Bár minden érintett tagadta a líbiai felkelőket támogató koalíció tagjai közül, hogy fogytán lenne a muníció, a brit védelmi minisztérium újabb adag MBDA Brimstone 2 típusú levegő-föld rakétára adott le megrendelést, mely sikeresen helytállt a konfliktus eddigi légicsapásai során.
A félaktív lézerirányítással és milliméteres hullámsávban dolgozó radar irányítással ellátott fegyverből 150 darabot rendelt a védelmi minisztérium az afganisztáni és líbiai hadműveletekben résztvevő vadászbombáz számára. Azonban a Brimstone 2 rakéták nem lesznek új gyártásúak, a korábbi verziókat alakítják át, a munka 6-9 hónapot vesz majd igénybe és a gyártó havonta szállítja le az egyes adagokat a megrendelő számára. Az átalakítás költsége 35 000 és 45 000 font (57 600 és 74 000 dollár) között várható rakétánként.
Brimstone egy Tornado GR4 törzse alatt | Fotó: MBDA ,
A brit kormány haditechnikai beszerzésekért felelős minisztere, Peter Luff elmondta, az MBDA jelentős készletekkel rendelkezik a korábbi verzióból, mivel az 1996-ban leadott megrendelés rakétáinak egy része nem került leszállítása. Ezt kihasználva, a frissen fejlesztett, kettős irányítású változattá alakított rakétákból már tavaly is (még a líbiai konfliktus előtt) rendeltek 150 darabot, ezúttal hasonló mennyiségre nyújtottak be igényt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország is élénk érdeklődést mutat a brit fegyver iránt, mely számos képesség terén felülmúlja a tengerentúlon hasonló célokra rendszeresített JSOW siklóbombát.
Örülök , hogy végre van 1 sikeres európai fegyver.
Nem értem a JSOW összehasonlítást. A két fegyver nem egyazon kategória…
Ezek ellen a brutál jól védett, lakosságtól messze lévő hightech célpontok ellen nem lett volna jó a régi is?
„Örülök , hogy végre van 1 sikeres európai fegyver.”
Rengeteg van csak ezt sokan elfelejtik…mert csak az U:S:A a király…
PL:Leopard 2 csak a mihez tartás végett…
HK fegyver család németországból a világ legjobb fegyverit gyártja nem véletlen van felszerelve az összes elit alakulat az ő fegyvereikkel
-MP5 a világ legjobb géppisztolya (nem én találtam ki)
-G36 meg a legjobb gépkarabélya ebből fejlesztették az USAnak az XM8at csak nem kellet nekik mert drága volt,bár ez relatív.
-FN Minimi alias M249 SAW
-FN Mag alias M240
-Beretta M9
-Glock 17,18,22,34…Az FBI és az összes különleges szervezet hívatalos fegyvere a Sógoréktól.
-Steyr AUG mindenhol nagy kedvenc az USA civil piacán az egyik legdrágább és legjobban kedvelt modell.
-Tikka puskák a legjobb mesterlövész fegyverek a Finnektől természetesen 338.Lapua ürméretben ami szabványlett a NATOban evvel a lövedékkel tartják az apszolút világ rekordot:
https://htka.hu/2010/05/06/a-halal-keze-masfel-merfoldrol-is-eler/
-AT4 tankelhárító rakéta az USA is használja.
Természetesen a sort még nagyon sokáig lehetne folytatni de majd holnap irok még hozzá ha nem baj:D
„Örülök , hogy végre van 1 sikeres európai fegyver.”
Ez tényleg már mennyire egy fostalicska vélemény.
Nem vitatkozásból, de a Berettát nem kedvelik és nem is nevezném egy csúcsfegyvernek, igaz nem is mai. Az Augot szinte senki nem rendszeresítette és ugyanúgy megvoltak a gyermekbetegségei mint a G36-nak.
Másrészt ezek kézifegyverek. Szvsz kicsit egyszerűbb gyártani őket, mint egy rakétát.
Janaj:)
Beretta lehet nem mai! de még mindig gyártják.És az a fegyver amit több ország hadereje alkalmazz és rendőrsége nem kevés db számban az szerintem sikeres!
+ azért az Ak klónok is sikeresek voltak lásd Ak-63 Amd. És a román na meg cseh és Lengyel puskák s sikeresek voltak .
Szvsz kicsit egyszerűbb gyártani őket, mint egy rakétát.
És jóval kisebb benne a $…
-MP5 a világ legjobb géppisztolya (nem én találtam ki)
Valaki szerint meg az AK a király és nem az M16, M4, képzelj ide, amit akarsz. Igazából az egyik legnagyobb flém a kézifegyverek terén szokott lenni. Az objektívebbek belátják, hogy sokszor ez már inkább egyéni preferencia kérdése és nem az 1960-as évek vietnámi tapasztalatai alapján ítélnek…
PL:Leopard 2 csak a mihez tartás végett…
Szép, szép, csak más farvizén és koncepcióján született. Előtte azért már összeállt egy elég komoly koncepció, amiből persze kihátrált mindenki és egy hk. helyett lett alsó hangon 3 vagy 4 típus. Tényleg „gazdaságos” megoldás volt.
BTW a Leo2-nek a nemtomén hányas verziójáig – bár ez csak az én véleményem – igen komoly Achilles sarka volt a toronyba rosszul berakott célkereső optika.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/60/Leopard_2A4_Austria_6.JPG
Elég komolyan megbontja a páncélzat egységét és azon felül teljesen védtelen részt is eredményez.
Egyébként meg itt is realtív a legjobb fogalom. Mert pl. nehéz összevetni mással, aminél mondjuk 20 tonnával nagyobb.
