Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának fegyveres szolgálatokat ellenőrző bizottsága 1800 esetben talált hamis, vagy hibásan, selejtesen gyártott, kínai eredetű alkatrészeket különböző amerikai védelmi beszerzési programokban. Az összes haderőnemet, de főleg a légierőt érintő vizsgálat során körülbelül egymillió ilyen, kisebb-nagyobb alkatrészt találtak a bizottság emberei, eredményeiket pedig a napokban tették közzé, egy 112 oldalas dokumentumban. Kínából származó hamis részegységeket találtak például a C-27J, a C-130J vagy a P-8A repülőgépekben, amik miatt néha több hetes csúszást szenvedtek a programok, nem beszélve a selejtek jelentette veszélyről, ami legrosszabb esetben emberéleteket is követelhetett volna.
Carl Levin szenátor, a bizottság vezetője szenátusi beszédében kifejtette, hogy a kínai alkatrészek több fedőcégen keresztül, amerikainak álcázva kerültek a nagyvállalatokhoz, melyek sok kis beszállítót alkalmaznak. Levin szerint a probléma nagyon súlyos, elsiklani felette nem szabad, mivel ha teret engednek az ilyen jellegű folyamatoknak, akkor hosszú távon ez komolyan érintheti az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát, veszélyezteti az amerikai munkahelyeket, nem beszélve a nemzetbiztonsági kockázatról.
Az egyik legismertebb eset az L-3 Communications nevéhez fűződik. A cég digitális kijelzőket gyártó részlege több repülőgép és helikopter fedélzeti rendszereit készíti, mint például a CH-46, C-17, C-27J és a C-130J. 2010 novemberétől kezdve egy kisebb kaliforniai vállalkozástól rendeltek kijelzőikhez memória chipeket, amikről később kiderült, hogy a Dél-Kínában található Shenzhen városából, a Hong Dark Electronic Trade nevű cégtől származnak. Az amerikai katonai üzemeltetők végül 500 darab chipet voltak kénytelenek kicseréltetni. Az L-3 később azt állította, hogy a hibásakon kívül 2009 és 2010 során tízezres nagyságrendben rendeltek a Hong Dark-tól, és addig egyszer sem volt gond a kínai termékekkel.
2011. augusztus 17-én a Boeing tesztcsapata, mely a P-8A Poseidon berepülését végezte, tájékoztatta a vezetőséget és a haditengerészet illetékeseit arról, hogy a típus egyik fedélzeti jegesedés-érzékelője selejtes, azt nem szabadott volna beépíteni a P-8A-ba, ezért azonnali hatállyal kérték az eltávolítását. A műszer a BAE Systemstől érkezett, mely már 2010 januárjában észlelte a hibát, és szólt is miatta a Boeingnek, az amerikai óriásvállalatnál azonban figyelmen kívül hagyták a problémát. A szenátusi bizottság kiderítette, hogy az ominózus jegesedés-érzékelőt a BAE Systems a Kaliforniában bejegyzett Tandex Test Labstól vásárolta, mely nem végzett teszteket vele „házon belül” – azt gondolták ugyanis, hogy az eredeti gyártó, a szintén Shenzenben működő Access Electronics már megtette ezt. A hibás kínai alkatrész ez esetben is egy amerikai forgalmazón keresztül jutott a Tandexhez.
A jelentés még több ilyen esetet említ, melyek ugyan elsőre nem tűnnek túlzottan súlyosnak, ám nagy mennyiségük már komoly aggodalmakra ad okot. A bizottság szerint sürgősen szigorítani kell a haditechnikai eszközökben használt alkatrészekre vonatkozó szabályokat. Itt elsősorban az eredetüket érintő adatokra gondoltak, tehát a legkisebb műszer vagy szerkezeti elem esetében is rendelkezésre kell, hogy álljon annak valódi gyártási helye. Ezen kívül még egy szigorítást terveznek a beszállítói láncban, ami szerint azoknak a cégeknek, melyek csak továbbítanak, szintén ellenőrizni kellene az alkatrész megbízhatóságát és valódiságát.
Megesik az ilyesmi:)
http://www.elephantjournal.com/wp-content/uploads/2008/09/picture-325.png
Hát igen a kínai alkatrész sokkal olcsóbb…. Így volt ez az orosz Glonass muholdakkal is, ott meg tajvani alkatrészek voltak.(két év után meghibásodtak a muholdak).
azért mindezt úgy érdemes nézni, h sencsen a világ elektronikai termelésének igen jelentős részét adja. ehhez képest a néhány százas nagyságrendű probléma nem rendkívüli.
az persze ettől még természetesen tény, h keményen kell fogni az itteni gyártókat, mert könnyen elszalad velük a ló. de így volt ez a 19. század végi k.u.k-ban is, sőt amerikában is. semmi extra, csak fáziskésés.
A jelek szerint komoly kockázata nincs, hiszen nem potyognak le sorban a gépek.
Az 1800 szám akkor lenne érdekes, ha tudnánk, hogy hány alkatrészt is vásároltak. Így nem igazán lehet megállapítani, hogy ez sok, vagy kevés.
Üdv Fiúk!
Megosztanék veletek két információt arról, hogy a probléma mégiscsak sokkal komolyabb, mint itt elsőre sokan gondolnák.
London:
Több ezer térfigyelő kamerát kellett viharos gyorsasággal lecserélni, mert kiderült, hogy az összesben olyan kínai chip volt beépítve, amely real-time módon infókat továbbított meg nem nevezett kínai szerverekre. Hasonló problémák merültek fel a brit telekommunikációs rendszerekkel kapcsolatban is.
USA:
Eltussolt botrány van az amerikai kommunikációs műholdakkal kapcsolatban is. Kiderült, hogy nem egy műhold hasonló módon (kínai chippekkel) kétirányú adattovábbítást végzett, az egyik célállomás szintén olyan kínai szerverek voltak, melyeket a PLA üzemeltet. Gyakorlatilag folyamatosan lehallgatták a műholdakon folyó mindennemű kommunikációt. Hogy a rejtjelezett adatforgalommal tudtak-e bármit is kezdeni, erről nem szól a fáma.
Információforrást (linket) megadni nem tudok, mivel ezeket nem verték nagydobra sehol, néhány kollégától tudom ezeket, akik ilyen területen dolgoznak (mármint informatika és telekommunikáció).
Ugyanez volt a helyzet a magyar autópályáknál felszerelt, majd be nem üzemelt illetve később lecserélt kamerákkal is!
Üdv: M
@Montezuma
Zárt láncon üzemelő, nettől elvágott gépek azok hogyan továbbítanak adatot és hova? Egyáltalán ki és miért tervezne be olyan adatkapcsolatot egy kemara rendszerhez, ami kifele másodpercenként több száz MB adatot töltsön fel?
Azon meg méginkább csodálkoznék, hogy senkinek nem tűnik fel az, hogy a sávszélesség eltűnik, ha egyáltalán van ilyen kapcsolat. Ha tényleg továbbítják az adatot, akkor az nem arra van méretezve, hogy több helyre is továbbítsa az adatokat. Vagy miért lenne így? Még a térfigyelő kamerák szutyok realtime továbbításához elég szép sávszél kell.
Miért érzem azt, hogy egyeseknek már akkora Kína fóbiájuk van, hogy az már fáj..? A nagyrészt semmi érdekeset nem rögzítő térfigyelő kamerák adataival mire megy Peking? Ennyire érdeklik a piti zsebtolvajok és autólopások…? [fejvakarás]
Ez a cikk érdekes, de szerintem inkább a piac védelméről lehet szó.
molni: de kis naiv vagy… http://0x90.freeblog.hu/archives/2011/06/11/ATM-ek/ << itt valahol körbenézve lehet egy tanulságos történetet taláni: kínaiak gyártották az ATM-ek olvasó környékét, vaami cheppet, és mellegleg beintegráltak egy gsm modemet is… a többit találd ki. (rég olvastam, azt hizem a linkelt odalon, lehet, hogy nem pont így volt, nincs időm pontosan kikeresni)
Azért ez a cím meg az első mondat eléggé csúsztatásnak tűnik. Rákerestem az angol cikkekre és ott arról van szó, hogy 1800 esetben találtak „másolt” alkatrészeket. És ezeknek a 70%-a kínai eredetű a maradék nagy része pedig Angliából és Kanadából származik. Tehát nem „hamis, vagy hibásan, selejtesen gyártott, kínai eredetű alkatrészek” hanem másolt alkatrészek.
