Mint a napokban megírtuk, az Egyesült Államok haditengerészeti minisztere, Ray Mabus-t szerdán egy villásreggeli közben újságírók faggatták. A miniszter többek közt kitért a tengeralattjárókra, ám egyben rajta keresztül (is) kivillantotta foga fehérjét a U.S. Navy. Mint ahogy a címből leszűrhető, tette mindezt a repülőgép-hordozóinak darabszáma miatt.
Mint ismert az Egyesült Államok érdekeit jelenleg 11 behemót segít hathatósan képviselni világszerte. Darabszámuk csökkentése, mint combos költségcsökkentő lépés elő-előkerül időnként, ám ezen „szentségtörést” ezidáig senki nem merte meglépni. Legutóbb tán 2010 májusában, Robert Gates által került elő: a védelmi miniszter feldobta a költői kérdést, hogy az Egyesült Államoknak valóban szüksége van-e 11 repülőgép-hordozóra, mikor a világ egyetlen országa sem képes még csak jóindulattal sem összemérhető erőt felmutatni ilyen téren. Később aztán persze némi magyarázkodásra szorult, hogy bár még ha szíve szerint meg is lépné, akkor sem evett meszet, természetesen nem áll szándékában elkaszálni egy repülőgép-hordozót sem. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem ártana elgondolkodni azonban azok felhasználásuk módjairól.
„Mindössze” 3 a 11-ből – ám nem nagyon van, ki fel tudná venni a kesztyűt egy ekkora erővel szemben ,
Nem telt el egy év se, és a U.S. Navy szükségesnek érezte közölni, hogy még csak fel se merüljön a repülőgép-hordozók számának csökkentése, mert a jelenlegi 11 az pont úgy jó, ahogy van. Miért a Navy aggodalma? Nos, április közepén a Fehér Ház 400 milliárd dolláros megszorítást irányzott elő az elkövetkező évtizedre, amit valahonnét össze kell kaparni. Hogy honnét az még értelemszerűen nem állt össze, ám a Navy nyilván jó előre közölni kívánta, hogy ha rajtuk áll, akkor mi nem fog ehhez a 400 milliárdhoz hozzájárulni.
Feltételezzük, hogy Robert Gates nem bánja, hogy ezen 400 milliárd dolláros faragás levezénylésének oroszlánrésze már nem rá, hanem egy másik öreg motorosra, a korábban főleg költségvetési ügyekkel foglalkozó, és a Clinton adminisztráció alatt egy ideig a Költségvetési Hivatal igazgatói posztját is betöltő, 2009 óta a CIA igazgatójaként funkcionáló Leon Panetta-ra vár. (A CIA vezetése ezzel párhuzamosan David Petraeus tábornok kezébe kerül majd.)
Ám de visszakanyarodva Mabus miniszter úr szerdai nyilatkozataihoz!
A haditengerészet minisztere elmondta, hogy véleménye szerint a 11 hordozó pont megfelelő és egy olyan rendkívül rugalmas eszköztárat biztosít az Egyesült Államoknak, mely a mindenkori igényeknek megfelelően használható. Ezt alátámasztandó elmondta, hogy csak meg kell kérdezni a Japánokat, hogyan is vélekednek a hordozók rugalmas alkalmazhatóságáról a közelmúlt eseményeinek fényében.
Feltételezzük senkit nem lep meg különösebben, ha a Haditengerészeti Műveletek Főparancsnoka Gary Roughead admirális kottára ugyanezen az állásponton van, akinek a véleménye szerint a globális haditengerészetükhöz, illetve annak jelenlegi feladatköreinek ellátásához szükség van a 11 repülőgép-hordozóra.
Sőt! Mind Mabus, mind pedig Roughead a partraszállítást támogató helikopterhordozók fontosságát is hangsúlyozta, amit nyilván szintén egyfajta jelzésnek szántak.
