Tavaly novemberben vált hivatalossá, hogy Indonézia AH-64 Apache harci helikoptereket vásárolna – szám szerint nyolc darabot, 200 millió dollár értékben. Akkor az elhangzott nyilatkozatok alapján azt sejthettük, hogy a forgószárnyasokat Európából szerzik be használtan, amit a kedvezményes ár (25 millió USD/darab az eredeti 30 millió USD/darab helyett) is indokolt. Most azonban ennek szögesen ellentmondó információk láttak napvilágot: a legújabb hírek szerint Indonézia az Amerikai Egyesült Államoktól vásárolja az AH-64-eseket, mégpedig azok D változatát.
Washington tegnap közölte, hogy nyolc Boeing AH-64D-t szándékoznak eladni Jakarta számára. Ezt Hillary Clinton külügyminiszter asszony is megerősítette, amikor találkozott indonéz kollégájával, Marty Natalegawával annak hazájában, a szokásos éves amerikai-indonéz kerekasztal-beszélgetések idei harmadik felvonásán. Elmondása szerint a Kongresszust már értesítették az üzletről, döntés a következő hetekben várható. A kontraktus további részleteiről nem tájékoztatott, tehát sem az Apache-ok verziója, sem a csomag további részei (fegyverzet, logisztikai csomag, stb.) nem ismertek.
Emellett biztosította Jakarta képviselőit arról, hogy az Egyesült Államok szeretné még szorosabbra fűzni a katonai, politikai, gazdasági és pénzügyi kapcsolatokat Indonéziával, mely Délkelet-Ázsia egyik leginkább feltörekvő középhatalma, a jövőben pedig a térség egyik legfontosabb szereplőjévé válhat.
Boeing AH-64E Apache Guardian | Fotó: Boeing ,
Ez a státusz természetesen magával vonja egy ütőképes haderő felállítását is, amiben az Amerikai Egyesült Államokban nagy szerepe van és lesz. Mint ismeretes, Jakarta nemrégiben 24 F-16C/D Block 25 megvásárlását jelentette be, melyeket jelentős modernizációnak vetnek majd alá. A külügyminiszter asszony egyébként más ügyekről is tárgyalt Indonéziában: a Kongresszus úgy határozott, hogy ha az iszlám világot felkavaró Mohamed-film miatti tüntetések tovább folytatódnak, ideiglenesen bezárják az Egyesült Államok diplomáciai létesítményeit az országban. Ám kifejtette, hogy ez csak megelőző védelmi intézkedés, és roppant elégedettek az indonéz kormány reakcióival, amiket az a tüntetésekre adott.
FRISSÍTÉS:
A napokban megjelent a DSCA oldalán a hivatalos indonéz vásárlási kérelemről szóló dokumentum. Ennek alapján a szerződés értéke 1,42 milliárd dollár lesz, az Apache-verzó pedig az AH-64D Block III Longbow. A csomag a nyolc helikopter mellett tartalmaz többek között 19 T-700-GE-701D hajtóművet (ebből három tartalék), a típushoz integrált éjjellátó, célmegjelölő, tűzvezető, barát-ellenség azonosító, kommunikációs, navigációs és önvédelmi rendszereket, valamint 114 AGM-114R3 Hellfire levegő-föld rakétát, a szükséges indítókkal együtt.
Ha már beszerzés akkor :
http://hungarian.ruvr.ru/2012_09_21/88941994/
És német cuccot is szereznek be:
http://worlddefencenews.blogspot.hu/2012/09/indonesia-ready-to-purchase-50-marder.html
Roni linkjéből kiindulva, a Marder mennyire számít még potens IFV-vek?
Lévén a németek tisztességesen szórják ki a készleteiket a Puma miatt és hát veszik.
Hans
A Mardernek a kategórián belül rendkívül erősnek mondható a páncélzata. Afféle „Tigrisnek” számított a maga körein belül. Lehet, hogy egyes még újabb járművek leszorították a dobogó tetejéről, de még ma is kiváló harcértékű típusnak tekinthető. Német minőség. Indonézia pedig már sok tapasztalatot szerzett a német cuccokkal. Pl. az NDK hadihajóit részben ők vették át.
Érdekelne Kuruc és Montezuma véleménye arról, hogy mennyiben áll az ami látszik, mármint hogy az USA fokozatosan megnyeri magának, behúzza az Ausztráliára oly veszélyes Indonéziát a Kínával szemben álló szövetségi körbe?
Meg arra, hogy mennyi az esély arra, hogy Indonézián végigsöpör egy kínai támogatású iszlám forradalom és akkor a hajdani iráni példához hasonlóan amerikai gyártású repülőeszközök tucatjai kerülnek iszlám kezekbe. Meg persze kínaiba.