Érdekes módon senki nem veti fel hibaként, hogy a ferde páncélzatot max. hírből ismeri – a pótpáncél önmagában azért nem túl acélos – és azt, hogy akkora darab a drágám, hogy csak a legvaksibb katona nem veszi észre ezt a batárnagy valamit.
A 40 tonna táján mozgó szovjet hk koncepciónak és sajtos torony kialakításnak megvannak a maga előnye védettség szempontjából.
azért ezt a ferde/nemferde dolgot sgn már kitárgyaltuk, és itt nem is ez a kérdés/lényeg, hanem sulyid aki fogalmam sincs, hogy US vagy Orosz irányba elvakult (emlékeim szerint ő Orosz fan) ilyeneket ideb*sz:
“Örülök , hogy végre van 1 sikeres európai fegyver.”
Miközben elég sok sikeres Europai fegyver/fegyverrendszer van. Vhogy sikk lett magunkat köpködni.
„A 40 tonna táján mozgó szovjet hk koncepciónak és sajtos torony kialakításnak megvannak a maga előnye védettség szempontjából.”
Én pont a toronykialakítás az Orosz tankok fő gyenge pontja, ehez képest, hogy a Leo2n van egy 20cm*cmes rész ami gyengébben védett hát lokuki.
A döntött/nemdöntöttet emg SGn ki lett vesézve egy fél éve elég rendesen. Pöppet túl van lihegve, hogy korábbi leoknak nem döntött.
na fazsa, aszittem dobta a gép megírtam mégeccer erre…
Molni: Kötekszem, csak mert a Leo a kedvencem :P
„Szép, szép, csak más farvizén és koncepcióján született.”
De megszületett. A típus előtörténete a képviselt harcértékből semmit sem von le.
„BTW a Leo2-nek a nemtomén hányas verziójáig – bár ez csak az én véleményem – igen komoly Achilles sarka volt a toronyba rosszul berakott célkereső optika.”
Naigen, ez érthetetlen. A Leo2A5+6+7+ verzióknál ez már kijavításra került.
„Egyébként meg itt is realtív a legjobb fogalom. Mert pl. nehéz összevetni mással, aminél mondjuk 20 tonnával nagyobb.”
Pedig muszáj lesz összevetni az azonos feladatkör révén. Ennyi erővel az F22-t sem lehet összevetni más vadászgépekkel, mert 2-6x drágább azoknál.
„Érdekes módon senki nem veti fel hibaként, hogy a ferde páncélzatot max. hírből ismeri – a pótpáncél önmagában azért nem túl acélos –”
A ferde páncélzatnak vannak hátrányai is (ez már tárgyalásra került az sg.hu-n), és ha jobban megnézed, a legtöbb döntött HK torony sem döntött, csak kiegészítő páncélzat van rajtuk, mint a Leo-n.
T90
http://www.fprado.com/armorsite/T-90S_PICS/T-90S-firepower.jpg
Oplot
http://www.clublexus.com/gallery/data//500/2155.jpg
Meg ha jól tudom, valamelyik Merkava verziónak is sima pótpáncél a döntött páncélja, erről volt sg-n kép, csak most nem találom.
Szvsz sokkal előnyösebb döntött pótpáncélt rakni a főpáncélra. Egyszerűbb cserélni, fillérekért nagyságrendileg növeli a védettséget (a Leonál valami anyaggal van kitöltve a pótpáncél).
„és azt, hogy akkora darab a drágám, hogy csak a legvaksibb katona nem veszi észre ezt a batárnagy valamit.”
Valóban elég magas, de ez a legtöbb nyugati HK-ra igaz. Más a doktrína, gondolom a maga előnyeivel és hátrányaival.
Összegezve: egy 30+ éves konstrukciótól ne kérjük számon a mai kor minden követelményét. A Leonak vannak előnyei, és hátrányai, azonban amennyira az a típus export eladásaiból látszik, kifejezetten szerencsés konstrukció még ma is.
Az, hogy a legjobb HK-e vagy sem, úgyis csak klasszikus harci körülmények között derülhet ki, arra pedig nem sok esély van manapság.
Y
Pedig muszáj lesz összevetni az azonos feladatkör révén. Ennyi erővel az F22-t sem lehet összevetni más vadászgépekkel, mert 2-6x drágább azoknál.
Attól függ, hogy a flyaway cost értékkel számolsz vagy nem. Mert bizony az 130-140 milla tája, mikor egy EF darabára néha már a 80 millát karcolgatja…
Már nem azért mondom , de 1 kézifegyver megcsinálása „kicsikét” könnyebb , mint 1 rakétáét.
Az én szememben 1 kézifegyver az semmi. Nézzük meg pl a repülő ipart. Az európai gépek jók-jók csak qurva drágák.
Attól függetlenül , hogy a leo 2 hány helyre exportálták még nem lesz a legjobb. Ennyi erővel az ak47-es a világ legjobb gépkarabélya. A leo 2 pl mihez képest annyira jó? Pl az a6-os mennyivel jobb mint a m1a2SEP? Vagy netán annyival jobb 1 kiegészítő páncélzatos chally 2-őnél?
Egyébként meg nem vagyok elfogult , hanem az utóbbi időben mindegyik felet megpróbálom ugyanúgy megítélni.
Molnibalage:
„PL:Leopard 2 csak a mihez tartás végett…
Szép, szép, csak más farvizén és koncepcióján született. Előtte azért már összeállt egy elég komoly koncepció, amiből persze kihátrált mindenki és egy hk. helyett lett alsó hangon 3 vagy 4 típus. Tényleg “gazdaságos” megoldás volt.”
