Már korábban beszámoltunk a DARPA új „háziállatáról”, az akkor 2012-re ígért prototípus el is készült és egy rekord megdöntésével be is mutatkozott a világnak.
A robot alapjául a leggyorsabb szárazföldi emlős, a gepárd fizikai felépítése szolgált, így a cél egyértelműen a leggyorsabban galoppozó robot megalkotása volt. A kitűzött 50 kilométeres óránkénti sebesség még nincs meg, de március 5-én a macsekot sikerült 29 km/h-val megfuttatni, így megdöntve egy még 1989-ben felállított rekordot (az akkori versenyző 21 km/h-val kapkodta a lábait).
Koncepciórajz | Forrás: Defense Review ,
Mint említettük, az alapot a gepárdok szolgáltatták, de nem csak a fizikai felépítésüket próbálták lemásolni, hanem az afrikai ragadozók mozgásdinamikáját is. Ennek megfelelően a robotgepárd teljesen hasonlóan mozog, mint a macskafélék és rugalmas gerinccel is rendelkezik, amelyet az alábbi videón is remekül meg lehet figyelni.
Egyelőre a köldökzsinórt még nem vágták el, vagyis külső forrásról működik a robotgepárd, de a tervek szerint még idén elkészülnek egy, a külső rendszerektől független változattal. A Boston Dynamics együttműködésével futó program fő célja egyébként nem a katonai alkalmazásra való fejlesztés, de a tapasztalatokat számos más katonai projektbe is át lehet majd ültetni.
Egy kis érdekesség a végére: sokszor tapasztalhattuk már, hogy az egy-egy futurisztikus filmben vagy írásos műben szereplő technikai eszközök előbb-utóbb valamilyen formában megvalósulnak (gondoljunk csak a Különvélemény c. filmre, amikor Tom Cruise egy darab üvegen dobálózik a különböző képekkel, videókkal, vagy éppen a Star Trek tricorderére). A hír üdvöskéjének is volt (legalább) egy filmes „előzménye”, mégpedig A vörös bolygó c. filmben, amelyben a megkergült robot szerepében tetszelgő AMEE szintén egy nagymacskára hasonlított és nem utolsó sorban igen hatásos gyilkológépként funkcionált. Szóval a fejlődés egyértelmű és idővel a hétköznapi életben, valamint a hadviselésben egyre több robot kap majd helyet, szerencsésebb esetben nem a Terminátorban felvázolt módon :)
Szerző: GrGLy
—–
Jelen írás a HTKA Lapcsoport által szervezett Hír- és Cikkíró versenyre érkezett és megfelelőnek ítéltetett a publikációra. Amennyiben Te is szeretnél indulni a nyereményekért vagy csak szeretnéd megmutatni a világnak eddig rejtegetett írói vénád, akkor ne habozz, jelentkezz gyorsan! Részleteket ide kattintva olvashatsz!
Iceman a Marson is megállja a helyét…
Gépágyút kell a hátára tenni és had szóljon! Egy ilyen robotnak a harcértékén túl szerintem sokkal durvább lenne a pszichológiai hatása. Milyen érzés lehet egy hús-vér katonának egy ilyennel szembenézni? Már egy egyszeri találkozás is demoralizáló lehet, de ha pl. egy évekig elhúzódó konfliktusban a hagyományos katonák folyamatosan ilyenekkel kerülnének szembe, akkor tutira beütne náluk a neurózis és az elmebaj.
A cikk érdekes.
(Annyi javítást javasolnék, hogy a robotgepárd nem a Mars mentőakcióban szerepelt, hanem a Vörös Bolygóban http://www.imdb.com/title/tt0199753/ )
@sulaco
Jogos az észrevétel, mindig összekeverem ezt a két filmet :D Köszi.