Egy esetleges iszlám népfelkelés ellen fegyverkeznek, ezért kellenek a helikopterek és az F-16-osok? Félnek tőle, hogy Kína katonai akcióval avatkozik be, úgy mint a Nyugat Líbiában?
Vagy a vonzó, indonéz szemmel üres kontinens, Ausztrália ellen fognak megindulni?
Onedinkapitany
A Leo 2 hatalmas tomegevel gyakorlatilag alkalmatlan az indnez terepre. A Marder is a maga 30 tonnajaval es azzal hogy nem uszokepes is felveti a kerdest hogy akkor minek is ? Mi celbol ?
Az Apachok meg elkepzelhetok lennenek de pl a F-16 sok a jelenlegi igenyeket nezve nem igazan.
Viszont ha osszerakom mindezeket akkor kijon belole egy szaraz viszonylag jo terepviszonyokkal rendelkezo partszakasz elleni prima kis partraszallo ero legvedelmi fedezettel, felderitesi es tamogatasi kepeseggel.
Szamunkra nem az a problema ha a kinaiak megindulnak mert legiernyon belul a jelenlegi flottakapcitassal tengokkal kezeln tudjuk ( veljuk ) a problemat. A problema azzal van ha az ellenseg egy mastol messze levo tobb partszakaszon egyszerre kezdi el a muveleteit mert nem tudunk erokoncentraciot letrehozni.
ket vagy harom kinai es egy indonez partraszallas mar bizony fejvakaras kategoria !
„A Leo 2 hatalmas tomegevel gyakorlatilag alkalmatlan az indnez terepre. A Marder is a maga 30 tonnajaval es azzal hogy nem uszokepes is felveti a kerdest hogy akkor minek is ”
Gondolom azért az „indonéz terepen” is vannak sík területek , főleg a meglévő utak mentén és feltételezhető, hogy ezen területekért folynának a legnagyobb csaták ha valaki rátámadna Indonéziára. A dzsungelen áthatolhatnak ugyan a gyalogos katonák, de utánpótlást, nehézfegyverzetet egyáltalán nem lehet így szállítani hanem csak és kizárólag gépjárművekkel.
A 2. vh-ban a 6. német hadsereg Sztálingrádnál napi 800 tonna utánpótlást igényelt, ilyen nagyságrendű mennyiségeket sem lóháton, sem öszvérrel sem hátizsákban nem lehet naponta szállítani.
Tallking
Az utakon valo szallitashoz a teherauto a legmegfelelobb. Harckocsival AFV vel valo szallitas gazdasagtalan . Gondolj bele hogy cca 6-10 000 km utan nagyjavitas kell !!!
Ha pedig az uton szallitasz arra nem szerzel be harckocsit. Harckocsit nehezharckocsit csak megfelelo terep eseten tudod alkalmazni. Ez pedig indoneziaban alig alig van. Sok a mocsar lapos dzsungeles teeerulet , megfelelo hidak nem igen vannak illetve ha vannak akkor csak duplikalas nelkul. Az elso csapas utan nincs min atkelni.
Egy olyan terulete van indonezianak ahol eze eszel bevethetik az pedig a Papua tartomanyuk ami hataros PNG vel .
Eddig is mar voltak reszukrol probalkozasok a helyiek hataron valo atzavarasara eltuntetesere.
Nem csodalkoznek ha hirtelen megszaporodnanak a szeparatista tevekenysegek arra fele es be kene vetni ezket ott es mivel a szeparatista erok a hatar tuloldalarol is segitseget kapnak igy a pancelozott lovesz csapatok atlepnek a hatart is.
Egyszeru teruletszerzes mert tulnepesedik a sajat foldjuket.
Hát nem is úgy gondoltam, hogy szállításra kell a LEo2 hanem arra, hogy a szállítási útvonalakat megvédjék velük.
Szerintem százvalahány Leo2 egy akkora országnak mint Indonézia nem sok, önmagában ennyi harckocsi nem ad okot aggodalomra. Szerintem csak a környékbeli általános fegyverkezési verseny része a dolog, senki nem akar lemaradni.
„Hát nem is úgy gondoltam, hogy szállításra kell a LEo2 hanem arra, hogy a szállítási útvonalakat megvédjék velük.”
Ha a dzsungelen keresztul meno utvonalakat ezzel vigyazzak akkor szivesen lennek gerilla pl RPG-7 VL vagy akar csak a V verzioval is.
„Szerintem százvalahány Leo2 egy akkora országnak mint Indonézia nem sok, önmagában ennyi harckocsi nem ad okot aggodalomra. Szerintem csak a környékbeli általános fegyverkezési verseny része a dolog, senki nem akar lemaradni.”
A gond az hogy nehezharckocsit vettek amikor nem igen lenne ra szukseg es a sajat terepadottsagaikon nem is tudjak igazan hasznalni.
Akkor inkabb ugyanennyi CENTAURO vagy egyebb kerekes dolog, plane ha meg uszokepes is lenne .
