|

Amerikai romboló ütközött össze egy tankerral a Perzsa-öbölben

Augusztus 12-ének első órájában a USS Porter (DDG 78) és a panamai zászló alatt hajózó, japán tulajdonú M/V Otowasan tanker a kelleténél közelebbi kapcsolatba kerültek egymással a Hormuzi-szoros közelében – konkrétan összeütköztek. A helyi idő szerint 01:00-kor bekövetkezett ütközésben szerencsére személyi sérülés nem történt, bár a U.S. Navy honlapján közzétett képek alapján a Portert jobb oldalát, közvetlenül a felépítmény elülső kezdeténél meghajtogatta a tankhajó.

Fotó: Jonathan Sunderman, U.S. Navy ,

Fotó: Jonathan Sunderman, U.S. Navy ,

Az amerikai Arleigh Burke-osztályó rombolónak a Katarból az Egyesült Arab Emírségek irányába tartó olajszállítóval történő találkozása kapcsán az ománi parti őrség tegnap úgy nyilatkozott a Reuters-nek, hogy mindkét hajó rendben van, a szoros forgalmára nem volt kihatással az ütközés. A U.S. Navy sajtóanyaga szerint a romboló már az Jebel Ali kikötőjében van, ahol folyamatban van a károk felmérése. Jebel Ali a U.S. Navy egyik kedvelt és sűrűn látogatott kikötője – az Egyesült Arab Emirátusok területén található kikötő a Közel-Kelet legnagyobbikának számít.

http://youtu.be/2IF2t45CtEE

A USS Porter a korábbi tervek szerint 2013-as költségvetési év folyamán némi frissítésen esne majd át, megkapja az AEGIS BMD frissítést és így csatlakozhat azon Burke-ök sorába, melyek alkalmasak ballisztikus rakéták elfogására. Nos, ezt megelőzően szükséges lesz némi egyéb jellegű beavatkozás is.

42 hozzászólás “Amerikai romboló ütközött össze egy tankerral a Perzsa-öbölben”

  1. Nappal lehetetlen. Ejszaka meg…nos nemcsak a kapitany(ok) de a fedelzeti orszem es a radar kezelo karrierje sem ivel majd tul magasba ezutan.

    Amugy meg mivel ejszaka, szorosban, part kozelben nem is mennek tul gyorsan es megis igy lezuzta a rombolot kepzeljetek el mit csinalna nagyobb svunggal…

    Vissza a gyokerekhez, mi? Amerikai hadihajok ellen innentol kezdve sarkantyus barkakat, mint az okori gorogorszagban! ha eleg nagy akkor lam gyozni is tud:)))

    Mindenesetre nem irigylem a rombolo flottakotelekenek/honi kikotojenek penzugyi vezetojet, amikor megkapja errol a szamlat:)

  2. Ezek épp hogy összeértek. Kisebb koccanás. A kapitány nem biztos, hogy hibás. Az ügyeletes tiszt biztos sáros. A tanker nem biztos hogy hibás, mert az nagyon nehezen manőverezik. Ha nem adják meg neki az elsőbbséget, akkor magukra vessenek.

  3. Szerintem a sövény mögül elé vágott egy kivilágítatlan részeg biciklis, a romboló bevágta a satut, de elfarolt a segge és a tanker elé csúszott, ahol a szintén részeg orosz-albán származású svéd kapitány későn vette észre amerikai kolegáját, amint az a Porter árbocáról meggyújtott zászlócskákkal integet.

    Nem biztos, hogy így történt, de közel sem lehetetlen.

  4. Lehet, hogy az Emirátusok lefizette a tankhajó kapitányát, hogy véletlenül ütközzön már egy rombolóval, mert náluk lesz a kivizsgálás első fele, plusz ott készítik majd fel a hazaútra a hajót. Egy kis potya pénz sosem árt:)
    Komolyra véve azért szerencse, hogy senki sem sérült meg. Ilyenkor minimális esély sincs rá, hogy a muníció felrobban? Lőszer vagy rakéta?

