|

Lezuhant egy Szu-30-as – FRISSÍTVE

A mai napon odaveszett az Amur menti Komszomolszk repülőgépgyárának, azaz a KnAAPO-nak az egyik saját tulajdonú Szu-30-asa. A helyi források szerint a tesztrepülésen lévő gép Komszoloszktól mintegy 130 kilométernyire északkeletre, moszkvai idő szerinti 10:20-kor (magyar idő szerinti 07:20) mondta be az unalmast. A hajózók sikeres katapultálást hajtottak végre, ám az egyelőre még szűkszavúan nyilatkozó források szerint egyikük a földet érés során sérüléseket szenvedett.

A szerencsétlenül járt Flanker alfaját nem jelölték meg – a Szuhoj szóban forgó gyártója a Kína által anno beszerzett Szu-30MKK, illetve annak már hajók elleni csapásmérésre is alkalmas egyéb továbbfejlesztéseit gyártja.

KnAAPO Szu-30M2

KnAAPO Szu-30M2 | Fotó: KnAAPO ,

Update #1 (2012. február 28., 15:40)
A vasmadár egy exportra készült Szu-30MK2 volt – hogy az aktuális megrendelők közül Vietnam, Indonézia, avagy Uganda számára készült a szóban forgó gép, arról nincsen információ.

Arról azonban igen, mi történt a gépelhagyás előtt. Az elérhető információk szerint a gép pilótája egy, a végsebességig tartó gyorsításba kezdett a géppel, mely közben tűz ütött ki a jobboldali hajtóműben. Miután ezt jelezték a légiirányítás a gép azonnali elhagyására utasította a hajózókat.

58 hozzászólás “Lezuhant egy Szu-30-as – FRISSÍTVE”

  1. Pontosan MK2….Katonai ügyészség közleménye szerint felszálláskor jobb hajtómű kapott lángra. Ez egy export szerződésre gyártott gép volt,melyik országnak nem közölték, amely tesztelés alatt volt, értéke 50 millió USD, de biztosítva volt.

  2. Hogyan kezdődött régen 1 mese?
    Hol volt, hol nem volt.
    És hogy volt vége?
    Aki nem hiszi, járjon utána.

    Hogy kezdődik ma 1 mese?
    A TASSZ jelenti …
    És hogy végződik?
    Aki nem hiszi, utána járnak!

    Micsoda méreg! Hónapokon át építik, majd 1 perc alatt csak romok maradnak.

  3. Hát ilyen ez a szakma…csak egyszer lehet hibázni… Erről a MK2-ról még annyit olvastam, hogy maximálisan meg van erősítve a sárkánya és a futómű, hogy tele tankkal és összes fegyverrel tudjon repülni folyamatosan / 38 tonnás tömegig/.

  4. Szerény véleményem szerint a Szu-30. Képességei túlmutatnak a Gripenén ez nagyrészt a gép impozáns méretéből is fakad. Beszerzési áruk (amit neten találtam ) nagyjából azonos! Bár az orosz gép üzemeltetése valószínűleg sokkal többe kerül…

  5. Igen a Szu 30 egy “más kategória” :D Csak érdekes,hogy hasonló összegért mennyivel komolyabb gépet lehet venni egy Gripen-nél mondjuk ha a legmodernebb verziókat vesszük alapul. Szerintem elektronikában sincs lemaradva az orosz gép a svéd madárkához képest. Netes infók szerint a Szu 30-nak jóval nagyobb teljesítményű radarja van mint a Griff nek. Már csak valami használható orosz “AMRAAM” kéne hozzá. (fogalmam sincs mit tudhat az R77 es)

  6. fip: A legutolso adag Su30 130m$ ba került darabonként Indiának. Ebbe pedig vmilyen support is lehet, de indiát mint nagyvásárló komoly kedvezmények is megilletik, no meg sok mindent már nem kell megvennie. Olyan ez mint a mil-17 5-6-7m$ért. Ja volt ilyen is. Ehez képest 2008as Indiai rendelés ami mivel 80dbos szintén tartalmazhatott “kis” kedvezményt 1.4b$ volt. 18m$os darabár.

