Egyre több helyen olvasható a nemzetközi sajtóban az a tény, melyről mi is beszámoltunk, miszerint a brazil vadászbombázó-beszerzés még egy jó ideig nem lesz lezárva.
A leköszönő brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva utóda, Dilma Rousseff felülvizsgálja a beadott pályázatokat és az alapján dönt, de egyre több forrás állítja azt, hogy Dilma új ajánlatokat kér be. A pályázó vállalatok sem restek, sorra csiszolnak a pályázatukon, újra és újra csábítóbb palettát kínálva a potenciális vásárlónak. A francia Dassault Aviation konkurenseihez hasonlóan 100 százalékos gazdasági ellentétezést kínál, míg a svéd Saab az ipari együttműködés terén újabb előnyt gyűjtve kutatóintézetet tervez létrehozni Sao Bernando do Campoban, ahol polgári és katonai igényeket is kielégítve fejlesztenének szenzorokat, radarberendezéseket, valamint egyéb repüléstechnikai műszereket.
Vajon meddig kell várni az első külföldi megrendelésre? ,
Eközben a francia AFP és Le Monde hírügynökségek értesülései szerint a brazil elnökasszony erősen az amerikai típust preferálja. Ezt a hírt az a tény is megerősíti, hogy Dilma Rousseff aktívan tárgyal az Amerikai Egyesült Államok és a Boeing vállalat képviselőivel. A gall sajtó brazil forrásokra támaszkodva megírta, hogy Dilma nincs messze a döntéstől, jelenleg a fejlett technológia átadásának mértékéről folynak tárgyalások, mellyel nem teljesen elégedett, a lehető legjobb kondíciókat akarja.
F/A-18E Super Hornet – Az új esélyes? ,
Brazília a már leselejtezett Mirage III és a jelenleg még szolgálatban álló Mirage 2000 típusú vadászbombázói helyett 36 darab korszerű, többfeladatú típust vásárolna, erre 4-6 milliárd dollárt szán. Mindhárom típus megfelel a technológiai követelményeknek, így a gazdasági együttműködés nagysága lesz a döntő. A brazilok elvárják, hogy a győztes a 100 százalékosan átadja a típus technológiáját, a gépek egy része Brazíliában készüljön, továbbá nagymértékű gazdasági együttműködést ajánljon.
Ez a Rafale gép gyönyörű.
Való igaz. Engem egyedül az légi utántöltő csonkja zavar.
az hogy lehet, hogy az Indiaiak ~9-10 milliárd dollárból 126 gépet vesznek, míg a Brazilok fele ennyiből 36ot?
Úgy tudom nagyon kicsi a hatótávja. Póttartállyal és nélküle mennyi?
Nem igazán van róla megbízható adat, egy korábbi hosszas vita tárgya volt, hogy hatótáva hogyan viszonyul az SH-hoz.
„A brazilok elvárják, hogy a győztes a 100 százalékosan átadja a típus technológiáját, a gépek egy része Brazíliában készüljön” tehát gyártosor meg minden egy régebbi cikkben ugyemlélszek le lettem hurrogva hogy megfordult a fejembe hogy Brazília talán egy saját fejlesztésű gépet akar létrehozni egyszer és most ahhoz gyűjt technológiát (szerintem ez a kikötés engem támaszt alá. Mert valjuk be őszintén 36 db vas egy Brazília méretű országnak igen csak kevés pláne hosszútávra. (nem is beszélve arról hogy az „új” olajmezője miatt van és lesz is pénze.
Ha a program megvalósul valaha és megkapják a 36 korszerű gépüket, egyedül Venezuela fog egy ligában maradni velük Key Westtől délre. Szal nincs semmi gond a darabszámmal.
Szerintem Brazília nem a szomszédaitól fél (az utóbbi évtizedekre nem az volt a jellemző háború hogy szomszéd a szomszédnak „persze volt ilyen is ne kevés” de a mai világban egy államnak nem csak a szomszédaitól kell tartania hanem lehet egy olyan államtól is ami a golyóbis másik felén van. Az olajra sokmindenkinek fáj a foga egyre jobban.
