|

Még nincs vége! – Újabb megszorítások előtt a brit haderő

Gondolkodtam azon, hogy esetleg “Felszámolják a brit haderőt?” címmel menjen-e ki ezen hír, de azért az “kissé” bulváros lett volna, mi meg nem a Blikk és társai vagyunk… Meg hát azért erről persze nincs szó, de immáron tény, hogy a tavaly októberben napvilágot látott haderőreform (SDSR) által átalakítani kezdett, és a hatalmas költségvetési hiány miatt megsanyargatott angol haderő további megszorítások elébe néz a következő költségvetési évben, ugyanis az SDSR-el egy időben közzétett 4 éves Spending Review által a védelmi költségvetésnek 2015-ig előirányzott 8 százalékos csökkentése nem lesz elegendő. Az elkövetkező 3 költségvetési év viszonylatában ugyanis további cirka 3 milliárd fontot kéne lefaragni.

Emlékeztetőül álljon itt a Spending Review által a 2015-ig tartó időszakra megadott védelmi budget számszerűsítve:

  • 2011-12: 33,8 milliárd font
  • 2012-13: 34,4 milliárd font
  • 2013-14: 34,1 milliárd font
  • 2014-15: 33,5 milliárd font

Hogy a kaszát úgymond fenegetik, az bejelentésre került, ám hogy mikre sújtanak le majd vele, az egyelőre nem ismert. Mire lehet még így az SDSR után – merülhet fel a kérdés. A védelmi prioritások és a hosszútávú költségvetés figyelembe vételével egy 3 hónapos vizsgálat indul ennek eldöntésére.

Nos, feltételezhető, hogy az SDSR-t a többiekhez képest relatíve jól megúszó szárazföldi erők fogják ennek a 3 milliárdnak az oroszlánrészét elvinni, a beszerzési programok megkurtítása által, ám állítólagosan még az is előfordulhat, hogy a felújításából idén visszatérő HMS Illustrious a testvéreihez hasonlóan megy a levesbe, mellyel végül is egyben garantálva lenne, hogy a Royal Navy a 20-as évek elejéig semmilyen visszatáncolós megoldással ne juthasson repülőgép-hordozóhoz. (A felújítás után szanált hordozó erősen magyar Szu-22 utánérzetű lenne… – a szerk.)

Mint olvasóink talán emlékeznek rá, az SDSR által cirka egy évtizedre “elsüllyesztett” (majd utána technikailag sokkal magasabb szinten felélesztendő) angol repülőgép-hordozó erő utolsóként távozó tagja a már “Harrier mentesített” HMS Illustrious lesz, melynek a jelenlegi felállás szerint jut még pár év, hiszen az HMS Ocean helikopterhordozó 2014-ig tartó felújításáig helyettesíti azt. Namost, ha tegyük fel idén esetleg úgy döntenek, hogy az HMS Ark Royal-hoz hasonlóan azonnali hatállyal kivonják az Invincible-osztály középső tagját is, akkor nemhogy repülőgép-hordozója, de még egy tisztességes helikopterhordozója sem lesz a Királyi haditengerészetnek az évtized közepéig, azaz az Ocean még nem megkezdett felújításának befejeződéséig. Ilyen meredek döntést azért talán nem hoznak majd, de mint fentebb említve van, egyelőre csak az újabb megszorítás ténye és hozzávetőleges mértéke ismert.

41 hozzászólás “Még nincs vége! – Újabb megszorítások előtt a brit haderő”

  1. Nem akarok vészmadár lenni, de az a gyanúm, mellélő az, aki mostanság a fegyverzetcsökkentés mellett teszi le a voksát, és az angolok (is) könnyen abban a helyzetben lehetnek ismét, mint a II.VH előtt… Akkor se tudtak elképzelni egy globális jellegű háborút.

