejlesztenek gőzerővel. Jó persze az sem egy cukormázas tündérmese, de azért szerencsétlennek beállítani őket elég necces.
Ettől persze az Ausztrálok szép fejlődési pályát írnak le;)
luperator
„Egyébként elismerésem a büszkeségért, ahogy arról az országról beszélsz, az én fülem nem sűrűn üti meg ilyen. Most is csak ha hangosan olvasom :)”
A helyzet az hogy igen buszke es halas vagyok ennek az orszagnak hogy itt lehetek es nem csak itt lehetek de hogy azt csinalhatom amire ugy erzem hogy szulettem es fuggetlenul attol hogy nem „benszulott” vagyok hanem egy egyszeru bevandorlo annak ellenere ugyan azt a tamogatast ( erkolcsi anyagi ) megkapom mint barmelyik helyi.
Ereztetik velem hogy szamitok szamitanak ram hogy tervuk van velem ( meg ha nem is olyan nagy vilagrengeto ) es ez jol esik .
Igen buszke vagyok arra hogy ramripakodnak mikor poenbol „bloody Hungarian” zam megam hogy ” NO ! You are allready an Australian like Us so Shut a fuck up” ( Nem te egy ausztral vagy kozullunk szoval pofa be) Es ezt komolyan is gondoljak.
Mint bevandorlo dolgozhattam dogozhatom a legkorszerubb technikakkal kezdve a Fazisvezerelt lokatorok, tuzvezeto rendszerek vagy egyaltalan a legerzekenyebb szonar rendszerek, es ez bizony olyan bizalom ami egyszere meghato ( szamomra ) es egyben kotelez is.
fip7
„Az oroszok említése szerintem rossz a példa szempontjából. Amióta Putin kapitány és legénysége kormányozza a hajót, azóta stabilan 3-4%-okat nő a GDP, nincs államadósságuk (csak GDP arányosan 7-8% “állami garancia vállalás”), és közben fejlesztenek gőzerővel. Jó persze az sem egy cukormázas tündérmese, de azért szerencsétlennek beállítani őket elég necces.”
A gond az hogy nem csak Putyin erabol all oroszorszag es meg ez az era sem erinti az egesz orszagot. Az emlitett novekede a felso ” tizezernek” novekedes es nem az atlag orosz polgarnak.
Korrupcio
Burokracia
Uram Batyam
Ezek azok amik ha jelen vannak akkor barmilyen asvanykincsen is ulhetsz a periodikus osszeomlas garantalt.
Oroszonak az asvanykincsei a szakemberek kepzettsege okan mar regen gazdasagilag a vilag vezeto orszagai kozott kellene lennie ugy hogy az atlag eletszinvonal is a legmagasabbak kozott van. Ehelyett csak a Csinovnyikok azok akik igazan elvezik a gyumolcsoket.
fip7
Attól még, hogy most növekedés van, még nem lesz egy nyugati értelmen véve fejlett ország. Szerintem erre akart Kuruc célozni:
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2004rank.html
Az egy főre eső GDP sokat elmond egy ország fejlettségéről, és az ottani életszínvonalról, de ezt pont te ne tudnád, akinek ez az egyik szakterülete.
Ui:
Csak érdekességképp, a fenti linket alapul véve: USA 11., Oroszo. 72., Kína 122., India 165.
drone és Kuruc71
Én tisztában vagyok azzal, hogy az oroszok „hol állhatnának”. De a történelemben nincs ha :)
Nem véletlenül a Putin éráról beszéltem csak. Gyakorlatilag Putinnal lett az oroszoknál „rendszerváltás”. Az oligarcháknak befogta a száját, például azért, hogy az oligarcha oligarcha maradhasson ahhoz, évente igen nagy összegeket kell adományoznia egy adott tartománynak, közcélra.
Az ilyen apróságok is mutatják azt, hogy jó úton haladnak. Mondom, illúzióim nincsenek, és nem is azt írtam, hogy az átlag polgár számára olyan jó ott az élet, mint Ausztráliában. Csak szimplán arra világítottam rá, hogy elkezdtek stabilan fejlődni ők is.
Szóval szerintem látszik a fény az alagút végén…
drone szerint:
2012. december 17. hétfő @ 17:27
A fenti linkkel van egy nagy baj. Az egy főre jutó GDP mellé nincs megadva, hogy ennek hány %-a marad a lakosok zsebében, illetve mekkora az állami elvonás, illetve a redisztribúció. Szóval a „jólét” mérésére nem alkalmasak az adatok, de szemléletesek.
(Például az USA-Svájc-Svédország reláció érdekes)
fip7
„Az oligarcháknak befogta a száját, például azért, hogy az oligarcha oligarcha maradhasson ahhoz, évente igen nagy összegeket kell adományoznia egy adott tartománynak, közcélra.”
A korrupcio oligarhazas ugyan ugy folyrtatodik mint Putyin era elott csak akinek nem tetszett Putyin azok meglettek rendszabalyozva vagy egyszeruen semmisitve.
A rendszer tovabbra is kontraproduktiv mert nem a tehetseg es tudas reven itelik es pozicionaljak az embereket elsosorban hanem a „huseg”
alapjan mint mostansag a Karpat Medenceben.