Sziasztok! Aki volt már Brazíliában, az tudja, hogy mennyire szegény ország. És mennyire felfoghatatlanul nagy ott a káosz. Véleményem szerint semmi máson nem fog múlni a dolog, csak azon , hogy ki teremt több munkahelyet! Ha Usa megfelelően ellentételez, nincs más ellenük, csak az Usa fóbia.
Brazíliában sok a mérhetetlenül gazdag is, középosztály viszont alig. Ezt hívják latin-amerikanizálódásnak, és a vezető réteg inkább a gazdag csoportból kerül ki hagyományosan, szóval a munkahelyteremtés, bár fontos, de nem a legfontosabb szempont.
Brazília jelenleg a világ egyik szépreményű fejlődő országa, amelynek népessége arányaiban legalább annyira gazdag mint a kínai népesség. A gazdaságuk hatalmas és csak növekszik lendületesen. Rég nem a munkahely érdekli őket, hanem a csúcstechnológia, mert miközben a világ Kína miatt aggódik, addig a túloldalon egy Kínához hasonló leendő nagyhatalom épül: Brazília.
Szerintem nagyon nagy a difi. Mind népességre, mind gazdaságra, mind kultúrára, mind…
Reprezentatív pl az erőszakos bűncselekményekben elhunytak száma. Mexikóval vannak egy kaliberben.
Az erőszakos bűncselekményben elhunytak számában a kommunista hatalomátvétel előtt Kína igencsak vezetett. A komcsik közbiztonságot csináltak, ahogy például Kuba az egész amerikai kontinensen talán csak Kanadához mérhető közbiztonság kapcsán. Közbiztonság nélkül a nyomor ugyanúgy kitermelné a gettót és lakóit, ahogy a régi kommunista rend nélküli országokban teszi.
Az „Az erőszakos bűncselekményben elhunytak számában a kommunista hatalomátvétel előtt” ről nekem semmilyen statisztikáim nincsenek, meglepődök, hogy ilyenek egyaltalán vannak amúgy pedig nem a mi volt/leszről beszéltem. Hanem, hogy most 1001téren gigantikus a difi Brazillia és Kína között, Brazillia láthatóan egy teljesen más utat jár, mások az alapjai, kutúrája…
Amúgy ha ennyire képben vagy van valós (nem hamisított) statisztikád a Magyar erőszakos bűncselekményben elhunytak számáról 1978-88 és pl 2000-2010 között? Kiváncsi lennék.
” Úgy tudom nagyon kicsi a hatótávja. Póttartállyal és nélküle mennyi? ”
Amit találtam – póttartály és függesztmény nélkül – 1 800 km.
most tényleg nem érdekel senkit, hogy „az hogy lehet, hogy az Indiaiak ~9-10 milliárd dollárból 126 gépet vesznek, míg a Brazilok fele ennyiből 36ot?”. én szeretném megtudni az okát…
vagy erről volt már szó?
Nő a volánnál ;S – lehet nem érte meg hogy gripen delegáció elhúzta a döntést..
Volt olyan verzió hogy ebből is meg abból is egy kicsit? ahhoz tényleg nagyobb darabszám kéne – de az rövidtávon még mindig ráfizetés
@mediiiik
120 vs. 80 nagyságrendileg. 2 fizet hármat vihet :dd
politika, piac, kényszer (kelet-ázsia már csak ázsia marad – ez nem Amerika :o)
ha amerikai gépről alkudoznak vigyék inkább vmelyik f-15-öst, latin-amiba nem kell jobb
Mediiik!
nem érted a lényeget, nem azt írták, hogy ennyit adnak 36 repülőgépért, hanem hogy ennyit szánnak a beszerzésre, ez pedig meglehetősen tág fogalom, ami nem csak a nyers gépek árát takarja, hanem az egyéb költségeket is, olyanokat, mint tartalék alkatrészek (köztük a tartalék hmű-k száma) a fegyverzet, a kiképzés, esetleg infrastrukturális beruházások (új repülőtér, hangár de akár az összeszerelő sor felépítése, a hozzá tartozó személyzet alkalmazása képzése) stb.