A dzsungelben haladó útvonalak körül valószínűleg szélesebb tiszta területek vannak, vannak továbbá nyílt völgyek, hiszen az utakat eleve kedvező földrajzi helyeken (völgyek, sík terep, tisztás, kopár hegyoldal stb) vezetik. Nem hinném, hogy az autópálya mellett rögtön 2 méterre már a bengáli tigris ólálkodhatna a sűrűben:) Ezen a terepen nagyon is jól lehet harckocsival védekezni a az útvonalon előretörő ellenféllel szemben.
Továbbá
http://www.worldatlas.com/webimage/countrys/asia/id.htm
a térkép szerint Szumátrai szigeten pl.d sok város a sziget szélén helyezkedik el, ott pedig tuti, hogy nincs dzsungel, ott az utak körül széles partszakaszok és kopár terület van a dzsungelig. ismét olyan helyek amelyeken jól jön a harckocsi. sztem 116 db nem sok, egy olyan területre amely kb Közép Európa területével egyezik, még akkor sem, ha az egész területnek csak bizonyos pontjain lehet csak alkalmazni őket.
Kuruc, meggyőző amit mondasz. Tényleg az látható, hogy az indonéz haderő az ausztrál terepre, illetve egy ottani partraszállástra optimalizálja a járműveit.
talking
Ugyan, ki támadná meg Indonéziát? Nézz utána az adatainak. Az ország túlnépesedett, x éven belül elérik a 300 milliót, sok a mocsár és a dzsungel, kevés a termőföld és a terület. Ők készülnek arra, hogy meginduljanak oda, ahol nagy, lakatlan, művelhető térségeket találnak.
Amúgy meg egy jó térkép:
http://maps.google.hu/maps?client=opera&rls=hu&oe=utf-8&channel=suggest&q=indon%C3%A9zia&um=1&ie=UTF-8&hq=&hnear=0x2c4c07d7496404b7:0xe37b4de71badf485,Indon%C3%A9zia&gl=hu&sa=X&ei=N95dUI6IAfPZ4QTbjIH4Dw&ved=0CEgQ8gEwBw
onedinkapitány
116 harckocsi nagyon kis mennyiség. Az USA Irakban 300 db-al ment pedig anélkül is már szétverte az iraki hadsereget a légierő. Ja , és akkor nem említettem, hogy az angoloknak is volt valahány Challengerjük a helyszínen. tehát 300+, a minden más fegyvernemben meglévő irgalmatlan nagy fölény mellé.
onedinkapitány
„Ugyan, ki támadná meg Indonéziát? Nézz utána az adatainak. Az ország túlnépesedett, x éven belül elérik a 300 milliót, sok a mocsár és a dzsungel, kevés a termőföld és a terület. Ők készülnek arra, hogy meginduljanak oda, ahol nagy, lakatlan, művelhető térségeket találnak.”
Ezek szerint minek kell pl. az összes európai országnak haderő, ráadásul minek kell folyton új eszközöket beszerezniük. Van egy szint amelynek a folyamatos fenntartása nem kellene senkiben fenyegetettségérzetet keltsen. egy 300 milliós országnak százegynéhány harckocsi, önmagában egyáltalán nem rémisztő. teljesen megfelel annak a tényállásnak, hogy kevés helyen használhatja őket. Németországnak 1700 darabja van , azt ki ellen „optimalizálja”?
Csak azt nem értem Kuruc, hogy USA miért haverkodik annyira Indonéziával? Miért nincs nyugati fegyverszállítási embargó? Azért, hogy Kína ne erősödjön egy jelentős szövetségessel, készek beáldozni a régi partnert, Ausztráliát?
Németországnak kemény 400 harckocsija van állományban…
talking
Az a kérdés, hogy Ausztráliának hány harckocsija van. Kuruc majd megmondja. Úgy gondolom, hogy 200-300 körül lehet, tehát Indonéziának nincs szüksége több ezerre.
A kenguroknak 59db M1A1-esük van.
És hány, harckocsiknak megfelelő szállítóhajója…
Sulyid, köszi.
Hát ez kevesebb az általam vártnál. Akkor a 116 Leo-2 légitámogatás nélkül, menetből lesöpri az ausztrál páncélos erőket.
„Csak azt nem értem Kuruc, hogy USA miért haverkodik annyira Indonéziával? Miért nincs nyugati fegyverszállítási embargó? Azért, hogy Kína ne erősödjön egy jelentős szövetségessel, készek beáldozni a régi partnert, Ausztráliát?”
Az USA probalja atcsalni Indoneziat a kina ellenes taborba de a dolog ketelu. Ugyanis idaig tortenelmi tapasztalat az hogy ahoz csatlakoztak mindig aki eppen tobbet igert fizetett. Ebbol kifolyolag nem megbizhatok sem arra hogy szuper technikat szallitsanak nekik sem pedig hogy akarmilyen strategiai tervbe beavassak oket.
