Május 7-én, helyi idő szerint 14:10 Cape Canaveral-ben felmorajlott egy orosz RD-180-as rakétamotor és elemelte az indítóálláson álldogáló Atlas V rakétát, melynek rakománya nem volt más, mint a hányattatott sorsú SBIRS rendszer első geostacionárius pályára kerülő műholdja. Annak a SBIRS rendszernek, mely gyökereit 1995-ig vezetheti vissza és immáron 7 év csúszásban és mintegy 270 százalékos költségtúllépésben van technikai problémák és az anno nem megfelelően átgondolt programmenedzsmentnek köszönhetően.
A Space-Based Infrared System (SBIRS) rendszer, melyet a szintén az infravörös tartományban nézelődő, nagy sikerű DSP (Defense Support Program) műholdak utódjának szánnak két részből áll össze: a műholdak egy része erősen elliptikus pályán kering, melyet geostacionárius pályán lévő műholdak egészítenek ki. Értelemszerűen megfejelve a Földi irányítóközponttal, mely veszi, feldolgozza és a célszemélyeknek továbbítja a műholdak által észleltekből előállított adatokat.
A DSP műholdak (illetve modernizált változataik) a mai napig derekasan helytállnak, ám ha minden a papírforma szerint megy majd, akkor a SBIRS műholdak újabb magasságokba emelik a lécet. Amit tudni lehet róluk, az alapján többek közt az egyidejűleg szemmel tartható terület újrapásztázási idejében, valamint az ezzel párhuzamosan egy második szenzorcsomag által növelt érzékenységű megfigyelés alá vett, kisebb területű régiók közti váltogatás gyorsaságában. Meg nyilván az infravörös szenzorok érzékenységben…
Mint az Egyesült Államok megújuló korai előrejelző rendszerének kritikus elemének a SBIRS-nek az alábbi négyes feladatot szánják:
- korai előrejelzés – legyen szó az észak-amerikai kontinens felé indított hadászati, vagy a harctéri körülmények közt jellemző harcászati ballisztikus rakétákról
- Rakétavédelem – a hadászati és harcászati ballisztikus rakéták semlegesítéséhez szükséges információk szállításába történő besegítés
- az infravörös spektrumban észlelt események karakterizálásának lehetőségét biztosítva, illetve az infravörös adatok biztosításával támogassa a felderítőket és parancsnoki rendszert, legyen szó stratégiai vagy harctéri szintről.
A pályájuk végett Oroszország és az Északi-sarki régió megfigyelésére alkalmas, erősen elliptikus pályára került műholdak – összesen 2 db – 2008, illetve 2009 óta pásztázzák a földfelszínt, amitől persze a rendszer még nem lesz kiépített, hiszen ahhoz további 4 geostacionárius pályán keringő műholdat is szánnak. Hogy ezek az anno 90-es évek közepén tervezett 2004-hez képest mikorra lesznek mind fent, arról még találgatásba se kívántak bonyolódni az illetékesek. Annyi bizonyos, hogy szombaton a GEO-1 jelölésű műhold képében hosszas várakozás után felkerült egy. Ez a beállítások elvégzéséig elvileg az Egyesült Államok felett tartózkodik, nem ismert végleges helyére majd csak később kerül át.
A program fő kivitelezője egyébként a Lockheed Martin, az infravörös szenzorokat pedig az anno a DSP műholdakon tevékenykedő Northrop Grumman szállítja. A Lockheed Martin nemrégiben készült el a GEO-2-vel, melyre most jó egy éves tesztelési időszak vár, aminek során ha mindent rendben találnak, sor kerülhet a fellövésének ütemezésére.
biztos, hogy orosz hordozórakétamotor emelte fel?
Ahamm, a jenkik licencelték az RD-180-ast a Evolved Expendable Launch Vehicle programhoz – a Delta IV és Atlas V ban ebben használva. (csak az Atlas V esetében használják ezt a rakétamotort legjobb tudomásom szerint)
A Pratt & Whitney gyárthatná is, de erre elvileg eddig nem került sor, orosz gyártmányú motorokat vettek eddig az RD AMROSS-tól, mely cég a P&W és az NPO Energomash közös szülötte.
http://en.wikipedia.org/wiki/RD-180#RD-180_licensed_for_use_in_US
Az Atlas V 2. fokozatának rakétamotorja persze jenki (P&W)
bakter;-) sosem hittem volna…
Azért ez egy elég nagy bók a ruszki vasnak (ha jól értem).
Mivel az RD-180-as a világ legjobb elso fokozatú rakétamotorja. (Az Usa régóta vásárolja az oroszoktól). Már tárgyalnak az oroszokkal az RD-190-es vásárlásáról is.
Uraim!
Önök nem hallgattak űrdinamikát. :)
Dr. Szabó József (Az első magyar, aki egyedül repült MIG-21-el) szerint csak rakéta hajtómű létezik.
Egyébként meglepő volt az infó.
Tisztelettel: vilmoci
Nem olyan régi infó éppen. A Discoveryn is volt annó egy dokufilm erről, hogy mentek az amik oroszországba és, hogy ámultakbámultak, meg ilyenek…
Ez az előny származhat abból,hogy az amik inkább űrsiklóra koncentráltak?
Nem. Az oroszoknak is volt űsiklója, az is pöpec volt.
Korán elment WvB, gyakorlatilag ő fogta össze a projekteket, nem volt behelyettesíthető ember.
Oroszoknak volt komoly rakétaiskolájuk, míg az amik jórészt a nácikból éltek(ők is komolyak voltak), leegyszerűsítve ennyi az oka.
Bocsánat Kármán Tódor révén volt komoly rakétafőmérnökük, echte texasi srác volt :)
Mellesleg főként az anyahajókon alkalmazott indító segédrakéták kovácsolásában jeleskedett csapata.
Oberth révén volt erdélyi szász is a talonban(magyar vonatkozás révén), ő is az USA-ban találta meg „számításait” miután nem jött be a nagy buli.
Nofene, a RIA Novosztyi értesülési szerint a jenkik állítólag az előállítási költség feléért kaptak – nem tudni mennyi – RD-180-ast, 32 millió dolcsis veszteséget generálva ezzel.
http://en.rian.ru/russia/20110511/163977154.html
Szerintem azért, mert az oroszok nem tudták volna elhasználni őket a lejárat előtt.