Az első erre tévedő szerkesztőt kérem, hogy majd javítsa ki.
ami demoralizálólag hathat az ellenre az ez a hang :)
http://www.youtube.com/watch?v=mBCVprX0WnY&feature=related
Ami engem jobban érdekel, az a kis UAV
Azért az igazi gepárd (Acinonyx jubatus MK1) még jóval hatékonyabb, önálló megújuló energiát hasznosító saját erőforrása van, nagyobb a végsebessége és a hatótávja, és képes az önálló üzemelésre kifinomult vezérlőrendszere segítségével. Kicsit a mission planning modulja gyenge, és a programozhatósága is fejlesztésre szorul, de egyelőre ígéretesebb platformnak tűnik annak ellenére, hogy terhelhetősége korlátozott és egyes rendszerei meglehetősen sérülékenyek.
Érthetetlen, hogy miért nem csinálnak rendes talpat a robotoknak. Kínlódnak azzal amit csinálnak, holott előbb-utóbb úgyis hatékonyabb talp kell.
Beta:
Oscar Pistorius története alapján tudnak már akár jobb lábat is csinálni az igazinál.
http://www.origo.hu/pekingvolt/20080114-nem-indulhat-pekingben-a-mulabu-sprinter.html
a koncepciórajzon jobban néz ki.
viszont ott sem rajzoltak nagyobb talpat.
Eléggé nehéz lenne elviselni, hogy egy szaros robot tépi szét vagy lövi le a társaidat, és csak idő kérdése h mikor következel te.
A tankok sem kergetik őrületbe a katonákat pedig azok kicsit brutálisabbak.A modern hadseregek katonáira a tankiszony sem jellemző mert van megfelelő fegyver a kilövésükre és nem tömegképzés folyik mint a tömeghadseregek idejében.
Hát elég bosszantóak tudnának ezek lenni egy harcba az tuti.
Bár szerintem ezt is seggbe lehet majd lőni egy AK-200-sal.
Biztosan rémülten figyelik a fejlesztést Ivánék .
@dudi
A tank azért más tészta, mert azt mégis emberek vezetik, akik ugyanúgy szoronganak, hogy egy nyamvadt konzervdobozban kell szénné égniük. Ez viszont egy halom fémdarab, amit ha kilőnek, akkor lejön a futószalagról egy másik, egyszerű fogyóeszköz, nem úgy mint az ember, bár ha ilyenekkel kell szembenézniük, akkor az ember is fogyóeszközzé válik, és ez lehet igazán demoralizáló.
Én minden szakaszba tennék ilyet, és nem elsősorban a harcértéke miatt. Ha kifejezetten a pszichológiai hatásra gyúrnának rá, akkor lehetne adni neki valami horrorisztikus alien dizájnt is, ez csupán tervezés kérdése és nagyot dobhat az általa kiváltott lelki terror mértékén.
Kaphatnának hangszórót is valami iszonyatosan fémes hanggal, amit úgy vonyítanának a robotfalkák, mint a farkasok. TV-adást is lehetne sugározni az ellenségnek a robotfalkákról készített pszichothrillerről.
Amúgy nem vagyok szadista :)
Viszont ennek már a lehetősége adott, és az fog vele nagyot durrantani, aki először megcsinálja.
@danielblack
A széttépéstől igen messze vagyunk. Amúgy mitől jutna érintéstávolsába, mielőtt egy mezei RPG-7 szerűséggel cafatrka robbantanak egy nagyobb robotot? Mert egy ilyen kis valamibe belerúgsz, azt elszáll. Vagy egy 100 ilós katonra ráugrik, és összetörik…
@Tilikov
Az ember már több háborúban volt fogyóeszköt sajnos. Nem kell ehhez az érzéshez robot. Elég volt az I.Vh-ban bárhol szolgálni, vagy a Vörös Hadseregben harcolni. Esetleg kérdezz meg vietnámi és koreai veteránokat, ha még élnek arról, hogy milyen volt átélni egy légitámadász…
banderas!
Nem kell neki talp, úgy is majd surranót vesz…
molni: tippre ez a kis vmi ~30kg, mire 10év múlva vmi olyan lesz belölle amiről Tilikov beszél páncélzattal, fegyverzettel… lesz 100. 100kgs vasakármikba nem jó belerugni… főleg ha annak a hátán vmi géppuska féleség is van. :)
Szeritem nincs annyi. A lábakat leszámítva ez egy kb. 60x15x10 cm-es befoglaló mérettel bíró test, aminek van lába, de a befoglaló méret sincs teljesen kitöltve. Ha nem acélból van, akkor lehet, hogy 10 kg sincs. Az akku lenne talán nehéz, de jelenleg az sincs benne.