Arról nincs szó, hogy az összes másolt alkatrész vagy ezek akár jelentős része hibás lenne. Ha így lenne akkor már nyilván a katonai beszállítók se kockáztatnák azoknak a használatát.
A kínai másolatoknál esetében akár az is elképzelhető, hogy ugyanazon a gyártósoron készülnek mint az eredeti csak azok után nincs kifizetve a jogdíjak.
http://www.rt.com/news/us-air-force-counterfeit-electronics-879/
http://www.airforce-technology.com/news/newsus-military-aircraft-feature-counterfeit-china-parts-claims-report/
Kedves Molni!
Nem tudok számodra kielégítő válaszokat adni. Akiktől az infó jött, azok vérprofi szakemberek nem piti gyakorlattal és szakmai kapcsolatokkal. Szerintük sokkal nagyobb a gáz, mint amiről itt nekünk az újságok mesélnek.
A többi hit kérdése: elhiszed-e vagy sem. De ez tökmindegy.
Üdv: M
Öcsém, a blogban felsorolt példák 20 meg 30 évesek és alsó hangon a példák fele arról szól, hogy a bizami pozícióban levő ember bűnözésre adta a fejét. Semmi köze a vashoz. A legszuperebb pénzszállító autót is el tudja térítani bármelyik vele dolozó söfőr, ha arra adja a fejét…
Az meg rész meg totál röhejes, hogy nem lehet bizonyítani, hogy te vetted fel a pénzt vagy sem. Én olyan ATM-nél nem veszek fel pénzt, ahol nincs kamera. Nem is nagyon látok már ilyet. Gyak. csak olyan ATM-ből veszek fel pénz, amit az épületen belül van.
Valahogy nem zeng attól a sajtó, hogy milliószámra lopkodnák ügyfelektől a pénzt.
@Allesmor Obranna
Bizony arról. Ugyanis a megfelelően lepapírozott és tényleg minőségbiztosítással rendelkező termék az drága.
(Hülye példa, de a 20 ezer forintos Levis gatyám semmivel sem jobb vagy kényelemesebb, mint a noname márkás cuccaim….)
MUHAHAHAHAHHA: visszakapták az oroszoktól XD
http://nol.hu/kulfold/kigyulladt_egy_atom-tengeralattjaro
molni: az a baj, hogy bár sokszor igazad van, arrogáns segfej vagy, és nem ha nem egy totál precíz példát adok, akkor félresöpröd, pedig az oldalon szétnézve tucatnyi példát találnál (illetve a linkeket olvasva), de te hinni akarsz a saját gondolataidban, és elvárod, hogy NEKED PONTOS ADATOT ADJNAK, te meg OTT A GÚGEL HASZNÁLD felkiáltással söpörd félre mások érveit. Ennek elenére eddig is, és a jövőben is nyilván támogatni fogom azon hazzászólásaid, ahol igazad van, de sajnos nem érek rá a pontos hivatkozás előkeresni, mivelnem azért fizetnek…
Látatólag nem érted a problmát. Az összes ilyen károgós hírnél azt hiányolom, hogy hol az eredménye ezeknek a problémáknak…? Hol a sok ellopott pénz? Hol a sok megkárosított ügyfél mikor már az is hír a netes bulvároldalakon, hogy egyetlen ügyfél a rendszer hibájából milliós telefonszámlát kap. Hol a több ezer/tízezer megkárosított ügyfél?
Nagy pénzt leemelni nem lehet, mert az egyből feltűnne a ussernak. Ceneteket meg forintokat leemleni sok értelme nincs, a hamisítás többe kerül, mint a várható haszon.
Sokáig sem lehet művelni a csalást, mert előbb utóbb feltűnik valakinek, hogy hiányzik a pénz, és kivizsgálják. A gép átvizsgálása meg nagyon gyorsan meghozza az eredményt, ha a hardverba nyúltak bele…
Látató ebben az esetben is, hogy a nem eredeti alkatrészek is csak akkor buktak le, mikor tüzetesebben megvizsgálták és nem azért mert balesetet vagy katasztrófát okoztak.A hibát megtalálták a rendszerekben, akkor hol a probléma?
Egy banki csaló vagy egyszer akaszt le nagyot és után bottal ütik a nyomát, vagy folyamatosan mozgásban kell lennie, hogy ne füleljék le. Lásd Frank William Abignale esetét. Az ATM hardver meg egy statikus dolog…
Humán faktor, hogy nem azt az alkatrészt építik be, amit nem oda terveztek. Ki tesztelte és ki ellenőrzite azt, hogy mire jók…?
Én kezdem azt érzeni, hogy egyesek nagyon mimózalelkűe, én meg szimplán nem érzem át azt, hogy az „bele egyenes a képébe” típusú komment valakinek sértő. Én nem érzem annak. A „seggfejségem” pusztán kulturális különbség. Nekem nincs szűrő az agyam és a szám közt. Ennyi.
Én egyetértek Montezumával….
A térfigyelő kamerák adatokat küldenek a londoni közlekedés-ellenőrzés kínai gyártmányú szerverére.
Nem Kínában működő, hanem kínai szerverre. Manapság elég sok szerver kínai gyártású :) :) :)
Hogyan hallgatnak le például impulzus-csomagokat? Ok., hogy eljut a PLA-hoz, de mire dekódolják, addigra haszna semmi…
Kedves Molni!
Óriási tévedésben tetszik lenni.
Tudod Te azt, hogy csak az OTP Bank havi szinten mekkora lenyúlásokat kénytelen jóváírni a lakossági és céges bankszámlákon, amelyekről az ügyfelek azért nem tudnak, mert – nem véletlenül – kussol a bank és észre sem veszed, hogy mi történt a számládon? (Súgok: a havi átlag 80 és 120 millió forint közötti, ráadásul ez konkrét adat 2003-ból, ha véletlenül belsős OTP-s szaki is van közöttünk, akkor hallgatjuk, hajrá!)
Szívem szerint leírnám a kolléga nevét és telefonszámát, aki az OTP központban éveken át pont ezekkel az ügyekkel foglalkozott és állítom, hogy leesnél a székről, ha megtudnád az igazat.
„Hol a több ezer/tízezer megkárosított ügyfél?”
Na, erről eszembe jutott valami, már csak a következetesség érdekében is!
Molni, hol van az a 100 millió család, akik a kommunizmus áldozatainak a hozzátartozói? Ezt csak azért kérdezem, mert sokszor hallottam már Tőled is százmilliós áldozatról, csak sehol nem találom azt a 100 millió családot.
Most vagy elhisszük a számokat, vagy nem. De lassan el kellene döntened, hogy mit akarsz valójában elérni – szakértői véleményeket készítsünk Neked hozzászólás címén, vagy megelégszel azzal, hogy ismeretlenül is évek óta beszélgetnek veled emberek, akiket simán hajlandó vagy sértegetni, pedig semmit sem tudsz róluk. De még mindig beszélgetünk veled. Pedig ezért tényleg senki sem fizet egy huncut vasat sem.
Még egy apróság: állandóan forrásokat követeltek itt néhányan egyes állításokra. Fordítsuk meg a szekeret: ha adott egy állítás, akkor cáfold, méghozzá linkekkel és forrásokkal! ;)
Ui: „A “seggfejségem” pusztán kulturális különbség. Nekem nincs szűrő az agyam és a szám közt.”
Ez nem kulturális különbség, hanem arrogancia, amely szimpla viselkedési skrupulus. A tudás olyan, mint a lufiba fújt levegő, a nem tudás pedig olyan, mint a lufi felülete. Minél nagyobbra fújod a lufit, annál nagyobb lesz a felülete is. Szóval itt az ideje kicsit szerényebbre venni a figurát.
Kuruc71!
Itt az ideje az önkéntes száműzetésnek véget vetni, mivel erős hiány mutatkozik az oldalon Felőled! Én várom, hogy visszatérj.
Ha pedig Molni továbbra sem óhajt változtatni ezeken a kliséken, akkor egy szép napon elfogy a türelem és csak jelezni szeretném: vagyunk itt néhányan, akik rendkívül felkészültek a verbális hadviselés módozataiban (is). :D
Üdv: M
Ok, tegyük fel hogy mindent elhiszek, de mégis mi a fenének kéne nekik London térfigyelő kameráinak a képe?
Valami hihetettlenül unalmas időtöltés ilyesmit bámúlni.