  5. Szerintem a Porter kapitánya még idejében észrevette a bokor mögött felfehérlő, lízinges, fehér, ORFK Focus-t és megijedt, hogy trafi…
    Pechére a japó tanker fékútja nagyobb volt és a szembejövő miatt előzni sem tudott!

    molni:
    Hagyjad.
    Az a jó benne, hogy ő biztos sosem hibázott és biztos kib@szott tökéletes.

  6. A balesetért egyértelműen Irán a felelős !

    Ha nincs atomprogramja, USA hadihajónak sem kell az öbölben tartózkodnia!

    Az amerikai hadihajó éppen a szabadságot védte mert vigyázó szemeit Irán felé fordította. Ez kihasználta a vélhetően muzulmán barát tanker kapitánya és hirtelen a hadihajó elé hajtott.
    Már vizsgálják a tanker személyzetét:kinek vannak terrorista kapcsolatai!
    Az amerikai kapitány még hivatkozhat a szorosban előforduló szélsőséges időjárásra is – köd, hóvihar stb.

    Magyarország is felajánlotta segítségét: bevezetnénk a szorosban az objektív felelősség elvét és a befolyó bírságok fedeznék a kártalanításokat !

  7. Friss hírek: egyik muszlim moszados haverom átküldte a két hajó közötti rádióforgalmat a baleset elölről. Azt mondta, hogy az Al Jazeera egy szovjet kenyérpirítóból és Raketa porszívóból készült határsugáron felüli radarekvipmenttel lehallgatta a Porter rádióját, de az egyik társuk véletlenül megosztotta facebookon… na mindegy, a beszélgetés:

    – Itt Arthur McDouglas Bush kapitány beszél, kérem térjen ki 10 fokkal északra.
    – Itt Szajcson hajószakács, kérni tér ki 10 fok dél.
    – Szajcson, megparancsolom, hogy térjen ki!
    – Szajnálat méltószág kapitany, nem tehetni. Ismét kérni, hogy tér ki 10 fok dél.
    – Na idefigyelj te kis rizszabáló krumplipucoló-szökevény! Ez itt egy Arleigh Burke osztályú romboló, olyan tűzerővel, amelyet egy-egy közép-európai állam is megirigyelne. Szóval, mielőtt a tenger fenekére küldeném azt a koszhadt bárkát, amin éppen üldögélsz, utoljára PARANCSOLOM, HOGY TÉRJ KI!
    – Iszmerni nagyon jól börk osztályt, meglenni otthon tervrajz és dokumentáció, gyerek az alapján épít 1:1 hajómodell Peking, azonban sajnálat, nem tehetni meg parancs. Zátonyra futni három napja indiai kapitány miatt, ti hajóz felénk oldalazva…

  8. Reggelt!

    Csak beleokoskodok.

    1.) A baleset éjszaka történt
    2.) A tanker balról találta el a romboló jobb oldalát
    3.) A tankerek eleje és vége van kivilágítva, közötte van több száz méter sötét rész
    4.) A tengeren van jobbkéz szabály
    5.) Egy szorosban a hajók a szokásosnál is közelebb manővereznek egymáshoz.

    Következtetés:
    a) A tankernek elsőbbséget kellett volna adni a romboló részére. Egy ekkora hajó legénysége sokszor 8-10 fő, így 1 ember lehetett ébren. Az egész jószág jellemzően automatikus.
    b) A romboló joggal feltételezhette, hogy megkapja az elsőbbséget.
    c) A fedélzeti őrszem lehet, hogy 2 hajónak nézte a kivilágított orrot és a tatot közötte akár fél kilométer (jelen esetben 300m) semmi. Feltételezhette azt, hogy megkapja az elsőbbséget a hajó.
    d) A tanker rendelkezik ütközés-előjelzővel, de fékkel nem. Akár félmillió(!) tonna (jelen esetben 300.000t) nem áll meg „satufékkel”.
    e) A radarkezelő a rombolón sok mindent csinálhatott, ugyanakkor ilyen szűk helyen a megközelítés természetes. Mikorra jelezhetett, akár már mindegy is lehetett.

