Haderejének modernizálása kapcsán Rijád néminemű kazettás bombára is igényt jelentett be nemrégiben – értesítette még június 10-én az amerikai Kongresszust a Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (Defense Security Cooperation Agency). Konkrétan 404 darab CBU-105D/B-ről van szó, melyhez 28 gyakorló bombát, illetve teljes körű képzési, dokumentációs és logisztikai támogatást kívánnak megrendelni. A potenciális üzlet értékét 355 millió dollárra becsülik.
CBU-105 | Forrás: wikipedia ,
A Textron Defense Systems irányított résztöltetekkel operáló kazettás portékáját legutóbb az indiaiak szemelték ki maguknak. A 2010 decemberében megköttetett, cirka 258 millió dolláros szerződés értelmében 512 darab CBU-105 SFW (Sensor Fused Weapon) kazettás bomba kerül az indiai haderő kezébe. A csomag tartalma 44 gyakorló bomba is.
Jól emlékszem, hogy ennek a robbanófejei autómatikus célkeresésűek és olvasztott rézzel üti át a páncélt? (google nem nagyon segített, most hirtelen) Tehát lényegében nem a szabványos szétszórod azt robbangat mindenfelé elvű, amiket tudtommal betiltottak.
Ühümm, jól emlékszel. A résztöltetekről útnak indított korongok lézeres és infra szenzoraikkal pásztáznak célpont után. Ha nem találnak, akkor még a földre érésük előtt deaktiválják magukat.
http://www.fas.org/man/dod-101/sys/dumb/cbu-97.htm
(A CBU-97 csak abban különbözik tudtommal a CBU-105-től, hogy nincs rajta ilyen: http://www.designation-systems.net/dusrm/app5/wcmd.html)
A tiltás erre is vonatkozik szeritem. Hiába intelligens, akkor is résztöltetei vannak és, ha nem sül el, akkor veszélyes. Asszem, ha 98%-a a tölteteknek bizonyíthatóan elműködik, akkor kiesik az egyezmény hatálya alól az ilyen fegyver.
Mondjuk én álszenteskedésnek tartom az egészet. Tökmindegy, hogy résztöltet vagy 1 tonnás bomba nem robban fel…
@molnibalage
Annyiban nem tökmindegy, hogy mi nem robban fel, hogy:
1. résztöltetből sokkal több kerül ki/leszórásra, mint 1 tonnásból
2. Mivel a nagyobb töltetű dolgok általában drágábbak is, nyilván normálisabb gyújtó kerül beléjük (már csak a több hely miatt is)
3. A fel nem robbant 1 tonnás bombát utólag könnyebb észlelni és hatástalanítani, míg a résztöltetekkel sok mindent nem lehet kezdeni, ott a helyszínen fel kell őket robbantani
A fel nem robbant résztöltetek elrettentő példája a kuvaiti sivatag, ami vastagon tele van az 1991-es háborúban leszórt résztöltetekkel (BLU-97/B, DPICM, stb.). Még a gyártók is azt állítják, hogy 5%-a a résztölteteknek nem robban fel, pedig ők általában ideális körülmények között (sziklás felszín) tesztelik ezeket a vackokat, szóval a valós arány 10-15% is lehet. ’91-ben csak CBU-87-ből 1100 db-t szórtak le, egyenként 202 résztöltettel. Lehet számolgatni, mennyi nem robbant fel.
A CBU-97 már más tészta, bonyolult, drága cucc, itt a gyártónak – hogy el tudja adni a cuccot „nem kazettás bomba”-ként – megéri beruházni a felrobbanási arány javításába és szerintem meg is teszik, hogy ők legyenek a jó fiúk. Valahol (talán AS-ban) olvastam is, hogy keményen lobbiznak azért, hogy a CBU-97 tényleg kikerüljön a kazettás bombákat tiltó egyezmény hatálya alól. Amit nem mellesleg a legjelentősebb katonai hatalmak egytől egyig nem írtak alá, de pl. Szlovákia és Lengyelország sem. Elég elgondolkodtató lépés részükről (bár a lengyeleknek megvan a kis privát okuk a dologra…).
