1968. február 1-vel hatályba lépően egyesítették a korábbi 3 kanadai haderőnemet, mellyel párhuzamosan a Royal Canadian Air Force, Royal Canadian Navy és a Canadian Army megnevezések megszűntek létezni, helyettük hivatalosan a Canadian Armed Forces megnevezés került használatra – röviden: Canadian Forces. A korábbi haderőnemek megnevezése parancsnokságokká változott, egyben eltüntetve az egykori brit fennhatóságra utaló Royal előtagot: Canadian Forces Air Command, Canadian Maritime Command, Force Mobile Command.
Ugyan az összevont jelleg nem került megváltoztatásra, ám 43 év eltelte után újfent a Royal Canadian Air Force, a Royal Canadian Navy, illetve a Canadian Army kötelékébe csatlakozhatnak a haderőbe vágyók, hiszen Peter MacKey kanadai védelmi miniszter augusztus 16-i bejelentése szerint a kanadai kormány visszaállította a Hidegháború ideje alatt megváltoztatott elnevezéseket.
„Ezen történelmi elnevezések visszaállítása egy fontos eleme a Kanadai Erők tagjaként ma egyenruhában szolgáló férfiaknak és nőknek a hordozott hagyományaikkal és történelmükkel történő újbóli összekapcsolásának. Azon ország, mely elfelejti történelmét, önmagára jelent veszélyt.” – mondta MacKey a bejelentés kapcsán. „Vimy Ridge-től az Atlanti csatáig, Koreától Európa Hidegháború alatti védelmezéséig, a Royal Canadian Navy, a Canadian Army és a Royal Canadian Air Force büszke öröksége ismét időtlen kapocsként szolgál veteránjaink és a ma szolgálók között.”
Az ellenzékben lévő republikánusok ugyanakkor határozott nemtetszésüket fejezték ki a döntéssel kapcsolatban: úgy vélik, hogy Kanadának épphogy a brit monarchiához fűződő szálak felszámolása lenne a célja, nem pedig azok erősítése.
„Nem az 50-es éveket írjuk, nem az 50-es évek értékei mérvadóak” – nyilatkozta a Citizens for a Canadian Republic nevezetű ellenzéki párt szóvivője. „Kanada a kolonista szimbólumoktól történő távolodáshoz szokott hozzá, nem az azokhoz való közeledéshez. Nem bírom elképzelni, hogy a lakosság 2011-ben ezt egy pozitív döntésként tudná értékelni.”
Alakul szepen az uj szovetseg a valamikori Commonwealth nyomdokain.
Cca fel eve irtam hogy ujra elokerult a regi kozos birodalom apropojan egy uj globalis katonai szovetseg ahol a feladatok a kozos erdekek vedelme foldrajzilag lenne leosztva a tagok kozott. Valszeg kolcsonos gazdasagi kapcsolatokat is tartalmaz majd a dolog ( kapsz az olajambol en meg kapok a nuki ernyodbol meg a piacodbol stb stb ) Persze csak ha lesz belole valami. Minden esetre igen feltuno a torekves egy USA nelkuli, meletti szovetsegi rendszerre.
Igen, ezzel Kanada ismét letette a hűségesküt Nagy-Britannia mellett, főleg, most, hogy Belfast és Edinborough is „lázong” és az USA is ‘recseg-ropog’.
Kuruc71
Mit szólsz Quebec helyzetét illetően, stabil az az állam ?
Én amúgy az oregoni megállapodást is féltem hosszabb távon.
doca
Nem vagyok otthon Kanadai vonalon. Csak azt tudom veluk kapcsolatba mondani amit mostansag tapasztalok. Viszont ha veluk van gyakorlatunk vagy rendezvenyunk akkor mindig nagyon jo a kapcsolat attol fuggetlenul hogy pl a tisztikar vagy a legenyseg sohasem talalkozott elotte.
Tenyleg van egy kimondatlan osszetartozas segitokeszseg egymas fele.
Es ez jo.
Szerintem most a Franciak nem jatsznanak egy Quebec-i akcioban de lenne helyettuk mas aki a fuggetlenseget tamogatna. Elsosorban kinara gondolok de az oroszokat se zarnam ki.
Szerintem a quebeciek függetlenségében ismét a franciák fogják a főszerepet játszani, hisz Quebec lakosságának 80+%-a is francia, vidéken gyakorlatilag csúnyán néznek, ha angolul szólalsz meg.
80-as népszavazás után(60%-40%), ’95-ben már csak 1 százalék(!) különbség volt az unionista fór. Ha jönne egy válság, akkor simán győzne a francia függetlenség(amit a britek csúnyán elvettek a partraszállásukkal), de már lehet ma is, mert még erősebb a szeparatizmus azóta ott.(pedig az unionista kampányra 6-szor több pénzt áldoz Ottawa)
Emelett a francia GDP 1/3-át Quebec adja és lakosságának 1/4-ét.
Szerintem a legjobb egy terület és lakosságcsere lenne a franciáknak, de a briteknek is. Pl. Bretagne-t átengednék Londonnak cserébe Québecért, a helyi lakosság mindkét helyen úgyis ezt akarja. A britek megkapnák Kis-Britanniát, a franciák meg az észak-amerikai frankofón országukat(Louisianát leszámítva).