Próbáljátok csak ki.
http://www.ustream.tv/towerbridge
No, látom jó témánál vagyunk. Jó magam is foglalkozom másodállásban kamera és beléptetőrendszerekkel (vállalkozásom van, gyenge és erősáramú hálózatok, informatikai és biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozik). Elárulom, hogy a zártláncú rendszereknél garantáltan nem jut ki felvétel az interneten keresztül. Mivel sok esetben nincs fizikális kapcsolat az internet felé. Az internet felé nyitott rendszerek is többszörösen biztosítva vannak, iszonyatos marhaság ez a kínai chip a térfigyelőkben dolog.
De ha gondoljátok vitatkozzunk szakmai szinten erről, ezekkel a témákkal és a személyvédelemmel van pár évnyi tapasztalatom.
Mai hír:
http://www.hir24.hu/kulfold/2012/05/24/kigyulladt-egy-atom-tengeralattjaro/
Vajon ebben is volták kinai cuccok!?
(Súgok: a havi átlag 80 és 120 millió forint közötti, ráadásul ez konkrét adat 2003-ból, ha véletlenül belsős OTP-s szaki is van közöttünk, akkor hallgatjuk, hajrá!)
A teljes pénzforgalomnak egy 0,01%-át eléri egyáltalán? Mennyi az OTP havi pénzmozgása? Ha csak 100 milliárd mozog, akkor kb. ez a nagyságrend. Az átlagember fizetéséhez képest nagy szám a 120 millió. Viszont nem ez a fontos. A relatív érték az, ami fontos meg a tranzakciók száma. Egy tranzakció alatt mennyi kár és kinek az oldalán. A 80-120 millióból mennyi a rendszerhiba és mennyi a valós lopás a rendszerből?
Jó lenne tudni, hogy pl. a ’60-es években az akkori csalók milyen arányt tudtak felmutatni illegális hozzáféréssel. Anélül ez a szám telejsen jelentés tartalom nélküli, ugyanis nem mutatja meg, hogy ma mennyivel jobbaen gátolt pénz elérhetősége az arra nem jogosultak számára. Azt is megnézném, hogy a felderített esetek száma között mennyi az eltérés.
Szívem szerint leírnám a kolléga nevét és telefonszámát, aki az OTP központban éveken át pont ezekkel az ügyekkel foglalkozott és állítom, hogy leesnél a székről, ha megtudnád az igazat.
Most írtál le két számot. Akkor most igazak vagy nem…?
Molni, hol van az a 100 millió család, akik a kommunizmus áldozatainak a hozzátartozói? Ezt csak azért kérdezem, mert sokszor hallottam már Tőled is százmilliós áldozatról, csak sehol nem találom azt a 100 millió családot.
1. Demográfia.
2. 1 család = 1 ember. Az igen. Szerintem picit gyúrjál még erre. :)
Nem szakértői véleményekről van szó. Pusztán arról, hogy jelentéstartalom nélküli számokkal dobálózni semmi értelme… Lásd a fenti gondolatmenetet. Nem feltétlen kérek forrást, csak legyen valami koherens tartalma, hogy ez rendszerszinten miért komoly vagy miért nem. Mert a forgalmat nézve nekem nem tűnik annak. Az átlagebmer a napi bevásárlás közben nagyobb kárt szenved el, ha pontatlanul adnak vissza és nem veszi észre.
Továbbra sem értem, hogy mi a baj a stílussommal. Egyszerűen máshogy érzékelem ezek szerint a világot ezek szerint. Ennyi. Az én problémám folyamatosan az, hogy egyesek nagyon „ütős” gondolatokat írnak le, csak nem látom az indoklást, hogy miért súlyos az.
Bár nem túl nagy statisztikai minta, de szűkebb ismertségem (10 ember) közül soha senkinek nem rontotta el a pénzkiadást egyetlen ATM sem, pedig az elmúlt tíz ében a teljes kivétek és ATM tranzakciók száma meghaladja lazán a 10 ezret. Ez már statisztikailag értelmezhető mennyiség.
Üdv Mac!
Fogalmam sincs. Csak az eseményről értesültem mindenféle kommentár vagy ötletelés nélkül.
Üdv Forest!
Ez csak akkor igaz, ha fizikailag elkülönülő rendszerekből beszélünk, azaz az egyetlen biztos védelem ha nincs kábel és rádióhullám sem. Az összes többi esetben már egy közepes szintű „hacker” is csak mosolyog. Speciel a forrásom hálózati rendszerekkel foglalkozik (nemzetközi szinten vállalatirányítási rendszereket üzemeltetnek) és az ő tapasztalata egészen mást mutat.
Üdv Little!
Nem rossz, de most a viccet félretéve a londoni rendszerek folyamatosan adatokat küldtek Kínába. A nagy kérdés annyi maradt, hogy hol lehetnek még ilyen „kapuk”. (Gyanítom, hogy a pénzügyi szektortól kezdve elég sokfelé.)
A műholdas kommunikációs rendszerek és azok „chippelése” az igazán nagy húzás, pláne, hogy a trójai falovat önként és dalolva beengedték a túloldalon, sőt, még fizettek is érte, mert ez az olcsóbb.
Üdv: M
http://lemil.blog.hu/2012/05/23/automata_10
Micsoda véletlen, ami poszt.
@montezuma
„Ez csak akkor igaz, ha fizikailag elkülönülő rendszerekből beszélünk, azaz az egyetlen biztos védelem ha nincs kábel és rádióhullám sem.”
Mármint az internetkapcsolatra gondolsz? Mert a kamera és a DVR között nehéz lenne a kapcsolatot kábel vagy rádióhullám nélkül létrehozni…
„Az összes többi esetben már egy közepes szintű “hacker” is csak mosolyog.”
Hát jah, csak a térfigyelő rendszerek elég ritkán rendelkeznek internet kapcsolattal. 2 hete építettünk egy városi rendszert, elmondom a teljes topológiát ha gondolod.
„Speciel a forrásom hálózati rendszerekkel foglalkozik (nemzetközi szinten vállalatirányítási rendszereket üzemeltetnek) és az ő tapasztalata egészen mást mutat.”
No, de akkor ő biztonsági rendszerekkel vagy informatikai megoldásokkal foglalkozik?
De akkor a barátodat kérdezd már meg, hogy ha van egy analóg kamerád aminek van egy videójel kimenete egy tápbemenete és esetenként egy RS485/DCCS vezérlése (ami egyirányú kommunikációt tesz lehetővé) hogyan az anyámba veszed rá a rögzítőt, hogy egy adott IP-re továbbítson egy streamet?
De ha még netán IP kamerád is van, annak ha nincs fizikális internet kapcsolata akkor hogyan tolja ki a streamet a netre? Hogyan vezérli, írja felül a helyi hálózat beállításait, hogy nyithasson magának egy portot kifelé? Honnan tudja az összes routertípus és szolgáltató beállítását stb?
Kérdezd már meg kérlek, vagy mond neki, hogy írjon már ide, mert ezek a dolgok mint szakmabelit engem is érdekelnének.
Üdv Molni!
Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy 2003-ban a havi tiszta nyeresége az OTP-nek 1,2 és 1,5 md forint között mozgott, ennek a nyereségnek átlag a 10%-át fordították akkor a „lyukak” betömésére, de nem az OTP volt a „csúcs” akkoriban Magyarországon.
„Most írtál le két számot. Akkor most igazak vagy nem…?”
Nem tudom, mivel nem én dolgoztam házon belül. De nincs kétségem az igazságtartalma felől, mivel az illető nem szokott a levegőbe beszélni. Ez minden banknál így van a mai napig, az informatikai betörések és lopások rendületlenül folynak, de nem verik nagydobra a történetet, mert kiderülne, hogy bárki számlájához egyébként simán hozzá tudnak férni, ami igen nagy bizalomvesztéssel járna. Ezt nem kockáztatja semelyik bank. De ismétlem, ha van itt valaki a bankszakmából, akkor megerősítheti a történetet.
Nem értem a demográfia illetve 1 család = 1 ember dolgot. Ha volt 100 millió emberáldozat, az elvileg 100 millió családot érint közvetlenül. Én ezt a 100 millió családot keresem. Na jó, beérem 50 millió családdal is azt feltételezve, hogy családonként 2 áldozat jutott a komcsiknak. ;)
A demográfiával pedig vigyázzunk, mert ilyen alapon a két iraki háború 1,5 millió iraki áldozattal járt, beleszámolva a meg sem született csecsemőkig mindenkit – (ha jól emlékszem, a tanulmány a WHO megrendelésére készült anno, akinek van kedve és ideje utánajárhat a pontos forrásnak) – viszont így elég hamar eljuthatunk ennél vadabb számokig is. Ők kinek/minek az áldozatai akkor?
