|

Eldőlt az indiai Mirage-ok sorsa

Sokéves huzavona után végre eldőlt az Indiai Légierő Dassault Mirage 2000H vadászbombázóinak sorsa. Magukat megnevezni nem kívánó minisztériumi tisztviselők szerint, miután a kabinet honvédelmi bizottsága július 13-án végleg áldását adta rá, július 14-én nyélbe üttetett az a szerződés, melynek értelmében 51 repülőgép újul meg jelentős mértékben. A korábban 2,1 milliárd dollárosra saccolt megállapodás ára úgy tűnik, felszökött egy kissé, ugyanis a kiszivárgott információk szerint 2,4 milliárd USD áll a végső számlán. Szintén ellentmond egy pár hónapja megjelent hírnek, hogy csupán az első két 2000-es alakul majd át Franciaországban.

Mint ismeretes, India Mirage 2000H-it Mirage 2000-5Mk2 szintre szeretné modernizálni. Ez komoly változtatásokat foglal magában, mint például a navigációs rendszerek és bevetésvezérlő szoftverek, valamint az elektronikus hadviselési rendszer és a radar teljes cseréjét. A 2000-esek karmai is megélesednek némiképp, mégpedig francia gyártmányú rakétákkal. A munkálatok, melyeket a Dassault és a Thales mérnökeinek felügyelete alatt a Hindustan Aeronautics végez majd Bangalore-ban, akár kilenc évet is igénybe vehetnek.

Indiai Mirage 2000H |Forrás: Wikimédia ,

A programnak köszönhetően az 1980-as években rendszeresített Mirage-ok élettartama is megnő, ezáltal még 20-25 évig szolgálhatják India érdekeit. Érdekesség, hogy korábban felmerült a teljes projekt törlése, mivel az egy gépre eső költséget – 2,4 milliárdos ár esetén cirka 47 millió dollár – egyes politikusok túl soknak találták, helyette inkább tovább növelték volna az MMRCA tender keretében beszerzendő 126 vadászbombázó darabszámát.

Az Indiai Légierő szerint azonban a Mirage-flotta modernizációja ár-érték arányban teljesen megérte, mivel a gépek képességeinek növelését nem lehetett tovább halogatni, továbbá a program illeszkedett az IAF központi stratégiai tervébe, mely az egész géppark továbbfejlesztését célozza meg. Elemzők szerint ezt olyannyira komolyan veszik, hogy néhány éven belül „a beszerzéseknek köszönhetőn a felismerhetetlenségig átalakul a légierő állománya”, áll az egyik dokumentumban.

23 hozzászólás “Eldőlt az indiai Mirage-ok sorsa”

  1. „A munkálatok, melyeket a Dassault és a Thales mérnökeinek felügyelete alatt a Hindustan Aeronautics végez majd Bangalore-ban, akár kilenc évet is igénybe vehetnek.”

    én voltam arrafelé nemrég. nem fogom irigyelni azt a francia mérnököt, akit akár kilenc évre átdobnak oda.

  2. Nem ezzel a biznissze akarták lenyúlni a francia ipart ideiglenesen a pakik elől? Ha jól emlékszem a pakik is modernizáltatni akarták volna a franciákkal pár gépüket, de úgy tűnik, hogy most leglesz a hobbijuk egy kis ideig.

  3. Puma. Pannon Puma

    Persze,sok, nagyon sok !

    De megint nem tudjuk a részleteket.
    Vajon átadnak technológiát is ? Akkor mégsem sok. A radar AESA?
    Akkor nem sok.
    Ja, és mennyi légiharc rakéták kapnak az árban ?

    Amit nagyon kedvezőtlennek tartok az a 9 év ! Addigra az MMRCA tender gépeit is legyártják !

  4. Ez az egész embervezette légierő koncepció költségszempontból kezd olyanná válni mint annakidején a csatahajók világa. Minél nagyobb a költség és egyre többet tud a gép annál közelebb kerülünk egy csattanós végkifejlethez. Földi csapásmérésre bejönnek az UAV-k, légvédelemre pedig az újgenerációs légvédelmi rakéták. Mindkettő fejlesztése, gyártási ideje és szükség esetén változtathatósága két nagyságrenddel, sőt légvédelmi rakéták esetén 4 nagyságrenddel kevesebb pénzbe kerül.