TG
oké, így már kerek, kösz a választ
@mediiiik:
Egyrészt már az indiai tendernél is inkább 12 milliárd USD-ről van szó (eredetileg volt 10 Mrd, úgy az évezred első felében), de valószínűleg ennél jóval több lesz, másrészt itt is érvényesül a „több olcsóbb, kevesebb drágább” elv. Tekintve, hogy bizonyos létesítményeket, beruházásokat ígyis-úgyis meg kell csinálni, akár 20-at veszel, akár 200-at. Másrészt az ár meghatározásában a külpolitikai érdekek nagyon belejátszanak. India barátsága, – és függésbe hozása – az USA számára a jövőben egy lehetséges stratégiai irányvonal a növekvő kínai hatalom mellett. Brazília nincs ilyen pozícióban.
Egyébként meg Brazíliában a két elnök között úgy tűnik stratégiai- koncepcióbeli eltérés van. Míg da Silva elnök a minél nagyobb függetlenség felé ment, addig Dilma az USA felé elkötelezett.
„Rousseff told (…) she considered the purchase of at least three dozen jets as a way to not only modernize Brazil’s Air Force but also potentially to improve strategic and trade ties with the United States — a major goal of her foreign policy since taking office on Jan. 1.” Szóval számára „major goal” a stratégiai és kereskedelmi szálak erősítése az USA-val…
Habár szerintem a döntésben benne van az is, hogy a brazilokban enyhén szólva is erős a szexualitás. Ha ránézünk egy Rafale-ra, akkor annak gyönyörű, női vonalai vannak. Olyan szexi az egész gép, hogy csak na! Nem csoda, hogy da Silva elnök ezt preferálta!
Dilma meg ugye nő. És miután vélhetően nem leszbikus, ezért a nagyorrú, érdekes formájú, de szexinek egyáltalán nem nevezhető SH-t választja. (szerintem inkább egy célszerszám tervezése volt a fontos a Hornet megalkotásánál, és magasról tettek az esztétikumra)
(Na jó, ezt csak félig gondoltam komolyan:P)
Egyébként érdekes, hogy az előző elnök alatt mekkora felháborodás volt, hogy az elnök véleménye nem egyezett sem a katonai vezetők, sem az ipari lobbi által artikulált érdekekkel. Mindjárt visszakozott is a Rafale győzelmének előzetes bejelentése után.
Most meg úgy tűnik, hogy ez már nem számít, hiába nincs még mindig érdekegyezés (Ugye ki mer egy nővel ellenkezni, ha már eldöntötte mit akar! XD).
(az idézet forrása: http://www.reuters.com/article/2011/02/08/brazil-jets-idUSN088439020110208)
akinek nemmegy a link vágja le a végéről a ) t
így:
http://www.reuters.com/article/2011/02/08/brazil-jets-idUSN088439020110208
Ah, köszi Fade!
Nekem van statisztikám Fade. Például nézzük Pudongot 1929-ben. Pudong-ban emelkednek most Sanghaj legdrágább felhőkarcolói a Bunddal szemben, ám a nankingi évtized idején ez még csak egy vagy százezer lakosú dokknegyed volt. 1929-ben hozzávetőlegesen 260* gyilkosság történt itt, pontos statisztika nincs, mert ez csak a regisztrált gyilkosságok száma ami jóval elmaradt a valóságos mögött a rendőrség hanyagsága és korruptsága miatt. Pudong még egy jobb negyede volt a nagyvárosnak, átellenben a nemzetközi negyed mögött Badland nevű kerület ennél is rosszabb hely volt, a nevét is ezért kapta. Ez az adat minimum kétszer rosszabb, mint a mai riói és ugyanez a helyzet a droggal kapcsolatos statisztikával is, mivel a város gyakorlatilag bűnben élt, a nőpopuláció negyede prostituált volt, a lakosság igen szignifikáns kisebbsége ópiumfüggő. A központban elterülő elegáns külföldi negyeddel és az azt körülvevő hatalmas szlömmel a többi kínai kikötővárossal egyetemben prototípusa volt minden mai délamerikai metropolisznak. Aztán a kommunisták kipucolták a várost, ugyan a bűnözés teljesen sose szűnt meg, ahogy a triád is mindig fennmaradt valamilyen formában a vörös Kínában, de már az ötvenes évekre elérték a mai alacsony bűnözési rátát a maguk sajátos maoista módszereivel. Ha nincsenek a kommunisták, akkor ma Kína is olyan ország lenne bűnözés tekintetében, mint a Fülöp szigetek, vagy Thaiföld.
*Frederic E. Wakeman: Policing Shanghai, 1927-1937