A stílusoddal egyetlen baj van: nem áll arányban a tudásoddal és az intelligenciáddal. Van fogalmad arról, hogy szoktam olyan hozzászólásokat is itt olvasni, hogy legszívesebben a monitort vakarnám tíz körömmel. De nem állok neki senkit sem leszólni, alázni, kioktatni, még akkor sem, ha tudom, hogy nekem van igazam. Ettől még miért bántsam meg azt, aki mást gondol?
Ütős gondolatok…, ha nem ütős gondolatokról beszélgetünk, akkor miről?
Üdv: M
Ez, a kínai kamerás dolog olyan mintha azt mondtad volna, az autódban a kínai gyártású ülésfűtés átvette az uralmat a fedélzeti számítógép felett.
Egy módon lehet ilyesmit elképzelni, ha egy adott IP kamerát közvetlenül az internetre csatlakozó hálózatra illesztesz és a routeren v. menedzselt switchen keresztül nem korlátozod a kamera forgalmát. Akkor elképzelhető, hogy egy adott IP-re kiküldjön streamet.
De a térfigyelő rendszerek nem így működnek. Nem véletlenül.
Jé végre újra itt Varga Dima. Orosz anyácskáddal kapcsolatos fejtegetések kapcsán nagyon hiányoztak a véleményeid.
De, hogy a további hókusz-pókusznak elejét vegyem leírom, hogy nagyjából hogyan lehet egy zárt rendszer videóanyagát megszerezni.
1.) Analóg rendszer esetén a kamera és a DVR közötti koax vagy utp kábelt „megcsapolod”.
2.) Digitális rendszer esetén az utp v. optikai esetleg rádióhullámos rendszert csapolod meg. UTP esetén switch közbeiktatásával, optikai esetén átalakító+switch közbeiktatásával, rádióhullám esetén az adó és a vevő közé elhelyezett eszközzel feltörheted a titkosítást stb. Ezek után kideríted a kamera IP címét, admin nevét / jelszavát és lehet nézelődni.
3.) fizikális kapcsolatba kerülsz a rögzítővel (DVR-el) és ott építesz ki valamilyen kapcsolatot.
De mint ahogy a leírás is mutatja mind a 3 esetben fizikai jelenlét és tudás szükséges.
Üdv Forest!
Kérlek, hogy ismételd meg, hogy mit kérdezzek meg pontosan a barátomtól, mivel az oldalsó menüsorban látom az bejegyzésedet, de hiába klikkelek oda, a kommentek között nem találom.
Ha újból beírod ugyanazt, akkor az az én kontómra megy! :D
M
Rendőrségi térfigyelőknél sok esetben elvárás az igen magas szintű terméktámogatás megléte. Az olyan cégek akik hazai szervízbázissal rendelkeznek általában rendelkeznek az adott eszköz firmwarejének forráskódjával is. Akkor ezek szerint ők is be vannak a kínaiak által avatva a nagy tervbe hogy ne vegyék észre a rejtett kódot?
Forest!
Ne gépeld be megint, megvan a kérdés! A válaszokat megszerzem és közzé teszem rövidesen!
M
@Montezuma
Köszönöm előre is!
Bár nem túl nagy statisztikai minta, de szűkebb ismertségem (10 ember) közül soha senkinek nem rontotta el a pénzkiadást egyetlen ATM sem
Egyszemélyes minta és statisztikára hivatkozik. Az igen. :D
10 ember x 10 év = egyszemélyes minta. Az igen…
A teljes rendszerhez képest elhanyagolhatóan kis mintha. Ha a hibázás esélye 0,1%-0,01%, akkor már annyira nem kicsi.
Üdv Forest!
Akkor a megszerzett gyors infók:
A londoni térfigyelő rendszer minden, csak nem zártláncú, ráadásul több hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik (hatósági csatlakozási pontok). A kamera képét KOAX/RI45 hálózattal továbbítják egy analóg-digitális rögzítőre. A hálózati csatlakozásnak (digitális rögzítőnek) pedig saját IP címe van.
Az USA-ban a Motorola gyártmányú security kameráknál (bankok, kormányzati épületek, stb.) is megfigyelték, hogy nem indokolt hálózati forgalmat generáltak (azaz éjszakánként adott időközönként adatokat továbbított a rendszer, miközben elvileg senki sem dolgozott velük). Az adatfolyamot lekövetve eljutottak a kínai szolgálatokig, emiatt több ezer (tízezer) biztonsági kamerát kellett cserélni. Azóta ez is az USA nemzetbiztonsági prioritásai közé emelkedett (stratégiai cégek és intézmények védelme).
Nagyjából ennyi gyors infóhoz jutottam a kollégától, de keres egy linket is nekünk, ahol ez igen részletesen ki van tárgyalva, konkrét cégnevekkel együtt.
Üdv: M
Forest!
Itt az első link!
http://www.technet.hu/notebook/20090910/megyfigyelnek_magyarorszagon_a_kinai_kemprogram/
M
Már megint sikerült offba fordulni.
Valamelyik NG-os Légikatasztrófás részben volt, hogy valamelyik északi nép egyik kétmotoros utasszállítója (többek közt) azért pottyant le, mert selejtes rögzítő csavart (?) használtak. Utána nagyot szigorítottak, de még így is bőven vannak hamisítványok. Pl az elnöki gépeken is találtak ilyet.
De gondolom majd jön pár olyan kommentelő, akinek ez a munkája és megmondja a frankót. :-)
Az Offhoz meg annyit, hogy pl a Huawei-t én ezért nem engedném a cégem közelébe. :-)
@Montezuma: Engem meg az zavar, mikor km hosszú filózofálgatást tolsz egy HT topikba a banksector biztonsági réseiről. Nem értem ha mások f@szságait tudod tolerálni, akkor Molniét miért nm.
Engem meg az zavar, mikor km hosszú filózofálgatást tolsz egy HT topikba a banksector biztonsági réseiről. Nem értem ha mások f@szságait tudod tolerálni, akkor Molniét miért nm.
Két dolog:
1. ne olvasd, ha zavar
2. szerintem régóta tolerálom
Üdv: M
Sziasztok.
Forest 13:57-re: Zárt rendszer esetében igazad van. Azonban ezek a rendszerek, amikkel Montezumával megy a vita, ha jól értem, nem egészében zártak. Elképzelhető, hogy a „zárt” rendszert egy belső gépről is nézhetem, ami viszont internet képes ( több hálózathoz is csatlakozik megfigyelő zárt hálója pl.: egy vpn-en, ill. internet.) Ennek „feltörése” nem olyan nehéz ilyen szinteken.
A városi térfigyelő rendszerek is csatlakoznak-hatnak felsőbb biztonsági besorolású ill. publikus hálózatra is kötött hálózatok felé. ( Innen jöhet akár a fenti logika)
A későbbi hozzászólásodra, ill. m linkjére: Amikor magyarok észrevették a kémprogramot, utána rövidesen nem csak szoftvert találtak többek között USA és anglia kameráiban, hanem egy „spec” chipet is a motorola kamerák nyák-ján. Ez egy fajta risk (célfeladatot ellátó proci) és egy kis beágyazott rendszer keveréke volt. Feladata adattovábbítás a kínai állambiztonság felé. ( Abba ne menjünk bele, hogy milyen VPN-nel, tűzfallal lehet ennek működését kilőni, elkerülni, meggátolni stb.; ill. ezeket hogyan lehet oda-vissza megkerülgetni)) A lényeg, hogy valóban többek között a magyar felfedezés publikálásának nyomán indult USA-beli nemzetbiztonsági vizsgálat után derült erre fény.
A módozatokon; felhasználók ostobaságán; eszközökön zárt rendszerek zártságán lehet vitatkozni, de ez attól még kb. 3 évvel ez előő egy nagy port kavart tény volt.
Azt gondolom, hogy részben Neked és észben Montezumának is igaza van.
A fenti cikkre pedig ennek eredője a válaszom. Ha ez az amcsiknak-másnak fáj; gyártassák a dolgaikat sokszor annyiért egy „amerikai-stratégiai vállalaltnál, akiket NEM kínai (kínában gyártott) kamerákkal figyelnek; valamint rendesen kitanított számítástechnikusra bízzák!