  5. @tallking

    A csatahajók csattanós vége az volt, hogy lényegében soha nem használták a modern hajókat arra, amire tervezék…

    Egyetlen döntő flottaütközet sem volt a páncélos hajók által, aminek hosszútávú hatása lett volna. Két olyan csata volt, aminek legfeljebb középtávon valamit eldöntő hatása volt. Sárga-tenger és Csuzima.

    Jütlandnál sok hajó volt, de lényegében semmi sem változott utána.

    A II.Vh alatt a legnagyobb ágyús lövöldözés A Surigao-szorosnál volt, de az nem csata volt, hanem inkább mészárlás. Guadalcanalnál csatahajók alig párszor vagy egyszer találkoztak. Kirishimát ronccsá lőtték, de egyébként cirkálók aprították egymást.

    Az UAV meg semmivel sem olcsóbbak sőt. A szubszonikus még F-16-tal is összevetve röhejes fegyverterhelésű kis UACV-k is tízmillióka fájnak és a vadászgépekhez képest 1-2 nagyságrenddel gyakrabban vesznek oda baleset által. A legyártott Predatorok fele már lezuhant. 15-20 év alatt nem feleződőtt meg még a 2. generációs vadászgép flotta sem nemhogy egy 4. genrációs…

    A légvédédelmi rendszerek is kibaszott dárgák. Egy Patriot vagy Sz-300 n+1-ik inkarnációjának egy ütege százmilliós dolláros nagyságrendben van.

  6. Ez így van, az egész UAV/UCAV fejlesztésbe és üzemeltetésbe ölt milliárdok mögött ott van a remény, hogy majd a távoli jövőben talán hasznos társaik és kiegészítőik lesznek az ember vezette repülőeszközöknek. Az egyetlen terület ahol eddig behozták a pénzüket az a COIN, ahol a segítségükkel 24 órás felügyeletet tudnak megvalósítani a kritikus harcmezők fölött, ami a legnagyobb csapás a gerillákra a brit gyarmatosítók óta.

  7. A Predator ára kb egy millió dollár és mellesleg szükségtelenül fejlett, mert tulajdonképpen nincs szükség a műholdas adatátvitelre. A műholdas adatátvitel végül is csak a rohadt nagy irányítási távolságért jó, de szerintem ez szükségtelen fennhéjázás. Nem kell Floridából irányítani az Afganisztáni légicsapást, olcsóbban meg lehet oldani 400…500 kilométerről is egy átjátszó repülővel. Persze röhejes a fegyverterhelése de ilyen áru géptől azért nem rossz két Maverick vagy még több Hellfire rakéta. Van drágább is,pl. Global Hawk, de az zsákutca lesz.

    A légvédelmi rakéták kifejlesztése pedig max. egy milliárd dollárba kerül (beleértve a földi telepítésű érzékelőket is) de ezek már irtó sokat tudnak. Szóval amikor a gyártóknak és rendszeresítőknek már van merszük telitalálattal számolni és elhagyni a robbanó harci részt akkor azt jelenti nagyjából, hogy mindent le tudnak szedni. A sorozatgyártású eszközök árát véve pl. 3 rakétával számolva egy leszedett ellenséges repülőgépért holtbiztosan sokkal olcsóbb mint az a pénz ami egy 4++ vadészgép beszerzési ára és üzemeltetése néhány évig.

    Van az AMRAAM-nak földi indítású légvédelmi változata és annak darabja háromszázezer dolláros nagyságrend. Irtó erős, ezzel védik a Fehér Házat. Persze kisebb hatótávolságú mint a Patriot vagy az Sz300 de szerintem ilyen „földi AMRAAM” kategória is elegendő.