Harctéri robotok már most is vannak, lehet már be is vetették őket. De azok mind kerekesek vagy lánctalpasok.
http://www.youtube.com/watch?v=0cjtOXwF4rU
http://www.youtube.com/watch?v=uHTayhNlLkc
Mackensen
Ezekkel az a baj, hogy majdnem úgy néznek ki, mint az ember vezette változataik, és ugyanúgy is kell védekezni ellenük. Lehet van némi hatása a tudatnak, hogy ezek pusztán gépek, amelyek nem féltik az életüket, de mégsem lehetnek olyan nyomasztóak mint a kifejezetten pszichoterrorra kifejlesztett harci robotok.
Molnibalage
Azért azóta változott a világ, még ha nem is mindenhol. De például ma Európában egy civilekből besorozott légió szerintem nem lenne képes, hogy úgy belerohanjon egy húsdarálóba, mint pl. Verdunnél tették a németek és a franciák. Inkább összeroppannának és letennék a fegyvert.
Az én általam elképzelt pszichoterror robotoknak meg nem is az lenne a célja, hogy vérfürdőt rendezzenek, hanem hogy általában az ellenség mentális állapotát kritikus helyzetbe hozzák. Persze kellene hogy legyen rajta harci eszköz, de elsősorban kifejezetten a mentális hadviselésre kéne fejleszteni.
Szerencsére egymás ellen nem, de ha egy keleti horda támadná meg európát valamilyen irreális szcenárió keretében, szerintem ugyanúgy kiállnának a lövészárkokba, mint a régi szép időkben. Van, ami nem változik az idővel, az emberek a családjuk, közösségük és hazájuk védelmében mindig is képesek lesznek cselekedni.
Én arra leszek kíváncsi, hogy mikorra készül el egy olyan akkumulátor, ami ezt elfogadható ideig életben is tartja. Nem hinném, hogy a jelenlegiek el tudnák látni. Hacsak nem húzza maga után egy utánfutón :)
A másik dolog amire kíváncsi lennék, hogy miként képzelik el a vezérlését. A közelben álló katonák terelgetnék? (Akkor egy jammer bekapcsolása máris kiüti.) A mesterséges intelligencia (még a primitív is) azért még nagyon messze van. Kicsit kérdéses az én szememben a harcértéke, de a pszichológiai hatása biztosan komoly lenne.
De épp azért nem kellene kiállniuk, mert helyettük alien kinézetű őrjítően vonyító újra és újratermelődő terrorbotok törnének a keleti hordára, akik belereccsentenének a gatyájukba és meg sem állnának hazáig. Már aki túlélné. :)
Szerintem pedig a robotikában van jövő.
Nem kell kiképzési idő és nincsen biológiai szükségletük sem. Nem kell pszichésen kondíciónálni őket. Nem rinyálnak ha hideg vagy meleg van. Nem éreznek fájdalmat és félelmet.
Csak az aktuális mesterséges inteligencia fejlesztés szab határt,hogy mennyire legyen okos a gépezet.
Egyszóval pénz spórolás (Persze csak ha már megvan a megfelelő technológia a tömeg gyártáshoz).
Bevethető lenne olyan harci körülmények között is, mikor Te max. vinnyogva markolnád a puskádat és nem mernéd kidugni az orrod sem.
A pszichológiai hadviselés egyik fontos eszköze lehet, főleg városi harcászatban tudnám elképzelni.
Hirtelen előbukkanva egy utca sarok mögül vagy egy épületben…biztos becsinálna az ember.
Egyenlőre többnyire csak teherszállítás és mozgó fedezék területén gondolkodnak.
pl. mule program
http://www.wired.com/dangerroom/2010/04/video-militarys-robotic-pack-mule-battles-the-mud/
Ha ez a példány az MK1 akkor ez pedig az MK100 (Transformers 2);-)
http://www.imdb.com/media/rm570395904/tt1055369
Nekem legalábbis egyből ez jutott az eszembe amikor megláttam (ennek is volt géppuska a hátán) persze ez egyenlőre még Sci-Fi
Persze valószínűleg a 2. Vh idején egy B2 Spirit is Sci-Fi kategóriába tartozott volna…hmm. mennyi idő is telt el? Röpke 67 év!