A U.S. Navy jelenlegi 11 repülőgép-hordozós állománya pár évre egyébként mindezek ellenére 10 darabra csökken majd, lévén a legöregebb hordozójuk, az Enterprise 2012-ben szögre akasztja kalapját, a Ford-osztály első tagja, a leendő USS Gerald R. Ford pedig várhatóan csak 2015-ben állhat majd hadrendbe.
„A U.S. Navy jelenlegi 11 repülőgép-hordozós állománya pár évre egyébként mindezek ellenére 10 darabra csökken majd…”
Soha nem áll rendelkezésre az összes egyszerre, mert legalább egy, de néha kettő CVN is nagyfelújításon, reaktor-feltöltésen, stb. vesz részt a szárazdokkban. Viszont az is igaz, hogy a CVN flottát hatékonyan ki tudják egészíteni a tengerészgyalogság Tarawa és WASP hordozói is…
Persze, nyilván nem bevethető egyszerre mindegyik.
Most egyébként épp a Theodore Roosevelt áll RCOH munkálatok alatt + a Nimitz is kicsit „wellnes-ezik”, igaz utóbbi csak várhatóan az év végéig. :) A Roosevelt után meg elvileg egyből megy RCOH-ra a Lincoln.
Érdekes kérdés lesz, hogy a Navy-nél hol húzzák meg a nadrágszíjat. Pár lehetőség mondjuk azért van ezen hajók mellett.
Nyilván a legnagyobb spórolás az ázsiai hadműveletek leállása lenne, csak onnantól még kevésbé lesz indokolható ennyi hordozó.
Jobb híján szerintem elodázzák a Ford osztály hadrendbe állítását.
A CV hez nem nyulnak mig a fregatt rombolo osztalyok lesznek 75-78 ra leepitve. A 4 db robotrepulogep hordozo tengo kivonasra kerul viszont az SLBM hordozok szama 16 ra emelkedik. Az ossz letszam ( major fleet elements ) 300 ala fog esni 2020 ra.
A flottaknal mar cca 3 eve tart egy atszivargas ahol lassan lepesrol lepesre de az azsiai flottakhoz vandorolnak a nagy hajok. Persze nem mind .
„A 4 db robotrepulogep hordozo tengo kivonasra kerul viszont az SLBM hordozok szama 16 ra emelkedik.”
Ezeket honnan veszed? Esetleg valami link erről? Egyrészt, a négy Ohio SSBN átépítése SSGN változatra, az utóbbi évtizedek talán legjobb ötlete volt a Navy részéről, mert az összesen több száz Tomahawk indítási képességgel brutálisan hatékony nem nukleáris csapásmérő képességre tettek szert, amelyet azóta több helyi háborúban is bevetettek már. Másrészt a 16 boomer sem világos, hiszen az Ohio class utódja legfeljebb papíron létezik, ráadásul pont ez az a kategória, ahol nem indokolt a darabszám emelés, mert más hatalmak is inkább csökkenő állományt tartanak fent. A briteknél az eredetileg 6 Vanguard helyett csak 4 épült meg, az orosz flotta az eddigi 11 Delta III.-IV. helyett kap összesen 8 új Borey SSBN-t, és biztos, hogy Kínának sem lesz több 4-5 ilyen egységnél. Lokális konfliktusban az SSBN tengó gyakorlatilag hasznnálhatatlan, viszont talán a legdrágább cucc, leszámítva a CVN-eket. Akkor meg minek belőle 16 darab?
Ahogy folytatódik a „deleveraging”, aligha ússzák meg 400 milliárdból…
Valószínűsíthető, hogy rövidesen (akár pár év alatt) a dollár tartalék szerepe komolyabban megrendül és nagy tömegű dollár áramlik majd vissza az AEÁ-ba. Ebben a helyzetben viszont a FED már aligha lesz képes fedezni a brutális mértékű költségvetési hiányt.
Szerintem a jövőt nem a hadászati megfontolások, hanem a pénzügyi „takaró” mérete fogja megszabni. Így azt is meg merem kockáztatni, hogy a Ford-osztályból csak egy fog elkészülni – de még az is lehet, hogy egy sem (félkészen lebontják).