Hát igen, lopták a kínaiaktól az 1500 LE-s MTU dízelmotort és a Rheinmetall 120 mm L/44 ( most 55 )löveget is. A németek már a II. vh alatt is megmutatták, hogy nem tudnak hk-t csinálni ( Párduc, KwK 42 L/70 löveggel ), lopták mindenhonnan az ötleteket, a háború után meg a sikertelen fostalicska ( hogy idézzek egy itteni kommentelőtől ) Leo-1-t sikerült összehozniuk.
És a svájci, a holland meg a svéd kormány is arról híres, mint a magyar, hogy szórja az adófizetők pénzét valami hulladék vasra ( Leo-2 ).
Hogy itt milyen kommentelők vannak! ( fejvakarás ) :) Ismerős?
Látom félreérttél. Nem mondtam egy szólval sem, hogy a Leo II rossz. Viszont 100% német szellemmi terméknek nevezni véleményem szerint több, mint húzós…
Ezzel az erővel a Rafale-t francia típusnak nevezni is az. Az amerikaiak is gyártanak bele berendezéseket (pl. Honeywell).
Nem. Az elv más. A Rafalet francia igényeknek megfelelően rakták össze, mert az EF koncepciója nem tetszett nekik. Túl nagy gép, hordozófedélzeti üzemre alkalamtlan. Az más kérdés, hogy a tervezés és gyártás során amerikai dolgokat is tettek bele. A szellemi termék és koncepció francia.
Viszont volt egy közös hkfejlesztési program, amit lelőttek. A koncepció nagyjából maradt, de mindenki aki részt vett benne és saját nehézhk-t dobott össze, az eredeti koncepiótól – legalábbis szerintem – nem túl távoli valamit rakott össze.
Érdeted már? A koncepciót + meglevő protót összekevered azzal, hogy van benne más részegység. Totál miás dimenzió.
A Panther hk. német gyártmány volt, de tagadhatatlan az, hogy azért ránéztek az untermench átlal gyárott T-34-re. A termék német, de a koncepciót bizony azért kicsit mástól kapták szó szerit az arcukba. :)
Molni
Gondolom az MBT-70-re gondolsz.
„Viszont volt egy közös hkfejlesztési program, amit lelőttek. A koncepció nagyjából maradt, de mindenki aki részt vett benne és saját nehézhk-t dobott össze, az eredeti koncepiótól – legalábbis szerintem – nem túl távoli valamit rakott össze.”
Ez nem igaz!Az MBT-70 pont azért nem valósult meg mert a fejlesztő országok egy hk-ba akarták gyúrni az igényeiket(amik sok esetben tökéletesen eltérőek voltak)ez nem sikerült ezért a németek azt mondták,hogy oké akkor mi fejlesztünk magunknak olyat ami nekünk jó.
Szóval a Leopard-2 100% német koncepció alapján készült ezért nevezhetjük 100% német szellemi terméknek.
MP-5
A világ legjobb géppisztolya.
Indok:
Valaki írta,hogy a fegyver az személyes preferencia kérdése(ez igaz is)viszont az MP-5 a világ különleges alakulatainak(rendőri/katonai)
a személyes preferenciája…
Janaj
G36 gyermekbetegség???
a félreértés elkerülése végett. Az Amerikai és Német hadiipar dolgozott össze, hogy létrehozzon egy Nato HK-t. Az együtműködés idővel megszakadt és ebből született az M1 és a német Leo2. a németeknek már sokkal több tapasztalatuk volt HK terén jóval több sikeres konstrukcióval. Az amik első igazán jó HK-ja a M1 volt, de ebbe most ne menjünk bele.
A löveget a németektől vették át az amik, a páncélzat mindkettőnél saját fejlesztés. A meghajtás az ami különbözik. Németeknél V12 es motor, amiknál gázturbina. Aki tanult BEMOT fősulin tudja mindkét típus előnyeit hátrányait. Amúgy M1A3ban már a jól ismert német motor hibrid verzióját tervezték beépíteni. Ennyit arról, hogy ki kinek a farvizén evezett. Egyenlőre az amcsik többmindent vettek át HK téren a németektől mint fordítva. Ha megnézed az elődöket a Leo2 és az M1 jobban hasonlít a Leo1 re mint bármelyik másik amerikai HK-ra.
snakeye
„Egyenlőre az amcsik többmindent vettek át HK téren a németektől mint fordítva.”
Csak egyet mondj amit a németek vettek át. :O
dudi
Nem tudok ilyet mondani. Tehát igazam van. a 0nál bármenni is több. Talán valamely USA fan kommentelő tud majd mondani olyat amit a németek az amcsiktól vettek át HK téren.
Meglett!
Valaki írta,hogy a Leopard-2 ék alakú páncélzata valamivel ki van töltve.Hát nincs,csak nem akartam forrás nélkül beleírni a nagy világba, hisz csak azt hisszük el amit látunk vagy legalább 3 helyen leírják(persze ebben az esetben nem mindenki fogadható el hiteles forrásnak)
http://imageshack.us/m/461/2545/modules013nd.jpg
Amúgy nem mindegy?
US, Németek, Japánok, Olaszok, Angolok…. rendszeresen összedolgoznak.
rafi/ef:
Értem, hogy hordozón sok minden van csak hely nincs de
EF Rafi
Lenght 15.96 15.3m
height 5.28 5.3m
wingspan 10.9 10.8m
alig van difi, főleg nem annyi, amiben értelmesen ne lehetne megállapodni. Sztem a szakítás fő oka (megent) a Francia virtus volt, említik is páran szakítás okaként, hogy Franciák vezető szerepet akartak ~mindenben. (tervezés, fejleszts, tesztelés)
„Franciák vezető szerepet akartak ~mindenben. (tervezés, fejleszts, tesztelés)”
A békaevők azért szálltak ki az EF-ből mert Európa nem volt hajlandó egy újabb Dassault gép fejlesztését finanszírozni.Állítólag olyan pofátlanok voltak,hogy ők akarták a kizárólagos gyártást a fejlesztések döntő többségét(csak pár elhanyagolható sz@rt fejlesztettek volna a partnerek)sőt a francia légierő feltöltése után kaptak volna más államok.