  8. A csatahajók csattanós vége pedig ténylegesen az volt, hogy amikor a kisebb hatalmak pénzügyileg nem bírták a nagyhatalmak csatahajóflottáit saját csatahajóikkal ellensúlyozni akkor kitaláltak olcsóbb fegyvereket, torpedókat, torpedóvető csónakokat és torpedóvető repülőgépeket. Mint az olaszok tették a Szent-Istvánnal, a németek a tengeralattjárókkal az első vh-ban. Utána már csak a szemléletmódok lassú változásáról beszélhetünk.
    Egyébként az angolok elérték Jütlandnál, hogy a németek ne merjék feltörni a tengeri blokádot. A lényeg az, hogy a csatahajókat igenis arra használták amire tervezték, csak legtöbbször a hátrányban lévő ellenfél elmenekült a csatahajók közeledtére. Horthy emlékirataiból is látható, hogy valahányszor egy angol csatahajó bedugta az orrát az Otrantói szorosba mindig vissza kellett vonulniuk. Ezzel a csatahajók teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Tehát nem az volt a probléma, hoyg hiába építették volna őket, hanem az, hogy az olcsó repülők, tengeralattjárók és torpedók világában nem érte meg irdatlan költséggel csatahajókat építeni.

  9. A wikipédia szerint Predator mégiscsak több, 4,5 millió dolcsi, bár nem részletezik mi kerül ennyibe. Szerintem a repülő maga nem lehet ennyi, ez kész kizárt. Az irányítókonténerrel együtt talán. Ha mégis annyi akkor korrupt baromság, meg lehet csinálni olcsóbban.

  10. A Predator légcsavaros. Sima dugattyús motor hajtja amit legfeljebb néhány ezer dollárért meg lehet venni polgári repipari szállítóktól.

    Szerintem is az van, hogy a valós ára amivel még mindig jól keres a gyártó, jóval kisebb és ezen az áron adják az USA-nak, csak a külföldi vevőkért fújták fel a nyilvános árat.

  11. A Predator ára kb egy millió dollár és mellesleg szükségtelenül fejlett, mert tulajdonképpen nincs szükség a műholdas adatátvitelre.

    Felejtsd már el ez a Predatorozást. Mai szemmel az a cucc már kezd elavulni.

    A műholdas adatátvitel végül is csak a rohadt nagy irányítási távolságért jó, de szerintem ez szükségtelen fennhéjázás. Nem kell Floridából irányítani az Afganisztáni légicsapást, olcsóbban meg lehet oldani 400…500 kilométerről is egy átjátszó repülővel.

    Nagyobb távolságról operáló gépnél már ez is kevés, az átjátszó gépet meg le lehet lőni. Egy műholdhat pöppet nehezebb és a kétiárnyú irányított rádiózás nehezebben zavarható.

    A légvédelmi rakéták kifejlesztése pedig max. egy milliárd dollárba kerül (beleértve a földi telepítésű érzékelőket is) de ezek már irtó sokat tudnak.

    Ennen a mondatnak nulla értelme van. Nem légvédelmi rakétát, hanem légvédelmi rendszereket fejlesztenek ki. Javaslom nézz utána, hogy ’80-as évek dollárjában mibe kerül a Patriot program.

    Szóval amikor a gyártóknak és rendszeresítőknek már van merszük telitalálattal számolni és elhagyni a robbanó harci részt akkor azt jelenti nagyjából, hogy mindent le tudnak szedni.

    A ABM rendszereknél van ez, mert a bejövő cél nem fog 9G-s manővereket csinálni és mindenféle ECM-mel buzerálni. A légvédelmi rakéták túlnyomó részen van közelségi gyújtó.

    A sorozatgyártású eszközök árát véve pl. 3 rakétával számolva egy leszedett ellenséges repülőgépért holtbiztosan sokkal olcsóbb mint az a pénz ami egy 4++ vadészgép beszerzési ára és üzemeltetése néhány évig.

    Az ilyen primitív számolgatás nem vezet sehova.

    Van az AMRAAM-nak földi indítású légvédelmi változata és annak darabja háromszázezer dolláros nagyságrend. Irtó erős, ezzel védik a Fehér Házat. Persze kisebb hatótávolságú mint a Patriot vagy az Sz300 de szerintem ilyen “földi AMRAAM” kategória is elegendő.

    A rakéta ára önmagában talán. Na és a teljes kiszolgáló rendszer és üzemeltetése az smafu? Az rohadtul elfelejted, hogy egy BARCAP-ozó vadász vagy elfogásra kirendelt vadász több tízezer vagy százezer km2-ert is tud ellenőrőzi. A légvédelmi rendszer a horizont gátló hatása miatt ha a cél kellően alacsonyan van, akkor 20 km-es sugarú körré zuhan össze az, ahol képes bármi tenni, vagy még ennyire sem. Területvédelemre csak akkor alkalmasak, ha a balfasz ellenfél ne hajlandó tudomásul venni a fenyegetést és közepes vagy nagy magasságon operál.