@montezuma
„A londoni térfigyelő rendszer minden, csak nem zártláncú, ráadásul több hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik (hatósági csatlakozási pontok). A kamera képét KOAX/RI45 hálózattal továbbítják egy analóg-digitális rögzítőre. A hálózati csatlakozásnak (digitális rögzítőnek) pedig saját IP címe van.”
No, akkor itt bukott a londoni kamerás sztori. Ha koax csatlakozású kamerák voltak akkor azok analóg kamerák voltak, azok pedig tutira, hogy nem vezérelték és nem utasították a rögzítőt illetve a hálózatot semmire. Ez mind elméletben mind gyakorlatban lehetetlen. A kamerák területenként csatlakoztak egy hálózati rögzítőre és ezeket a rögzítőket csatlakoztatták „hatósági csatlakozásokon” a hálózatba. Tehát saját ZÁRT hálózatba illeszkedett a teljes rendszer! Ezt pedig úgy hívják, hogy ZÁRT LÁNCÚ KAMERAHÁLÓZAT! Esetünkben zárt informatikai hálózat. Komoly szakértő lehet a te barátod hallod-e…
„Az USA-ban a Motorola gyártmányú security kameráknál (bankok, kormányzati épületek, stb.) is megfigyelték, hogy nem indokolt hálózati forgalmat generáltak (azaz éjszakánként adott időközönként adatokat továbbított a rendszer, miközben elvileg senki sem dolgozott velük). Az adatfolyamot lekövetve eljutottak a kínai szolgálatokig, emiatt több ezer (tízezer) biztonsági kamerát kellett cserélni. Azóta ez is az USA nemzetbiztonsági prioritásai közé emelkedett (stratégiai cégek és intézmények védelme).”
Érdekes sztori még nem hallottam róla, a jelenlegi biztonsági megoldások mellett egy ilyen eset elképzelhetetlen. Ugyanis ha internetkapcsolattal rendelkező hálózatba is integrálták a kamerákat 1000%, hogy a távfelügyeletet ellátó központ felé VPN kapcsolatot nyitottak és a kamerák forgalmát port/ip alapon korlátozták. Amennyiben az eset megtörtént akkor azt tudom mondani, hogy a hülyeség határtalan.
@bohomong
A térfigyelő rendőrségi, nemzetbiztonsági stb. hálózatok mindig zárt láncúak! Amennyiben mégis egyes központok között kapcsolatot létesítenek azt olyan biztonsági megoldások mellett teszik amit egy ilyen kis fos kínai IP kamera nem fog neked kijátszani.
@montezuma
Rohadjak meg de én nem találok a neten egyetlen professzionális Motorola biztonsági IP kamerát… a netes infók szerint csak otthoni gagyi megoldásokkal foglalkozik.
Off
Kína minigunt fejlesztett ki .
Percenkénti tűzgyorsasága 6000 lövés
Hatótávolság 1 km
Lőszer 7.62
A „világ fegyveres erők fóruma ” képek is vannak róla .
Soha nem értettem hogyha egy adott márkáról van szó miért nem egyszerübb ránézni a gyártó honlapjára http://www.motorola.com/Business/US-EN/Business+Solutions/Product+Solutions/Incident+Command+Systems/Wireless+Video+Surveillance_US-EN
Ami előnyének vólt feltüntetve pont az lett az achillesz-sarka…
@szittya88
„Soha nem értettem hogyha egy adott márkáról van szó miért nem egyszerübb ránézni a gyártó honlapjára”
Soha sem értettem hogyha egy adott márkáról van szó akkor ha már elnézünk a gyártó honlapjára akkor miért nem nézzük meg, hogy mi is szerepel ott pontosan.
A Motorola nem gyárt professzionális kamerákat hanem ha vetted volna a fáradtságot és megnézed, hogy mit látsz a 2db feltüntetett kameránál akkor láttad volna, hogy ők csak egy rádióhullámos átviteli rendszert készítettek a Sony Ipela kamera mellé.
És nem azon folyt a vita hogy a Londoni kamera hálózatba ütöttek egy rést a Kínaiak egy Motorola termékbe ültetett chipel. Szerintem egy rádióhullámos átviteli rendszer pont tökéletes erre a célra (hordozó platformank ) esetleg tévednék. És szerintem nem az összes kamera képére vóltak kiváncsiak csak nemtudták melyik hova fog kerűlni így az összesbe raktak.
Jaj Istenem…. Ehhez képest a „Minden ellenállás hasztalan! – Itt a Borg!” már üdítő…. :) :)
Egy ilyen zárt láncú rendszerre rá lehet csatlakoztatni egy olyan adattovábbító hardvert ami a zárt láncban folyó adatot elküldi egy konkrét helyre?
Najó, de a kérdésre senki nem válaszolt. Tételezzük vel, hogy mégis rácsatlakoznak a hálózatra.
DE MINEK?!?!?!
Gondolom nem X-Y utca kerezteződésére voltak kíváncsiak hanem kormányépületek nagykövetségek… stb. utcájába levő kamerák képeire (magas beosztású emberek mozgására azok szokásaira nyomonkövetésére megfigyelésére…)
molni:
„Én olyan ATM-nél nem veszek fel pénzt, ahol nincs kamera.”
Ezt hogyan ellenőrzöd?
@szittya88
El kell, hogy szomorítsalak: egy ilyen rádióhullámos rendszer önmagában nem alkalmas az internetkapcsolat létesítésére. Ez egy mezei adóvevő, ugyanaz lényegében mint amivel otthon wi-fizel csak ez a zavarvédettség érdekében nem 2,4 Ghz-en üzemel általában.
@Mackensen
Alapvetően vannak olyan rendszerek amelyek automatikusan próbálnak a gyártó szerveréhez csatlakozni firmware frissítés céljából, vannak egységek amelyek a fejlesztőknek küldenének szívesen információkat a felhasználás körülményeiről, hibaeseményekről. A Kína esetén felmerült integrált szoftwer pedig a továbbított videostreamből készített egy állóképet és ezt továbbította xy rendőrségi szerverhez. Kínában jelentősen próbálják a különböző szexuális szolgáltatásokat és bűncselekményeket visszaszorítani.
Amúgy a winfosban is van olyan kliens ami megállás nélkül kürtöli a fejlesztők felé az adataidat. Alexa kulcs a neve.
@cinikus
Láthatóan egy buzi nagy kamera figyeli az ATM-et. Ezen felül magában az ATM-en is lehet kamera. A pénzfelvételek 90%-at a cég székházában végzem, a cégen belül van az automata…
Oké fiúk, álljunk meg egy picit! Mindannyian fújjuk a magunkét, de a lényeg elveszett:
Mi is egészen pontosan a tárgyi cikk címe?
Mindannyian azon vitázunk, hogy lehet-e így és ilyen chipekkel infóhoz jutni vagy sem, de ez lényegtelen.
A lényeg: Az USA haditechnikájába és rendszereibe olyan kínai chipek vannak beépítve, amelyről sokan (még a Pentagonban sem) eddig azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek, azt meg pláne nem, hogy a 70%-uk made in China.
Na, ez itt a fő probléma fiúk.
Ti a technikáról vitáztok, én pedig egy rohadt nagy nemzetbiztonsági résről. Ez messze nem csak technikai, hanem kőkemény biztonságpolitikai kérdés is.
Elég szomorú, hogy sokan nem értik meg, hogy a km hosszúságú OFF filozofálgatásom valójában ON.
M
Még egy apróság Janajnak:
Soha senkit nem bántottam azért, mert SZERINTEM butaságot írt.
Ugyanakkor leírhatja bárki a NAGY IGAZSÁGOT, akkor sem fogom elnézni a modortalanságot.
Ne keverd a tartalmi részt a stílussal. Amúgy nincs harag.
Üdv: M
M
Egyébként tényleg az az aggasztó, hogy mi mindenhez hozzáférnek olyanok akiknek nem kéne. Egyszer volt molnival egy érdekes és hasznos vitám más témában, ahol felhoztam az orosz kémkedést (és annak valószínűsíthető eredményeit)
Most az a helyzet, hogy úgy látszik Kína is nagyon ráfeküdt a kémkedés témára csak más módszerekkel. Az oroszoknak kiválóan képzet kémeik voltak, a kínaiaknak meg kiváló kis chipjeik. Én a különbséget csak ebben látom. Gondolom az USA is kémked Kínában és Oroszországban csak más az érdeklődési körük. A hírben az igazán aggasztó az, hogy az USA hadereje (magáncégeken keresztül) a tőlük lopott technológiát veszi meg Kínából. Erre nem tudok mást mondani csak azt, hogy nagyon ciki, de szerintem még időben észrevették a bajt. Azon se csodálkoznék ha ezután pár ember röpülne az ottani nemzetbiztonságiaktól, mert egy két lopás mindig van, nem lehet mindent kivédeni, de itt szerintem nagyobb a baj és ez már a „hivatal” felelőssége is!