    Márpedig igenis forrong a világ, és ha nem oldja meg a környezeti, szegénységi, politikai gondjait, akkor lehetséges, mi több, valószínű, hogy a válság háborút fog eredményezni. …és nem csak az arab kecskepásztorok fognak ebbe beleszólni, mert India, Pakisztán, Kína, Irán, most is magán viseli a globalitás minden problémáját, ugyanakkor mindegyikük szeretne úgy élni, (gazdaságilag)mint most egy amerikai. …és ez lehet jogos igényük, sőt, úgy néz ki (Irán kicsit persze kilóg a sorból) hogy ezt szisztematikusan igyekeznek is megvalósítani, pl. azzal, hogy tekintélyüket fegyverekkel szentesítik.

  2. “(A felújítás után szanált hordozó erősen magyar Szu-22 utánérzetű lenne… – a szerk.)”

    Jó lenne a hasonlatod Tcat, de azért van egy lényeges eltérés: még ha ki is vonják az Illustrious hordozót a britek, akkor is valószínűleg jobb sorsa lesz. Meghirdetik, és valamilyen civil – esetleg katonai – célra ugyanúgy meg fogja venni valaki, mint az Ark Royal-t. Egy biztos, hogy nem jár majd úgy, mint a mi SU-22 gépeink, amelyek szó szerint egy reptéri kifutópálya mellett rohadtak szét, a nagyszervizük után! Mert ilyen böszmeségre még a hülye angolok / angol hülyék sem képesek, csak mi… :-((

  3. “Újabb megszorítások előtt a brit haderő ”
    Na és nincs ebben semmi gond a fejlettségi szint megvan különben is ott a “nagy testvér” .
    Izraelnek sincs szüksége komoly tengeri erőre mert más országok eszt megteszik helyette

    igla

    “Akkor se tudtak elképzelni egy globális jellegű háborút.”
    És ma ki támadna meg kit Európában ? Vagy akár 10 év múlva?
    A jövőben inkább belső ellenféllel kell számolni akik ellen elég egy gépkarabély is .
    Egész Európa gazdasága szarakodik ez a jövőben tovább fog növekedni .
    Szerinted az Olaszországban bevándorló több ezer senkiházi majd fog alkalmazkodni vagy dolgozni vagy beilleszkedni ?

  4. Egy Orion több mint egymillió dollárba kerül évente az USA-ban, ha nem csak a beton szélén áll. Az üzemanyag fogyasztása átlagosan 4,4 liter/km amihez számos más költség adódik természetesen, de ez az egymillió jó kiindulópont. A korvettel kapcsolatos kérdésed értelmezhetetlen, mintha azt kérdeznéd, hogy mennyit eszik egy foltos korcs? A hadihajóknál a legjelentősebb költség az üzemanyag lesz, amíg fiatalok, fiatalabbak húsz évnél viszonylag jól viselik magukat szerviz terén, hacsak nem valami elcseszett konstrukció, szal a szervizköltségek a korral növekednek, de kezdetben tűrhetőek, viszont fejlett országokban tetemes lesz a bérköltség is és évtizedenként a fegyverzetet is cserélni kell, legalábbis nagyjavítani, a tengerészeti helikopter pedig egy speciális fajtája a pénznyelőnek.

  5. köszi, én géppel kapcsolatban személyzetestől 750 óra patrolt feltételezve 8500 cost/flight hourral (b737) és 11 fős személyzettel becsülve 5 milliót kaptam, de kisebbeknél ez nyilván kisebb.

    Jaja, foltos korcs volt tényleg:)
    Korvettből vmi hollandok által őrjáratozásra használt kéne, Damen Stan, és OPV (lol, nincs is korvett kategóriás cuccuk, csak az aknászok de az totál már feladatkörű).

  6. Azért vicc, hogy egy 60 milliós ország olyan technológiai szintre jutott, mint Nagy-Britannia és képes megtervezni,legyártani ilyen eszközöket és egyszerűen nem tudja fenntartani ? Hol van a hiba ?