Egyébként szerintem minden olyan fegyver használata genya dolog egy háborúban, aminek hatása előre látható módon és viszonylag nagy valószínűséggel túlmutat a háború időtartalmán (kazettás bombák, taposóaknák, vegyi, biológiai, radiológiai fegyverek). Mert az egy dolog, hogy az emberek háborúznak, de azt célszerű azért úgy csinálni, hogy a békekötésnél bele tudjál nézni az ellenfeled szemébe…
(A CBU-97/105 esetében < 1 százaléknak adják meg a nem elműködő bombletek arányát.)
Mivel eddig sosem kerítettem rá időt, most sor kerítettem rá és kutyafuttában megnéztem, hogy mit engedélyez a 2008-as szerződés:
#1: résztöltetek száma kevesebb 10 darabnál
#2: a résztöltetek súlya egyenként nagyobb 4 kg-nál
#3: intelligens célkereső megoldással és önmegsemmisítővel kell rendelkezniük
—–
molni: Ömh, szerintem azért van alapja, hogy így szétválasztják a kazettás/nem kazettás bombákat. Mert míg egy besült hagyományos bombát jóval kisebb eséllyel fognak pl. gyerkőcök felkapni, azt elrohanni vele, addig ez a bomblet-ekre nem feltétlen áll. Plusz egy kis bomblet mondjuk lapít, mint sz@r a gazban, egyéb, nem szándékos fizikai hatások is könnyebben érhetik, mert egy 1 tonnásat csak könnyebb észrevenni. Ezekre meg mégiscsak eldurranhat, önmegsemmisítő mechanizmus ide-oda. Az ilyesmivel megszórt területek mentesítése sem az a ripsz-ropsz feladat ezek mérete miatt gondolom.
Na, közben ranyek megelőzött egy hasonló véleménnyel :)
Tcat!
Azt hiszem, hogy a „#1: résztöltetek száma 4 kg” némi pontosításra szorul, mert így sajnos nem értelmezhető. Utána nézni lusta vagyok, te úgyis megtetted, leírnád hány éves a kapitány? :D
:P
Úgy tűnik a WP fennakadt a kacsacsőrökön és benyelte a felsorolás 1 részét, összehúzva 2 pontot :) Korrigálva.
Én is erre gondoltam, amit ti írok, de a mennyiség vs. hatóerő probléma között nehezen tudok dönteni. Ha egy besült Mk-84 kategória eldurran valami miatt később, akkor térdre imára. Viszont tényleg könnyebb a nyomára bukkani, ha nem nagyon fúródik a talajba.
Hála istennek sűrűn lakott területek közelébe nem szórták őket eddig ezerszámra.
Az álszentességet arra értettem, hogy ha valami 5% és elkaszál valakit, de a fegyver ami 1%-os, de mégis elkaszál valakit, akkor azt utólag nem vígasztalja az, „de hát ez nem minősül annak a besorolás szerint”.
Megfogalmatak egy statisztikai szintet, de ez kicsit olyan, mint meghúzni a határt a „kicsit vegyifegyverezünk” meg „nagyon vegyifegyverezünk között”. Valahol szerintem morbid is a dolog.
A résztöltetek definiálása mire vonatkozik? Mert ennek az intelligens cuccnak is több száz van, csak nem úgy szóródik szét, mint a régiké, mint fűmag a szélben, hanem nagyobb bobmletek esnek szét kisebbre és végül azokból jönnek ki a kicsik.
@molni:
Nyilván aki egy Volvoban hal meg, azt sem vígasztalja, hogy egyébként egy biztonságos autó.
A résztöltet parasztosan megfogalmazva az, ami leér és robban. Persze a CBU-97-nél először 10 db „nagy” résztöltet keletkezik, amelyek mindegyike 4-4 „kis” résztöltetet szór szét és amik a tényleges munkát végzik. Így akkor 40 db résztöltetről kell beszélni. Nem több százról…zavart érzek az erőben:)
Molni: nincs több száz résztöltet csak 40db egy „bombából”.