Kuruc71
Minél keletebbre mész annál nagyobb a korrupció :) Néhol már hagyomány. A kínai korrupció sem kisebb, sőt…
Én szerintem a korrupció és hűség reláció sosem fog megváltozni az oroszoknál, de azt kétlem, hogy ez elnyomná a tehetséget. A legsötétebb kommunista érában is komoly szellemi alkotások születtek arra felé, az orosz tudósok világszínvonalúak!
Kis hazánkban meg még mindig él a feudalizmus, valamilyen formában :D
fip7
Csak úgy érdekességképp mondom, hogy U.S. esetében egyfázisú az ÁFA, és annak mértéke is államonként eltérő, 0 és 13 százalék közé esik. Itt meg 27%-os, és kétfázisú. Érted többet kapsz, kevesebbet vonnak el. Nem feltétlenül magasabb az adó, ha magasabb a bér is. Kikerestem neked a cikket:
http://www.origo.hu/techbazis/20111117-miert-olcsobbak-a-kutyuk-amerikaban.html
duck: „Austrália (ahogy részben az USA is) azért tart ott ahol, mert párszáz éve gyakorlatilag érintetlen erőforrásokkal tették rá a kezüket a bevándorlók egy kisebb kontinensnyi országra.”
Megfigyelésem szerint gyakorlatilag a kettőnek nincs sok köze egymáshoz. A fejlettséget/hol tartot sokkal inkább befojásolja a kultura, történelem, az áványkincs absz nem meghatározó tényező.
Jó plda erre egyik oldalról Japán másikról oldalról pl SzA.
drone: GDP a fejlettségről nagyon keveset mond el. Ott van a listán azonnal az első helyezett Quatar. Az lehet k* gazdag de fejlettségben tecnikailag, államilag… „középkor”.
amúgy US innen nagyon nehezen érthető. Tán nem annyira mint pl Japán, de nagyon más.
drone
Nekem ezt még tanították is. Reagen éra gazdasági fordulata címmel.
Azt csinálták az USA-ban, hogy lecsökkentették az adó, így az elvonás mértékét. DE!. Leépítették a jóléti államot, egy úgynevezett liberális jóléti államot hoztak létre. Ez azt jelenti, hogy több pénzt hagyok nálad, de magadnak kell gondoskodnod az egészségügyi, nyugdíj kiadásokról, vagy a gyereked taníttatásáról stb…
Összességében az állam így nem, hogy pénzt veszített, hanem még spórolt is nem keveset!
Szóval az az USA képlet, hogy:
1. Alacsony állami elvonás.
2. Sok pénz marad nálad, de éves átlagban el megy a harmada a nyugdíjadra meg az egészségügyre.
3. A maradék pénz nálad marad, de el is költöd (kialakult már a fogyasztói társadalom) így a több vett termék után összességében már az adó sem olyan kevés.
Ellenben a Svédeknél:(Szociáldemokrata jóléti állam)
1. Magas állami elvonás.
2. Kevesebb pénzed marad, de „ingyen” van az amúgy világszínvonalú állami egészségügy, nyugdíj stb…
3. Kevesebbet fogyasztasz, de tényleg csak azt veszed meg ami kell, sőt félre is tudsz rakni, mert mondjuk a gyereked is ingyen tanul.
Szerintem a fentiek alapján az USA-ban csak az jár jól aki jól keres (a csórónak is ugyanannyi az egészségügy mondjuk), ergo a legnagyobb népréteg, akinek alacsony a jövedelme az szarabbul jár, mintha Svédországban élne.
fip7
Mondjuk szerintem az, hogy ki mennyit tud megtakarítani, az függ a társadalmi berendezkedéstől. US esetében ott van az emberek tudatában, muszáj hogy két gépkocsid legyen, illetve mindig cseréld a laptop-odat különben csóró vagy, vagy lemaradsz a technika fejlődésében. Ellenben a skandináv országoknál, vagy Svájc esetében sokkal többet tesznek félre az emberek, mert nem éreznek rá késztetést, hogy nekik mindig meglegyen a legújabb iPad, meg hasonlók.
Mondjuk Kínában is kezd már eluralkodni az amerikai mentalitás :D
http://www.origo.hu/techbazis/20120113-felduhodtek-az-iphonera-hiaba-varo-kinaiak.html
Nem tudom, hogy magyarul a nagyközönségnek elérhető-e ez a könyv, de érdemes elolvasni nagyon sokat meg lehet belőle tudni a jóléti államokról:
Gösta Esping-Andersen: Mi a jóléti állam?
