A dél-afrikai elnök bejelentette a kabinet 200 millió dollár értékben szerez be VIP-szállításra alkalmas sugárhajtású repülőgépeket, mellyel többek között ő is utazik majd.
A tervekben két darab nagy hatótávolságú magángép szerepel, melyek kapacitásáról nem adtak tájékoztatást. Az elnök fuvarozására jelenleg egy 2001-ben gyártott Boeing 737-7ED (BBJ) típusú (Dél-Afrikában csak Inkwazi néven emlegetett) gépet használják, ez azonban nagy távolságú repülésekre nem alkalmas. Helyettesét, Kgalema Motlanthe egy Falcon 900-assal szállítják, mely azonban már 30 éves is elmúlt és kirepülte a sárkány élettartamának több mint 80 százalékát.
Továbbá a terhelt flotta miatt a kormánytagok útiköltsége havi 2.5 millió dollárba kerül, mivel charterjáratokkal kell megoldani utaztatásukat.
Mindezeket látva megállja a helyét a két új masina igénye. A kormány közlése szerint még nem döntöttek arról, hogy a gépeket megvásárolják vagy csak hosszabb intervallumra lízingelik majd, ezt a beérkező ajánlatok tanulmányozása után határozzák meg.
Természetesen a „horribilis pénzherdálásnak” akadnak ellenzői is, akik nem értik, hogy az elnök miért nem elégszik meg egy kisebb és olcsóbb géppel, miért akar leszállás nélkül az Amerikai Egyesült Államokba utazni.
Miért nem szereznek be Lineage 1000-et úgy ötvenmillióért, az alkalmas transzóceáni repülésekre 12-18 utassal, szal egy delegáció lazán elfér benne, feltéve, hogy nem afrikai típusú a rokonság is velünk jön shoppingolni az adófizetők pénzéből szállítókapacitásra van szükség.
Igazából magyar kormánygépnek is megfelelne a Lineage 1000 és mellé a nagy küldöttségek és a brüsszeli állandó fuvarok lebonyolítására egy Szuhoj Superjet-et (SSJ 100-75LR), amit 4500km-es hatótávolságra révén egyben közvetlen csapatszállításra is használhat a légierő Afganisztánba vagy kiszerelt ülésekkel ellátmány szállítására két brüsszeli forduló között és a hatótávolsága révén alkalmas egy Shannon-St Johns transzatlanti átkelésre is, így egy kiváló mindenesként funcionálna és a két gép együtt 75 millióból, tehát 18 milliárd HUF-ból ki is jönne megoldva egy emberöltőre az olcsó, gyors és fapados utazást a politikusoknak megspórolva ezzel a nekik teljesen felesleges biznisz és más osztályú jegyeket.
Szerintem abszolút nem érné meg anyagilag a saját gép. Tegyük fel hogy megvesszük 50 millió dollárért a Lineage 1000-et, ami kb 12 milliárd forint. Mondjuk üzemeltetjük 30 évig, ami évi 400 millió forint. Nem számoltam bele az üzemeltetés költségét és az inflációt. Azt nem tudom hogy 30 év múlva el lehetne még adni valamennyiért. Szóval szerintem ha valaki szakértő utánaszámolna, nem csodálkoznék, hogy akár tízszer többe kerülne a saját gép, mint az extra osztályú helyek a menetrendszerinti járatokon és esetleg néhány valóban ritka alkalommal saját gép bérlése.
Külutazásokra kétmilliárd Forint körül költenek a minisztériumok évente. A Lineage 1000 üzemeltetési költsége óránként 3700 USD, ebben benne van az üzemanyagtól a ráeső szervizideig minden. Ha hetente megtennének vele egy nyolcezer kilométeres utat (30 000 USD) az kerülne négyszázmillióba évente.
Egy nyolcezer kilométeres út, mondjuk egy Budapest-Washington vagy egy Budapest-Peking egy tizenöt fős delegációnak fejenként 460 ezer HUF-ba kerülne az utazás, míg a repülőjegyek így alakulnak:
BUD-VIE-IAD: 460 ezer HUF
BUD-BJS: 530 ezer HUF
Szal máris megérte a VIP szállítás saját kézbe vétele, ha ehhez hozzászámítjuk a korlátlan rugalmasságot is akkor meg pláne és ez csak a Lineage. Egy kicsivel kisebb G550 vagy Falcon 7X ezer dollárral olcsóbb óránként.
Blogden:
Ez így nagyon szép lenne, és még meg is érné, de valahogy egy vicc jut róla eszembe:
„Három vállalkozó egyszerre látogat meg egy múzeumot. Közben észreveszik, hogy a hátsó kerítés javításra szorul, hát mind a hárman felajánlják, hogy megszervezik a munkálatokat a múzeumnak. Béla megméri centivel a kerítést, felír néhány számot, majd kiböki
– Azt hiszem, 90.000 forintért meg tudnám csinálni. 40.000 az anyagköltség, 40.000 a munkások bére, és 10.000 lesz az én hasznom.
Endre szintén méricskél, számolgat, aztán
– Szerintem ki lehet hozni 70.000-ből is. 30.000 az anyag, 30.000 a melósok, és 10.000 nekem. A harmadik odanéz zsebretett kézzel, és foghegyről odaveti
– 270.000 forint.
A múzeum igazgatója teljesen elhűlve
– Hogy jön elő ekkora összeggel, amikor meg se nézte rendesen hogy mit kell csinálni, mint a többiek!!!
– Roppant egyszerű. 100.000 magának, 100.000 nekem, és a munkával megbízzuk Endrét!”
blogen, az a kétmilliárd az csak repjegy? Csak mert 300ezer forintos átlagjegyárral számolva is napi 20 utazás. Nincs véletlenül benne a szállás is? De a fő probléma, hogy ezek különböző irányú és idejű utazások, egy gép meg fizikailag nem tudja megrepülni az összes utat. Az üzemeltetési költségbe egyáltalán vételár szerepel?
Szóval nekem továbbra is úgy tűnik, hogy a magángéphez keveset utazunk, sokkal olcsóbb menetrendszerintin. Ráadásul egy válság közepén még pozitívabb üzenete is van.
Elég jelentős része repjegy és csak az utazás, a napidíj és költségtérítés ezen felül van. Ha csak a felét/harmadát sikerül becsatornázni két kormánygépre, már megérte és nem egyenletesen utaznak a világ minden égtája felé, hanem vannak hangsúlyos célok és mellette néhány egzotikus út. Egy transzóceáni utazásra alkalmas bizjet szépen le lenne fedve a elnöki, miniszterelnöki és miniszteri delegációk szállításával heti egy-két utat is teljesíteni tudna, míg Superjet méretű regionális gép részben menetrend szerint járhatna Brüsszelbe/Strasbourgba, részben a hadsereg rendelkezésére állna a missziós váltások szállításában, etc. Nem kellene aggódni a kapacitásuk lekötése miatt. A cseheknek például két A319-esük, egy Challenger 600-uk és két Jak-40-ük van ilyen célokra.
Itt például Karel Schwarzenberg érkezik egy Jak-40-el Ferihegyre idén januárban az EU-ügyekért felelős miniszterek tanácskozására:
http://www.youtube.com/watch?v=AifClagdgxU