    Nem fikázás,de:
    NAÜ ma jelentette be, hogy Szíriában ismét atomdúsítás megy stb.
    Pakisztánnal folyamatosan kavar az USA és nagyon megromlott a viszony, bizalom nincs az USA részéről, Pakisztán pedig nem, hogy megalázkodna, hanem erősködik. Na ebből jó nem sülhet ki a pakik számára, bár az USA tényleg hergeli őket.

    Téteket kéretik felrakni a két országra, hogy hány hetük, hónapjuk maradt a háborúig ?

  7. Igen azt. US a munkának köszönheti azt ahol jelenleg van.

    “Ők azok akik háborúkat nyerve jutottak el oda ahol vannak nem pedig békés kemény munka árán.”
    Direkt a plda, mert akkor még semmi háborúnem volt: 1913ban amikor még I.vh nem is leledzett, nagyobb volt az US ipari termelése mint az őt követő két országé (NagyBritannia+Németország) együttvéve.
    1913ban mindenfajta háború nélkül elsők voltak, nem is kicsivel.
    Nyersvas termelést szokták hozni mint ezen korszak fő ipari indikátorát mert “minden iparhoz kellett” ott Nagy Britannia + Németország összeadott termelése meg se közelíti USét.
    Itt ne felejtsük el, hogy ez a Nagy Britannia IVH előestélyén pl Indiát is magában foglalja.
    Az én kedvenc indikátorom mondjuk egy autó a Ford. 1914ben a Ford több kocsit gyártott mint a világ összes más gyára összességében!
    Mielött még elindultak volna a csodás 20.század vérengzései már messze elsők voltak.
    Mielött bedobja vki nem, nem azért állították elő a legtöbb nyersvasat, autót… mert elvették az indiánoktól. USt a “szorgalom, kreativitás és rengeteg munka, munka, munka” miatt lett már 1913ra a világvezető gazdasága.

  8. ” Itt ne felejtsük el, hogy ez a Nagy Britannia IVH előestéjén pl Indiát is magában foglalja.”
    A Dominiumokét(fehérgyarmatok)viszont nem, ellenben Indiai nehézipar 1913-ban? hmm érdekes.

    Lássuk be az USA-nak több tere volt növekedni mint a német gazdaságnak, ennek ellenére minőségben, vagy az elektronikai, vegyiparban nem maradtak le Viliék. Ehhez a térhez egyébként hozzájárultak tulajdonképpen a britek a liberalizmusukkal és a decentralizált birodalommal. – Joseph Chembarlain vámhatára (a birodalom körül) és födárációs törekvés esetleges megvalósulása már fájó lett volna a jenkiknek (ha).

    Nem becsülöm le persze a nagy vízen túl végbement ipari növekedést de:

    ” Anglia ipari elsőségét ugyan már elvesztette a századfordulóra, de vitathatatlanul őrizte világkereskedelmi és pénzügyi vezető szerepét. Még mindig a világ legnagyobb tőkeexportőre volt” – Ez azért nem elhanyagolható szempont. És Angliának meg is volt az a lehetősége hogy kitérjen az ipari verseny elől és a birodalomépítésbe és a pénz világába forduljon.

    Na ennek a megváltoztatásához kellett az amit Dudi mondott, csak nem megnyerni kellett nekik háborúkat hanem más erőfeszítéseit végignézni.

    Európa a csúcson: http://www.historia.hu/archivum/2006/0604berend.htm

    Egyébként párhuzamot lehetne vonni az akkori USA, és a mai Kína között, többek között egyes néprétegek vidékek (élet)színvonalával.