    Gyanítom, hogy a tankeren az 1 fő nem állt helyzete magaslatán, a romboló pedig (nesze neked defenzív vezetés :-D), feltételezte, hogy megkapja az elsőbbséget. Hogy ki tudott-e volna térni, jó kérdés (ha tudom, hogy visszaesek, nem állok fel).

  9. 1.: van egy ilyen szabály, hogy a helyszínen tartózkodó legmagasabb rangú a felelős mindenért – azaz, akárhogy is történt a romboló kapitányának a karrierjének annyi. ez tény.

    2.: HA a romboló volt a felelős, akkor az éjszakai őrség, és a radarkezelő, meg még kitudja ki hadbíróság elé fog állni, károkozás miatt. Valószínűleg nekik is vége a karrierjüknek, jobb esetben lefokozás lesz a vége.

    3.: A tankerek szarrá vannak biztosítva, ha az volt a felelős, akkor valszeg meg lesz térítve az US NAVY kára, de a romboló kapitánya akkor is el lesz meszelve. Míg a tankeren valszeg max az őrszem kap dádát. Hiába, ilyen a hadsereg…

    4.: a hivatalos vizsgálat lezárultáig maximum ilyen találgatásokat lehet tenni, kíváncsi lennék, mit hoz ki eredménynek a szakértői vizsgálat…

  10. Vitya:

    Igaz, hogy a vezető felelős mindenért, amit megtett vagy megtenni elmulasztott, de nem mindegy, mennyire. A több hajóra kiterjedő felelősség csak kötelék esetén igaz, ez pedig tudtommal nem volt az.

    A romboló esetében a radarkezelő hibája lehet menthető még (ahogy korábban is írtam, a megközelítés ott normális), az őrszem(ek)é max. bonyolult időjárási körülmények között.

    A tankeren nincs őrszem, ha valami miatt nem állítanak, nincs miből. Automatizált. Az ügyeletes lehet sáros, de elviekben a tankernek volt elsőbbsége (ismét megkövetek mindenkit a 8:48-as tévedésemért).

    Nézegetve egyre inkább a romboló a hunyó.

  11. Wolfrick:
    Úgy emléxem, hogy a kényes helyeken történő átkelések alatt, igenis van őrszem a tankereken, gondolok itt a szorosokra és csatornákra…

    Nem fog automatikusan átkelni a panama csatornán, sem a szuezin, de a hormuzi szorosban sem. Ott többen ébren voltak, ez 100%. (van egy ismerősöm, aki másodtiszt egy óriás konténerszállító hajón, kína és rotterdam között közlekednek főleg, ő mondta egyszer, hogy az átkelésekre előre gyűjtenek alvásórákat, és utána is többet alszanak, mivel közben nagyon kevés pihenés jut nekik…)

  12. Par eszrevetel

    Eloszor is a hajok kivilagitasanak jelzofenyeinek igen komoly szbalyai vannak. A jelzofenyekbol ranezesre meglehet allapitani ( tok sotet van es csak a fenyeket latod ) a hajo nagysagat sebesseget es azt hogy veszelyes rakomanya van e .

    Egy civil de egy hadihajon plane annyi kutyu van ( legalabb negy ) ami arra van hogy az ilyen eseteket megelozze hogy muszaki hibara meg gondolni sem merek.

    Ha tippelnem kellene akkor szerintem a kovetkezo tortenhetett :

    A USS PORTER rombolon levo ugyeletes szemelyzet a teljes radiocsend es radarkisugarzas nelkuli hajozast gyakorolta tok sotet ejszaka. Valszeg a civil navrendszert sem kapcsoltak be mert az idejeben figyelmeztetett volna. Ilyen „lopakodo” uzemben az infra EOD ( Electro Optical Device ) ejjellatot hasznaljak ami igen nagy teljesitmenyu. Termeszetesen a hajot a tankert lattak. Tisztan minden problema nelkul. Az egyetlen gond az lehetett hogy mikor a kapott kep alapjan probaltak manoverezni akkor nem csekkoltak le hogy eppen milyen nagyitasban mutatja a kepernyo . Az az ugyeletes tiszt azt gondolta hogy mondjuk 30 szoros nagyitasban latja a kepet es manoverezett ezzel az infoval kozben meg csak 3 szorosban volt a tanker, aztan mire eszbekaptak addig mar bekopogott.