A XXI. század egyébként sem a további amerikai expanzióról fog szólni, úgyhogy ekkora flottának a szükségessége is megkérdőjeleződik.
A másik lehetőség, hogy mégis csak eldobnak néhányat a dokkhajókból, illetve a jövő hajói kisebb, univerzálisabb egységek lesznek. (ferde fedélzet+dokkfedélzet? csökkentett repülőeszköz számmal?)
„Valószínűsíthető, hogy rövidesen (akár pár év alatt) a dollár tartalék szerepe komolyabban megrendül és nagy tömegű dollár áramlik majd vissza az AEÁ-ba. Ebben a helyzetben viszont a FED már aligha lesz képes fedezni a brutális mértékű költségvetési hiányt.”
Egyetértek; Többen írták, hogy Kína még messze van technikailag a jenkiktől-ami lehet- csakhogy jelenleg is ők rendelkeznek a legnagyobb valuta tartalékkal (euró és főleg dollár) és a legtöbb amerikai államkötvénnyel. Nem kell katonailag felül kerekedni az USA-n elég gazdaságilag (lásd: SZU összeomlás)
Ha Kína piacra dobja az államkötvényeket+ dollártartalékot…
Az a legnagyobb – már ha igaz – mindössze 8%…
A kép meg atombrutál. 3 CVN. Uh…
Apró kiegészítés, csak 2 CVN Mivel a középső Kitty Hawk, amely nem CVN.
De nem rossz kép tényleg :)
Jé, tényleg. Akkor viszont nem annyira friss a kép.
Nah, közben meg is van mikor készült a fotó. 2006 június 18., Exercise Valiant Shield 2006
„Apró kiegészítés, csak 2 CVN Mivel a középső Kitty Hawk, amely nem CVN.”
Így max egy afrikai középhatalommal vannak pariban…. :)
~3000 milliárd dollárnyi amerikai államkötvény van kínai kézben. Most arról szólnak a hírek, hogy ezt hamarosan a harmadára tervezik csökkenteni. A lényeges itt a tendencia: ha a kínaiak ennyivel kevesebbet vesznek, azt mások is követni fogják!
De a kép tényleg jó. Nem lehet egyszerű a három nagy döggel ilyen közel biztonságosan manőverezni.
Én is simán 68-nak néztem és éppen azt latolgattam, hogy miért különbözik a sziget a másik kettőtől, amikor föloldottátok a dilemmát… :)
Btaka: Emlékeim szerint 3000b$ valutatartalékkal rendelkeznek. Valutartalék meg nem egyenlő az US államkötvénnyel. Kína évek óta sír, hogy kvázi 0%os kamat van az US államkötvényeken azaz „ingyen” finanszirozza az US ÁHT hiányát, mégsincs más lehetősége ha Jüant gyengén akarja tartani, márpedig a Jüan gynegeségéért, ha tetszik Kínai inkorrekt versenyelőnyéhez kézzel lábbal ragaszkodnak.
400b$ amúgy a megszorítás Pentagoni része.
vmi ht is legyen: Ha EMALS beválik, ha WASpra nem is, de Americara nem akarnak? Ha csak Americara ami amúgy is multifunkciós azaz konfigurálható hordozónak raknának lenne +12 „mini” hordozójuk. A „mini” ugye US terminologiában mini máshol egy ilyen a Zország egyszem hordozója.
MEGHALT BIN LADEN!!!!
http://index.hu/kulfold/2011/05/02/meghalt_oszama_bin_laden/
Ráesett egy repülőgép-hordozó?
http://karpatinfo.net/kulfold/2011/05/02/bin-laden-kommandos-akcioban-megoltek-pakisztanban-az-al-kaida-vezetojet-osszefog
http://www.unconfirmedsources.com/?itemid=1927
olé! amúgy meg hihetetlen, hogy „minden” kiszivárog.