( The Three Worlds of Welfare Capitalism )
amire én céloztam és amit molni és páran mások is megértettek az a következő az USA és Ausztrália is 100% nyersanyaggal és teljes európai tudással indulva nyilván könnyebben fejlődtek mivel nem a nulláról indultak. Kicsit sarkítva ez olyan mintha teli pénztárcával lestoppolsz egy kamiont majd egy adandó lehetőségnél kibérelsz egy sportkocsit és elviharzol. Persze hogy nem csak az ásványkincseken múlt sem az USA sem az Ausztrál fejlődés de az volt az igazi fejlődés motorja.
drone szerint:
2012. december 17. hétfő @ 18:34
Ebben igazad van, USA-ban ciki ha nincs 100 centis TV-d vagy üres a hűtőd. Elég sokáig kint élt egyik barátom ő mesélte, meg így megértettem az ami filmekben az üres hűtős részt a főhősnél. Nekem természetesnek tűnt náluk ciki:)
Amúgy ez az „amerikainizálódás” sajnos nálunk is megjelent a módosabb rétegeknél. Nálunk is csináltak egy vidit Iphonera váró fiatalokról és értelmes megnyilvánulásaikról XD
Egyébként Indiában, Japánban és Dél-Koreában is megfigyelhető ez az „amerikanizálódás” Szerintem ez igen káros, bár szerintem nálunk nagy néptömegeket nem érinthet. (Gazdasági okokból kifolyólag :-( )
fip7: A Svéd modell egyszerűen teljesen életképtelen lenne USban. Azaz egy Svéd modellel ~mindenki sokkal rosszabbul járna. Kultúra.
Olyan ez mint a melyik az egy ország ahol müködik/”működik” a kommunizmus? Mért?
Ebben igazad van, USA-ban ciki ha nincs 100 centis TV-d vagy üres a hűtőd.
Éltek/élnek kint jenkiknél és Kanadában is rokonaim. Én nem ezt hallottam tőlük…
molnibalage
Nekem ezt mondta az aki az USA-ban élt.
Kanadában több ismerősöm él kényszerűségből, ott erről nem hallottam.
Fade
Senkit nem akarok átnevelni semmire. De a tény attól még tény, Reagen alatt alakult ki a mai USA jóléti modell. Előtte magasabb adók voltak és többet költött az állam a polgáraira.
@Kuruc71:
„Az emlitett novekede a felso ” tizezernek” novekedes es nem az atlag orosz polgarnak.”
Ezt honnan vetted? Komolyan érdekelne, hol terjesztik ezeket a baromságokat, mert olyanok is elhiszik, akiknek azért több esze van, mint egy marék lepkének… (De legalább tudható, hogy az elmúlt pár évben nem jártak Oroszországban, ha mégis, max. az orosz „Bivalybasznád Alsó-Kertvárosig” jutottak.)
A nagy büdös – és esetlegesen kellemetlen – valóság az, hogy az átlag orosz életszínvonala igen látványosan és stabilan nőtt az elmúlt időszakban. Biztosíthatlak, hogy az átlag magyar polgár az elmúlt évek után bármikor szívesen cserélne velük: ott van meló és a fizetések is egyre jobbak. (Még a takarítónőknek is, ahogy azt már Dima is írta. Ha én nem is, ő csak tudja, miről beszél.)
Azért a Svédeket se kell félteni ha pénzkőltésről van szó mert értik ők is a módját (a különbség inkább az hogy egy skandináv nem hitelkártyával fizet hanem bankkártyával) így addig nyújtózkodik csak ameddig a takaró ér. Egy átlag Usa állampolgár meg nem is ismeri a bankáttyát csak a hitelkártyát.
Az USAban szerintem leginkább a feketékkel babráltak ki, mert leginkább Ők vannak tömegesen a társadalom peremén. Hatalmas gond az USA-ban hogy sokan nem is akarnak beilleszkedni és leginkább miattuk nem működne a svéd modell. Egyébként az én véleményem az hogy bármilyen morbid is de valójában hálásak lehetnének az egykori rabszolgatartóknak, mert az óhazában Cadillac helyett max bivalykordén parádézhatnának.
A skandinávok a tévhittel ellentétbe nem skótok (csak a házaikra mit kívül mint bellül keveset költenek) értsd nem vakólnak vagy csak nagyon vékonyan (hatalmas összeg egy ház építésénél amit meg spórol, alacsony a házak belmagassága eléred a plafont olcsó a fűtésszámla, az autóikat nemigen szervizelik csak nagy szervizkor de akkor totál, a házak berendezése minimalista egy TV egy kanapé egy dohányzóasztal szőnyeg egy egytagos üveges szekrény max a hálószoba ágy és egy szekrény (nem sor)… ) Mások az igények de a pénzét épp úgy elkölti mint akárki más nagyon keveset raknak félre kivétel ha spórolnak valamire. (biztos nekik a következő havi fizetés így ha nincs mire nem spórolnak ők se)
cinikus
„Ezt honnan vetted? Komolyan érdekelne, hol terjesztik ezeket a baromságokat, mert olyanok is elhiszik, akiknek azért több esze van, mint egy marék lepkének… (De legalább tudható, hogy az elmúlt pár évben nem jártak Oroszországban, ha mégis, max. az orosz “Bivalybasznád Alsó-Kertvárosig” jutottak.)”
A kollegaim meselik hogy a legutobbi hazalatogatasuk ota semmi nem valtozott es ezt a rokonok mar eredmenynek konyvelik el. Az az hogy nem lett roszabb.
Ha ismeretseged van akkor minden konyu. Ha nincs akkor meg kuzdesz mint az alat hogy egyaltalan szinten maradj.
De ha hitelről van szó mint ha a bőrüket nyúznák…
cinikus: „ott van meló és a fizetések is egyre jobbak.”