Olyan sem veled sem nelkuled a szitu. A nagysaguk es strategiai elhelyzekedesuk miatt megkerulhetetlenek akar kina akar az USA szamara csak eppen megbizhatatlanok.
Nem hiszem hogy bealdoznanak minket. Mi szovetsegesek vagyunk akivel mar harcoltak par haboruban, mondhatni megbizhatoak mig az indonezek meg azok amik.
„És hány, harckocsiknak megfelelő szállítóhajója…”
Jelenleg van nekunk 2 db, de hamarosan megkapjuk a nagyvasakat a Canberra class kat. Indonezianak is meglepo modon igen komoly hajoipara es ebbol kifolyolag partraszallo kapacitasa van.
Egyedul semmire nem lennenek kepesek ellennenek picsazva mint a Kelet Timor balhe egy egy kisjatszmajaban ( ezert is nem mertek felvallalni a nyilt harcot mert ereztek hogy csak hosies ellenallasra futna de nem gyozelemre.
Vegiggondolva megegyszer szerintem valszeg a PNG sziget masik fele lesz az elso celpont. Kell a hely. Annyira kell a hely nekik hogy pl az orszag belselyeben ma is vannak kevesbe lakott de pocsek klimaval rendelkezo reszek. Volt allami program nalluk hogy tamogatjak aki odamegy.Meg ok sem akartak odamenni. PNG viszont mar a legjobb kategoriaba tartozik az o standardjuk szerint. Tettek is mar erte par alkalommal.
OFF
Kuruc… Ti tényleg megbíztok ezekben?
http://www.youtube.com/watch?v=xhHufV9g4k4&feature=youtu.be
XDXDXD
ui: az eredeti se volt rossz, de ez már nagyon beteg…
Csak amennyire szukseges ! Es egyelore meg elegge szukseges.
A termőföld, túlnépesedés stb ezek a régmúlt idők geopolitikai fogalmai. Ma egy ország fejlődésére nézve igencsak kevéssé van kihatással a termőföld és a népsűrűség. Főleg akkor amikor az illető ország Olajnagyhatalom ott ahol van. Túl közvetlen értelmezése ez a dolgoknak. Ott van Japán, Dél Korea, Izrael stb. mind sikeres államok nulla altalajkinccsel és nulla termőfölddel.
sulyid:
Németország 2000 db-ot tartott rendszerben Leo2-ből abból adogattak el a többi továbbra is náluk van.
Megismétlődik a Középponti Hatalmak és Olaszország története. Az előbbiek ajánlatai egyszerűen nem versenyezhettek az Antant által ígértekkel.
Kína egy egész kontinenst és Ausztrál-Ázsia vezetését ígéri majd az indonézeknek, ezzel szemben az USA-aussi ajánlat egyszerűen nem versenyképes. Az ausztrálok helyében izraeli mintára minden épkézláb férfit és nőt kötelező katonai kiképzésben részesítenék, és otthon tartatnám velük a kézifegyvereket. Csak az a gond, hogy a kínai ötödik hadoszlop már jelen van. Őket valahogy el kellene szeparálni.
durva nagy lesz a számbeli túlerő
tallking
Attól még nem lesz kb 1500 hk-ra kiképzett emberük…
A jenki haditengerészet 2020-ig oda települ 6 kőkemény rephordozóval akkor arra felé probléma nem lehet.És ott lesz 2 db zumwalt is.
Indonézi meg át áll jenki oldalra .
Röviden tömören ennyi.
tallking szerint:
2012. szeptember 22. szombat @ 19:45
„A termőföld, túlnépesedés stb ezek a régmúlt idők geopolitikai fogalmai. Ma egy ország fejlődésére nézve igencsak kevéssé van kihatással a termőföld és a népsűrűség.”
Most nem akarok így este vitatkozni, de ez nagyon nagy butaság. Mind geopolitikai mind biztonságpolitikai szempontból hihetetlenül fontosak ezek az adatok. Úgy fogalmaznék ezek „minden idők” geopolitikai fogalmai. A geopolitika az erőforrásokról és lehetőségekről szól. A biztonságpolitika ezek megvédéséről.
„Főleg akkor amikor az illető ország Olajnagyhatalom ott ahol van. ”
Olajtól még nem lett lakható egy környezett és nem lakot jól tőle még senki. Árából lehet vásárolgatni, de ez hosszútávon nem fenntartható. Bizt.pol. szempontból meg egyenesen katasztrófa.
” Ott van Japán, Dél Korea, Izrael stb. mind sikeres államok nulla altalajkinccsel és nulla termőfölddel.”