A T-34 rendesen odavert, mint koncepció(ezt követik ma is az oroszok),
az M1 és a Leo2 és a többi kortárs nyugati cucc Porsche papa elgondolását követi, csak akkoriban nem volt megfelelő erőforrás, ezért is készült csak 1000+ Tigris, mert érdemesebb volt Párducot gyártani, ami tényleg hibrid volt a Tigris és a T-34 közt, mind méret, mind más megoldások terén, de egyöntetűen a legrettegettebb harckocsi volt a frontokon.
Az egyenes páncél pedig azért jobb Leo2-n és a többin, mert a keramid-ötvözetek így fejtik ki a legnagyobb védelmi hatást, jobb így, mintha megdöntenék, az acél más, ott tényleg dönteni ildomos.
A T-34 annyiban volt eltalált konstrukció, hogy egyszerű volt mint gyártás mint kezelhetőség szempontjából. Nagy darabszámban készűlt és a legbutább parasztot is meglehetett tanítani a kezelésére nagyon rövid idő alatt. Ezzel szemben a német HK-k bonyolultak voltak, több idő kellett az előállításukara a személyzet kiképzésére és a karbatartásuk is időigényesebb volt. „A sok lúd disznót győz” alapon jobb konstrukció. Ha a valóságban összevetjük az akkori kor harckocsijaival + a fentmaradt beszámolókkal. 1 tigris akár 10nél több T-34essel is felvette a harcot simán. A nyugati fronton pedig a légierő tizedelte a német HK-kat és nem a szövetségesek harckocsijai.
Volt szerencsém a seregben kipróbálni a T-34est. Én nem voltam elájulva tőle.
Az oroszok a T-34ből a motort fejlesztették tovább ami eredetileg angol RR repülőgépmotor volt. Ez a továbbfejlesztett motor került a T-54/55-be amit megint továbbfejlesztettek és került a T-72-be.
snakeye
A T-34 alapkonstrukciója(döntött páncél alkalmazása)volt kiváló.
Viszonlagos, mivel a német 88-as lövegek átvitték 5-800 méterről. Ugyanakkor a szovjet 76os lövegek 1-300 méterről tudtak érzékeny találatokat elérni a német Hk-kon oldalról vagy hátúlról.
A KV-2 harckocsik vették fel a versenyt a német HK-kal de ezek darabszáma is alacsony volt a T-34 hez képest.
Nem viszonylagos mivel a döntött páncél még így is SOKKAL jobb volt mind a hagyományos.
A KV 2 pedig SOHA nem harckocsik ellen készült.
Csak a páncétest készült heggesztve. A torony öntve volt.
egyébként értem amit mondani akartok, hogy a döntött verzió jobb volt mintha függőleges pánvélt használtak volna. – igen jobb volt, de nem elég a 88-asal szemben.
Nem is a 88-assal szemben készült…
snakeye
Jól gondolom,hogy 1500 métert akartál írni ugye(88-as kontra T-34)?
:)
Elméletben működött az 1500m, a gyakorlatban inkább 1km-en belőlről nyitottak tüzet. De igen a maga a fegyver képes volt rá.
Nagy darabszámban készűlt és a legbutább parasztot is meglehetett tanítani a kezelésére nagyon rövid idő alatt.
Ezt a részt soha nem értettem. Mitől volt egyszerűbb és mégis hatékony mondjuk a célzó optika? Mert lehet, hogy a „buta paraszt” tudta használni, csak effektíve x méter felett a hegyoldalt sem találta el…
Láttál már belülről T-34-et? Kb 2nap alatt meg lehet tanulni, hogyan kell vezetni, a löveget tölteni, stb. Maga az irányzás, célzás az inkább tapasztalaton alapult. Nagyon egyszerű célzórendszere volt. valamelyik HK-s könyvben olvastam, hogy bagyon alacsony volt a találati arány az elpuffogtatott löszer mennyiségéhez képest.
Egyébként A T-34 vezetője elöt volt két kar + 2 pedál azt csókolom, a Német HK-ban ehez képest rengeteg kezelőszerv volt.
A ruszkiknál volt sok HK meg sok paraszt, a darbszám számított nem a minőség. Nem számított, ha kilőttek 8 T-34est amíg egy közeljutott és leküzdötte a német HK-t. A németek sokkal jobban megéreztek egy PZ-V vagy PZ-VI elvesztését + az hosszú időn át képzett személyzet elvesztését, mint a ruszkik.
snakeye
Cseppet se zavarjon,hogy a V-2 típusú harckocsimotor főkonstruktőre orosz volt.Még egy apróság Diesel motorról beszélünk,ha érted mit akarok ezzel mondani…
Én azt mondom amit annó a páncélos tanszéken tanítottak. Vagyis a T-34 motorról mi úgy tanultuk, hogy angol RR motor volt benne, hogy késöbb esetleg ezt lecserélték saját motorra estleg lemásolták az angol motort, hát legyen. Akik tanítottak minket mind kint tanultak még annó a szovjetúnióban az akadémián, szóval csak nem mondtak hülyeséget.
Olvastam én is a Wiki-t, de ott nem mindig a valóságot írják le.