Soha nem ez jött le az Orosz munkatársaktól. Ha fent vagy jó. Nagyon jó. Akik viszont nálunk voltak mind keresték, hogy tudnának még még maradni kiküldetésen, tartósan MOon maradni, mert itt lehet élni, müködnek a dolgok, nincs korrupció… veheheh.
De majd Dima elmondja.
fip7: Nem is mondtam át akarsz nevelni. Éppenséggel amiből elindult ez az egész, ott ~téged támasztottalak alá, csak mellékesen jegyeztem meg, hogy a svéd(német…) rendszer az USben életképtelen.
Ahogy véleményem szerint, ahogy látom MOon is.
Fade
„Soha nem ez jött le az Orosz munkatársaktól. Ha fent vagy jó. Nagyon jó. Akik viszont nálunk voltak mind keresték, hogy tudnának még még maradni kiküldetésen, tartósan MOon maradni, mert itt lehet élni, müködnek a dolgok, nincs korrupció… veheheh.
De majd Dima elmondja.”
Szorul szora ! Csak itt nallunk a cel valahogy kintmaradni latogatas utan ( eselytelen ) vagy akarmilyen munkaltatoi vizumot szerezni.
Maon köze sincs a Svéd vagy Skandináv rendszerhez (kiemelnek pár részletet belőle hogy jaj Skandináv rendszer de nem az mert minden mást ba..nak átvenni ami a háterét adja (ennek a rendszernek az elemei szoros összefüggésbe/kapcsolatba vannak a rendszer többi elemével nem lehet csak úgy háttér nélkül kivenni egyet eggyet mint pl az oktatás hogy egy időbe ment hogy skandiváv rendszerű svéd példa egyebek… meg a nagy ló… kiragadtak egy elemet a rendszerből se a hátert nem vették át hozzá se újat nem taláűltak ki hozzá ugyan úgy ahogy a jövőjére is sza..t mindenki mert az a rendszer alapja a teljes életen át való tanulás….)
Tehát hiába ingyenes a felsőoktatás az emberek nagy része inkább más alternatívát választ egy diploma megszerzése után. Kivétel aki skandinávián kívül akar elhelyezkedni de az ritka. (othon meg elég nagy divat volt az ingyenes rendszer kihasználása egyikből a másikba meg a büfé szak stb. a kreditezésről nem is beszélve…
szittya: Én a környezet/kultúrában keresném elsődlegesen a difit és utána második körben venném elő a rendszert.
Hiába emelnéd az egész Svéd rendszert MOon egyszerűen nem működne.
off de nagyon érdekes, hogy lokálisan viszont egy multi mennyire meg tudja változtatni a dolgokat. Konkrétan 2hónapja vki elhagyott a sorunknál 2000Ftt. Be lett szólva portára ha keresné vki, és kiraktuk az asztalra. Több műszak van csak az adott szárnyban dolgoznak 300an, azaz ennyien mennek el nap mint nap mellette. Bárki jelentkezhetne odaadnánk neki. Este meg alig dolgoznak simán elvihetné bárki kérdés nélkül is.
Az a nyomi 2000Ft, meg egy hónapja ott van, nem viszi el senki, a takarítók! minden este odébblökik, hogy le tudja tisztítani az asztalt de még ő sem. (teszem hozzá kamera nincs sehol a teremben, ~lebukni se lehet.) Szóval érdekes.
@Kuruc71
@Fade
Senki nem azt mondta, hogy az ott a Kánaán, de minket lehagytak, az tény. (Mondjuk ez nem csak rajtuk múlt…) Az is tény, hogy rohadt sokat fejlődtek. Ettől még lehetnek, akik lelépnének onnan, ez viszont baromira nem cáfolja a fejlődést.
Fede mesélek én is egy sztorit másfél éve amikor otthon voltam nyaralni a beugrottam a mekibe (ami szokás szerint tömve volt) a pénztárcám valahogy ottmaradt majdnem 100e ft-al már a szomszédos bevásárlóparkba voltam (kb-fél órája) mikor észrevettem hogy hoppá valami hiányzik visszamentem és a tárcám után érdeklődtem mire vissza is kaptam állítólag 5 percel azelőtt hozta be az egyik asztal törlő (és páran meg fordultak az asztalnál azóta…) Itt kint a telom hagytam el egyszer (azt hiszem a lábtörlőt ráztam ki) a főutcán… egy teljes napig kerestem csörgettem még le nem merült és csak másnap reggel mikor mentem volna futni vettem észre hogy rajta állok (egész este kint hevert a főutcán a járda majdnem közepén. de senki nem nyúlt hozzá.) Ja meg egysze buxáztam gyerekekkel de 2 óra alatt csak egy kis srác rugott bele :D (mondjuk ebből az is adódik hogy annyi segítőkészség nincs bennük hogy felvegyék és jelentsék valahol)
Fade szerint:
2012. december 17. hétfő @ 19:38
Oké. De annyit javítanálak, hogy: „hogy a svéd(német…) rendszer” a svéd és a német rendszer különbözik. Mégpedig annyira, hogy a svéd neve: Szociáldemokrata jóléti állam, A német neve pedig: Korporatív-Etatista jóléti állam. A harmadik ugye az USA féle liberális jóléti állam. Több nincs, ez a három fő modell.
