Áprilisban számoltunk be róla, hogy a norvég védelmi tárca benyújtott egy kérelmet a parlament felé, melyben felsorolta azon haditechnikai eszközöket, melyeket a közeljövőben beszerezne, s ehhez pénzt kér. Ebből a csinos kis „bevásárlólistából” első körben a szárazföldi erők részesednek, ugyani a norvég honatyák június 14-én rábólintottak arra a mintegy 1 milliárd dolláros (nagyjából 6 milliárd norvég korona) kontraktusra, melynek értelmében a BAE Systems Hägglunds vállalat modernizációnak veti alá a skandináv ország meglévő, 103 darabos CV9030N állományát, illetve új gyártású példányokkal bővíti ki azt. A brit-svéd cég jóvoltából 2020-ra Norvégia 146 darab korszerű páncélozott szállító járművel fog rendelkezni, melyeket több különféle feladatra is alkalmazhatnak.
Ez azonban még csak a kezdet, ugyanis a CV9030N-állományhoz új kommunikációs és felderítő rendszereket, távirányítású fegyverállásokat, pilóta nélküli repülőgépeket, távirányítású robotokat, valamint nagy mennyiségű pótalkatrészt is vásárol a norvég védelmi minisztérium. Mindezekkel együtt a végösszeg 1,6 milliárd dollár (10 milliárd korona) környékén mozog majd, ami a hidegháború vége óta a legnagyobb norvég védelmi kiadás. A nemrég bejelentett F-35-beszerzéssel együtt ez a projekt is az idén március 23-án kiadott, hosszú távú honvédelmi stratégiáról szóló, Fehér Könyv névre hallgató dokumentum szempontjai alapján kerül végrehajtásra.
Norvégia az 1990-es évek elején állította szolgálatba 30 mm-es gépágyúval felszerelt CV9030-asait, melyeket azóta modernizált, így elnevezésük CV9030N-re módosult. A jelenlegi terv szerint ezek mindegyikét átfogó továbbfejlesztésnek vetik alá, melynek keretében az egész norvég páncélozott szállító járműállomány ugyanazon szabványnak felel majd meg, ami logisztikai szempontból rendkívül előnyös. A régebbi példányok fokozottabb aknavédettséget, improvizált robbanószerkezetek elleni védelmet, távirányítású fegyverállásokat, gumírozott lánctalpat, valamint modern harctéri kommunikációs és vezetési rendszert kapnak.
Ezen felül a BAE Systems Hägglunds 43 darab új CV90-est szállít, melyek képességei megfelelnek a továbbfejlesztett példányokénak. A mára nagyrészt brit tulajdonban lévő, korábban svéd illetőségű cég a június 21-én aláírt szerződés alapján 2015 és 2017 között köteles leszállítani a harcjárműveket, melyek mellé hosszú távú logisztikai ellátást biztosít, valamint részt vesz a katonák kiképzésében is. A 146-ból 74 CV90 lesz tisztán gyalogsági szállító harcjármű, 15 parancsnoki jármű, 16 harctéri mérnöki jármű, 16 többcélú, 21 felderítő, 4 pedig kiképzési célokat szolgál majd. A többcélúak, elnevezésüknek megfelelően, számos apróbb feladat ellátására lesznek alkalmasak, például aknavetők vontatására vagy harctéri logisztikai járműként való alkalmazásra.
A norvég parlament követelménye volt, hogy a brit-svéd fővállalkozó bevonja a hazai védelmi ipari vállalatokat a projektbe. Ennek megfelelően beszállítói feladatot kapott a Kongsberg, a Thales helyi részlege és a Vinghøg, melyek főként a fedélzeti számítógépeket, kommunikációs eszközöket és a fegyverzetet gyártják. Roger Ingebrigtsen, a norvég védelmi tárca államtitkára elmondta: az üzlet kiváló példája annak, hogy a skandináv védelmi együttműködés továbbra is erős és aktív, valamint megerősíti azt a tényt, hogy az észak-európai országokban a 21. század követelményeinek megfelelő, high-tech fegyverrendszereket gyártanak.
Kb akkor szerezték be a norvégok a CV-9030-asaikat mint mi a BTR-eket ellenben már másodjára korszerűsítik úgy,hogy alapból sokkal modernebbek…
Jól néz ki ez a „Norvéb CV9030N”
Jelentése: „sarki veréb”? :-D
Wolfrick: köszi az észrevételt, javítva. :)
Tehát 43 új jármű és 103 jármű korszerűsítése 1mrdUSD, hozzájuk való apróságok extra 600m…Nem semmi, európainál drágábban már csak a japán hadiipar dolgozik.