Japán azért tart ott ahol, mert tud importálni, majd nagy értéket add hozzá és exportálja. Volt már rá példa, hogy megakadt a nyersanyagellátás kapásból padló volt a vége. (Legutoljára nem volt elég acélja az autóiparnak, azonnal le állt a termelési lánc, ide sem jöttek akkor a suzuki gyárba motorok pl.)
Dél-Koreának nem vagyok nagy ismerője, de gondolom ott is nagy az import nyersanyagból és élelemből.
Izrael meg kicsit külön világ. De mondjuk hiába a külföldi „pénzsegély” azért a Golán-fennsíkot csak elfoglalták geopolitikai és biztonságpolitikai megfontolások véget. (Fennsík+Víz)
A lényeg az,amiért ezt a hozzászólást megírtam ,hogy igen is a mai napig nagyon sokat számít egy ország geopolitikai fekvése, és minden ország törekszik ezen helyzet javítására. Nem véletlenül…
sulyid
nem 1500 hk-ra kiképzett VAN hanem 15000 hk-ra. Mert sorkatonaság van a hk-zókat is beleértve.
fip7
„mert tud importálni” kedves fip7, azavan pénze és előbb van pénze mint nyersanyaga. Azaz a gazdasági sikeresség nem a meglévő nyersanyagra épül.
„majd nagy értéket add hozzá és exportálja” mármint japán. TEHÁT A TUDÁS, TECHNOLÓGIAI SZÍNVONAL A DÖNTŐ.
a Golán fennsíkon sem emberek nem laknak sem termőföld nincs. Csak biztonságpolitika .
Ma a a geopolitika nem az üres terület és termőföld direkt megszerzéséről szól hanem mások befolyásolásáról.
Arról pedig hogy mit írtál az olajnagyhatalmi pozicíóból nem lehet megenni az oljat, nem tudom eldönteni hogy hallottál-e a világ leggazdagabb államai közül egypárnak bevételi forrásiról. Hidd el a sivatagban több szökőkútjuk van mint nálunk.
Attól, hogy egyszer kiképzték rá az embereket, idővel kopik a tudás, s az aki még A4-esre kapott kiképzést, az nem biztos, hogy háború esetén, a behívás után 1 nappal már az első vonalban harcolna egy A5 v. A6-os személyzetének tagjaként. Az már csak ráadás, hogy az évek óta leállított és konzervált páncélosokat nem fogod egy pöccentésre elindítani, s másnap már harcbavetni…
A Golán fennsíkon VÍZ van, ezért azt nem szabad átadni…
sulyid
itt arról volt szó, hogy fent lehet tartani jelentős erőt anélkül, hogy támadó szándéka lenne valakinek, erre a volt példa Németország. ma még megvan nekik minden ami az 1500+ hk bevetéséhez kell és mégsem akarnak valszeg senkit megtámadni.
tallking
Üdv
Ha kiveszed a láncból a nyersanyagimportot akkor a tudást és a technológiai színvonalat a hajadra kenheted. Meddő lesz. Hiába tudsz például autót gyártani, ha nincs miből. Persze kicsit a tyúk-tojás esetére emlékeztet, mert valamikor elkezdődött a folyamat, de azért itt tudjuk, hogy a nyersanyag volt előbb, nem a nagy hozzáadott értékű termék. Japán például energiaválsággal küzd. Ezért nem állítják le az atomerőműveket és ezért viaskodnak Kínával az olajért/földgázért. Ez is nyersanyag kérdés. Az olaj is értékes nyersanyag, de ha csak az van az még édeskevés. Mondom az olajért kapott pénzen be lehet hozni más nyersanyagot, de meddig és milyen biztonsággal?
Túlnépesedés. Dettó. Növekvő igények szűkülő helyen. Egyértelműen következik belőle a hiány. Ezt valahogy meg kell oldani hosszútávon, és ezt addig lehet amíg az olajból van rá tőke.(Indonéziára vetítve a problémát)
A Golán-fennsíkon laknak emberek csak nem sokan. Katonailag nagyon fontos, hiszen az egész térség fölé magasodik. (A fennsíkok mindig nagyon fontosak, a pozitív magasságkülönbség és a jól telepíthetőség miatt)A másik nem a termőföld hanem a víz, de ezt írtam is. Hihetetlenül fontos Izraelnek.
De nemcsak ott van, nem stratégiai az a vízkészlet. Egyszerűen jobban sikerült a hatnapos háború és megtehették, hogy puffer zónát foglaljanak el. Nem volt cél a Golán elfoglalása, hanem adódott az alkalom mert szírek meglepően gyengén muzsikáltak
fip7
a tojás és a tyúk esete azt mutatja, hogy bőven vannak sikeres ipari államok nulla nyersanyagkészlettel. Döntsd el te mi kell egy sikeres megas technológiájú gazdasághoz. Nem azt mondom, hogy nem kell, hanem azt hogy nem kell területet foglalni mert minden vásárolható.