12 évvel ezelőtt jártam először Oroszországban . Azóta olyan változás ment végbe , mint nálunk 30 év alatt. Ráadásul , Moszkván kívül , még az emberek is barátságosabbak.
Svédországban egyszer lerobbantunk a kocsival , valami lepusztult halászfaluban , megkérdeztem az első „hajléktalannak” látszó bácsit , hogy van e egy szerviz a közelben . Erre tökéletes angolsággal elmagyarázta , hogy legyünk nyugodtak , szól az öccsének, annak van vontatója és abban a pillanatban előhúzta az akkori csúcsmodell Ericssont.
Nem értek egyet Molni véleményével a kelet bölcsességéről.
A Kelet nem volt rest tanulni a Nyugattól, méghozzá igen gyorsan és hatékonyan, ha jól látom.
Vajon erre képes lesz a Nyugat is visszafelé? A tendenciák alapján ugyanis nagy szüksége lesz rá.
Addig persze, amíg mi vagyunk a fejlettebbek, felvilágosultabbak, okosabbak és ebből eredően természetesen a felsőbbrendűek is, aligha tanulunk meg bármit is.
Nem értek egyet Roni Indiával kapcsolatos lesújtó véleményével sem.
India legalább annyira a barátja az oroszoknak is (sőt), mint az USA-nak. India egy külön univerzum. Szerintem a világ további jövőjének az egyik kulcsa lesz.
Egyetértek Fade véleményével a kultúra és a történelem alapvető fontosságáról (tradíciók).
Amikor valaki Oroszországról beszél, akkor az újkori Bizáncról beszél.
F-15 és Ausztrália. Szerintem nem is kértek ilyen gépeket, mert minek?
De lehet, hogy kértek és az USA megtagadta ezt a színfalak mögött.
Ha volt is esetleg ilyen, akkor is inkább finoman „rábeszélte” őket a Hornetre egy barátibb árcédulával, feltéve, ha a környék tyúkszemére olyan nagyon vigyázni akart volna.
Az USA-t én nem ilyennek ismerem. Van aki igen?
A „nagy keleti bölcsesség” az, hogy a gazdasági növekedés jegyében szétcseszik az ország egyes vidékeit, lényegében feláldozzák a jövőjüket. Ez a nagy bölcsesség…? Az ipari forradalomból nem tanultak ezek semmit…
Tervezés, gondolnak a jövőre…? A valóságban élnek…? Javaslom china ghost cities szavak használatát a kersőben és megnézni a tervgazdaság gyönyöreit a XXI. században, meg a kozmetikázott GPD-t…
Molni:
A feltett kérdésemre megadtad a választ.
Más:
Hogy gondolnak-e a jövőre és a valóságban élnek-e?
Ők nem gondolnak a jövőre és egy álomvilágban élnek. – Ez lenne tehát a jó válasz?
Monte
„India legalább annyira a barátja az oroszoknak is (sőt), mint az USA-nak. India egy külön univerzum. Szerintem a világ további jövőjének az egyik kulcsa lesz.”
Szerintem az indiaiak eltavolodasa az oroszoktol mar folyamatban van es ennek nem a szallitasi kesedelmek meg extra zsetonok az okai hanem az hogy latjak ahogy a kinaiak moge bealltak az oroszok az az ket kulacsos jatekot uznek. Az indiaiak ezt nem nezik joszemmel es amenyire engedi a szukseg es a korulmeny igyekeznek eltavolodni oroszorszagtol.
Mostansag latszik hogy haditechnikaban is ahol lehet igyekeznek fuggetlenedni toluk ( szallito gep, szallito heli, attack kopter, stb ) A donteseknek lathatoan a fenti vektorral rendelkeznek az az megorizni a fuggetlenseget amennyire lehet .
„F-15 és Ausztrália. Szerintem nem is kértek ilyen gépeket, mert minek?
De lehet, hogy kértek és az USA megtagadta ezt a színfalak mögött.”
Amenyire az F-22 tema volt a sajtoban a szakmai forumokon es tema ma is ha nem is tul erosen ugy az F-15 talan sosem volt vagy csak marginalisan. Szerintem egyszeruen ez szoba sem kerult .
Ha már India:
twenty-five-percent-of-indias-hawk-fleet-grounded-for-lack-of-spares
http://alert5.com/2012/12/18/twenty-five-percent-of-indias-hawk-fleet-grounded-for-lack-of-spares/
Kuruc, ha arra jársz, csinálj róluk pár képet.
http://www.china-defense-mashup.com/three-chinese-navy-warships-dock-in-sydney.html
„“F-15 és Ausztrália. Szerintem nem is kértek ilyen gépeket, mert minek?
De lehet, hogy kértek és az USA megtagadta ezt a színfalak mögött.”