    Amugy igen komoly serulesnek nez ki a dolog.

  13. Van azokon minden ! Azonban ha ki van kapcsolva akkor nem er tobbet egy fagombnal !

    Pl a civil navrendszer olyan hogy a hajo meretetol fuggoen van rajta 2-3 transzponder. Ezek egy civil rendszerhez csatlakoznak mely altal cca 40 km es koron belul mindenki lat mindenkit. A rendszer nem csak azt tudja mint egy radarkepernyo hogy megmutatja hogy hol mi van hanem MINDENY. Kiirja a hajo nevet nagysagat iranyat, honnan hova megy, a sebesseget, SOT azt hogy a jelenlegi sebessegek melett milyen tavolsagra mikor es milyen szog alatt fogtok elhaladni egymas melett. Ha a tavolsag a hajo hosszanak a haromszorosan belul van akkor automatice veszjelzest ad mind ket hajonak !

    Ha csak ez a rendszer lett volna bekapcsolva ( ahogy szinte bizti nem volt ) akkor mar elkerultek volna a szitut. Azonban a hajon a sneakizest a lopakodast akartak valszeg gyakorolni es mindent lekapcsoltak az infran kivul ( talalgatok ) lattak is a hajot csak azt hittek messzebb van. Aztan nem ugy volt.

  14. Tök hiába találgattok. Hajózási térkép és helyszinrajz kellene. Simán lehettek az általánostól eltérő szabályok. Kellne a rádióforgalmazás is.
    Nem is a Hormuzi-szorosban voltak. Legalább is nagyon nagy kerülő lett volna.

  15. Azt megértem adott esetben hogy a rádió csendben történő haladást gyakorolták, de nem hiszem el hogy ilyenkor nincsenek passzív rendszerek amiknek látni kellet volna a tanker radarját. (kb mint egy fáklyát, vagy a szonárnak a hajócsavar zaját)

  16. Az en kerdesem annyi lenne hogy ha ezt az ejszakai dolgot gyakoroltak akkor azt miert pont a Hormuzi szorosban kellet megtenni ami hajoforgalom szempontjabol igencsak jelentos,es azok a hajok sem csonakok hanem a legnagyobb olajszallitok.Az ilyen jellegu gyakorlatokat nem eppen nyiltvizen kellene megejteni??

  17. Commandante

    A passziv rendszer mint a szonar RWS iranyt tud mondani de tavolsagot nem. Adott esetben ha feltetelezzuk azt a szitut amit fentebb allitottam akkor tudtak hogy van „arra” egy tanker. A szonar a RWR ezt meg is erositette. Aztan meg a tanker kapitanya is megerositette szemelyesen.

  18. Most azért oké hogy szorosról beszélünk, de ez földrajzi méretekben szoros, azért mégis csak 39 km széles :D
    Igaz ebből 6 mérföld széles sáv van kijelölve a hajóknak,és ezen belül sem úgy van hogy megy mindenki ki merre lát, van 2 mérföld a bejövő forgalomnak,2 a kimenőnek, és kettő között még egy 2 mérföldes sáv ami elszeparálja a kettőt…
    Ha most jól értelmezem a tankhajó kifelé tartott a szorosból, és a hadiladik merre ment?
    Bár a cikk amúgy csak azt írja hogy a Hormuzi-szoros közelében, nem azt hogy magában a szorosban…

  19. Azt írják a friss hírekben hogy a baleset nem volt összefüggésben a bevetéssel. Sima közlekedési balesetet meg el sem tudnék képzelni, ha nem láttam volna a felvételeket az irániak által eltrafált amerikai rombolóról. (Vagy 30 éve.) Valóságban az amik sem szupermenek hanyagok és trehányak, akárcsak a többi ember. Ilyen csak akkor történhet, ha nem volt élő ember a hídon. Ez sokkal gyakoribb, mint képzelnétek.