Pár hónapja hallottam, hogy a németeknél épp megszüntetik a sorkötelezettséget. Fade ha itt van megerősíthetné.
A túlnépesedést ne úgy képzeld már el, hogy egymás mellett állnak az emberek mint a buszban és nem jut már föld. Indonézia kb akkora mint Lengyelország, Magyarország, Németország, Ukrajna együtt. Még Japánban sincs túlnépesedés. A túlnépesedés inkább ellátási prpobléma, agazdaság nem fejlődhet olyan gyorsan,a civilizáció kiépülése nem tart lépés a növekvő embertömeggel. Kínában is túlnépesedés van, korlátozzák a gyerekszámot, de nem azért mert nem férnek el az országukban!
onedinkapitány
Tavaly novembertől már eltörölték a sorkötelezettséget
talking
Hiába nagy papíron az ország ha a zöme mocsár vagy járhatatlan dzsungel, hiányoznak a nagy, összefüggő, művelésre alkalmas sík területek. Legalábbis így tudom, mivel még nem jártam ott…
Hogyha hosszútávon gondolkodnának, az állam bevételeiből a lehető legtöbbet a mocsárok lecsapolására és az infrastrultúra fejlesztésére költenék (plusz persze a dzsungelek kiirtására is).
A Marderről jut eszembe, hogy 50-100 db kíválóan megfelelne Magyarországnak a kidobott és már elboltolt (a franc tudja hová kerültek vagy szétvágták őket, bár valami cseh üzlet rémlik) BMP-ink pótlására.
tallking
Izrael szerint stratégiai fontosságú a Golán-fennsík vízkészlete, és nem véletlenül foglalták el. Volt ezzel kapcsolatban egy érdekes kis sztori egy tábornokról aki nem bírt ébren maradni 6 napig, és amíg aludt kiadták az offenzívára a parancsot:D Tényleg az élet produkálja a legérdekesebb történeteket.
Emlékeim szerint a „biztonsági kerítés/fal” óta pufferzónák már nem nagyon vannak.
„a tojás és a tyúk esete azt mutatja, hogy bőven vannak sikeres ipari államok nulla nyersanyagkészlettel.”
Én nem azt mondtam, hogy nincsenek ilyen sikeres államok hanem azt, hogy ez egy elég ingatag siker. Japánban tudom, hogy most paradigma váltáson gondolkodnak, pont a nyersanyagokkal kapcsolatos gondok miatt.
A másik meg az, hogy itt most az Indonézekről beszélgetünk, akik éppenséggel sehol nem lennének az olajuk nélkül világviszonylatban. Nincs meg az a paradigma mint az általad felsorolt három országban, és nem is látok esélyt ezek kiépülésére.
A túlnépesedés fogalmával meg szerintem nincs gondom, két hét múlva tartok a társammal előadást Indiáról, a „Feltörekvő hatalmak a Geopolitikai térben” című előadássorozat keretében. Szóval valamennyi tudással azért rendelkezem a témával kapcsolatban:D
Egyébként így negyedik pontként azért megjegyezném, hogy a népek „életképességét” sajnos semmilyen számmal nem lehet mérni. Ez pont Indiáról jutott most eszembe. Gyakorlatilag olyan országok mint Japán semmi nyersanyaggal is fölküzdik magukat a nagy hozzáadott érték termelés miatt. Aztán van ez az 1milliárdos életképtelen valami amit Indiának hívnak. Gyakorlatilag egy fűszálat nem tudnak egyedül normálisan arrébb tenni. 1milliárdos ország ahol a magas halandóság mellet irgalmatlan mennyiségű gyerek születik, de már most alig tudják magukat élelmezni. Én kétlem, hogy lesz arra pénzük, hogy vegyenek. Energiaellátásuk már most pocsék. Társadalmuk széttagolt, elmaradott. Napokig lehetne sorolni a bajokat. 2050-ben valószínűleg elviselhetetlen lesz ott már a szegénység és az éhezés a túlnépesedés miatt. Szóval totál csőd az ami ott van. Szerintem….
sulyid:
ebben egyetértünk. Sokkal jobban járnának.
Végül azon vitáztunk hogy vajon 116 leo2-es beszerzése plusz az az 50 Marder annak előkészülete-e, hogy Indonézia lerohanja-e Ausztráliát. és szerintem pusztán ilyen méretű beszerzések egyáltalán nem utalnak erre.
Persze sokat számít az, hogy mi az indonéz belpolitika, van-e ott propaganda Ausztrália ellen, van-e népi támogatottsága egy ilyen Ausztrália ellenes hangulatnak. Ezt már nem tudom, de egy 300 milliós országtól nem olyan nagy ügy önmagában ilyen mennyiségű fegyverbeszerzés.
fip7
a biztonsági kerítés és fal a palesztin fegyeveresek ellen van, a Golán mint puffer zóna Szírí ellen van, semmi közük egymsához. és mégegyszer: a Golán fennsíkot véletlenül foglalták el, nem volt benne a haditervben. Helyi parancsnokok pillanatok alatt döntöttek úgz, hogy benyomulnak Golda Meir parancsaellenére
Szerintem az oktatás és a tényleges gazdasági szabadság és esélyegyenlőség (nemcsak jogi hanem gazdasági is) a legfontosabb. A nyersanyagok vásárolhatóak.