@Montezuma
Ha már ennyire „álljunk meg helyzet van”. Lehet, hogy Kína sem tudta. Vettek tőle X chipet. Az, hogy hova megy nem érekli. A hamisítvény nem = azzal, hogy kémked, adatot külds, stb. Nagyon sok esetben szimplán annyi, hogy felel meg annak a szigorú bizonylatolási követelménynek, amit elvárnak. Attól még lehetnek jók. A bibi az, hogy az ilyen holmiknak általánban az élettartam tűrése az, ami alacsonyabb.
Szóval nagyon nem kellene összemosni a nemzetbiztoságot a műszaki megbízhatósságal úgy élből…
Üdv Molni!
Lehet, sőt, meggyőződésem, hogy sok mindenről ők sem tudnak. De ugyanakkor azt nehezen hiszem el, hogy abszolúte semmi szándékosság vagy tervszerűség ne lenne bizonyos tengerentúli „projektek” esetén. Tegnap linkeltem pont egy hvg-s cikket egy ex-CIA ügynök nyilvános kijelentéséről.
Arra szeretném felhívnia figyelmet, hogy kínai gyártók által készített kütyük esetén – egy közbenső beszállító beiktatásával – simán bevihettek az USA-ba olyan vackokat, amelyeknek Obama nem örülne, ha tudná.
A hírszerzés és kémkedés nem csak abból áll, hogy az USA-ból kicsempészem a neutron bomba terveit (Los Alamos, az 1990-es évek), hanem abból is, hogy olyan rendszerekbe „piszkítok bele”, amelyek utána képesek kárt okozni.
De említhetném akár a török F-16-os gépek egykori chip-jeit, amelyek azt a célt szolgálták, hogy izraeli gépek ellen ne tudja a fegyvereit bevetni.
Ugyanilyen kockázat az F-35 és a titkosított forráskódok. Honnan lehetsz te abban biztos, hogy az USA nem pakolja tele ezeket a gépeket olyan sz@rságokkal, hogy később még véletlenül se lehessen amerikai gépek ellen bevetni. Sőt, ha nem ezt csinálnák, akkor azt mondanám, hogy tényleg hülyék.
„Szóval nagyon nem kellene összemosni a nemzetbiztoságot a műszaki megbízhatósságal úgy élből…”
Nem is tettem. Olvasd el a cikk címét és gondolkodj. Haditechnikai szempontból a rendszerbe állított technika megbízhatósága egyébként nemzetbiztonsági kérdés. Vagy nem?
Üdv: M
De említhetném akár a török F-16-os gépek egykori chip-jeit, amelyek azt a célt szolgálták, hogy izraeli gépek ellen ne tudja a fegyvereit bevetni.
?????
Ezt kérem kifejteni.
Bennek van a pakliban az is amit molni mond. Fogalmuk sem volt kinek szállítanak, számukra csak egy rendelés volt a sok közül. Gondoljatok bele, hogy a Dalai Lámás és a Free Tibetes polókat is ott gyártják, a keresztény vallási kellékekről nem is beszélve.
Az eslő hozzászólásomba is céloztam rá, az mage in chinás USA zászlóval.
molni:
Ebben az esetben nem kamerás ATM-eknél (többesszám) intézed a pénzfelvételt, hanem lényegében egy bizonyos ATM-nél. :D Az ATM-ek többségét ugyanis nem figyeli kamera kívülről és esetenként beépítve sem. Másrészt meg egy kameráról (ami nem a cégeteké) nem sűrűn mondod meg, hogy ténylegesen rögzít-e felvételt vagy csak a látszat kedvéért van odabiggyesztve. A cégetek ATM-je és kamerája csak egy példa a rengeteg ATM közül, azt nyilván nem kell magyarázni.
@cinikus
Nem jártam be az egész országot, de Bp-n és Szigetszentmiklóson évek óta nincs olyan ATM amiben nincs kamera vagy nem figyeli kamera.
A cégen belüli ATM-re is rá van irányítva egy kamera…
2011 őszén a törökök bejelentették, hogy módosítják a gépeiken lévő IFF rendszer szoftverét a növekvő izraeli-török feszültség miatt. Más források arról beszéltek, hogy nem a szoftvert, hanem egy chip-et cseréltek le.
Ennyit olvastam/hallottam az ügyről, de nem tűnik hihetetlennek így a XXI. század elején.
Üdv: M
Bocs, de ennek köze nincs ahhoz, hogy nem lehet a fegyvereket bevetni az izraeli gépek ellen. Hogyan jutottál az IFF rendszer módosításából erre az egészen elképesztő következetésre? (A ZSKAT filmekben szoktak ekkora marahaságok lenni.)
Mi a péklapát gátolná meg azt, hogy a török gép avionikája ne legyen képes normális módon működni? A visszavert radarjel nem mondja meg, hogy az ottan IAF gép. Még, ha tudná is, akkor is mi lenne a gát? A török gépek nagy részéhez semmi köze Izraelnek. A fegyverk sem izraeli gyártásúak, stb.
Kedves Molni!
Vettem a fáradságot és kicsit utánanéztem ennek a bizonyos török vadászgépes kérdésnek. Több hírt és oldalt is találtam, de azért, hogy ne legyek részrehajló, én maradnék a htka egyik cikkénél és Alessmor hozzászólásánál.
Allesmor utólagos engedelmével – és nagyon remélve, hogy ezzel nem sértem meg – szó szerint idézném akkori bejegyzését.
Gondolom, nem sokan vannak ezen az oldalon, akik esetleg vitatnák Allesmor hitelességét, ugye?
„Allesmor Obranna szerint:
2011. november 1. kedd @ 01:23
Namármost ebben mi a hír?
Hallottatok az ASELSAN-öngyilkosságokról?
google: aselsan suicide (Ezt külön ajánlom!)
A törökök már többször is élénken érdeklődtek a saját 16-osaik IFF rendszerének moderniázásáról, ami egyben azt is jelenthetné, hogy az észak-iraki légtérben esetleg felbukkanó szintén NATO kódon sugárzó szövetséges (értsd: amerikai) F-16-osok nem biztos, hogy barátként szerepelnek, ami lehetővé teszi a tűzmegnyitást a török pilóták számára.
Mikor? Hát esetleg akkor, amikor olyan helyzet alakul ki, hogy a kurdok üldözése címén a törökök összeakasztják a bajszukat a jenkikkel.
Vagy, hogy aktualizáljuk a témát, az egykori barát izraeliekkel. Ez utóbbiak ugyanis már nem először jelentek meg egészen más légterekben is.
Az ASELSAN végezte az IFF-ek modernizációját, de kódokhoz nem férhettek hozzá, ez utóbbiak karbantartása a céghez delegált amerikai tanácsadók dolga volt.
Három mérnök halt meg rejtélyes körülmények között 2006-2007-ben, mind a három váratlanul lett öngyilkos. Mind a három az ASELSAN mérnöke volt és az IFF kódfeltörésén dolgoztak.
Ha jól értem, ezeket a kódokat kapja most meg Törökország.”
Idézet vége.
De hogy a cikk is meglegyen:
https://htka.hu/2011/10/31/torokorszag-hozzaferest-kap-az-f-16-forraskodjahoz/
Végezetül: Biztosan mindenki emlékszik arra, hogy mi folyt tavaly ősszel Ankara és Te-Aviv között. Kapásból van ezer link és cikk a neten!
Nos uraim, akkor fordítsunk egy picit a dolgokon.
Én elhiszem, hogy ez a hír kamu. De akkor most én kérnék néhány forrást és linket a cáfolathoz.
Üdv: M
Még egy adalék ehhez a „barátisághoz”. A szaúdi F-15 gépek vígan lelőtték a két iráni F-4-et a nyolcvanas években. Pedig mindkettő jenki vas.
Orosz Szu-27 lőtt le orosz gyártású MiG-29-et. A fenti példákban persze közel sem volt akkora rendszerintegráció, mint a mai gépeken, de akkor is remekül illusztrálják, hogy nincsenek ilyen „zskat” gátak a gépekben… (Hogyan is lehetne…? Fizikai korlátai vannak.)