  7. Igen Fade azért írtam az első hozzászólásomban, hogy nagyjából mert a SZU 30 nál 35-80 millió dollárig találtam darabárat a Griff nél ez 40-65 millió dollárig volt. Ezek állítólag mind tiszta darabárak :D Van bennük egy komoly fedés ezért írtam, hogy hasonló árban vannak. De az igazságot akkor fogjuk tudni ha árajánlatot kérünk a két cégtől XD

  8. ip: Ilyen alapján aztán a griff is awacs…

    olvass utána. Csak ne vmi eborult orosz az isten fantól akinél a su27 leveri az égről az F22t is. Most olvastam egy csodás cikket jetflyon. Magukat járatják le.

  9. Valószínűleg India tényleg a legdrágábbat vette de valószínűleg nem csak a csupasz gépeket. Gondolom fegyvert+pótalkatrészeket meg kitudja még mit. A SZU 30 jó gép. Hasonlót tudhat mint egy F15C. De ennél nem sokkal többet! Nem véletlenül fut a PAK FA project :D

  10. Allesmor Obranna

    “Hasonlót tudhat mint egy F15C. De ennél nem sokkal többet! Nem véletlenül fut a PAK FA project :D”

    Most vagy az F-15C, vagy a Szu-30-as feladatkörével/képességeivel nem vagy tisztában.
    Érdemes utánaolvasni.

  11. Allesmor Obranna
    Az F 15C légi fölény vadászgép a SZU 30 meg többfeladatú vadászgép, de a “több feladatban” a légi fölény kivívása is benne van! Az hogy a SZU 30 a “klasszikus” vadász funkcióknál azért jóval többet tud az nem megy a légiharc képesség rovására:D Ha igen akkor légyszi írd le mire gondoltál….

  12. Elvileg már működnie kéne…:

    A videó még mindig azt mutatja, hogy mi a probléma. Egy igen rövid idegin működő és nagy tolóerejű hajtómű megsemmisítési zónája jóval kisebb, mint egy jól profilozott hajtóművel bíróé. Ennél a cuccnál valszeg a ősrégi AIM-7F is nagyobb megsemmisítési zónával bír, holott a légellenállása nagyobb a méretéből fakadóan.

    Azon kívül eléggé durván füstöl a cucc. Tiszta időben, égáháttér mellett ez elég szép távolságról látható.

    Persze orosz szinten ez is kell, mint egy falat kenyér, hogy legalább az SARH korszakból kilépjenek. Ez véleményem szerint azért az üdvösséghez kevés.

  13. Allesmor Obranna
    Mindkettőnknek igaza van, sajnos félreértettük egymást :D
    Valóban összességében a vadászbombázó mivel többfeladatú többet tud mint a csak “légi fölény” vadászgép. Azért nem értettem először a hozzászólásod mert a kommentekben végig a légi harc képességekről beszéltünk , és én félreértettelek. Azt hittem azt vonod kétségbe, hogy a SZU 30 van olyan jó légi harcos mint az F15C. Most már világos a félreértés oka. Az F15C hez hasonlító kommentem is a légi harc képességre vonatkozott.

  14. Végre valami pozitív hír a Mig szamara….Ma az orosz HM aláírta 24db Mig-29K és Mig-29UB-ról szóló szerződést. A gépek “Kuznyecov”ra mennek majd 2015ig. Ezek szerint a Szu-33 tényleg nem vált be.

    Molnibalage

    Annak ellenére, hogy SS stratégiai nuki rakéták mellett szolgáltam, nem nagyon értek a légharc rakétákhoz, úgy hogy nem a vitának mondom, de nekem az a furcsa ebben az egész R-77 mizériában, hogy az orosz lemaradás az utóbbi időben, imho, bármilyen területen is volt, csak tudomásom szerint, nem a rakétatechnikában. Mert nálunk az hagyományosan jó volt, ha csak a TopolM,S-300/400, Onyx,stb.-re gondolok…Nekem ez itt valahogy nem passzol a kép, hogy miért nem tudnak egy relative egyszerűbb dolgot megoldani…

  15. A nem akarják alatt azrt értem, hogy erre nem akarnak forrást. Vagy szimplán halott vonalnak tekintik az R-77-et és már távolabbra tekintenek, az elméletben készülő új légiharc rakétára. Már, ha lehet hinni annak, ami állítanak.

    Az AIM-7F a ’70-es évek eleje/közepe óta bír a profilizott két tolóerő fokozattal bíró hajtóművel. Még a SZU ideje alatt sem hoztak össze hasonlót, pedig akkor még volt potenciál is. Mégsem tették az R-27 család számára.