    A Predator légcsavaros. Sima dugattyús motor hajtja amit legfeljebb néhány ezer dollárért meg lehet venni polgári repipari szállítóktól.

    Totálisan nem vagy képben sem az árakkal, sema módszerekkel. Nekem viszont most nincs időm oldalak gépelni.

  12. Az egyetlen terület ahol eddig behozták a pénzüket az a COIN, ahol a segítségükkel 24 órás felügyeletet tudnak megvalósítani a kritikus harcmezők fölött, ami a legnagyobb csapás a gerillákra a brit gyarmatosítók óta.

    Pénügyileg lehet, hogy ott sem. Az UAV és UACV-k árából már egész jó kis COIN gépet lehetett volna fejeszteni és összerakni. Viszont azokból 100 ezer órára vetítve nem annyi zuhan le, mint az emberetelen társaiknál, hanem tizede, huszada vagy még kevesebb.

    Gazdasági szempontból az UAV-k eddig szerintem katasztrofálisan szerepeltek. Az egyik hírnél ezt már ki is fejtettem.

  13. És még egy kiegészítés. A mai UACV-k még egy 1991-es szintű Iraki légvédelem ellen is alkalmatlanok lennének, hogy nekimenjnek. Szóval igen messze van még az a korszak, hogy az embervezette gépeknek vége legyen.

    Még egy szubszonikus Super Etendard paraméterekkel bíró UACV rendszerbe állításáig sem jutottak el a jenkik. Talán majd a nemrég első felszálláson átesett UACV-ből lesz valami, mert az stealth. Az még megvédi. Viszont, ha belefutna egy R-73-mal ellátott MiG-21-be, még az is levekarná az égboltról, mert semmiféle passzív önvédelem nincs az UACV-ken tudtommal és manőverező légiharc eléggé sci-fi kategória.

    A Global Hawk szép messzire megy, csak fegyvertelen és minden félkomoly légvédelemmel bíró ellenfél leszedi.

  14. molni

    „A ABM rendszereknél van ez, mert a bejövő cél nem fog 9G-s manővereket csinálni és mindenféle ECM-mel buzerálni. A légvédelmi rakéták túlnyomó részen van közelségi gyújtó.”

    Van már ami manőverezik és ha „mindenféle ECM-mel buzerál”de van rajta egy halom zavarótöltet.

  15. Az ár az tényleg horror, de tudomásul kell azt is venni hogy az indiai légierő elégedett a típussal (úgy egy éve volt egy cikk a legutóbbi indiai pakisztáni konfliktusról az aranysasban, ott kiemelték a 2000-esek-et). Mellesleg teljesen logikus az is, hogy lekötik a francia hadi ipari kapacitás egy részét Pakisztán előtt.

  16. molni

    De van olyan ami Chaff „felhőket” ereget.Nem egy vadászgépek az biztos viszont csak oldalirányú manővert tud mondjuk 10G-set akkor az nagyon hatásos lehet mert nagyon nagy sebességgel közeledik egymáshoz a visszatérő egység és az elfogó rakéta.

  17. Szerintem a légvédelmi rakéták jelentik a pénzügyileg megvalósítható és még éppen kielégítő légtérvédelmi megoldást. Utánanéztem a Patriot és Sz-300 költségeknek, már amennyi példa van belőlük a neten (németország adott el illetve rendelt Patriotokat és Vietnám vásárolt SZ300-as ütegeket) és 500 millió dollárból beszerezhető 3 üteg Patriot (PAC-2 és PAC-3 vegyes javadalmazással) vagy hat üteg Sz-300 (ezeknél egy üteg jóval kevesebb rakétát jelent mint a Patriot-nál), de minden üteg a teljes működőképességhez szükséges cuccokkal: radarok, generátorok, tűzvezető központ stb. Ennyivel általános céllal, biztosítható az ország északi, keleti és déli légtere. Továbbá még kell kb 40 darab NASAMS indító az ország belső objektumainak védelmére. Egy milliárd dollár alatti költségből lenne egy megvalósult, fegyverzettel jól ellátott, pénzügyileg fenntartható légtérvédelem.