A példa nem azonos, de a török és görög gépek teljesen vígen keregetőznek egymással és Mirage-2000 lelőtt egy török F-16-ost. Állítólag nem szándékos volt, a ‘master arm’ kapcsoló lehetett rossz állásban. (Már, ha van ilyen a francia gépen. Az F-16-on off, on és sim állapota van, a HUD-on is van erről visszajelzés.)
@Montezuma
Továbbra sem érted. Az azonosítást problémáját összekevered azzal, hogy valami gátolná a fegyverek használatát. Szezon és fazon esete…
Akarsz még példát? Az AIM-9 Sidwinder hőkeresőjét rohadtul nem érdekli, hogy mit fog be. Az IR jelnek nincs hovatartozása. Tehát hogyan blokkolnád azt, hogy XY nemzet gépére ne legyen indítható…? A célokat viszont indítás előtt azonosítani kell. Ha WVR-ra kerülne sok, akkor nem árt, ha már a megközelítési fázisban tudod, hogy mi és honnan jön.
Az AWACS gépek csak akkor tudnak segíteni, ha tudják, hogy ki kicsoda. Stb.
Így érted már? Nem igazán értelek, mert ha elolvastad és megértetted volt az első két cikkemet, akkor nem szabadna, hogy ilyen vad gondolatok fogalmazódjanak meg benned.
„Orosz Szu-27 lőtt le orosz gyártású MiG-29-et. ”
Hol? mikor?
Én úgy tudom hogy a szu-27 sosem volt élesben .
Vagy gyakorlat volt ?
Roni
Eritrea Etiópia konfliktus.Ellőttek egy halom R-73-at mire talált egy + azért lett vége pár 29-esnek mert előbb fogyott ki a nafta ezért ki kellett válniuk a harcból ami lelövést eredményezett.
R-27-ből is eregettek szép számmal. Amenyire emlkészem végül azzal is értek el légigyőzelmet, de ami emlékezetes az, hogy egy MiG-29UB leszedéséhez kellett 3 db R-73.
A jenkik már csináltak olyat hogy a kivont f-4 távirányítással oldották meg azt hogy harc közben manőverezzen, persze az átalakított f-4 már csak célgépnek használták .
Valamelyik régi aranysasban volt benne .
„.Ellőttek egy halom R-73-at mire talált egy ”
Nem étem
A oroszok nem tesztelgették sose a rakétájukat mielőtt szolgálatba állt volna ?
molni
Asszem menekülő vagy távolodó SZU-27 géppár ellen lövöldöztek el egy halommal ami nem túl bölcs dolog szerintem(még AMRAAM-al sem).
@Roni
Azért az eredményben benne lehetett az, hogy nem bizotsan az előírt módon tárolták őket meg az orosz rakéták hagyományosan alacsony élettartama.
(Azt már le sem merem írni, hogy hagyományos megbízhatatlansága is.)
Roni
Ez egy régi rakéta ami a maga korában kiváló volt ellenben a mezei tömeges infracsapda és aktív manőverezéssel simán leküzdhető.
molni:
„Nem jártam be az egész országot, de Bp-n és Szigetszentmiklóson évek óta nincs olyan ATM amiben nincs kamera vagy nem figyeli kamera.”
Az, hogy VAN benne kamera, kizárólag abban az esetben számít, ha MŰKÖDIK is (azaz rögzít). Ha nem, akkor remélhetően nem kell részleteznem, hogy mi mindenre tudod használni – mert arra a célra, amire beszerelték, holtbiztosan nem. De mondok jobbat: ha működik az ATM-be épített vagy az ATM-et figyelő kamera, akkor sem biztos, hogy a felvétellel mész valamire.
Kedves Molni!
Lenne egy kérdésem:
Ha az IFF rendszered „barátként” azonosít egy másik gépet, akkor ez automatikusan blokkolja a tüzelési lehetőségedet?
M
Molni, Szigetszentmiklósi vagy?
@fip7
Igen.
Ha az IFF rendszered „barátként” azonosít egy másik gépet, akkor ez automatikusan blokkolja a tüzelési lehetőségedet?
Lehetséges. Azonban az IFF lekapcsolható, mert mivel a rendszer nem 100%-osan megbízható, akkor ez nem gátolhatja meg a fegyverhasználatot.
A NATO-n belül – Zord 2003-as cikk – nincs egységes IFF. A vas lehet, hogy azonos, de a kriptoblokkok nem feltétlen…
Molni!
Érden csinálok egy házat.
Egy békülős sörözés,borozás jövőhéten?
Egy jó beszélgetés mellett (csak én kérdezhetek)….
Nem tudom, hogy mit csinálok jövő héten. Majd meglátjuk.
Ok
K,SZ egész nap,majd szólsz.
Molni:
„Lehetséges. Azonban az IFF lekapcsolható, mert mivel a rendszer nem 100%-osan megbízható, akkor ez nem gátolhatja meg a fegyverhasználatot.
A NATO-n belül – Zord 2003-as cikk – nincs egységes IFF. A vas lehet, hogy azonos, de a kriptoblokkok nem feltétlen…”
Értem. Ha viszont lekapcsolod az IFF rendszeredet, akkor bevethetőek maradnak a fegyvereid vagy sem? Ezt azért kérdezem (azon kívül, mert nem tudom), ugyanis a cikk a török gépek esetén azt mondja, hogy:
„Az angol nyelvű török napilap, a Today’s Zaman értesülései szerint ha minden jól alakul Törökország nemsokára hozzáférhet a Lockheed Martin F-16 forráskódjához, konkrétabban elsősorban a fegyverzettel kapcsolatos részekhez. Ezáltal pedig megnyílik a lehetőség előttük, hogy saját komponensekre cseréljenek ezt-azt, illetve közvetlenül végrehajthassák többféle török fegyverzet integrálását.”
Arra vagyok csak kíváncsi, hogy van-e technikai akadálya annak, hogy egy F-16 esetében a tűznyitási rendszered szoftverei össze legyenek kapcsolva az IFF rendszered szoftvereivel.
Ugyanis ha erre van lehetőség, akkor – titkosított forráskód mellett – szimplán beállíthatsz olyan „baráti jelazonosítókat”, amelyek alapból megakadályozzák a tűzmegnyitást. Azaz nem a rakétáknál fogják meg az ügyet (írtad pl. IR), hanem magánál az indítás fázisánál.
Ez egy nagyon fontos alapkérdés, mert akkor ez innentől kezdve nem technológia, hanem szándék kérdése csak.
A technológia elemzése tudás, a szándékok felmérése inkább hit kérdése!
Azaz ha erre a lehetőség adott, akkor ennek valóságos létét pl. a török F-16-osok esetében maximum vagy elhisszük vagy sem.
Deze75:
A mai nap eddigi legjobb ötlete.
Üdv: M
Monte!
Jöhetsz te is te kis biztonság politikus,,,,,:D
Na leitatjuk Molnit …kiszedjük belőle az F-15-s cikket és után megszervezzük,hogy a rizsesek elrabolják Kurucot.
Na?
„Na leitatjuk Molnit …kiszedjük belőle az F-15-s cikket és után megszervezzük,hogy a rizsesek elrabolják Kurucot.
Na?”
Hát ez nagyon kemény: DDD
Várjnuk. Te jössz Miklósra vagy én Érdre? Mert se jogsim, se kocsim. Tömegközlekedéssel világvége Érd. Bringával odafele még csak-csak áttekerek, de tintásan visszafele… Hajjaj… :)
Én hívtalak meg ,ezért természetesen absolute alkalmazkodok hozzád!
… némi Absolute vodkával, mi?
Ha viszont lekapcsolod az IFF rendszeredet, akkor bevethetőek maradnak a fegyvereid vagy sem? Ezt azért kérdezem (azon kívül, mert nem tudom), ugyanis a cikk a török gépek esetén azt mondja, hogy:
Alapvetően két dolog játszik.
1. A ’90-es évek végéig az F-16C/D gépeken sem volt interrogator az AMRAAM shotter képesség mellett sem. Önálló célazonosítási képességgel nem bírtak, hacsak az adott gép nem rendelezett NCTR üzemmóddal, de annak használhatósága nagyon korlátozott a cél aspektusa miatt. Azon felül egy török F-16C azonos hajtómű esetén pont olyan NCTR jelet ad, mint akár egy izraeli…
2. A saját gépen is meghibásodhat vagy figyelmetlenségből / szándékosan ki lehet kapcsolva a válaszjeladó rendszer. Így sikerült a jenkiknek leszedni egy angol Tornadot még 2004 táján, mert az hitték, hogy SCUD. Már nem emlékszem, hogy üzemképtelen volt az IFF vagy kikapcsolták már hazafelé. A gépszemélyzet nem élte túl az estet.