Indiában az oktatás hiánya szerintem a legnagyobb gáz. esélyük sincs ha a nagy tömegeket nem sikerül felvértezni mai szintnek megfelelő műszaki tudással.
tallking szerint:
2012. szeptember 22. szombat @ 21:37
Itt majdnem ugyan arról beszélünk. Az Izraeliek aznap változtattak a haditerven pont a stratégiai megfontolások, és a tervet ellenző főparancsnok elalvása miatt. Ez halál komoly, megvárták még elalszik, utána egyből kiadták a támadás parancsot. Sajnos nem tudok neked forrást erről linkelni, de szerintem a Martin Gilbert: Izrael története című könyvben ez részletesen le van írva.
tallking
Indiával annyi baj van, hogy nem jutok a végére. Az előadás sorozat nem más nemzetek fikázásáról szól, de ezt nehéz lesz nekem betartani. Gyakorlatilag nem nagyon tudok pozitív momentumokat találni amire építhetnék.
Az oktatásban meg teljesen igazad van, a probléma az, hogy ott olyan sincs aki oktathatna. (itt most a közoktatásra kell gondolni falusi szinten is, nem pedig a városi „elitképzésre”)
Kuruc, meggyőző amit mondasz. Tényleg az látható, hogy az indonéz haderő az ausztrál terepre, illetve egy ottani partraszállástra optimalizálja a járműveit.
Aha. És hogyan jutnak oda? Teleportálással…? Úközben jelenleg a RAAF és a RAN félúton ellsüllyeszti a „flottát”. Nincs komoly légvédellem bíró hajójuk. Tengójuk meg talán majd lesz.
Még, ha parta is szállnak, hogyan látják el a hídfőt? A „semmi közepén” is parta lehet ugrani, csak akkor az erők vízellátása már olyan feladat, ami mission impossible, nemhogy elbumlizni velük valahova.
Egyébként úgy szeretném tudni, hogy szerintetek hol szállnának parta, milyen céllal, csak hogy az rettegés legyen már kicsit jobban definiálva…
„Aha. És hogyan jutnak oda? Teleportálással…? Úközben jelenleg a RAAF és a RAN félúton ellsüllyeszti a “flottát”. Nincs komoly légvédellem bíró hajójuk. Tengójuk meg talán majd lesz.”
molni@
Igen molni erre az indonezek is gondoltak. Ebbol kifolyolag a meglevo ket tengojuk melle rendeltek masik harmat, es a mar meglevo partraszallo kapacitasuk bovitesere is leadtak ket uj hajora megrendelest ugy hogy a jelenlegi kapacitas is eleg lenne egy komoly hidfo kiepitesehez. A felszini hajok Yakhont raketakat kaptak es folyik tovabbi felszini egysegek beszerzese is. A bererkezo 24 db F-16 al pedig eleg potens legiernyot is letre tudnak majd hozni. Abban azert bizom hogy max AIM & es raketakat kapnak csak.
Osszessegeben molni jo uton haladnak egy igen komoly partraszallo ero „power projection” kiepitesehez melyet a levegobol a felszinrol es a felszin alol is erosen biztositani fognak.
„Még, ha parta is szállnak, hogyan látják el a hídfőt? A “semmi közepén” is parta lehet ugrani, csak akkor az erők vízellátása már olyan feladat, ami mission impossible, nemhogy elbumlizni velük valahova.”
Egyedul eselyuk sem lenne. Azonban ha ok a harmadik vagy negyedik hidfo akkor bizony komoly gondok lehetnek.
„Egyébként úgy szeretném tudni, hogy szerintetek hol szállnának parta, milyen céllal, csak hogy az rettegés legyen már kicsit jobban definiálva…”
Valasztek van boven. Darwin csak ugrodeszkanak es a legifedezet valamint az utanpotlas ellatasara jo. Innen vagy ezzel parhuzamosan a ket parton delre Queenland es Western Australia partjainal sok hely van ahol partra lehet szallni.
Jobban orulnek ha mar itt lennenek az F-35 sok a kivant darabszamban.
A bererkezo 24 db F-16 al pedig eleg potens legiernyot is letre tudnak majd hozni. Abban azert bizom hogy max AIM & es raketakat kapnak csak.
