A Rockwell B-1B nehézbombázó tipikusan azon gépek csoportjába tartozik, melyek bár eredeti feladatukat – szerencsére – sohasem látták el, mégis rendkívül sikeresnek számítanak.
Az eredetileg szuperszonikus stratégiai bombázónak tervezett, majd ezen szerepkörben már a prototípus szakaszban elkaszált B-1 – vagyis az angolszász kiejtésével játszva: a Bone – a Reagan adminisztráció alatt, a 80-as évek első felében kelt újból életre, mint a szovjet légtérbe alacsony magasságon, szubszonikus sebességgel behatoló stratégiai nukleáris csapásmérő.
Nixon útnak indította, Carter jégre tette, Reagan feltámasztotta. A fenti, egy B-1B-t megörökítő fotó helyszínéül a McKinley Climatic Laboratory szolgált, ahol szimulált sarki körülményeknek vetették alá a típust. És igen, a facebook oldalunkon ez a fotó ‘Csontos mirelit áru’ címmel már valóban szerepelt. ,
Az 1985 nyarán hadrendbe állt B-1B ezen szerepkörében bő egy évtizedet töltött, hiszen a 90 évek második felét már mint a nukleáris szerepkörétől megfosztott, hagyományos csapásmérésre kijelölt típus köszöntötte. Ezen új szerepköre egyben azt is jelentette, hogy valós harci körülmények között is megmutathatta mit is alkottak annak idején a Rockwell-nél.
Erre először Irak 1998 decemberi bombázása, az Operation Desert Fox során kerülhetett sor. Ezt követte 1999-ben Koszovó, ahol szintén kiemelkedő teljesítményt ezen „nagyvas”.
2001-ben az USAF részéről bejelentették, hogy az aktív állományú gépek számát 93-ról 67-re csökkentik és az így felszabaduló anyagiakból finanszírozzák az aktív flotta továbbfejlesztését. 2001 decemberében a 67 gépes géppark a mai 66 gépre állt be, mikor is az Indiai-óceánon található Diego Garcia támaszpontjáról Afganisztán felé indult gép irányíthatatlanná vált és az óceánba csapódott. (A „Live Free or Die” nevű gép 4 fős legénysége sikeres katapultálást hajtott végre, apróbb sérülésekkel megúszva az esetet.)
A típus modernizálása, képességbővítése mondhatni folyamatos, ahogy a harci bevetéseik száma is folyamatosan növekszik. A típus mondhatni Afganisztán megtámadása óta folyamatosan repülte a szárazföldi csapatok támogatására szolgáló bevetéseket. Az immáron precíziós fegyverzettel is erősen ellátott típus eredeti szerepköréből adódóan kiválóan alkalmas arra, hogy hosszú időtartamon át az érintett régióban tartózkodjék és igény esetén gyorsan a helyszínre érkezhessen „riogatni” az ellenfelet (show of force), vagy ha úgy hozza szükség, akkor ténylegesen odasózni egyet.
A B-1B flotta 10 000. harci bevetésére talán nem annyira meglepő módon Afganisztán felett került sor a napokban. (Videóinterjú a személyzet tagjaival.)
A 10 000. harci bevetést beállító Lancer február 26-án rugaszkodott el a betontól | Fotó: Boeing ,
Ha csinálunk egy gyors osztást, akkor azt kapjuk, hogy a 66 aktív állományú gépre vetített 10 000 harci bevetés azt jelenti, hogy átlagban mindegyik Bone-ra ~151 éles bevetés jutott. Az 1998 decembere óta eltelt bő 13 év tekintetében ez gépenként durván 11,5 harci bevetést jelent – természetesen megint csak átlagban.
És végül egy számadat: az Operation Iraqi Freedom ideje alatt a típus a bevetések mindössze 5 százalékát repülte, ellenben az irakiak nyakába dobott robbanóanyag mennyiség 40 százalékának célba juttatása köthető a B-1B-hez.
Tcat, ha a B-1B tízezernél tart, lehet tudni hogy hol áll most a B-52? Valami pokoli szám jöhet ki, szerintem… :-))
KC: szerintem már nem is számolják, akkora bazi nagy érték :D
No, egy gyors keresésre ezt találtam:
http://www.museumofaviation.org/B52.php
Mivel a linkelt múzeumos oldal egy B-52D „fact sheet”, így a Buff-ok harci szerepének csak egy szeletéről, a vietnami bevetésekről található adat, de az is tekintélyes. Azt írják, hogy az 1965 júliusa és 1973 augusztusa között a B-52-esek 126 615 harci bevetést repültek, mialatt 17 gép veszett oda.
Mese szép vas, de p*cs*t lóbálni Afganisztán felett picit drága. :-)
Janaj:
– felkuldesz egy F-16-ost orjaratozni. Fenn figyel 10 orat, drogot tol, hogy ne aludjon el, pelenkaba vegzi a dolgat es ha mar ott van, akkor kimerultsegeben benezi, aztan lebombaz 4 kanadai katonat:
http://en.wikipedia.org/wiki/Tarnak_Farm_incident
– felkuldesz egy B-1-est. Fenn figyel 10 orat, ket pilota felvaltva vezeti a gepet, van WC-juk. Es a bombaterhelese tobb, mint a Solyome.
Nyilvan az F-16-os olcsobb (nyilvan?), de a B-1 valahogy sokkal biztonsagosabbnak tunik. Mellesleg attoo tartok, nem pocsot lobalnak. Ahhoz tenyleg draga lenne.
Mit WC, meg konyha is van rajta. :-)
„Captain Paganoni noted that the B-2 does offer two amenities helpful in reducing crew fatigue on a long mission–the means to prepare a hot meal and a flush toilet.”
http://www.airforce-magazine.com/MagazineArchive/Pages/1996/April%201996/0496bomber.aspx
Egy apró hiányosságot szeretnék jelezni. Az alábbi mondatba még bekívánkozna a NYÚJTOTT szó. „Ezt követte 1999-ben Koszovó, ahol szintén kiemelkedő teljesítményt ezen “nagyvas”.”
Sok szempontból érdekes a B1-B kontra F16 felvetés. A Pentagonban biztos néhány jól fizetett, – vagy megbízási szerződés alapján praktizáló – kockázatelemzőt is foglalkoztathatott már ez a kérdés.
De valljuk be az ilyen dolgok sajnos többnyire fiskális alapon dőlnek el. És lövésem sincs, hogy 4 kanadai, vagy bármely más szövetséges nemzet katonájának életét mi alapján árazzák be. De félek tőle, hogy két ilyen baleset közt elégetett keró, egyebek ára több mint a dollárosított presztízsveszteség. :(
Erzesem szerint a modern haborukban mindent fiskalis alapon szamolnak, egyvalamit kiveve: az emberelet. Az politikai alapon megy. Persze azt is at lehet forgatni penzbe, ha nagyon akarjuk, de azt lassuk be, a negy kanadai katonat lebombaz egy bedrogozott amerikai nem hordoz tul jo uzenetet. Es ha a kanadai ellenzek elkezdi emlegetni (Mert miert ne tenne?), az nyilvan nem tul halas esemeny a kanadai kormanynak.
A régen linkelt, de leszedett B-1 dokufilm egyes részei elérhetőek. Nem a régi jó minőségben, de elérhetőek. Csak pár.
http://www.youtube.com/watch?v=G48i6SErbd0&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=yqtJJJfAqMU&feature=plcp
http://www.youtube.com/watch?v=z4ydfyUaVrs&feature=plcp
Sajnos a channel tulajdonosa összevisszsa nevezgette el a részleteket, de ebben vannak a legfontosabb idézetek.