Az államkötvényekről már iszonyat sokszor leírtam, hogy baromság, hihetetlen, hogy újra és újra előkerül. Az amerikaiak (vállalatok és magánszemélyek) rendelkeznek messze a legtöbb amerikai államkötvénnyel, a kínaiak 10% alatt vannak a teljes állományra vetítve. Lehet lassan kéne egy cikk erről, hogy elég legyen csak belinkelni, csak alapvetően kicsit offtopic már maga a téma is.
@Kolombusz
Vannak egyesek akik read only módban vannak itt, de egyesek új tűnik, hogy write olny-ban…
„Az amerikaiak (vállalatok és magánszemélyek) rendelkeznek messze a legtöbb amerikai államkötvénnyel, a kínaiak 10% alatt vannak a teljes állományra vetítve.”
Kicsit offtopic, ez tény. De ha már szóba került, röviden annyit, amennyit én hallottam róla nemrég az Info Rádióban. Ott a szakértő ugyan az USA államkötvények 12-13%-át említette, de nem ez a lényeg, hiszen nominálisan így sem tűnik soknak. A probléma ott van a szakértő szerint, hogy a világgazdaság roppant sérülékeny, és finoman szólva még messze nem heverte ki a válsáágot, amely egyébként is az USA-ból indult ki, és amely a legkevésbé pont Kínát viselte meg. Szóval a lényeg, hogy a világ gazdasága még lábadozik, a befektetők roppantul óvatosak, a legkisebb negatív fejlemény is komoly pánikot, zuhanást indukál a nagy tőzsdéken. Vagyis a biztonságpolitikai szakértő szerint, ha egy ilyen világgazdasági hangulatban Kína egyszerre piacra dobja ÁRON ALUL (!) az amerikai államkötvényeit, olyan gazdasági krach következne be az USA-ban, amelyhez képest az 1922-es csak szolid sétagaloppnak tűnne. Hiába van ugyanis amerikai kézben a kötvények nagy többsége, egy pánik hatására ezek elértéktelenednek! Mindenki az aranyhoz, illetve az energiahordozókhoz ( kőolaj, földgáz ) menekítené a pénzét, mert mindig ez történik, ha gyengül a dollár. Egyértelmű, hogy egy ilyen folyamatnak a nyertesei az oroszok lennének, hiszen náluk van bőven mindkettőből, a politikai haszon viszont – nyilván súlyos gazdasági veszteségek árán – Kínáé lenne, hiszen egy gazdaságilag legyengült USA érdékérvényesítő képessége töredéke lenne a mainak. Legalábbis a szakértő ebben látta a kockázatot, nem a kínai kézben lévő kötvények darabszámában, vagy arányában, hanem a felhasználás módjában…
Hiába van ugyanis amerikai kézben a kötvények nagy többsége, egy pánik hatására ezek elértéktelenednek!
És miért kell pánikolni, ha csak 8%-ról van szó? Soha nem értettem, hogy jelentéktelen események miért váltanak ki pánikot…
Ugyan nem tűnik soknak a kínai állomány, de ha ezt mind bedobnák a piacra, akkor nem lenne olyan gazdasági erő(nyugati tartalék), aki mindezt visszavásárolná, így leértékelődne a dollár nagyon gyors tempóban, egyszerűen olyan mennyiségű ez az állomány, hogy nincs mivel visszavásárolni. Ez történt a görög állampapírokkal is, csak azt még vissza tudta volna vásárolni Kína esetleg Oroszország, de csak később léptek, mert nem volt érdek mögöttük. Ott 3 nyugati bank: Deutsche Bank,M.S.,B.o.A kezdte a papírok elárasztásával a piacot.