  9. Eggyet értek Fade-el.

    A USA gazdaságának alapjai nem a háborúkban fejlődtek ki. Ugyanakkor tény hogy a nehézipar része a fegyveripar is. Egy pénztárgépeket gyártó üzem nagyon könnyen átállítható gépkarabély alkatrészek gyártására is… :)

  10. Az I. VH elötti időben az USA kb úgy fejlődött mint most kína. Nem csoda hisz mindent akkor kezdtek kiépíteni mert a nagyvárosokat kivéve igen elmaradott volt minden. Az I. VH alatt a háborúzó nemzeteknek gyártott és eladott termékekből szedték meg magukat. A 2 VH között csak meg kellett tartani ezt a pozíciójukat. A II. VH-ban a hadiipar vitte a termelést. A II. Vh után A porigrombolt EU-t ők látták el mindennel és a hidegháború alatt is rengeteg minden onnan jött. Tehát ha visszavezeted azóta minden háború az USA poziciójának megörzését szolgálta valamilyen formában. Nem Ők robbantották ki őket de ügyesen kihasználták és hasznot húztak belőle.

  11. Járjanak az angol miniszterek és képviselők gyalog vagy lyukasszanak ők is jegyet a buszon…
    De most komolyan,lassan ez már az a szint, amikor a brit “oroszlán” nemcsak a fogait és karmait, hanem még a sörényét is elveszíti! A következő lépés vajon mi lesz, a farkáról a boly?
    Elég sokat visz el az afganisztáni misszió, ez tény, de az országban nem csak a haderőt kellene felülvizsgálni és nyirbálni. Energetikailag egy jó lehetőség kínálkozik Anglia számára, csak hát ott is nagyon sok a fafejű emberke és nem lehet velük mit kezdeni…

  12. “Jaja, foltos korcs volt tényleg:)
    Korvettből vmi hollandok által őrjáratozásra használt kéne, Damen Stan, és OPV (lol, nincs is korvett kategóriás cuccuk, csak az aknászok de az totál már feladatkörű).”

    A románoknál építés alatt álló Holland-osztályú OPV-et két Wärtsilä 12V26 motor (5400kW) hajtja, ennek a fogyasztása: 189g/kWh tehát maximális teljesítményen óránként: 1000 litert is ehet, de a gazdaságos sebességen 5-600liter lehet ugyanez feltételezem, hogy 10-12 csomó körüli sebességen (max 21 csomó), tehát az egész hajó fogyasztása ha nem rallizik, akkor óránként is ezer liter körül van, kilométerenként pedig ötven liter.
    http://href.hu/x/fayc

    Ez óránként 1000 liter
    Naponta némi manőverezést is beszámítva: 30 000 liter
    Havonta minimum (30 napos járőrözéssel számolva): 1 000 000 liter
    Az olaj literje 1,3 Euró körül van.

    A holland haditengerészek fizetése:
    tengerészek: 1650,- Euró/hó
    tisztek: 2230-5120,- Euró/hó
    http://www.werkenbijdemarine.nl/vervolg.php?pageID=98

    A Holland-osztályú OPV-nek van egy ötven fős legénysége, ami nagyjából harminc tengerész, húsz tiszt arányban oszolhat meg. Nagy vonalakban:
    30×1650,-
    10x~2500,-
    10x~3500,-
    Tehát: ~110 000,- Euro/hó

    Minden egyéb költséggel együtt egy Holland-osztályú OPV havi másfélmillió Eurót zabálhat majd meg az Atlanti óceánon. Darabja 125 millió Euróba kerül.

    Végezetül pedig egy költségszámítás a Brit Haditengerészet BFSAI erői számára a legkülönfélébb költségekkel:
    http://www.falklands.gov.fk/site/legco/99-08P.pdf

  13. blogen ez nagyon tuti összeállítás lett !

    Amerika a kemény munka árán lett szuperhatalom, viszont úgy vélem, hogy ezt csak a nagy háborúival tudta megvédeni, mert mellette feljött volna Japán és Németország/Olaszország/Osztrák-Magyar Monarchia is a szuperhatalmak/nagyhatalmak közé(komoly repülő/rakétaiparral,tengerészettel),így veszélybe került volna a státuszuk, mert a nyersanyagok többségét manapság már a tengerentúlról szerzik be és olcsón.

