|

Újabb Boeing-győzelem Indiában – kiütötte a Mi-26-ost a CH-47F

A napvilágra került információk alapján kijelenthető, hogy a Boeing CH-47F Chinook legyőzte az orosz Mil Mi-26T2-t azon az indiai tenderen, melynek célja 15 darab nehéz szállítóhelikopter beszerzése. Mint ismeretes, India a közelmúltban tűzte ki 22 darab harci – és 15 darab nehéz szállító katonai helikopter megvásárlását, melyeket 2014-15 körül szeretnének szolgálatba állítani, így már éppen esedékes volt az eredményhirdetés. Előbbi program kapcsán egyébként már korábban kiderült, hogy az ugyancsak a Boeing által gyártott AH-64D Block III Longbow Apache (avagy AH-64E) vitte a fődíjat a Mi-28N-el szemben – most pedig úgy tűnik, ismét az amerikaiaké lett az elsőség.

Van azonban egy lényeges különbség a két győzelem között, hiszen ameddig a harci helikopterek esetében a fő tényező az volt, hogy a Mi-28N több szempontból sem felelt meg az indiai követelményeknek, addig a nehéz szállítók közül mind a két forgószárnyas teljesítette az összes, Új-Delhi által támasztott paramétert. Éppen ezért, mivel tulajdonképpen mindkét típus megfelelt volna, a döntés az árcédula alapján hozták meg, ebből pedig a CH-47F tudott kedvezőbbet produkálni. A Chinook mind darabárát, mind pedig a teljes élettartamra vetített üzemben tartási költségeit tekintve lepipálta a Mi-26T2-t.

Hiába minden erőfeszítés az oroszok részéről, Indiában a CH-47F lett a nyerő | Fotó: Brian Henriksen ,

Az indiai védelmi tárca részéről nyilatkozó bennfentesek szerint egyébként mindkét típust intenzív tesztelésnek vetették alá az elmúlt hónapokban, amik alapján a fenti konklúziót vonták le, így a „párbaj” fő irányvonala a helikopterek ára lett. Arról egyébként nincs információ, hogy pontosan mennyit kóstál a CH-47F vagy a Mi-26T2, bár valószínűleg előbbiről ez hamarosan ki fog derülni, hiszen, ha tényleg győzött, akkor India ajánlatot fog kérni 15 példányra és a kapcsolódó kiegészítőkre az amerikai DSCA-nál.
Érdekességként megjegyeznénk, hogy a hónap elején az oroszok részéről kiadásra került egy sajtóanyag, melyben a Mi-26 fölényét hangoztatták a CH-47F-el szemben – felhozva többek között azokat az eseteket, amikor lezuhant vagy sérült Chinookokat kellett Mi-26-osokkal kimenteni vagy szállítani Afganisztánban.

12 hozzászólás “Újabb Boeing-győzelem Indiában – kiütötte a Mi-26-ost a CH-47F”

  1. Szeretnék valamit kérdezni. Az AH-64D-re is régóta hivatkoznak Block III-asként(legalábbis az újabb verzióira). És most az új E is elvileg Block III. Ez hogy van? Ha annyi újdonságot raktak az új Apache-ba, hogy a „D” megjelölést „E”-re változtatták, akkor hogy lehet mindkettő Block III? Mit nem tudok? Köszi a válaszokat :)

  2. A Mi-26-os a kétszeresét el tudja szállítani, jóval nagyobb hatótávolságra,igaz egy picivel (20km/h-val) lassabb végsebesség mellett. A szállítókapacitása kg-ban ugyanannyi mint egy Hercules szállítógépé. A műszerezettségben a T2-es változatnak nem kell szégyenkeznie sehol sem. Modern „glass cockpit” ami lehetővé tette a személyzet eddig 5-ről 2-főre történő csökkentését.Az,hogy az indiaiak miért mégis inkább a „kisbuszt” veszik az „óriáskamion” helyett,az egyrészt az ára,másrészt az amit nem hangoztatnak. A repülőgép hordozójuk átadásának késlekedése miatt így koppantanak egyet az oroszok orrára,hogy kapják végre össze magukat. Az pedig most másodlagos,hogy a hírek szerint az indiaiak kérték a régi és szar kazánokkal a hajót,az újak helyett.Ezek után nem lenne meglepő,ha a Kamov bukná a könnyű helikopter tendert. Főleg,ha még egyszer offolja magát az indiai repülőgép hordozó.
    http://www.boeing.com/rotorcraft/military/ch47d/docs/CH-47F_overview.pdf

    http://www.rostvertolplc.ru/en/product/mi-26/version/mi-26t2/

  3. sidewinder: Azóta kiderült, hogy Oroszok a hunyók a Gorshkov ügyben.

    „The Russian shipyard managers admit that the Vikramaditya engine problem was not the quality of the Chinese firebricks used to insulate engine components from the intense heat of the steam boilers. The problem was discovered when seven of eight steam boilers in the carrier power plant failed during recent high-speed trials. The Russians initially blamed India for this, as the Indians refused to allow the Russians to use asbestos to insulate nearby engine components from the intense heat generated by the steam boilers. Instead the Russians had to use firebrick, which some engineers claimed would not be adequate. But after Russian ship yard engineers examined the engines they concluded it was poor workmanship and supervision, not poor design or poor materials that was at the cause of the problem. The ship yard promises to fix the faulty work within five months and not tear the engine room apart or have to open the hull to do it. To be on the safe side Russia is now telling India that the Vikramaditya will be delivered in about a year.”

    Ahogy olvastam az Indiai vezetésnél ez a legujabb Orosz eset kivágta a biztosítékot.