A közelmúltban levegőbe emelkedett a SELEX Galileo Raven ES-05 AESA (Active Electronically Scanned Array) radarjának prototípusa, a Raven 1000P mégpedig a Gripen Demonstrator fedélzetén.
A SELEX Galileo (mely a Finmeccanica cégcsoport része) és a Saab együttműködése gyümölcsözően alakul, ezt koronázta a most sikerrel végrehajtott tesztsorozat. A jelentések szerint a Raven ES-05 kitűnően hozta az előzetesen elvárt és a laboratóriumi körülmények között már alkalmazott képességeket. A tesztek során mind levegő-levegő, mind levegő-föld üzemmódban működtették a berendezést, sőt a „SAR mapping”* során meglepően jó felbontású képeket készítettek még a radar hatótávolságának közelében lévő célpontokról is.
Bár még szükség van némi nyüstölésre a „szolgálatba állítható” szint igazolására, a meglehetősen pozitív integrációs folyamatnak köszönhetően erre a vártnál korábban sor kerülhet.
Ám itt nem áll meg az együttműködés a két cég között, ugyanis az olasz elektronikai vállalat szállítja az újgenerációs Gripen orrára, a kabin elé beépíteni kívánt IRST (InfraRed Search & Track) berendezést is. A SKYWARD-G elnevezésű eszköz a magyar MiG-29 Fulcrumokon is látható KOLS eszközhöz hasonló infravörös tartományban dolgozó optikai keresőrendszer, mely lehetővé teszi a közeli célpont(ok) észlelését, követését és megsemmisítését radarjel-kisugárzás nélkül. Az új eszköz előnyt jelenthet a csökkentett radarkeresztmetszetű típusok ellen, melyet radarral jóval nehezebb észlelni, azonban a gép hajtóművének forró gázsugara látható az IRST számára.
* = “SAR mapping” üzemmódban az AESA radar számítógépei fotóminőségű képet alkotnak a visszavert jelekből. (SAR – synthetic aperture radar)
Kíváncsi lennék egy ilyen „fotóminőségű” képre. Olyan borzasztó nagy felbontást azért SAR-ral sem lehet elérni.
pl
http://www.youtube.com/watch?v=SnqeqEtbvo8
a több érzékelő „kombinációja” az igazi előrelépés a sar ennek csak egy része.
Ha az IRST beméri az ellenséges gépet, nem kapcsol be valami besugárzás jelző? Vagy az nem véd ez ellen?
IRST tudtommal passzív.
Az IRST az passzív és nem képalkotó rendszer, bár a modernebb rendszereknél lehet, hogy korlátozottan erre is képes. Erről nincs infóm.
Lényegében úgy kell elképzelni, mint egy nagyon érzékeny inrafövörös rakétafejet, aminek az hőforrás érzékelését ki lehet tenni HUD-ra. (Elvileg csak irányszögeket mutat és legfeljebb távolságbecslést ad.
Az igazi 2 IRST lenne a szárnyvégeken, a kettőből már elég pontos távolságadatot is lehetne kapni.
Nagyon kevés lenne szerintem. Számold ki trigonometriával, hogy milyen kis szögeltéréseket kellene mérni. A források meg nem pontforrások…
sidewinder…. gondolom azért nem volt alkalmas képelkaotásra mert fölös volt. beleraktak vmi lowres nagy pixelméretű 256*256 vagy hasonló érzékelőt oszt kész. de elég sok ac130as video kering neten és egész türhetően müködik, kombinálva SARral gondolom pontosabb képet rak majd a pilota elé mint külön-külön.
Molni:
ehhez kivételesen konyítok egy keveset.
Egy jól hűtött fej _nagyon_ pontos. Becslésem szerint ha van a két szenzor között kb. 20 m, akkor már elég pontos lehet. Végül is odafönt ha +-10 m a szórás, az elég, ha csak észlelni akarod.
Ez alapján képet alkotni felesleges. Nincsenek éles határai a jelforrásnak.
Ezek a rendszerek már képalkotók. Az AIM-9X feje is már képalkotó, igaz csak 128×128 felbontású.
Pl a Sniper konténer is képes AA képalkotásra, meg az F-18-hoz is fejlesztetek vmit, amit a póttartály elejébe lehet integrálni(gyárilag), az pedig célzottan AA, és biztos képalkotó.
[i]sidewinder…. gondolom azért nem volt alkalmas képelkaotásra mert fölös volt. beleraktak vmi lowres nagy pixelméretű 256*256 vagy hasonló érzékelőt oszt kész.[/i]
Az Y verzió is 128×128-as csak…
[i] de elég sok ac130as video kering neten és egész türhetően müködik, kombinálva SARral gondolom pontosabb képet rak majd a pilota elé mint külön-külön. [/i]
Csak pont az van, amit írtam. Azok képalkotó rendszerek, IR kamerák, stb. A MiG-en levő cucc és többi IRST az NEM képalkotó rendszer.
Közben látom, hogy már más is leírta a felbontást.
@Wolfrick
Az, hogy nincs éles határa a hőforrásnak, azt teszi lehetetlenné a pontos mérést. Most has számokat mondok, nem számolgatam.
Egy 20 km-re levő forrásnál a +/-1 km-es távolság belövéséhez számold ki, hogy a bal és jobb szárny esetén mekkora szögben látszódik a cél. Viszont, ha picit is oldalról nézed a gépet, a hajótómű által létrehozott IR csóva picit vibrál. Azok a vibrálások hossza akkorák, hogy azonos nagyságrendben vannak a mérendő szögeltéréssal becsésem alapján. Magyarán a távolsgára 20 km táján már olyan értéket dobna a szenzot, hogy 20 km +/-10 és minden pillanatban ez ugrálna. Mondjuk statisztikai módszerekkel lehetne dolgozni, de azért valamit gondolj át.
– Az orosz gépeket 30-40 éve vannak ilyen rendszerek.
– A nyugatiak is ismerik.
– Egyik sem hülye.
– Akkor vajon miért nincs gépeken? Még túl nagy hely sem kell neni. Alapvető gond, hogy időjárásfüggő. Fontosabb a szárnyvégi ECM, AIM-9, vagy egyéb védelmi rendszerek szenzorai. Legalábbis szerintük.
Molni:
tisztában vagyok azzal, amit leírtál. kivételesen.
A hibát ott látom az érvelésedben, hogy:
1: 20 km-ről a hőforrás már-már pontszerű, azaz minél messzebb van, annál jobb. Márha ellát egyáltalán odáig a szenzor. Itt sok függ a háttértől, a külső hőmérséklettől.
2: Mistral feje (na erre azért nem emlékszem teljesen biztosan) asszem szögmásodperces pontosságú. Nitrogénnel hűtve.
3: az optikai távméréshez elég max. 1 m a két lencse között (sztereoszkopikus távmérő), ennél azért kisebb szöget kapunk. Az infrában a legerősebb jelforrás szinkronba hozása a két távmérőn adhat szórást, ezért írtam a fenti becslést.
Hogy miért nem használják (szerintem):
1: a hűtés miatt. A Mistral SAM nitrogénnel van hűtve és 4,5 km körül van a max indítási táv. Ugyanakkor nagyon pontos az IR feje. Persze nem egy mai jószág.
2: a korai riasztásra egy rendszer is elég, távmérésre meg van radar.
3: talán most a lopakodó technológiával fog felértékelődni