Az emberiség fejlődése exponenciális, szóval egyre rövidebb idő kell majd a forradalmi találmányokhoz. Legalábbis a nálam okosabbak szerint. Én a 3-5 év távlatban gondoltam, hogy a jelenlegi, vagy kicsit fejlettebb technológiával nem nagyon lehet elérni azt a szintet, hogy valami komoly legyen ebből. Ha messzebbi jövőt tekintünk (ami az én szememben már kvázi sci-fi), akkor persze egyre több robot lesz mindenhol, egyre komplexebb feladatokra – akár robotgepárd-légiók is :)
A B2 spirit erős túlzással viszont a II. VH-s gépek továbbfejlesztése. A hajtómű alapelve létezett, a repülés elve ugyanaz, a sárkányszerkezete már létezett papíron akkoriban (vagy valami nagyon hasonló). Annyi, hogy egyre több tapasztalat halmozódott fel, egyre jobb anyagokból dolgoztak, megjelentek a tranzisztorok, IC-k, ma már nem logarléccel kell számolnunk, stb… Nyilván ugyanez lesz majd a robotikában is, egyre jobban kifejlődik – főleg a javuló alkatrészek, szoftverek miatt. De nem vagyok biztos, hogy ez annyira a közeljövő. (Maximum tévedek.)
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban, itt ugyebár nem öntudattal és értelemmel felruházott robotokat kéne csinálni, hanem pusztán célorientált szoftvert, olyat ami az ellenségre vezeti a célkeresztet.
A mezei Counterstrike-ban is vannak olyan durva botok, hogy jobban lőnek mint Lucky Luke. Van olyan mai szoftver is, ami felismeri a köztéri kamerák képén az embereket, akár arcról is. Nem lenne ám ördöngösség olyan szoftvert készíteni, ami felismeri az embert és rávezeti a gépágyút.
A baráti katonák felismerése persze bonyolultabb, de meg lehetne oldani, hogy arra a területre ahova terrorbotot küldenek, oda nem megy baráti katona.
Civilizáltabb szempontokat is figyelembe véve, meg kéne oldani a civilek felismerését is, ehhez esetleg fegyverzetfelismerő is kéne, akinél meg fegyver van, az úgy járt. De a civileket lehetne értesíteni a terrorbotok bevetéséről is, és akkor biztos eliszkolnának a területről.
Szóval nincsenek ebben olyan ördöngös dolgok, teljesen megvalósítható és kivitelezhető napjaink technológiai színvonalán. Bele kéne tenni néhány milliárd dollárt és néhány év múlva előállhatna.
@birok:
Előszöris: az emberiség fejlődése nem exponenciális. Eleve ez elég slendrián megfogalmazás, de ha kimégy az utcára, akkor nagyságrendileg okosabb, bölcsebb, egszségesebb és szebb embereket látsz mint mondjuk 100 éve? Nem. A nagy átlag ugyanolyan.
A technika fejlődése exponenciális? Eddig nem tűnik annak. Csak mivel már a tudomány az ület alárendeltje, ahol a marketing nagyon fontos, minden forradalmi. A túltermelési válság megoldása a „folyamatos forradalom”. Csak nem úgy, ahogy a kommunisták képzelték, hanem az évente forradalmi mobiltelefonnal (igaziból kis inkrementális lépés előre), a forradalmi toalettpapírral, a forradalmi fogkefével. Mindegyik forradalmasítja a saját területét, legalábbis állítólag. Ezzel szemben, ahogy te is mondod: nem sok forradalmi dolog történt. A biológiát ugyan „forradalmasította” a számítógép (állítólag), de összességében koránt sem exponenciális, csak ahogy beérettek technológiák, és átterjednem más területekre is az eredmények, időnként hullámokban észlelhető a változás.
A robitika is csak természetesen fejlődik, egyfelől az olcsó, energiatakarékos, és a korábbiaknál nagyságrendileg olcsóbb (főleg MIPS/W tekintetben) mikrokontrollerek miatt, másfelől az MI kutatások miatt.
