|

Bulgária befejezte a líbiai szerepvállalását

A Líbia elleni műveletek megkezdődése után nem sokkal Ukrajna, Románia és Bulgária hadihajók kiküldésével kapcsolódott be – Ukrajna egy Ropucsa I-osztályú partraszállító dokkhajót küldött az észak-afrikai államban rekedt állampolgárainak evakuálását megkönnyítendő, míg a 2 NATO tagállam 1-1 fregattot vezényelt a térségbe, hogy ott a NATO Operation Unified Protector kapcsán a fegyverembargó betartása segédkezzenek.

A jelképes hozzájárulás költségeit mind Bukarest, mind pedig Szófia pénzügyi átcsoportosításokkal sajtolta ki költségvetéséből. A bolgár parlament anno 3 hónapos részvételt szavazott meg, azonban a „műszakot” május 1-vel felvevő BGS Drazki a napokban, egész pontosan június 4-én már be is futott Burgasz kikötőjébe – váltás pedig nem hajózott ki, melynek oka nem más, mint hogy elfogyott a bolgárok erre fordítható kerete.

„Bulgáriának nem állnak rendelkezésére a küldetés meghosszabbításához szükséges pénzügyi erőforrások. Ezek előre nem betervezett kiadások voltak.” – nyilatkozta még május végén a Várnában tartott NATO csúcs alatt a bolgár védelmi miniszter, Anyu Angelov.

Az Operation Unified Protectorban történő 1 hónapos, egy füst alatt gyakorlatozással egybekötött részvétele alatt a felújítás előtt álló fregatt 7 600 tengeri hajózott össze, mialatt 76 hajót vizsgált meg. Négyszer vételezett üzemanyagot a tengeren és Krétára is beugrott 5 napra a készletek feltöltése végett.

32 hozzászólás “Bulgária befejezte a líbiai szerepvállalását”

  1. Bizony, Dunán úgyis annyi uszály „rohangál”, egyiket átkereszteljük SMS Nagyonmegmutatjuk-ra, dobunk fel rá pár PKM-et, meg azt, ami a raktárban rohad és megrettentjük a líbiai haderőt, akik a mi ősi ellenségeink! :D

  2. „Ennyi erővel már mint nato tagok mi is küldhetnénk vmit, mondjuk a Dunai Flottilától…”

    Bár a smiley-ból ítélve viccnek szántad, de mivel ezt nem sokan tudják, talán érdekes lehet: a 3 „AM” osztályú aknamentesítőnk elvileg tényleg tengerálló, mert a Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészete használta ezt a típust, általában partmenti őrjáratozásra az Adriai tengeren. Nyilván viharosabb tengereken nem túl ideális, és a hatótávolsága is csekély, bár utóbbin a gyakori utántöltésekkel lehet segíteni. Az aknamentesítő hajóink másik érdekessége, hogy a fedélzeti 4 csövű PAV gépágyújuk az utolsóként megmaradt csöves légvédelmi eszköz a Magyar Honvédségnél, mióta az öszes Silka légvédelmi gépágyú kivonásra került anno…

  3. Az aknamentesítőink jelenleg nem tengerállóak. Mind a festésük, mind a felszerelésük édesvízi használatra optimalizált, műszeres felszereltségük és navigációs eszközeik meg pláne! Ez azt jelenti, hogy tengeren szigorúan nappal és jó időben rövid ideig bevethetőek lennének olyan szituációban, ahol egyáltalán nincsenek helyi hatóságok, hogy bármilyen tengerjártasságot és felszereltséget megköveteljenek tőlünk.

  4. Természetesen, én nem tudom, hogy Dudi mire utalt, de szerintem ott lehet a gond, hogy „feladatot” kellett találni nekik, be kellett őket illeszteni a tengeri blokád ellenőrzési stratégiába. Gyanítom, hogy az amerikai V. Flotta sokkal hatékonyabban megoldaná egyedül az egészet, ha nem kellene ebbe bevonniuk mindenféle piréz, vízigót, és marslakó hajócskákat, amelyek csak útban vannak a Ticonderoga és Arleigh Burke féle nagyvasaknak. Kezdve a kommunikációs problémáktól, egészen addig, hogy a balkániak csak az 1-1 teknőjüket küldték, de ellátóhajót sajnos „elfelejtettek” delegálni melléjük… :-))

  5. Hornet102

    Azok a hajók amiket küldtek kb akkor harcértéket képviselnek a többi hajóhoz képest mint egy T-55 kontra Abrams.A koordinálásukba ellátásukba stb ugyan annyi munkát kellett befektetni mint egy Francia fregattéba ellenben sokkal korlátozottabb feladatok ellátására képesek még az adott körülmények közt is.