  14. mumin:
    Nem vitatkoztam avval, hogy minőségben sokan tudták tartani velük a tempót ésatöbbi. Arra mutattam rá, hogy az US már 1913ban is nem is kicsit a világ vezető gazdasága volt. Amúgy szép dolog a minőség csak a mennyiség se mindegy. Egy nagyb Europai autgyártó gyártott évi 200-300db autót, a Ford meg évi 200.000-300.000et. (~1912)

    doca: “Amerika a kemény munka árán lett szuperhatalom, viszont úgy vélem, hogy ezt csak a nagy háborúival tudta megvédeni, mert mellette feljött volna Japán és Németország/Olaszország/Osztrák-Magyar Monarchia”

    Az Ivh nem igen volt az US háborúja, mielött az US csapatok megérkezte volna már gyakorlatban eldölt az IVH kimenetele. A háború pusztításai az USt nem de a felsorolt országokat csúnyán megroppantották, nem ő védte meg a státuszát, hanem a többiek verték össze egymást.
    A IIban már bár ugye noszogatni kellett, de sokkal aktívabban részt vett, viszont megint csak nem ő kezdte, összességében megint a felsorolt államok tették tönkre egymást.
    Több háborút nem részletezek de a nagyobbak pl Vietnam egyértelműen anyagi katasztrófa volt USnek. (Nem véletlenül szünt meg az arany standard.)

  15. Nem ő kezdte? Japánt provokálta gazdaságilag… Pearl Harbourról tudtak, de kellett az áldozat a közvéleményt megnyerni, az elsőhöz meg: a Lusitania valóban fegyvert szállított, tavaly bizonyították be, mert fegyvereket hoztak fel róla, így jogos volt a Németek részéről az elsüllyesztése, valamint a kölcsönbérletekkel, és azzal, hogy fegyvert és lőszert adott el a háborúzóknak, nagyon jól járt.

  16. “Nem ő kezdte? Japánt provokálta gazdaságilag…”
    Konkrétan mit takar ez a gazdaságilag…? Túl nagy volt az US gazdaság és ez idegesítette a Japánokat?

    “Pearl Harbourról tudtak, de kellett az áldozat a közvéleményt megnyerni”
    Lehet…. de most evvel azt akarod bizonygatni, hogy nem US kezdte… Annak elég jó.

    Nahát igen vezérednek már ott elment a figura… Roseveltnek nagyon komoly gondot okozott, hogy a közvélemény baromira nem akart semmilyen háborút.

  17. Ha a Brit kormany igy folytatja a /’megszoritasokat” akkor Ausztralianak hamarosan lesznek nuki vadasztengoi meg repgephordozoja is :-) Meg a nev is rendben van mert hat az uralkodot itt is igy hivjak. Nem is kell csomagolni, csak kuldjek.

    :-)

  18. Blogen : a Holland Haditengereszet tuti nem 1.3 Euroert kapja a diesel literjet, meg Nemet o.-ban is csak 0.65 Euro-t szamlaznak, ergo nincs televagva adokkal.

    Fade: az USA-t nem kellett noszogatni hogy a Nemetek ellen hadbaszalljon. Tudtak a hadi ipari gyarosok hogy ezt a ziccert nem szabad kihagyni [Rockefeller es tsi..]

    Az arany standard pedig nem a Vietnam eraban tunt el, hanem mar joval korabban, ha jol emlekszem 1931-ben.
    Aki nem tudna, annak elmondom hogy az elott a papir $-t aranyra lehetett valtani, csakhogy elkezdodott az iszonyatos meretu penz nyomtatas, amit mar nem lehetett arannyal megtamasztani.

  19. yozsi88: Japan le kellett allitani, mert az egesz Csendes oceani terseget es Kinat is be akarta kebelezni nem kicsi kegyetlenkedesek aran. Csak ugy mellekesen megjegyzem , hogy ezert a japanokat iszonyat mod utaljak sokan a kornyezo szigeteken. Japan azt kapta amit megerdemelt, akar milyen durvan is hangzik.