Uff. Szólottam.
@Veér István
Szerintem válasszuk külön a genetikai fejlődést, ami nem exponenciális (kivéve ha a géntechnológia fejlődésével itt is lesz majd egy robbanás) és egyéb szempontokat, mint pl. az életkor kitolódását, ami összevetve az utóbbi pár száz év növekményét az előző pár ezer évvel, simán nevezhető exponenciálisnak. A Szépség és bölcsesség persze nem mérhető, ezért nem lehet beskálázni sem.
Tehát még emberi tekintetben is vannak exponenciális tendenciák, de a technológiai téren ezt egyenesen badarság letagadni. Biztos láttad már azt a szalagot a mezőgazdasági forradalomról, az ipari forradalomról, és az információs forradalomról, ahol egyre szűkült a köztük eltelt idő. Ez tény.
A pattintott nyílhegy több százezer év alatt terjedt el a földön, az internet néhány évtized alatt. Nem lehet nem észrevenni az exponenciális különbséget köztük.
@Veér István
„Emberiség fejlődése” alatt a technológiai fejlődésre gondoltam, nem a biológiaira, ahhoz nem értek. Viszont a technológiai fejlődés statisztikailag és a fene tudja milyen módon bizonyított, éppen a görbe könyökében vagyunk. Ezt nem én találtam ki, még az egyetemen is így tanították. (Ahol valljuk be nem mindig naprakészek sajna.)
@Tilikov
Mondjuk a fegyveresek felismerése képfeldolgozással megoldható, sőt ennél cifrább dolgok is lehetségesek már ma is. (Pl léteznek olyan térfigyelő kamerarendszerek, amik képesek megállapítani, hogy éppen erőszakos cselekmény zajlik-e.) Talán még a barát-ellenség felismerés sem nagy ügy, mert a technológia létezik (ha nem is pont ilyen, de hasonló).
De azért vannak itt még komoly problémák. Van pl a DARPA-nak egy robotautó projektje, valamelyik discovery csatorna adta is egy időben. Elég ránézni azokra az autókra, hogy milyen navigációra képesek, és milyen környezeti hatásokat tudnak lereagálni. Szó se róla, nagyon biztató az egész, de még nagyon gyerekcipőben jár. (Pedig nem kis költségvetésből épülnek.) Márpedig egy harci robot esetében mondjuk egy városban elengedhetetlen a navigáció… Ne adj’ Isten, ha be is menne egy lakásba. Nem lenne szerencsés, ha a szoftverben beütne egy deadlock és körbe-körbe menne a gépezet.
Nos, a dolog inkább technológiai demonstrátor, mintsem valamikor is bevethető katonai fejlesztés.
Ha ugyanis nagy sebességet akarunk, akkor nincs tűzerő. Jelen esetben egy nem túl gyors és egyáltalán nem terhelhető eszközről lenne szó, ami pazarlás.
Ha megoldják a sebességet és a terhelhetőséget, biztosan nem fogják az emberi tényezőt kihagyni a vezérléséből, ez utóbbi pedig továbbra is csak egy drón képességeivel ruházza fel a fegyvert, amire jelenleg is meg vannak az eszközök.
Továbbra is azt mondom, hogy a megfelelő készletek helyes alkalmazása fontosabb, mint kizárólag egyes elemének favorizálása. a specializálódás ugyanis sérülékennyé tesz a változó helyzetekre.
Sokkal érdekesebbnek találnám a kis méretű felderítő eszközök hálózatba kapcsolását (SWARM), amivel olcsón, nagy területeket lehet ellenőrizni, így a megfelelő eszközt a megfelelő helyen alkalmazni.
@birok
Komolyabb technológiai akadályok gyakorlatilag nincsenek egy jóféle irtórobot előtt. Inkább arról van szó, hogy nem sürgős, és ezért csak csordogál a maga útján. Meg a közvélemény ellenérzésébe sem akarnak belefutni.