A tény, hogy Kína és Oroszország tönkre tudná tenni az USA gazdaságát és az EU-jét is, de saját maguk is súlyos károkat szenvednének, de kisebbet, mint az USA és EU. Nem tennék, mert ez egyenlő lenne egy katonai válsággal is, annyira egyértelmű támadás. Kínának jobban megéri lassan kivéreztetni az USA-t, mindent felvásárolni, a termelőeszközöket, a szolgáltatás szektort, a bank szektort stb. és ezt addig teszik míg jelentősen meg nem gyengül az USA belső piaca, így az energiaéhségük is csökkenni fog, ami Kína elsődleges célja, persze mindezekkel párhuzamosan a katonai ereje is csökkenni fog az USA-nak, mivel nem lesz mivel finanszírozni egy jelenlegi nagyságú erőt.
Killer: Kvázi 0 gyakorlati 0.25%os jegybanki alapkamatnál mi az, hogy áron alul? És ha megteszi mire mennek vele? Mit okozna? Nézd a Kínai oldalát is és nézd meg mi a legfontosabb a Kína vezetésének. Sztem pont ezért elképzelhetetlen és pont itt a vége az egész Kína fóbiának.
doca: „Ugyan nem tűnik soknak a kínai állomány, de ha ezt mind bedobnák a piacra, akkor nem lenne olyan gazdasági erő(nyugati tartalék), aki mindezt visszavásárolná, így leértékelődne a dollár nagyon gyors tempóban, egyszerűen olyan mennyiségű ez az állomány, hogy nincs mivel visszavásárolni…”
Az egészben a legeslegdurvább, hogy a QEvel ez az egész „nem tudnák visszavásárolni” gellert kapott. Az US pénzügyi rendszerbe ami mint minden 1-10% inflás országban alapvetően zárt rendszer havi 75b$!!! pumpálnak, nem is tudom már mi óta. E mellett 0.25%os az US alapkamat. Gyakorlatilag 0. Ehez képest a $ van ahol volt. Vhol talán ez érthetetlen és értelmezhetetlen is ettől még ez a szitu.
„Ez történt a görög állampapírokkal is…”
Nem történt meg. Az EU kihúzta Görögöket a szarból, ami ha Görögország keményen vágja az ÁHT hiányt tartós is lehet. Oroszokat, Kínát amúgy nem kéne ide keverni, EU nem US. Tessék arra gondolni, hogy míg USben 7-8éve már masszív külker hiánnyal rendelkezik addig EU(pontosan Euro zona) nem. Ha ugyanannyit adunk veszünk a másiknál nem halmozódik fel a devizánk amit nem tud pl. „hirtelen” piacra dobni.
btw nincs is szakmai gyakorlata vkinek legalább pár év forexes tapasztalattal rendelkezik vmelyikötök?
Nem úgy kell elképzelni, hogy a kínaiak egyik pillanatról a másikra piacra dobják az amerikai állampapírjaikat.
Egyszerűen csak nem újítják meg a lejáró kötvényeket. Ezt jelentené a 3000 milliárdos állomány 2/3-os csökkentése.
Egyszeriben lesz egy csomó dollárjuk, aminek helyet kell találni. Ez a nyomás önmagában is elegendő, hogy a dollárt még lejjebb taszítsa. Mit fognak csinálni vele, ma még nem tudni, talán technológiát vásárolnak Amerikában vagy mindenféle ásványi és energiahordozó lelőhelyeket világszerte.
De az amerikaiaknál a 2000 milliárd újabb hiányként fog jelentkezni.
Nagy kérdés, hogy a FED-nél képesek lesznek-e elég gyorsan nyomkodni az enter billentyűket, ami manapság a bankóprést helyettesíti.
A borzasztó mértékű amerikai eladósodottságot nem lehet a végtelenségig megfinanszíroztatni másokkal.
Ennyiből nem offtopik a téma, mert ez határozza meg, hogy lesz-e Ford-osztály, meg F-35-ös tömeges rendszerbeállítása.
„És miért kell pánikolni, ha csak 8%-ról van szó? Soha nem értettem, hogy jelentéktelen események miért váltanak ki pánikot…’
Lásd: Libia, Az olajtermelése 2% alatt van világszinten, mégis megdobja az olaj árát. Ez nyilván nem csak pánik, spekuláció; ne gondoljuk, hogy a dollár ellen nem spekulálnak.