Értem, hogy mit mondasz a dizellel. A repülőgépek benzinnel üzemeltek. Az orosz HK-motorok mindenevők. alkohol, benzin, dízel és ezek keveréke is akár. A hatotávolságot befolyásolja csak, dízellel a legnagyobb.
Láttál már belülről T-34-et? Kb 2nap alatt meg lehet tanulni, hogyan kell vezetni, a löveget tölteni, stb.
Nem láttam. Viszont nem értem, hogy ez a művelet miért annyival bonyásabb egy német harckocsiban…
Még egy apróság Diesel motorról beszélünk,ha érted mit akarok ezzel mondani…
Csak nem arra, hogy a repülőgépmotorok benzinesek? :)
snakeye
Konkrétan ez egy 38000 köbcentis 500 lóerős V 12-es Diesel motor ráadásul a világ első alumínium hengerfejes motorja, a főkonstruktőr pedig Konsztantyin Fjodorovics Cselpan.
molni
„Csak nem arra, hogy a repülőgépmotorok benzinesek? :)”
Szerintem lottóz!
Amúgy az oroszok kísérleteztek Diesel motoros TB-3-mal mert nagy magasságon jobb a Diesel teljesítménye.
Molni, hogy érzékeltetni tudjam a különbséget. A T-34 egy trabant egyszerűségü, a Párduc vagy a Tigris pedig egy mercedes. A T-34-ben minden a legegyszerűbb kivitelben készült, a német HK-ban hemzsegtek a technológiai újítások.
Ezt én sem tudom megmagyarázni neked jobban. A T-34 kezelőszemélyzetét volt, hogy órák alatt tanították be és küldték ki a frontra. A német harckocsizókat napokig csak a helyes indítási sorrendre tanítottak, nem azért mert butábbak lettek volna, hanem mert annyival bonyolultabb volt maga az eszköz.
A Barbarossa megindulásakor cirka 1000 T-34 volt a keleti front mentén előretolt állásokban és harcsoportosításoknál, többségük a harcok kezdetén megsemmisült, főleg Stukák végeztek velük vagy az akkortájt gyengébb panzerek falkában megdolgoztak velük rendesen, ezért is volt sürgős kifejleszteni a Panzer 5 és 6-ot.
Nem vitázom tovább a motorján, én így tanultam, így tudom! Ti meg olvassátok a WIKIt! :P
A tigrisnek pl. eszméletlen bonyolult volt a váltási és indítási mechanizmusa, ráadásul sok-sok tapasztalat és körültekintés kellett a helyes út és sebességhasználathoz(le is lett gyárilag fogva, mert hajlamosak voltak a tankkezelők túlpörgetni a motort).
Molni, hogy érzékeltetni tudjam a különbséget. A T-34 egy trabant egyszerűségü, a Párduc vagy a Tigris pedig egy mercedes.
Minkettőben három pedál és egy kormány van. Tökmindegy, hogy mi van a butkolat alatt, a kezelő dolga nem nehezebb. Sőt, a Mercedes a könnyebb, jobb útfekvéssel és menetjellemzőkkel bír.
Vagy én nem étem a példát?
A Párdic még csak csak érthető példa, de Tiger nem. Nem az volt a német tömeghk, ergo a képzést sem az jellemzete. A Pz. IV alváz és hajtáslánc dominált. Az meg tudtommal egy tök mezei valami, nem egy szélsőséges konstrukció volt.
Na kicsit rákeresgéltem a 2. vh-s angol repülőgép motorokra.
Hát olyan 3000-es fordulatnál ledtak vagy 800 LE-t. a súlyuk olyan 6-700 Kg. ami kb egyezik a T-34 motorjával. sajnos lökettérfogatot egyiknél sem írják, de én simán el tudom képzelni, hogy egy angol motort alakítottak át a ruszkik HK motorrá és beadták, hogy saját fejlesztés.
Molni akkor rossz a példám, elnézést.
Azt akartam érzékeltetni, hogy többmindenre kellett figyelnie egy német harckocsizónak mint egy ruszkinak, mert a német technika bonyolultabb volt. pl nem volt mindegy melyik sebességfokozatban kanyarodik. Más volt a kanyarodás íve, az orosz technikában egyszerű szallagfékkel kanyarodtak. az egyik kart hátrahúzta azon az oldalon lassabban fordult a lánc, ha elég erős volt szergely akkor meg is állította és helyben fordult. a németeknél oldalanként külön sebváltó volt és egy mechanika kapcsolta vagy visszább 1 fokozattal azt az oldal amerre fordult vagy a másik oldalt kapcsolta egyel magasabb fokozatba. Mint a T-72-nél. :P
Urak !
A T-34 motorja tényleg egy RR. klón.
A harckocsi, 1940-ben lett tervezve, mikor már az alap német tankok harcoltak. ( Pz III., Pz IV. valamint az átvett, Cseh 38 t harkocsi.
A Barbarossa hadművelet indulása után, amikor szembekerült a két fél, volt olyan Német álláspont, hogy a legegyszerűbb, leggyorsabb, lemásolni az Orosz tankot.
Természetesen, ezt elvetették.
A T-34 hatással volt a Párduc tervezésére, ami a döntött páncélzatot és a széles lánctalpat illeti, másban nem.
A németek elsősorban, a páncélos fölényt, minőséggel kívánták megszerezni. Végül, a „sok lúd, disznót győzött”.
Megítélésem szerint, ez a minőség rendelkezésükre állt, de némi mennyiség még kellett volna.
Dönteni, melyik harckocsi is volt a jobb, nem egyszerű feladat, de úgy érzem, a Német tankok összességében, hatékonyabbak voltak, nagyságrendekkel ellenfeleiknél.