    Az alig füstölő AIM-9M is 30 éves. A mai orosz rakékt mégis úgy füstölnek, mint egy gyárkémény. Az AIM-120C és AIM-9X gyakoralitlag füstmentes. A közeli feltvételeken is alig látszik.

    http://www.youtube.com/watch?v=TVbqiy77aeU

    http://www.youtube.com/watch?v=4b-BwMi19JE

    http://www.youtube.com/watch?v=HgTXu8EWnpw

    Az AIM-9M-ről most így 5 sec alatt nem találok felvételt, de az sem nagyon füstöl.

    Attól, mert egy területen jó valaki, az nem jelent általános képességet. A jenkik az F-15-be tonnaszám raktak titánt, tehát képesek megmunkálni. Ettől titánhegesztésben mégsem ők az ászok…

  16. Dima, a légiharc rakéták egészen különleges szeletét alkotják a rakéta technikának. A méret és a tömeg rendkívül korlátozott, az elektronika miniatürizálása kulcskérdés, és ebben soha nem az oroszok képviselték az élvonalat.

  17. molni

    Ha ugyan azt az elektronikát beleraknád egy SZU-27-esbe mint ami a SZU-30MKI-ben van úgy,hogy kihagyod belőle azokat a dolgokat amik a csapásméréshez kell(elektronika a csapásmérő fegyverzet kiszolgálásához,elhagyod az extra megerősítéseket ami a megnövekedett terhelés miatt kellenek stb)akkor az így kapott 27-es potensebb vadász lenne mint a SZU-30 MKI.

    Természetesen nincs értelme összevetni egy MKI-t az alap 27-essel!

  18. “orosz lemaradás az utóbbi időben, imho, bármilyen területen is volt, csak tudomásom szerint, nem a rakétatechnikában.”

    Ez bizony nem igaz Kedves Dima. Különösen nem igaz a szilárd hajtóanyagú rakétákra. Vegyük például a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat. Az orosz rakéták rendre későbbiek, és sokkal nagyobbak azonos teljesítmény mellett. Bajok vannak a stabilitással is, ezért az élettartamuk is kissebb. Ez van.

  19. Tisztelt molnibalage!
    Bármikor, amikor olvasok az Aranysasban, HTKA-n, meg nem tudom még hol az amerikai harcirepülőgépekről, legyen az F-15,-16,-18 /az 5.gent szándékosan nem említem/, s sorolják, soroljátok a képességeket, akkor mindig eszembe jut egy gondolat.
    A gondolat már akkor megfogalmazódott bennem, amikor arról olvastam, hogy először benézett egymás kabinjába az F-16 amerikai és a Mig-29 orosz pilótája Magyarországon. Azóta meg csak erősödik bennem.
    Az amerikai gépeknél szinte felsorolni nem lehet a függesztmények sokféleségét. A védelmi rendszereket. A radarok képességeit. A navigációét, a kommunikációét,a fegyverekét, ezek együttműködését.
    S ezeket azóta is csak fejlesztik, gyarapítják.
    El nem bírom képzelni mit tudhat az izraeliek, a lengyelek F-16-osa, ha a mikroelektronika korában a törzshátra egy “csatornát” kellett telepíteni, hogy minden elférjen!
    Ehhez képest az oroszoknál… Járnak egyáltalán ott /a repülési képességeket leszámítva/, ahol az amcsik a 90-es évek elején!?
    Benne vannak egyáltalán a fasorban, vagy “csak” egy 80-as évekbeli honvédő háborúra lennének képesek?

    /Írom ezt úgy, hogy közben számomra műszaki – esztétikai élményt az orosz gépek látványa jelenti – feltéve, ha nem megyek közel a repnapon, s nem válnak szembeötlővé a “finom részletek”…/

    Válaszodat előre is köszönöm!

  20. Egyes téren sejthetőleg felzárkóztak. Kabin ergonómia, kiejelzés, tehetetlenségi navigáció. Már a civil eszközök katonai alaklamzása is nagyot lendít a gépeken, mert annyira elöl járnak. Azon rendszerek, amik úgymond “nem függenek” az ellenséges ellentevékenységektől.

    Az, hogy mennyire ECM rezisztensek az Sz-xxx lévédelmi, légiharc rakéták és más rendszerek, arról csak élesben tudnuk mi valami backupot kapni. Az F-16I vs. Tor összecsapást a IAF hozta. A többit élesben nem vették be.

