Omán szomszédsága nem az a kifejezetten nyugis környék az utóbbi időben – és itt most nem a komoly belső problémákkal küzdő Jemenre gondolunk, hanem a gazdasági vonalon kellemetlenségeket okozó kalózokra, vagy épp a Hormuzi-szoros kérdésére, melynek egyik partján a Muszandam-félszigeti exklávéja miatt Omán terül el.

Maszkat még 2007-ben rendelt 3 korvettet tradicionális szállítójától, az Egyesült Királyságtól. A Khareef-osztályról, ezen méreteikhez képest potens korvettekről anno mi is beszámoltunk – és éppen ezért a mostani hír apropójára ugrás előtt megjegyeznénk, hogy ezen OPV feladatkörre szánt hadihajók közül még egy sincs az Ománi Királyi Haditengerészet birtokában. A legelső korvett, a 2009 júniusában vízre került Al-Shamikh a tervek szerint 2011 végén került volna átadásra, ám a BAE Systems a múlt hónapban még szöszmötölt a hajó tengeri tesztjeivel.

A 90-es évek közepe óta meglévő kettő, illetve az átadás előtt lévő 3 korvettjén felül Omán nemrégiben újabb korvettek beszerzése mellett döntött – pontosabban megnevezte a nyertes szállítót. A szultanátus ezúttal nem a ködös Albionban fog némi pénzt elkölteni, hanem Szingapúrban.

A kisebb pénzösszeg egész konkrétan mintegy 700 millió dollár, amiért cserébe az ST Marine 4 db Fearless-75 típusú korvettet szállít majd le 2015 – 2016 között. Arról egyelőre nincsen információ, hogy a szóban forgó korvettek milyen kiépítésben érkeznek majd – illetve hogy egységes kiépítésűek lesznek-e. Az elérhető információk szerint a beszerzendő változatokról egyelőre igazából még nem is született döntés. Ez egyébként mindösszesen azért képzi kérdés tárgyát, mert a Szingapúri Haditengerészet által a 90-es években hadrendbe állított Fearless-55 járőrhajókon alapuló, de azoknál jóval nagyobb Project-75 korvettek 2 változatban, illetve a vevő igényeinek megfelelő offenzív fegyverzet összeállítással szállíthatóak. Legalábbis az ST Marine részéről a nagyközönség számára elérhetővé tett reklámanyag szerint.

Az ST Marine reklámanyaga szerint a Fearless-75 korvetteknek az offenzív akciókra is alkalmas(abb) változata a csöves fegyverzet mellett ellátható légi és vízfelszíni célpontok elleni rakétákkal, illetve torpedókkal – és természetesen az ezekhez szükséges elektronikai és szenzorcsomagokkal.

A hajóosztály mindkét változata alkalmas arra, hogy fedélzetéről merev- / forgószárnyas UAV-okat indítsanak, ám az „agresszívabb változat” rendelkezik helipaddal is, amely egy maximálisan 5 tonna tömegű forgószárnyas fogadására alkalmas. Hangár nincs.