Ott van az Aranysasban a válasz. (2012.dec. szám 60.old.) A tender idején szóba került az F-15-ös, F-14-es és a többi akkor elérhető típus, ezek egyikére sem volt export korlátozás. Azért nem a 15-öst választották, mert akkor még csak az egyfeladatú vadász változat volt készen, és Ausztráliának többfeladatú gépre volt szüksége.
de csak óvatosan fotózgatni, lehet hogy azok trójai hajók. Egy-két fotó nem ér annyit hogy a zsákos kínaiak elvigyenek. :DDD
Mac
Messze vagyok most a kinai ladikoktol. Talan jobb is igy :-)))
Elég érdekesen alakúnak az Ausztrák-Kínai kapcsolatok. Szerintem egy rakás pénzt kapnak a kínaiaktól mindenféle szolglltatásért.
http://www.smh.com.au/national/australia-to-be-port-of-call-for-chinese-navy-20110427-1dx38.html
Aztán volt egy kis botrány, hogy Kína kibérelt vagy megvett egy „űrmegfigyelő” állást ausztráliában.
http://www.spacedaily.com/reports/China_has_Australia_space_tracking_station_report_999.html
Szerintem a felszin alatt jó üzleteket kötnek. Nem hinném, hogy Kurucot bátnati fogják, ha fényképezni fog. Még az is lehet, hogy felengednek látogatókat a fedélzetre.
„de csak óvatosan fotózgatni, lehet hogy azok trójai hajók. Egy-két fotó nem ér annyit hogy a zsákos kínaiak elvigyenek. :DDD”
Lehet bezsakolnak de akkor bevetem a titkos magyar csodafegyvert es egyszeruen megeszem oket.
Kiderul milyen a kinai kinai :-)
Kivancsi vagyok milyen kinai ladikok jonnek vannak nallunk.
TYP 54A Yi Yang es a Chang Zhou
http://en.wikipedia.org/wiki/Type_054A_frigate
es egy ellato hajo http://en.wikipedia.org/wiki/Qiandaohu_class_replenishment_ship
vajon az összes kici kínai hazamegy a hajókkal együtt? :D
@aerophyl
Az AS-t még nem volt időm elolvasni, ezért a beszerzés pontos évét sem tudom, de valamikor a ’80-as évek elején volt. A döntés időpontja mikor lehetett? Mert annak időpontja az, ami lényeges.
Ugyanis én nagyon máshogy látom a helyzetet, és ezt már az F-15 cikk írása idején észrevettem mikor azon elmélkedtem, hogy mi a frászkarikáért dzsemborizott annyit a kengurk földjén. A gép csapásmérő-képessége körüli dilamma és hanyagolása is benne van az írásban. A ‘C’ változatokban is ott van az ‘A/G’ kapcsolóállás, a gép képes rá, csak az USAF nem használta ki sosem…
———————-
Nézzük először a minőséget. Ott kezdődik, hogy az F-15A/C Sasoknak tehát igenis volt csapásmérő képessége, és bizony a Hornettel egyező vagy ahhoz igen közeli minőségileg. Az F-16A gépekhez hasonlóan tudta az azokon létező CCIP, CCRP és DTOS üzemmódokhoz hasonló célzási/oldalási módokat, ami a korszak csúcsa volt az F-111F PGM használatát leszámítva. Ellenben az F-111F gépek buba bombákat tudtommal csak víszintes repülésben tudták oldalni, mert HUD nem volt a CCIP üzemmódhoz.* Talán az F-111D tudott ilyet digitális rendszereivel és HUD-jával, de annak meg PGM-je nem volt.
Ellenben precíziós csapásmérő-képessége akkor még nem volt a Hornetnek, a laser spot tracker pod is csak később jött hozzá. SEAD alkalmazásra talán már felkészítették, de ez az RAAF szemszögéből teljesen lényegetlen, ergo ez plusz pontot nem jelenthetett (szeritnem).
Lássuk a Sast. Az IAF ugyebár használta a GBU-15-öt, és az F-15 írásomhoz mellékelt eredeti dokumentum szerint a Sas alapból képes volt használni ezt az eszközt – igen, az ‘A/B gépek is – már a ’70-es évek végén. (Konténer kellhetett talán hozzá.) Tehát nem LGB-vel, de autonóm PGM képessége volt a kor szintjén egy elég szép nagy kalapáccsal.
Teháta buta bombával operáló gépek közül a Sas képessége minőségileg egyáltalán nem volt rossz, simán kitette a kor átlagát és a jelek szerint „extrája” is volt.
———————–
Lássuk a mennyiséget. Hát ezen a téren sem állt rosszul a Sas, mert a törzs alá a kisebb bombákból felmehetett 4-6 db, két szárnypótos mellett, tehát elég decens hatósugara volt. Több bomba esetén persze maradt a két szárnypilon és egy CL pótos.** Tehát alapvetően a következőket tudta:
A – 4xAIM-7 + 4xAIM-9 + 2×600 gal + 1×6/1×4/1×1 bomba tömegtől és mérettől függően.
B – 4xAIM-7 + 4xAIM-9 + 1×600 gal + 2×6/2×4/2×1 bomba tömegtől és mérettől függően.