Tcat: A résztöltetek célpont nélkül is felrobbannak földközelben.
Na igen – 5 vs. 1 vs. 0,001. Azt nem fogja vigasztalni, aki pont belefut a hibaszázalékba, ezzel teljesen egyetértek. És igen, picit valóban „érdekes” a szerződés engedélyezett része, hiszen akkor már legyen teljes tiltás.
A résztöltetek definiálása mire vonatkozik?
Mivel az előbb nem a konkrétan szerződés szövegében néztem meg, most előkotortam azt is, mert piszkálta az én csőrömet is. :)
http://www.stopclustermunitions.org/wp/wp-content/uploads/2008/06/englishfinaltext.pdf – a definíciók közül kettőben ott a válasz. Magyarul valami ilyesmi: (csak a lényeges pontokat fordítottam le)
2. „Kazettás lőszerek” alatt olyan hagyományos lőszerek értendőek, melyeket 20 kilogrammnál könnyebb résztöltetek szétszórására terveztek és tartalmazzák ezen robbanó résztölteteket. Nem jelenti a következőket:
(a)
A munition or submunition designed to dispense flares, smoke, pyrotechnics or chaff; or a munition designed exclusively for an air defence role;
(b)
A munition or submunition designed to produce electrical or electronic effects;
—–
(c)
Olyan lőszer, mely a terület válogatás nélküli lefedése és a nem elműködő résztöltetek elkerülése érdekében rendelkezik az alábbiak mindegyikével:
(i)
Mindegyik lőszer 10 darabnál kevesebb robbanó résztöltetet tartalmaz;
(ii)
Mindegyik robbanó résztöltet 4 kilogrammnál nehezebb;
(iii)
Mindegyik robbanó résztöltet rendelkezik egyetlen célpont detektálásának és támadásának képességével;
(iv)
Mindegyik robbanó résztöltet rendelkezik elektromos önmegsemmisítő rendszerrel;
(v)
Mindegyik robbanó résztöltet elektromos deaktiváló lehetőséggel rendelkezik;
—–
3. „Robbanó résztöltet” olyan hagyományos töltetet jelent, melyet céljának teljesítése érdekében kazettás lőszerből szórnak ki és funkcióját a becsapódás előtt, vagy után történő robbanással végzi el;
Mivel szóba került valamelyik fentebbi kommentben: a CBU-97 elbukja a c.i és a c.ii pontokat, szóval ezen definíciók alapján nem kaphat sehogysem mentességet a kazettás lőszer besorolás alól.
ranyek: Megen megelőztél :) Mondjuk ha a 10 „nagy” (BLU-108) helyett csak 2 esne ki, akkor meg azon bukna el a CBU-97, hogy a „kis” résztöltetei csak 3,4 kilósak, ahogy néztem :)
Szóval meg is kötik a fejlesztők kezét, meg nem is. Igaz nagy területet nem igen lehetne hatásosan lefedni egy a szerződésben megkötötteknek megfelelő kazettás bombával.
én ezt azt egészet azért érzem álszentségnek mert a háború az háború. Lehetnek alapalapalap emberi szabályok amit kölcsönösen betart mindkét fél mert ígyúgy érdeke, de ezen felül…
Elvileg ezt a szerződést a civilek védelmére találták ki az aknaellenes cuccal együtt. A 2006-os izrael-libanon háborúban is haltak meg gyerekek. Először kitalálták(még régebben), hogy fessünk a bombákra piros jelzést, hogy könnyebben megtalálható legyen, mindenki észrevegye.
A gyerekek viszont csak annyit látnak belőle, hogy de jó sz színes, játszunk vele.
Múltkor olvastam, hogy a finnek végül aláírták az aknaellenes cuccot. Ebbe beletartozik a kazettásbombás szerződés is vagy ez ketté van választva?