    Sokat elárul az, hogy a francia Damocles podért évekig kilincseltek a franciákál. (Kicsit fura annak fényében, hogy a totál haver Belarussziában megtekinthetnek működőképes izraeli TGP-t.)
    A 2000-es évek elején a Szu-30 gépek még vegyes elektronikiát kapnak. Ha ma venne valaki mondjuk Szu-35-öt akkor lehet, hogy ezt már nem tekintenék szükségesnek.

    Az összkép nagyon vegyes. A platformok szépen fejlődnek, de a hozzá való fegyverzet nagyon homályos. Pl. fogalmam sincs, hogy ma exporta kínált Kh-31, Kh-29 és KAB bombák mennyiben térnek el a 10 és 20 évvel ezelőtti változatoktól, viszont nem is próbálták ki komoly léptékben komoly ellenfél ellen őket. Ez nagyon sok papíron meglevő orosz képességre igaz.

    Az, hogy Grúziában a saját viszonylag korosz eszközeikkel nem tudtak mit kezdeni sok estben szintén mutat valamit. Olyan tengeren, ahol nyugati gépek is indultak és jelentős mennyiség beszerzése a cél nemigen rúgtak labdába. Jelentős mennyiséget csak Kína és India vett, de ennek gyakorlatilag csak politikai oka volt. Mástól nem kaptak volna semmit.

  21. Dudi, azért a “legmodernebbek”, vagy inkáűbb legújabbak az orosz SSBN és ICBM rakéták, mert az élettartamuk gyalázatos. Muszáj újat fejleszteni, gyártani. Nézd már meg, hogy a Minuteman, vagy a Poseidon rakéták mikor készültek, és meddig lesznek szolgálatban.

  22. Csak nem érted az ok és okozatot. Attól, hogy szép modern a vezérlő rendszer, a modernbe az is beleszámít, hogy nem kell kukázni x idő után, hanem elég 3x után is. A korszerűség nem csak a harcászati paramtérekről szól. Fura, hogy n+1 Tigris/Párduc vs. szovjet harckocsik rész után ez nem jött nálad itt be.

    A Szu-27 élettartama is fele volt az F-15C és F-16C gépek eredeti tervezett élettartamának. Tehát nagyon szép és jó, hogy papíron olcsóbb valami, csak ha fele annyi idő után kuka és új gép kell, akkor hol is olcsóbb…? Ja, hogy sehol…?

  23. molni

    Soha nem mondtam,hogy olcsóbb!Azt írtam,hogy modernebb igaz drágábban mint az ami rakéták amiket csak továbbfejlesztenek nem pedig újat helyettük.

    Ok és okozat a tény szempontjából lényegtelen,minden más szempontból fontos!

  24. Köszi molnibalage!

    Ilyesmi választ sejtettem. A grúz háború találó példa volt!

    Mindenesetre nagyon szkeptikus vagyok pl. a fedélzeti radarjaik képességeit illetően; nincs pl. szinte semmi harci tapasztalat. A hadgyakorlat nem az…
    Szerintem a radarjaik szolgáltatásai, tudása kábé úgy viszonyulhatnak az amcsi radarokéhoz, mint a Volga Gaz 3102 /Ami nekem perverz módon tetszik, imádtam – még ha csak kicsit is – vezetni az Irinyi Gépkocsiszínben 90-ben/ a Volvo 740-hez. /A 760-at nem is említjük/.
    Kelet-európai szemmel hasonlít rá, van is akkora, van is olyan nagy, meg nehéz, kényelmes is, de csak az antenna motoros, az égvilágon semmi extra nincs hozzá. A Volvo használható extráinak listája meg egy jó kis felsorolás.

    Uraim, bocs a távoli hasonlatért!

    Ui: Holnap nézem meg az esetleges reakciókat.