(Irgalmatlanul nagy hiba volt a leszedése, hiszen az enyhén süllyedő szubszonius repcsit összevéteszteni egy BM-mel az nem kis hiba. Kolosszális kiképzési hiányosság volt a javából.)
Arra vagyok csak kíváncsi, hogy van-e technikai akadálya annak, hogy egy F-16 esetében a tűznyitási rendszered szoftverei össze legyenek kapcsolva az IFF rendszered szoftvereivel.
Tudtommal nincs ilyen, hiszen a ’90-es évek végéig nem is volt ilyen képessége a gépnek. Az AWACS azonosította nekik a célt. Doktrinális okokból nem volt interrogator rajtuk. A „madárszelető” antennák nem véletlenül jelentek meg a gép orrán.
Radar kisugárzás nélkül is indítható AMRAAM – más gép data linken küldi a cél pozícióját és MCG jelet is kaphat más gépről is – meg Swinder is. Tehát nem tudok elképzelni olyan rendszert, ami aktív kisugárzás nélkül bármilyen hatással lenne az ellenfélre. Sugározni kifele elektronikusan meg nagyon nem jó ötlet, ha nem muszály…
Ezen felül elég nehéz az ellenfél gépébe olyan rendszer építeni, hogy valami „mágikus jel” hatására blokkolja a fegyver indítást. A gépágyú esetén meg aztán ténylge dönts el, hogy mi van a cső előtt…
Röviden, felejtsük már ezt el. Zskat filmbe jó. A valóság más.
nemkell ide iff….
Ha van vmi érzékelőnk, mindegy mi és mi írtuk az adott gép swjét akkor elvi szinte csak de mért ne? ~”mindenre” lehetőségünk van ami sw függő. És egy modern gépnél ~minden az.
Érzékeli a radar (vagy akármi más) a „titkos” jelet, azt az sw értelmezi és mi van mellette? hogy pl radar sugároz 30secig ha nem sugárzott (feladja a pozicióját) ha sugárzott radar kikapcsol, majd összes fegyver indítása… …vagy hajtómű kikapcsol. vagy akármi ~ mindent sw kontrolál. használjátok a fantáziátokat. :)
Egyes 4gen gépeknél tudtommal a legszorosabb szövetségesek (nem törökök) megkaphattak egy „export swt”. Így aztán fejleszthettek hozzá sok mindent, meg látták, nem fog a hajtómű kikapcsolni csak mert… Ehez képest F35nél semmi ilyen nem lesz, a legszorosabb szövetségesek is csak egy interfacet fognak kapni azt csokolom. Ez ugye pl Angoloknál csúnyán kiverte a biztosítékot.
Érdekes vita alakult ki a londoni térfigyelő kamerák állítólagos biztonsági rése fölött. Szerintem nagyon is elképzelhető, hogy igaz. 1. az biztos (már több amerikai e körben folytatott amerikai vizsgálat, sértett cég esete nyilvánosságra került), hogy a kínai hírszerzés világméretű számítógépes felderítést folytat, gyakorlatilag mindenre kiváncsiak. Lefogadom, hogy ezt az oldalt is olvassák, több itt kommentelőnek is nagyon részletes haditechnikai ismereti vannak. Még ez is érdekes lehet számukra. Ez legális felderítés, de ettől sokkal többet is megtesznek, amikor kínai állami megbízásból kínai tinédzserek szépen meghekkelik a nyugati kormányok, haditechnikai cégek hálózatait az ott tárolt információk megszerzése végett. 2. valaki azt kérdezte, hogy minek: a személyek lehetnek érdekesek amiket a kamerák látnak. Gondoljunk csak arra, hogy a brit haditechnikai cégek pl. BAE, mint a legnagyobb brit védelmi ipari cég, amely új radarokat, vadászgépeket, fegyverrendszereket stb. fejleszt nagyon is érdekes lehet a kínaiak számára. A kamerák látják, hogy kik mennek be az épületbe, innentől részletesen ismerni fogják az ott dolgozó személyi állományt és már csak meg kell keresni őket: pénzzel vagy zsarolással szépen ráveszik az együttműködésre. De ugyanígy érdekesek lehetnek a kormányzati épületekben dolgozók is. 3. műszakilag lehetséges-e ezt kivitelezni: forest láthatóan nagyon otthon van a térfigyelő rendszerek kiépítése, üzemeltetése terén, de én – mondjuk ebbe benne van 12 év rendőrségi tapasztalat is – nagyon is el tudom képzelni, hogy megoldható pl. integrálni a chipbe egy ilyen funkciót. Nincs tökéletes informatikai védelem: a különböző vírusirtók, kémprogram keresők, tűzfalak stb. csak a házilagos programokkal szemben védenek. A komolyabb kémprogramokat az állami szervek írják lásd. a tavaly nyilvánosságra került német kémprogram, amit a német alkotmányvédelem Bfv írt. Ha abból indulunk ki, hogy ma már egy távoli számítógép megfigyelése, az emailek ellenőrzése mennyire egyszerű, vagy akár csak egy kikapcsolt mobiltelefon is mennyi funkcióra képes nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy igaz a feltételezés. A Huawei, ma már a világ második legnagyobb távközlési hálózati berendezéseket gyártó cégének tulajdonosa a kínai hadsereg egy nyugállományú ezredese és nem tenném oda a fél karomat, hogy vajon tényleg nyugállományban van.
@Fade
Remélem nem gondolod komolyan, hogy ilyen van a gépekben. N+1 okot tudok mondani, hogy miért nincs és nem is lehet.
. A kamerák látják, hogy kik mennek be az épületbe, innentől részletesen ismerni fogják az ott dolgozó személyi állományt és már csak meg kell keresni őket: pénzzel vagy zsarolással szépen ráveszik az együttműködésre.
Ehhez nem kell kamera meg ilyen halál komplikált módszer. Kell egy darab ember meg egy db távcső…
Kicsit túl bonyolítjátok a dolgokat. Ahol kommunikáció van ott lehetséges a lehallgatás. Mióta a drónok adását vették és dekódolták azóta minden lehetséges. Nagyon sok polgári cég használ műholdas vonalakat. Az internet pedig ezernyi csapdát rejt. (lásd román srác esete, ami magában is röghelyes volt, nem elítélni hanem jutalmazni kellett volna) Aztán a programfejlesztők is hibásak. Most a divat a felhő, minden adatot tárolj a felhőben. Szinte minden program a kommunikáció felé nyit. Ez a haditechnikában is így van, lassan már az egyén is a hálózaton van ismerik a helyzetét, látják amit lát. Mit várhatunk ez után. Mivel az érintettek köre robbanás szerűen nő, a sebezhetőség valószínűsége ezzel arányos. És akkor időnként bedobnak egy egy hírt had csámcsogjanak rajta az emberek. Pedig ezeket a hiányosságokat pont azon okosoknak köszönhetjük akik a legjobban kiabálnak. Lehet hogy ők pont ugyan arra használják ezeket a hiányosságaikat, mint akiket megvádolnak.Hogy ez most felszínre került annak szerintem az az oka hogy most már nem csak egy meghatározott szervezet, hanem nagyon sokan képesek lettek használni ezeket lehetőségeket.
„Ehhez nem kell kamera meg ilyen halál komplikált módszer. Kell egy darab ember meg egy db távcső…”
Naigen, de ha 24 órás megfigyelést akarsz, akkor kell minimum 3, de ha egyedül vannak az nem hatékony, mert enni is kell, meg vécézni stb. Ezért általában ketten figyelnek minimum. Legalábbis a filmekben így mutatják. Ráadásúl ez egész egy idő után gyanússá válhat. A kamerahálózatra való csatlakozás mindenképpen hatékonyabb.
Mondjuk csak ez az eggyetlen elfogadható magyarázat, hogy miért is akarnának rácsatlakozzni a kamerahálózatukra.
A másik kérdés, hogy eggyáltalán lehetséges e.
Nincs olyan típus, amelynél blokkolhatnák a tűzmegnyitást annak függvényében, hogy mit mond az IFF.
http://defense.aol.com/2012/06/01/u-s-companies-not-china-pose-the-real-counterfeit-parts-p/
Jó volt ez a cikk a reggeli kávé mellé:)