Ezek hol állomásoznak? 24 darab még nincs, ahogy 100% hadrafoghatóság sem. Van tanker support? Van tanker support? Ha nincs, akkor ezt felejsd el. A legközelebbi reptértől az első nagyváros milyen messze van? Nem érdekel, hogy az ország és a kontinens legközelebbi pontja 200 km, ha a nagyvárosok közötti távolság 1000+km. Utántöltés nélkül ez röhejesen nagy távolság, messze túl az F-16C harcászati hatósugárán nemhogy még CAP-eljen ekkora távban…
Jelenlegi állapotában is olyan táp a RAAF, hogy kihívó nincs a környéken. 80 db feletti első vonalas harci gép, meg lesz Growler is. Ehhez van AWACS support és tanker is. Nagyon kevés ország mondhatja el magáról az, hogy van tanker + AWACS + SOJ képessége. Egyszerűen nevetségesen fogom fel az a paranoiát ami Kuruc levág. Az az ausztrál védelmi képességek növelése olyan tempóban múlja felül az indonéz „fegyverkezést”, hogy az már muris.
Nézd meg a D napot. Totális légi és tengeri fölénnyel ugrottak át egy 60 km széles csatornát. Itt most egy nagyságrenddel nagyobbról beszélnük. Amíg a RAAF és a RAN nincs gyakolatilag lenullázva, addig sci-fi bármféle paraszállás.
…Kuruc….
Azért el tudnám képzelni az indonéz-kínai partraszállást Ausztráliában.
1 rész: induláskor a flották elveszítenék 40%-ukat (ausztrál, USA és egyéb tengók, repülők által).
2. rész: út közben, hajókázva még 50%-ot.
3. rész: partot ér 4 indonéz és 2 kínai katona éskeményen támad…. a legközelebbi hamburgeresre….
….és egy generációnyi cápa emlegetné hálával a szövetségesek nevét…..
LJ
„….és egy generációnyi cápa emlegetné hálával a szövetségesek nevét…..”
Nem veletlen az a nem hivatalos jelmondatunk hogy ” Learn to swim ”
Es termeszetesen nem magunkra gondolunk :-))
Amugy alapesetben a scenariod megall, mar ha egy steril szitut kepzelunk el. Azonban ha sakban van az USA akkor nem biztos hogy erre fele kepes lesz arra hogy erdemben valaszoljon.
Gondolok arra hogy az indonezek meghivjak a kinaiakat egy kzos gyakorlatra mig a mashol meg a mar szikrazik a levego. ( pl Gulf )Ilyen esetben nem hiszem hogy erot fognak atcsoportositani amikor hatalmas teruleteket kell fedezniuk es az erejuk csak egyre csokken.
Ahogy mondtam a nagy esku az volt hogy nem lesz az USN nagy felszini egysegeinek szama 265 db alatt. Ma arrol megy a „tanulmanykeszites” hogy ha uberkorszeru gepeket adnak a USN nek akkor valszeg 180 hajo is eleg neki a jelenlegi feladatok ellatasahoz.
Igen egy Daring class kepes kivaltani legvedelmi feladatokban akar harom negy regi hajot is csak eppen nem tud egyszerre harom negy helyen lenni !
Es ez a kulcs.
A nyugat, USA leepit mig Kina indonezia es sokan masok meg fejlesztenek ezerrel minosegben es mennyisegben is.
USA leepit mig Kina indonezia es sokan masok meg fejlesztenek ezerrel minosegben es mennyisegben is.
hol épít le ?
Laza 3000 f-35 szerez be a „nyugati világ” !
Ezt nem kellett volna kuruc, mert molni úgy be fog szólni hogy megint itt hagyod az oldalt pár hétre.DDD
Sok aranysas író és netes oldalak írták hogy kínának 2020-ig 3-4 rephordozó lesz, közben a valóságban meg max egy bevethető hajójuk lesz valamikor .
@Kuruc71
Oszinten megmondva en sem latom ezt a indonez veszedelmet, amit az Outback-et fenyegetne :)
Ha majd a PLAAN+Indonez Navy elkezdi gyakorolni a kooperaciot, plusz nagytavolsagu partraszallast+hidfokialakitas+utanpotlast… na akkor lesz meg jopar ev, amig erre valoban minimalis esely is lesz… egyelore nem latok okot az aggodalomra ;)
Sok aranysas író és netes oldalak írták hogy kínának 2020-ig 3-4 rephordozó lesz, közben a valóságban meg max egy bevethető hajójuk lesz valamikor .
AS-ből egyáltalán nem rémlik ilyen. Az az egy meglevő is meg STOBAR. Egy CATOBAR = kb. 4 x STOBAR kapacitás.
Na jó, legyen csak x3.
Arra nem gondoltok, hogy Kína hozzácsap az indonéz partraszálló flottához fedezetként pár légvédelmi rombolót? Rosszabb esetben még partraszálló hajókat is adnak. Távolsági gépnek a közepes hatósugarú F-16 helyett meg ott a Szu-30. Indonézia vett belőle.