  25. Szerbusztok!

    Kicsit máshogy látom a helyzetet, de ez történelmi hátteret igényel. Az orosz repülőgépeket, harckocsikat eleve arra tervezték a II. vh. során, hogy minimális használati idő után megsemmisülnek. A gépeket alacsony iskolai végzettségű munkások, valamint minimálisan felszerelt csekély precizios szerszámokkal rendelkező szerszámgépekkel lehetett gyártani, és a hasonlóan képzetlen műszaki és hajozó személyzet müködtethette. A vh. után jött a nagy atomkorszak, ami kb. a 80-as évekig tartott. Az orosz stratégia szerint a nagy világégés során az nyugati bázisokról sem üzemelhettek volna fel sok ideig a hosszú idejű szolgálatra tervezett F-4 F-18 sorozat, mert nem lett volna már repülőtér.. Az oroszok eleve ezért tervezték a 21-est és 23-ast is füves repterekre is, persze limitált bevetésre, hiszen ezek a gépek is megsemmisültek volna..
    A 80-as években kellett volna váltatniuk, hiszen a nagy világégésre már nem készültek, inkább a hagyományos háború és az export is előtérbe került. A gyártástechnológia, a munkások, a tervezés azonban lassan változott csak, valamint a cocom lista miatt a mikroelektronikai iparuk lemaradt (miközben a kohászat világszinvonalú maradt, lásd a Boeing és az Airbus mit is rendel az oroszoktol..).. Persze a Szuhoj is már CNC esztergagépeket használ, és patika a repgyár, de ettől még a minőségellenőrzés és sok minden fényévekre van a nyugattól. A másik az üzemeltetési körülmények amik miatt mások az orosz gépek. Amíg a nyugati technika egy része klimatizált hangárokban pihen (tudom az ellenvetéseket, én is láttam más Elmendorfban tökig jégcsapban F-15C-ket meg Arizonában izzadó F-16-ost)addig az orosz gépeket mai napig is szibériától egészen a homokos sivatagokig és poros szteppékig ott rohasszák a csillagfényes hangárok felett. A gépek szupportja és a műszaki személyzet elismerése is a béka alatt van. A pilóták még csak-csak élnek valahogy (lásd V.Kuzmin blogjait pld), de a műszakiak stb. még mindig barakokban laknak és sokszor a szabad ég alatt dolgoznak minden időjárásban..
    Az orosz gépek azonban egységes konecepció részei, amit mindig elfelejtenek a kommentelők. Nem igazán érdekes hogy mit tud pontosan az Szu-30MKXXX és az F-15C, ha nem rendszereket hasonlítunk össze. A mai napig tudják az oroszok, hogy a nyugati gépek minőségi fölényben vannak, és ők bár ahogy tudnak k+F megy, ennek ellenére lemaradásban vannak. Ezért légvédelmi rakétaernyő+ multirole repülőgépek közös rendszerében gondolkodnak. Itt a kommentelők meg nem..
    Más kérdés, hogy az orosz export gépek nem orosz harcászat szerint repülnek esetleges konfiktus esetén, mert nem lesz meg a földi támogatás S-400/500 rakétákkal távolfederítő lokátorokkal AWACS gyilkos rakétákkal (ok a MIG-31BM-ek is csak most kapnánk meg a közeljövőben őket).. Szóval megint esetleges USA vs. akármi esetén lehetne lesajnálni a rendszeréből kiragadt Szu-30XXX meg MiG-29XX gépeket…

    Amíg ilyenek az üzemeltetési körülmények

  26. A Grúz-háborúban SZU-34-esekkel simán zavarták a grúz légvédelmet.

    A Grúz háborúban simán lelőttek 5-6 taktikai csapásmérőt és egy Tu-22M-et. Na ezt biztos, hogy nem MANPAD / SHORAD szedte le, de a többiről sincs teljes lista. A két Szu-24 elveszétését MANPAD-nak tudják be. A 3 db Szu-25 valószínűleg szintén ez.

    A légierő nagyon korlátozottan volt bevetve és a korlátozott erőkből ennyit szedtek le.

    Az orosz SEAD képesség soha nem volt komoly ellenfél ellen nagy léptékben kipróbálva. A túloldalon meg az ezerszámra indíott és különbő HARM és ECM generációk sora van. Dedikált SOJ gép van még egyáltalán az oroszoknak? Röpképesek még a Szu-24 zavaró vátlozatai. Ha igen, akkor mikori elektronika van bennük? A HH vége óta lényegében SOJ képessége már csak a jenkiknek van.

  27. molni

    “A Grúz háborúban simán lelőttek 5-6 taktikai csapásmérőt és egy Tu-22M-et. Na ezt biztos, hogy nem MANPAD / SHORAD szedte le, de a többiről sincs teljes lista. A két Szu-24 elveszétését MANPAD-nak tudják be. A 3 db Szu-25 valószínűleg szintén ez.”

    Pontosan ezek miatt vetették be a SZU-34-eseket.Szóval amikor leszedtek pár gépet a grúzok még a környéken sem volt SZU-34.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.