Feloldották a Gripenek beszerzéséről szóló feljegyzés egy részét; a 2001. szeptember 10-i nemzetbiztonsági kabineti ülésen elhangzottak majd 11 éve titkosak, most csak azt az emlékeztetőt tárták a nyilvánosság elé, amely az ülés rövid áttekintése.

Az MTI tudósítója csütörtökön tekinthetett bele a Honvédelmi Minisztériumban a jegyzék emlékeztetőjébe, de másolatot, fényképet nem lehetett készíteni a dokumentumról. A három oldalas iratban az áll, hogy a Gripenek beszerzéséről szóló döntésnél mások mellett jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Szabó János akkori honvédelmi miniszter, Matolcsy György gazdasági miniszter és több államtitkár is, köztük Hende Csaba, mint az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára.

A dokumentumban több napirendi pont szerepel, az első szerint a kabinet döntött a honvédség „harcászati repülőerejének fejlesztéséről”; a kabinet megvizsgálta a HM előterjesztéseit a vadászgépekkel kapcsolatban és „nemzetgazdasági valamint biztonságpolitikai szempontokra is figyelemmel úgy döntött, hogy az ajánlatok közül a svéd kormány ajánlata legkedvezőbb. Ezek után a kabinet felhatalmazta az illetékes minisztériumokat, hogy 10 napon belül kezdjenek tárgyalást a svéd kormánnyal 14 Gripen vadászgép bérlésére vonatkozóan.

Az iratban szerepel az is, a tárgyalásokat olyan irányban kell folytatni, hogy 2001-2002-ben „a darabszámra vonatkozó arányos költségcsökkentésen túlmenően, további fizetési könnyítést tartalmazzon”. A tárgyalások során törekedni kell arra is, hogy a szállítási határidőt előbbre hozzák. Az ügyek lebonyolítására Szabó János honvédelmi minisztert, Matolcsy György gazdasági minisztert és Dávid Ibolya akkori igazságügyi minisztert jelölték ki.

Döntöttek arról is, hogy engedélyezik 14 MiG-29-es vadászgép üzemidejének évekkel történő meghosszabbítását és alkatrészellátását is. Az irat szerint „ennek vonatkozásában a tárgyalásokat az orosz féllel folytatni kell”; az ügy felelőse az akkori honvédelmi miniszter, Szabó János volt.

Hasonlóan döntöttek továbbá a Mi-24-es helikopterek nagyjavításáról és alkatrészbeszerzéséről, valamint a hadrendből kivont MiG-21, MiG-23, MiG-29, és SZU-22-es repülőgépek állapotának felméréséről.

Az utolsó pontban rögzítették, hogy az akkori honvédelmi miniszter, a gazdasági miniszter és Kárász János védelemgazdasági helyettes államtitkár sajtótájékoztatón számol be az ügyről.

Az ügyhöz hozzátartozik, hogy Dorosz Dávid, az LMP országgyűlési képviselője hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kérte Hende Csaba honvédelmi minisztert, hogy engedjen betekintést a 2011 végén módosított angol nyelvű Gripen szerződésekbe.

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának LMP-s tagja visszautalt arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2011. végén módosította a Svédországgal kötött Gripen-szerződést. Hangsúlyozza, hogy a módosítások tartalmáról először csak a sajtón keresztül lehetett érdemben értesülni.

Hozzátette, a sajtóból annyit lehet tudni, hogy hosszabb lett a lízingszerződés futamideje, amellyel „az állam állítólag 63 milliárd forintot takarít meg”. Azt azonban, hogy pontosan mi szerepel a megállapodásban, és hogy a svéd fél mit kér a módosításért cserébe a magyar államtól, azóta sem ismert – hívta fel a figyelmet. Az MTI kereste Dorosz Dávidot a titkosítás alól most feloldott iratokkal kapcsolatban, de nem sikerült eléri a képviselőt.

Magyarország annak idején 2 kétüléses és 12 együléses Saab JAS-39 Gripen vadászrepülőgépet rendelt Svédországtól, ezeket 2006 márciusa és 2007 decembere között adta át a svéd fél. A gépeket Magyarország tízéves bérleti szerződés keretében üzemelteti, majd azok maradékáron magyar tulajdonba kerülhetnek. A 2001 decemberében aláírt, 210 milliárd forint összértékű szerződés magában foglalja a Gripenekhez tartozó földi berendezéseket – például a szimulátort -, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is.

A vadászgépekért kifizetendő bérleti díj 110 százalékának ellentételezését vállalta a svéd fél. A felek 2003 februárjában módosították a bérleti szerződést, mert a repülőgépek műszaki képességei változtak. Emelkedett a bérleti díj, ezért szükségessé vált az ellentételezési kötelezettségek harmonizálása is.

Nemrégiben újra módosították a lízingszerződést a magyar fél kezdeményezésére: a honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint az átütemezéssel hatvanhárom milliárd forintot takarít meg a magyar állam, a futamidő pedig tíz évvel növekszik.

Forrás: MTI