Ha lenne egy olyan Kennedy típusú amerikai elnök, aki kijelenti, hogy az évtized vége előtt terrorbotok fognak grasszálni a gonosz tengelyének környékén, és beleölne annyi pénzt, mint a holdprogramba, akkor bizony 2020-ra már ott kolbászolnának a terrorbotok.
Ilyen nyilván nem lesz. A holdra szállás tetszetős cél volt, a terrorbot aligha. De gyakorlatilag meg lehetne, és meg is lesz így is, csak nem rohamtempóban, hanem szépen lassan, nem 10, hanem 20-30 év múlva.
Egyelőre kétséges, hogy azon tendenciák, melyek exponenciálisak, fenntarthatóak-e, mivel az azokat tápláló erőforrások kimerülőben vannak, és a megoldás még nincs kéznél. Az emberiség exponenciális szaporodása nem eredmény, erre bármi képes, egy darabog. Voltak is erre példák, amik csúfosan végződtek az erőforrások kimerülséével (pl valakmi jávorszarvasok egy szigente exponenciálisan szaporodtak, amíg meg nem ettek minden zúzmót).
A mezőőgazdasági meg egyéb forradalmakat is az olcsó energia táplálta, de olyan tényezőkről csenben elfeledkezik mindenki, mint az energiahordozókl kimerülése, az édesvíz készletek csökkenése (plusz a népesség növekedése), a talajerőzió gyorsulása (kösz, mezőgazdasági forradalom), valamint a társadalmi hatások, amik időzített bombaként ketyegnek (egy része már az ipari forradalom óta)…
Az exponenciális fejlődés szép mese, de ha az újonan szült problémákat, árnyoldalakat is tekintjük, nem csak a látványos eredményeket, nem oly bíztató a kép.
Ezzel mind egyet is értek, azonban szerintem még van kb. 50 év a bolygó készleteiből álló pufferben ami alatt újból hatalmasat lép előre az emberiség technikai fejlődése.
Ez alatt pedig gondolom a meglévő nyersanyag források kiváltásához szükséges technológiák is elterjednek, vagy legalábbis naprakészen bevethetővé válnak.
Sok esetben ugyanis bizonyos gazdasági érdekcsoportok gátolják ezen technológiák globális beindítását (mert sok esetben már a tudás is megvan).
Ez pedig nem fog változni amíg emberi civilizációról beszélünk. Így volt ez régen is és a jövőben is így lesz.
Amennyiben azonban a társadalmi elégedetlenség szélsőséges irányba kileng már politikai kérdésről beszélünk.
Legrosszabb esetben megindul a harc az utolsó lelőhelyekért (édes víz, élelem, olaj) és akkor „kisebb” (atom nélkülire gondolok) világ égés lesz. Ami (közvetlen és közvetett módon) megoldja a népesedési problémákat és ismét egy lökést ad a techikai fejlődésnek.
Lásd II. VH-s technológiai fejlődést…sok mai technológia hatalmas csúszással lett volna csak kifejleszthető, ha egyáltalán kifejlesztésre került volna (érdektelenség miatt).
Hogy visszatérjünk a topik mondanivalójához szerintem a robotika egy jövőbe mutató húzó ágazat miden területén (orvostudomány, ipar, hadászat…stb)
darkforce: azzal egyetértek, hogy jövébemutató, ezért is tanulom ;) De ettől még nem hiszek az exponenciális fejlődésben, mint fentebb ecseteltem. És alapvetően valamelyest egyet is tudok érteni veled, de én leginkább csak az ivóvíz és energetika terén tudok „kulcsrakész” megoldásokról, a talajerózió és a társadalmi problémák terén nem.
darkforge: azzal egyetértek, hogy jövébemutató, ezért is tanulom ;) De ettől még nem hiszek az exponenciális fejlődésben, mint fentebb ecseteltem. És alapvetően valamelyest egyet is tudok érteni veled, de én leginkább csak az ivóvíz és energetika terén tudok „kulcsrakész” megoldásokról, a talajerózió és a társadalmi problémák terén nem.
Csak az a nagy kérdés hogy melyik lesz hamarabb, egy vasember szerű páncél vagy crisys-hoz hasonló öltözék .
Persze az előbbinél nem repülésszerű cuccra kell gondolni.