  20. Igen, Japán kérdése nagyon kényes. A Molotov-Ribbentrop paktum után a japánok megpróbáltak barátilag közeledni a nyugati hatalmakhoz, mert a múltban már számos fegyveres összezördülésük volt a szovjetekkel. A Japánok a térség egyetlen modernizált országa volt, de nyersanyagszegény, így korlátozott volt a mozgástere a fejlődésben, ráadásul a japánok tisztában voltak a saját korlátaikkal, nem is tudtak volna világhatalomra törni, de nem is akartak. Mivel élelmezésben sem volt önellátó és a gyorsan növekvő népességét el kellett látni egy biztos és olcsó élelemmel, ezért megszállta a bőségesen termő Mandzsúriát, a kínai császári erőkkel baráti viszonyt kezdett kiépíteni, de a kínai kommunisták hallani sem akartak Mandzsúria elvesztéséről, míg a császári erők nem mutattak akkora hajlandóságot a japánok ellenében, később így az amerikaiak a kommunistákat jobban támogatták szállítmányaikkal és így a háború után főként amerikai fegyverekkel ki tudták vívni győzelmüket a forradalmuknak.

    Nagy-Britannia beszüntette a fegyverszállításokat Burmán keresztül a kínaiaknak és a Vichy-kormány engedélyezte pár észak-vietnami bázis kiépítését, használatát, ami felbőszítette az amerikaiakat, ezért leállítottak mindennemű nyersvas és nyersacél szállítást Japánba.
    Ezután ’40. szeptemberében írták alá a háromhatalmi paktumot Olaszország,Japán,Németország, ami ugyancsak felbőszítette az amerikaiakat és veszélyeztetve érezték magukat ezáltal. Később ez a paktum nem bizonyult elég erősnek, sőt sokkal lazább volt az angolszász-szovjet szövetségnél, mert nem értesítették, koordinálták egymást a fontosabb manővereikről és nem is szállítmányoztak olyan volumenben egymásnak.

  21. A Vichy-kormány megengedte az indokínai(Észak-Vietnam) telepítéseket a japánoknak, de nemcsak a vas és acél embargója lépett érvénybe ekkor, hanem a kaucsuk,ón és nyersolajé is, emellett az USA lezárta a Panama-csatornát a japán hajók előtt. Ekkor 18 hónapra elegendő olaja maradt Japánnak, tehát vagy kapitulál vagy háborút indít a nyugatiak ellen.
    A japán politikában az udvariak voltak a békepártiak, a katonaság pedig háborút akart. Az udvar átvette az irányítást és rendkívüli diplomáciai erőfeszítéseket tett, sok-sok személyes találkozó révén az amerikaiakkal, de a végén a kínai,angol és egyes amerikai körök,lobbicsoportok egy olyan megoldást tálaltak a japánoknak, hogy ki kell vonulniuk Indokínából és Kínából, akkor normalizálódnak a szállítások és a kereskedelem. Ezt a katonai párt ultimátumnak,provokációnak fogta fel és a császár amúgy is ígéretet tett a japán héjáknak, ha november 25-29.-ig nem történik diplomáciai eredmény, akkor a szükségleteket katonai úton szerzik meg, tehát szabad kezet kap a haderő.
    Ezután történt meg Pearl Harbour, így akarták kiiktatni az US Navy-t és bekebelezni Burmától egészen a brit-holland szigetekig(sok-sok olaj, ón, vas) azt a régiót, ami számukra elsődleges stratégiai célkitűzés volt.
    Ez Pearl Harbour igaz története, de a japánok tényleg csináltak cifra dolgokat, viszont a vietnami,burmai,indonéz lakosság túlnyomó többsége üdvözölte őket, mint az európaiak kiűzőit, bár az ottani hatalmi elit mind-mind elmenekült, mert haszonélvezői és kiszolgálói voltak a régi rendszernek.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.