A hatósugár alapján skálázható a képesség és légiutántölthető is, bár akkor tankerjük nem hiszem hogy volt, de akkor az F-111 és F-15 azonos módon lett volna tankolható, míg a Hornet és F-111 nem. Hmhm…
Lássuk a Hornetet.
http://www.f-16.net/attachments/f-18_arms.jpg
http://www.ausairpower.net/USN/000-Super-Bug-loadout.jpg
Hornet egyetlen függesztési pontjára sem mehet többi, mint 2 db darab bomba, de az lehet 2×500, 2×1000 vagy 1×2000 font. (Én eddig úgy emlékeztem, hogy akár 3×500 is, de akkor tévedtem.) Tehát azonos bombamennyiséghez kis bombák esetén a Horneten kell két szárnypilon, és a CL pont is. (Pl. a 3×2 = 6 db Mk-82-höz.) A két pótos elveszi a másik két helyet, a légiharcfegyverzet tehát 2xAIM-9 és 2xAIM-7, ami fele az F-15-nek, de ezeket szintén állandóan viheti.
A Sas nagyobb pótost visz – 600 gal vs 330, a Hornethez tudtommal soha nem rendszeresítettek nagyobbat – a belső tüzelőanyag-kapacitása is nagyobb CFT nélkül. Ezen felül a ’80-as évek elején már lehetett tudni, hogy lesz Strike Eagle aminek a CFT-je lehetővé tette a csapásmérő fegyverzet alkalmazását akár a törzs oldalán is, még jobban kitolható volt a hatósugár, ha nem kellett BVR légihac-képesség.
Szóval összességében én max. az árcímkére tudok gonodolni és a döntés idején, amiért a Hornet győzött. A Sas semmivel sem tudott kevesebbet a rendelkezésre álló információk alapján, talán csak egy dologban, de ebben sem vagyok biztos. A Hornet radaja SAR radarüzemmóddal bírhatott, de ez sem volt megoldhatatlan a Sas számára sem, az AN/APG-70 miatt, amit több tucat USAF F-15C megkapott. Vagy ez a radar exportkolátozás alatt volt, míg a Hornet SAR (?) képességgel bíró radarjára nem…? Kétlem, mert eléggé logikátlan lenne…
Szóval nekem ez a kép állt össze.
*Hogy a lofting bombázáshoz hogyan számolták ki az oldálst, bevallom gőzöm sincs, a cikkírás idején ezt nem részletezte egyetlen forrás sem.
** Nem tudom alátámasztani, de valamiért a jenkik és más is a CL függesztési pontokra mintha nem szeretne semmit tenni, nagyon ritka az olyan kép, ahol békeidőben ott lenne akárcsak pótos, nemhogy fegyverzet. Bevallom így fejből nem is tudok felidézni olyan F-15E képet, ahol buta bomba lenne a CL ponton. A SE Demonstrátorról van ilyen kép.
Csak a nagyon jofiuk kaphatnak kimenot ilyenkor. Altalaban ha junior tengeresz megy akkor csak altisztekkel egyutt mehet a partra. Ez volt cca ket eve is mikor egy masik „joakarat” latogatason voltak ( es pingeltek az akna felderito nagy felbontasu szonarral a kikotomedret )
Amiket itt felsoroltál az F-15 esetében mint csapásmérő képességet, az javarészt elméleti lehetőség volt, amelyből egy részt az izraeliek reaizáltak. Komoly saját tesztprogrammal. Mivel az USAF nem tartott igényt rá, otthon ezt nem végeztk el, a Hornet viszont már a rendszeresítést követően röviddel rendelkezett precíziós képességgel lézerbombákkal. Az APG-65-öst is jobban lehetett használni földi célok felderítésére, mint az APG-63-ast, vagy a C-k számára készült 70-est. Minden bizonnyal a költségek is közrejátszottak a döntésben, de az én olvasmányaim szerint a fő ok az azonnal realizálható multi role képesség volt.
A Sas képes volt rá, csak a jenkik nem realizálták a képességet. A vas tudta olyan szinten, hogy mezei pilótákat is kiképeztek tájuk a legelején, csak leállítoták ezt az irányvonalat a forrásaim szerint. Másérszről nem hiszem, hogy egy elméleti lehetőségre oktatták volna az első osztályt, ők ugyanis nem tesztpilóták voltak.
A földi célok felderítését nem értem, a Sivatagi Vihar alatt láttuk az F-15E gépek SAR képességét, a pilóták beszámolói alapján gagyinak nem nevezném. A földi célok felderítése alatt a SAR képességet értjük vagy mást? Táv/felbontás, vagy mi alapján kategorizálunk?
A Hornetnél két dolgot hagytam le a csapsámérés terén. Az első az AGM-65-öt – ez lényegtelen szerintem – és a legfontosabb, az AGM-84 Harpoont. Ugyanis Ausztráliát mindentől víz választja el, a Hornet meg ugyebár az Intruder mellé készült a Harpoon-nal. Van egy sejtésem, hogy ez döntött, mert kételem, hogy lehet, hogy nem enlgondolkozott a Sason Harpoon integrációjával. Bár, ha F-111C-re ment, akkor F-15-re sem eretnek vagy lehetlen gondola. Az F-15K-n is van Harpoon, ahogy vannak ilyen Sólymok is.