T-34 előnye a döntött páncélzat, diesel motor, széles lánctalp, ezáltal jobb talajnyomás, nagy hatótáv.
Hátránya, a páncélzat vékony, lövege nagyságrenddel gyengébb, a német harckocsiágyúknál.
Rádió, csak a parancsnoki hk-ban volt, századonként, konkrét egységek irányítása körülményes volt.
Brutálisan rossz ergonómiai kialakítása folytán, a legénység nehezen bírta.
Párduc előnye, a remek tűzerejű, pontosságú ágyú.
Döntött, vastag páncélzat.
Korszerű kommunikációs berendezése.
Kiváló célzóberendezése.
Széles lánctalp, átlapolt futógörgők, jó talajnyomás mutató.
Kezelői kedvelték, bíztak a tank erejében, védettségében.
Nagy harcértékű páncélos volt.
Hátránya, a benzinmotor és a gyenge erőátviteli berendezések.
A kurszki csatát követően, igyekeztek a tank gyerekbetegségeit kiküszöbölni, amit szerintem a G verzió megjelenésével, nagyjából megoldottak.
„Legjobb” tankot, elfogultság nélkül, nehéz lenne kiválasztani.
Összevetve, a háborús tankokat, úgy gondolom, szubjektíven persze, a Párduc G. volt a leghatékonyabb.
Azért nem éppen szabályos dolog a pz5 ausf G-t össze vetni a legelső szériás t34-essel… ha nagyon össze akarjátok venni akkor a 45-ös évjáratú t34/85-öst vessétek össze vele…
A PZ-5 G ha jól tudom már olyan éjjellátó rendszerrel volt felszerelve ami az orosz HK-kon csak 1955 után terjedt el.
Ha mindkettőből az 1941-es konstrukciót vesszük akkor is a német lenne jobb az 1-1 elleni küzdelemben.
A párducnak csak 50 példányát szerelték fel éjjellátóval pedig 5,5k+ gyártottak belőle…
Olvasd el :
http://panzerkeil.dre.hu/harcjarm/panzer/panther/panther.htm
Szerintem a legjobb ismertető a kategóriáján belül.
Ja és a párduc az 43-as konstrukció…
a T-34 41-es konstrukció a Pz-IV-es meg 36-os. ezzel mit akartál sulyid?
Itt most a t34 vs párducról van szó. Tehát nem helytálló az hogy : ” Ha mindkettőből az 1941-es konstrukciót vesszük akkor is a német lenne jobb az 1-1 elleni küzdelemben. ” mivel 41-ben még nem volt párduc.
snakeye
A T-34-est 39-ben tervezték és 39 telén voltak a csapatpróbák is.
A párduc-G és a T-34/85 összehasonlítása is hasonló eredményt hozna.
Az éjjellátóval felszerelt Párducokból, 45-ben a Dunántúli harcokba is bevetésre került néhány darab.
Az eszköz, mint oly sok Német fegyver, évekkel megelőzte korát.
A Párducot egyébként, a háború után, a Francia hadsereg hadrendbe állította.
Ha már harckocsik:
A leo 2 a6 PSO programot azt végülis törölték?
Érdekes, hogy mindenki a párducot a T34 hasonlítja össze, pedíg tömegük alapján a párduc inkább IS2 kategória.
hümm…. hümm…
a felfüggeszél a titok, a felfüggesztés
Azért hasonlítáják össze a kettő , mert mind a kettő MBT kategóriában futott a maga idejében az IS2 pedig nehéz harckocsiként volt alkalmazva.
A németeknek eredetileg nem volt célja a minőségi fölény, egyszerűen a jobb taktika és vezetés révén akartak győzelmet aratni, erre jó példa, hogy páncélvédelem és tűzerő tekintetében a francia harckocsik nagy része felülmúlta a németeket.
A nehezebb harckocsikat mindössze a Szovjetúnió megtámadása után kezdték el igazán fejleszteni, mivel az újabb szovjet eszközök az összes addig alkalmazott harckocsiukat szinte minden téren felülmúlta és nem sikerült gyors győzelmet aratni.
A T-34 vs. Párduc/Tigris összehasonlításnál azért ne felejdük, hogy az utóbbi kettő direkt az első ellen/miatt készült.
Emellett a T-34 nem csak egyszerűen gyártható, hanem modern is volt.
Sőt, bizonyos részeit a németek sem tudták volna legyártani (pl: egy darabból öntött torony, aulumínium dízelmotor) ez volt az egyik oka annak, hogy nem másolták egyszerűen le.
Igen, tudom, de én a tömeg problémájára akartam rávilágjtani. Majd holnap meglátom, mennyi idpm marad kifejteni a dolgot.
Kedves F1End…
Mélységesen egyetértek. Néhány érdekesség. A nyugati fronton jobban félték a német közepes és nehéz hk-kat, mint a keleti fronton. Az amik egyenesen rettegtek a iger-2-től. Csak mikor zsákmányoltak belőle, akkor látták, hogy a tűzerő és a védettség a mozgékonyság kárára ment. Ezen felül a páncélosvadász szerepét a légierő vette át nyugaton és keleten is. Erre viszont a német harckocsik nem voltak felkészítve. Azért, mert tervezéskor a német légifölényből indultak ki.
„Ezen felül a páncélosvadász szerepét a légierő vette át nyugaton és keleten is.”