Azt nem értem, hogy miért nem használnak hozzá gumibetétes lánctalpat? Ha már ennyi pénzt ráköltenek miért épp ezen spórolnak.
A gumibetétes talpat főleg aszfaltra találták ki, havas terepen lehet jobb az eredeti.
Mellesleg a wikit böngészve megakadt a szemem valamin. A norvég légierő békeidőben 1430 hivatásos és 600 sorozott katona, teljes mozgósítás esetén 5500 fő. A magyar légierő állománya angol és magyar wiki szerint is kb. 5000 fő. A norvég légierő állományára jut 57 Falcon és vagy 50 kiképzőgép és helikopter. Valami itt nem stimmel. Most akkor hány fő tartozik a magyar légierőhöz? Ha tényleg kb.5000, akkor ezek mi a frászkarikát csinálnak egész nap?
acecombine
Annak semmi köze sem a betonhoz, sem a hóhoz. A gumibetétes lánctalp nem azt jelenti, hogy gumipárnácskák vannak a láncttalp felületén, hanem, hogy a csapszegek, mellyek körül elfordúl maga a lánctag, körül van bélelve gumival. A BMP-ken is gumibetétes lánctalp van mégsincs rajtuk gumipárnácska.
Azért a norvég szövetségeseinknek vannak elképzeléseik a jövőt illetően. Csodálom a skandináv országokat. Nagyon profik.
@Mackensen
Érdekes, eddig abban a tévhitben éltem, hogy a csapszegek körül pár évtizede már minden lánctalpban van gumibevonat, és a láncszemek felületére erősíthető párnák jelentik a különlegességet…
Nem egy kategória de egy pillantást megér : http://www.thesun.co.uk/sol/homepage/news/4377219/Lewis-Armourlton.html
@karesz
Nem rossz. A britek páncélozatlan terepjárókkal kezdték a háborút, majd a Jackallal eljutottak odáig, hogy a jármű alsó része lengén páncélozott volt, bár a cabrio kialakítás miatt a rajta utazó katonák nagyrészt kilógtak a páncélzat alól. Ezen a járművön viszont már láthatóan alkalmazták a fedett tető forradalmian új koncepcióját. Mire véget ér a háború talán eljutnak a tetőgéppuskák kezelőit védő páncélozott kupolákig is.
Hát igen Jackallal-ba nem szívesen rohangálnék háborús övezetben .
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cc/US_military_truck_in_Afghanistan%2C_2011.JPG
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/90/T_Patrol_T10.jpg
30, 35 és 40 es csövekkel felszerelt változatok vannak, ezek nem cserélhetőek egymással, vagy a különböző változatokhoz a torony is más?
Tudtommal az összes CV90 altípus igen jelentős különbségekkel bír, a fegyverzet, torony nem cserélhető.
Egy kérdés: A Bofors gépágyús verziót hogy, hogy csak a svédek rendszeresítették? Nemzeti büszkeségből, vagy a többi megrendelő túlzásnak tartja a 40 mm-t? :)
Meg még egy hiú ábránd: mi miért nem rendelünk ebből a típusból? Sokkal (!) nagyobb harcértékkel bír mint bármilyen nálunk használatban levő harcjármű és lövészpáncélosként elég „multi-role”. A svédekkel van már jó (hmm) vásárlói viszonyunk… [és az összes svéd haditechnika közül a CV90 messze a legszimpibb — persze tudom, hogy az ilyesmi nem tetszés kérdése meg őszintén szólva nem is tudom, hogy nekünk mi is kéne valójában (gondolom a sok fejes sem)]
leonwaterloo
Jó lenne. De elsősorban a Honvédségnek pénz kellene.
Másodsorban is…
Elég ritka a 40 mm. Így hirtelen még a K-21 és az Abhay ugrik be, amik ezzel lennének felszerelve.
Gyalogsági harcjárműveknél a 20, 25, 30mm -es űrméret a legelterjedtebb. Valószínű a kisebb tömeg, nagyobb mennyiségű muníció, esetlegesen nagyobb tűzgyorsaság miatt. Persze ahová egy 40mm -es betalál…!
http://www.youtube.com/watch?v=Kg6l_bvJUMg