Én úgy látom, hogy a Sas részéről azonnal realizálható volt a multirole képesség – kivéve SAR radar üzemmódot és a Harpoon-t- buktathatta el a Sast és esetleges integrációs költségei a szükséges eszközöknek. Apró hiba a képletben, hogy véleményem szerinr egy jóval kevésbé potens gépet kaptak imígyen, bár tagadhatalan, hogy ez olcsóbb volt. Ezen felül az F-111 mellé nem feltétlen kellett még egy hétmérföldes csizma hatótávolsággal megáldott vas. Mondjuk azt nem tudom, hogy Harpoon mikorra lett F-111-en. Ha nem volt, akkor ez is pluszpont volt a Hornet mellett.
http://australianaviation.com.au/2012/12/super-hornets-now-fully-operational/
http://australianaviation.com.au/2012/12/comment-f-35-decision-paralysis/
http://australianaviation.com.au/2012/12/comment-mixed-fleet-future-for-raaf/
http://australianaviation.com.au/2012/12/wedgetail-no-longer-a-concerning-project/
Ezek a Wedgetail ek egyszeruen szuperek ! mindenki csak aradozik feloluk pedig meg csak a kepessegeik legelejet ismertuk meg.
Akkor valamit félreértettem? Miről szól ez a hír amit linkeltem? És mit jelent a sok 3 betűs rövidítés.
A hir roviden arrol szol hogy a WEDGETAIL ek az elhuzodo fejlesztes a bonyolult rendszer integracio miatt felkerultek 2008 ban a kormanyzat ” aggodunk ezekert a dolgokert” listajara amely az elso lepes afele hogy egy programot toroljenek ha ezek utan a kozvetlen monitorozas utan nem mutat eredmenyt. erre most errol a listarol lekerult mert vegre elerte a kezdeti bevetesi keszultseget.
Azért valahol valamit jelent, hogy a FreeFalconhoz készült 2007 végi kéikönyben is már szerepelt a gép, és csak most érte el a bevethetőség. Laza 5 év és még mindig csak IOC…
Találtam pár képet és egy rövid filmecskét amint az amikkal kalózellenes gyakorlatot hajtanak végre.
http://img833.imageshack.us/img833/8288/162313iw3n6iz5yki0wu4y.jpg
http://img401.imageshack.us/img401/415/162250te1dt7e9qhvv3avt.jpg
http://img836.imageshack.us/img836/3140/162245te3twt9n9rdy3ure.jpg
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=IqSXNRxoOV8#!
molni
„Azért valahol valamit jelent, hogy a FreeFalconhoz készült 2007 végi kéikönyben is már szerepelt a gép, és csak most érte el a bevethetőség. Laza 5 év és még mindig csak IOC…”
Pontosan !
Viszont az utobbi masfel evben nagyon nekilendult .
„Szerintem az indiaiak eltavolodasa az oroszoktol mar folyamatban van”
Ok gratula .
Ezek szerint szaúd arábia és egyiptom, is igyekszik kihátrálni majd a jövőben amerika mellől .
Ennyi erővel ezt is lehetne mondani hogy:
A közös orosz indiai szállítógépet meg 5 gen gépet meg még sorolhatnám majd a jenkik fejezik be a ruszkik helyett mi?
Az elso harom foto a ket TYP 54A es az ellatohajo amik most vannak Sydney ben.
Sőt az INS Chakrát is visszaadják, az oroszok meg minden pénzt visszafizetnek :)
„Ezek szerint szaúd arábia és egyiptom, is igyekszik kihátrálni majd a jövőben amerika mellől .
Ennyi erővel ezt is lehetne mondani hogy:
A közös orosz indiai szállítógépet meg 5 gen gépet meg még sorolhatnám majd a jenkik fejezik be a ruszkik helyett mi?”
Az eltavolodas nem azt jelenti hogy megszakitjak a kapcsolatokat hanem hogy az eddigi majdnem egylabon allas heyett igyekeznek tobb labra allni.
Igen, a hídból és az operaházból rájöttem:))
Érdekes, hogy mennyire elsiklott a nyugati sajtó a Type 54A felett, mígy a Talwar és az Admiral Grigorovich mekkora figyelemnek örvend. Pedíg az elöbbiből nagyságrendekkel több van mint a kettőből összesen.
„Érdekes, hogy mennyire elsiklott a nyugati sajtó a Type 54A felett, mígy a Talwar és az Admiral Grigorovich mekkora figyelemnek örvend. Pedíg az elöbbiből nagyságrendekkel több van mint a kettőből összesen.”
Na igen, 2015-re olyan 22 lesz belőlük ami azért nem semmi.
Mennyi Gorshkov fregatt lesz 2015-re? 2?
És akkor még közös rombolót is építhetnek mert régen volt yolan hír miszerint az orosz romboló exportra is megy , Indiának ugye az meg nincs .
Tehát a fregattok tengók mellet még az is meglehet hogy azon a téren is együtt működnek majd.
Lehet, de az új rombolójuk (Project 21956) valami hihetettlenül távoli dolognak tűnik. Nagyon kíváncsi vagyok mikor lesz belőle valami.
Kuruc71
Ez invázió!!!!!!
én mondtam hogy trójai hajók… majd az éj leple alatt párszáz de akár ezer kis kínai lepi el a kikötőt.
hmm.
http://atv.hu/cikk/20121213_kinai_partfotitkar_a_katonaknak_keszen_kell_allniuk_a_valodi_harcra