Ez odáig fajult,hogy ha megláttak egy Tigrist( a Tiger II-től nem féltek annyira mert alig találkoztak vele) akkor azonnal visszavonulás és hívni a légierőt…
Az oroszok nem feltétlenül….. Érdekes, de nagyon hatékonyan tudtak harcolni a „nehezek” ellen. Amikor nem volt kéznél az IL-2, akkor – a közismerten elcseszett futómű miatt – egy köteg gránát elég volt, hogy megbénuljon a gép. Onnan kezdve csak egy fix ágyú volt, amit könnyen elintéztek. Ráadásul az eleinte komolyan vett bevetési taktikai profilt sem tartották, tarthatták be a németek. Így egy gyalogos is közel kerülhetett a monstrumhoz.
Az éjjellátós Párduchoz az infra sugárvetőt féllánctalpasokra szerelték és azokkal világították meg a csatateret.
Az, hogy a diesel a T-34-ben angol RR motor alapján lett volna kifejlesztve, erről nem hallottam sehol, de valószínűtlennek tűnik, mivel az oroszok az amerikai Liberty motort vették meg és azt építették be a BT sorozatú tankjaikba az 1930-as évek elején. Ez akkor 400 LE-t tudott egy kb. 10 tonnás tankban. Később a BT-5 és 7-ben lecserélték a dieselre. Tehát ha valamiből kifejleszthették a V-12 dieselt, és nem saját kútfő volt, az akkor az ami motor lehetett.
Az RR Meteor V-12-es volt, a Cromwelltől kezdve beépítve a II. Vh végén az angol hk-ba.
Az RR Merlin 27 literes volt, a Griffon 36,7 literes és mindkettő V 60 fok.
Nekem ezzel az RR motorral az a bajom,hogy Diesel repülő motort csak az oroszok csináltak de rájöttek,hogy nem éri meg.Azt meg nehezen tudom elképzelni,hogy benzines motorból kifejlesztettek egy Dieselt.
http://www.thetankmaster.com/ENGLISH/afv/V-2-34_01.asp
Erről az erőforrásról van szó,hasonlít ez a fent említett angol motorokra?
Az angol Dr. Matthew Hughes szerint Koskin segédkezett a BD-2 dízelmotor kifejlesztésénél, amit először a BT-7-be tettek és ebből lett kifejlesztve a T-34-es motorja. Az erőátvitel az fos volt, de motor az jó. Forradalmi volt abban az értelemben, hogy először készült a motor fő része aluból. Az RR motorok a háború alatt is öntöttvasak voltak, egy DB motor 100-150 kilóval könnyebb volt, mert alut használtak!
Tehát ha igaz lenne, hogy az oroszok egy RR motort másoltak, akkor is nagyon messze kerültek az eredetitől. Nyugodtan mondhatják, hogy ez a saját találmányuk volt.
Dudi: dízel repülőmotorja a németeknek is volt, Do-18-as hidroplánon használtak Junkers Jumo 205D, 6 hengeres, egymással szembefordított elrendezésű soros dízelt, még máson is szerintem de azt nincs kedvem kikeresgélni.
Ezzel 1937-ben repültek egy rekordot – 8291 km-t mentek egyhuzamban, 43 óra alatt, Angliából Brazíliába
honved:
Talán nem is a harckocsik darabszáma volt a német hadigépezet szűk keresztmetszete, hanem a harci repülők száma, de még inkább az üzemanyag hiány, ami miatt a meglevő gépek se tudtak még egy elégséges szintű támadó műveleti számot se hozni. Emiatt a nyugati fronton totál légi fölény volt, de a keleti fronton is viszonylag hamar kialakult a légi fölény, mondjuk rendkívül hosszú volt a front amin operálni kellett és ehhez kevés is volt a harci repülő.
Egy elhúzódó háborúban, mint a II.vh volt, a szovjetek könnyen gyártható tankjai(öntött torony) és a tömegük szerint is könnyebb és emiatt pl. jobban manőverező, könnyebben gyártható Jak-ok és Lavocskinok előnyben voltak, a nehezebben legyártható F.W.-k és Me-k ellenében.
A német harckocsiknak tényleg nagy előnye volt, hogy minden harckocsinak volt rádiója kezdettől és nem csak a parancsnoki kocsinak, de később már a T-34/85-ösnél az oroszokra is majdnem teljesen igaz volt, 80+% volt ott is már a rádiós hk.-k aránya.
A háború után, bár a Párduc az oroszok és a szövetségesek legjobban tisztelt és rettegett ellenfele volt, elvi és érzelmi okokból csak egy rövid ideig voltak használatban, mint tartalék egységek Moszkva körül a zsákmányolt párducok, később ezek nagy részét megkapta a szír hadvezetés és ’48-ban be is vetették őket az izraeli Shermanek ellen, érdekes akkor is jobb fegyverzete volt a szíreknek(Pz 4 75 mm-es ágyúval is volt nekik), de nem bírtak a taktikusabb izraeliekkel.
A T-34/85-re egyébként úgyszint halálos volt a Pz 4 F2-es verziótól felfelé pl. a G és a H verzió is, mert a Kwk 43-as 75-össel volt felszerelve, ettől független a T-34 a Shermanre ugyancsak veszélyes lett volna, ha nem állnak meg a felek egymással szemben, szerintem jobb tank volt, mint a Sherman. Bár Teheránban már megegyeztek a felosztás mikéntjéről a felek, úgyhogy ez nem jött szóba.
A Kwk 43 tényleg elégséges volt sebzés terén, a 88-as Kwk 36 bőven overkill volt bármelyik kortárs hk-nak, de az ammo jóval nehezebb volt, így kényelmetlen volt a betöltése és kevesebbet is lehetett belőle málházni.
Érdemes elolvasni Churchill memoárját, a kortárs angol hadvezetés meg volt győződve arról, hogy Hitler a mozgó védekezés stratégiáját fogja majd alkalmazni és ún. Pók-stílusban védekezik majd, tehát összevonja Közép-Európában a seregét, mint egy központi póksereg(ehhez fel kellett volna adni persze Ukrajnát,Fehéroroszországot,Nyugat-Oroszországot, de értékes védendő cél nem volt ezeken a területeken) és így könnyen tudja ezt a központi sereget fel- és visszatölteni, mert kiépített komoly vasút volt e területeken és bármely inváziós pontra gyorsan tud reagálni és hatásosan védekezni. Persze mindezt Sztálingrád után.
doca
A Tiger 88-asának messze nagyobb volt a tűzgyorsasága mint a Sherman lövegének.
ezt nem tudtam, de a Sherman lövedékei gyakorlatilag csak a Tigris bőrét kapargatták, ezért is volt iszkiri, ha megjelent egy Tigris falka egy francia falucska határában, felülről lerakétázták általában őket, a kirakodási területüktől számított 40 km-es körben, na ezért kell komoly légierő egy hadseregnek pl.
Az angol hadvezetés nem hallott olyan esetről amikor 300 méternél nagyobb távolságról lőttek volna ki Tigert Shermannal(nem FireFly)és olyanról sem,hogy sikerült volna bármilyen távolságról szemből kilőni Tigert vagy Panthert.
Alumínium motorja nem volt a T-34-nek, csak a motorblokk volt az.
Korszerűnek a T-34 inkább a tervezése folytán nevezhető, mert a döntött páncélzat és a széles lánctalp addig nem igazán alkalmazott elveket tükrözött.
Viszont kommunikációja rossz volt.
76 mm-es ágyúja, a Párduc és a Tigris ellen mit sem ért.
A 85 mm-es már jobb volt, de ez is gyengébb, a német lövegeknél.
Az ágyú hatékonyságát nagyban befolyásolja hogy, milyen lövedéket használnak hozzá, mennyire pontos irányzóberendezése van, mekkora a lövedék kezdősebessége, amint elhagyja a lövegcsövet. ( m/s )
Ezekben a tulajdonságokban, a Párduc felülmúlta mindegyik ellenfelét.
Nem is beszélve a páncélvédettségről….
Nem tudtam mi lett a sorsa, a Szovjetek által zsákmányolt harckocsiknak a háború után, de azt igen, hogy Franciaország rendszeresítette és évekig hadrendben tartotta, mint fő harckocsi típust.
Az hogy a Nyugati szövetségesek nem szerettek páncélos harcba bocsátkozni, érthető.
Harckocsijaik gyengébbek voltak az alkalmazott Német típusoknál.
Wittman haditette önmagáért beszél, 4 Tigris és 1 Pz IV., megállította egy teljes Brit páncélosdandár támadását.
Vagy említhetném, Barkmannt, aki éppen Párduc harckocsival volt valódi „tankgyilkos”.
Nem véletlen, a Tigris II. nehéz harckocsi, „királytigris” elnevezése is a szövetségesektől származik, ők adták ezt a fantázianevet a tanknak, nem a Németek.
A szakirodalom tényleg azt írja, szemből Királytigrist nem lőttek ki ágyúval.
Persze, ezt így megítélni, nem tudom mennyire reális, noha feltehetően jegyezték, ha sikerült megsemmisíteni valahol egy igazi páncélos monstrumot.
Az sd kfz 251-esre telepítet infra, az egység éjjellátója volt, amit említett itt egyik társunk, ugyanakkor a Párducok is saját éjjellátóval voltak felszerelve.
Az úgynevezett „Uhu” teljesítménye jobb volt, mint a tankokra szerelt infrák, viszont a mérete is tekintélyes szerkezetet takart.
Érdekesség, de az MP-44 gépkarabélynak is volt éjjel látós verziója, amit szintén használtak, kombináltan a Párducokkal, mint a kísérő gyalogság fegyverét, éjszakai harcba.
Wittman haditette önmagáért beszél, 4 Tigris és 1 Pz IV., megállította egy teljes Brit páncélosdandár támadását.
Ennek Witmannhoz semmi köze. Bárki megállította volna a támadást, ha csak minimálisan is érti a dolgát.
Asszem már írtam, Wittman aránytalanul hypolt sztár. Iszonyatos hibákat vétett és csak a szerencséje mentete meg meg az, hogy sokáig nem volt magasabb beosztásban. Amikor elesett lényegében a saját hülyeségébe halt bele, mert akkor már senki nem volt, aki megállíthatta volna.
Nem véletlen, a Tigris II. nehéz harckocsi, “királytigris” elnevezése is a szövetségesektől származik, ők adták ezt a fantázianevet a tanknak, nem a Németek.
Akkor a KönigsTiger csak utólagos átnevezés? Tuti? Mivel csak magyar nyelven olvastam emlékiratokat könyvekben nem tudom megítélni, hogy a Királytigrist szót úgymond belefordították vagy valóban ezt a szót használta a veterán.
molni
A Tiger is csak utólagos név mint a König Tiger mind a két nevet a szövetségesektől kapta a németek PZKPFW VI ill. PZKPFW-VI Ausf E vagy B de én legtöbbször a „B”-t látom.
molni
Általában azok az emberek nem túlsztároltak akik 138 tankot és 132 páncéltörő löveget lőnek ki(a német harckocsizók úgy úgy tartották,hogy egy páncéltörő löveget kilőni nagyobb dicsőség mint egy harckocsit).Az lehet,hogy nem volt hibátlan de,hogy nincs túlsztárolva az 100%.
Én személyszerint kb 2x többre tartom Barkmannt , mint Wittmannt…
sulyid
Én is így gondolom,de ettől még nincs túl sztárolva Wittmann.