Az F-35B berepülési programjával kapcsolatban a közelmúltban szinte kizárólag csak negatív hírek láttak napvilágot. Mint ismeretes, Robert Gates védelmi miniszter költségcsökkentési tervezetének köszönhetően két év haladékkal megúszta ugyan a típus a törlést, ám ha ez idő alatt nem produkál kiemelkedő eredményt, akkor hasonló sorsra juthat, mint például a tengerészgyalogosok EFV harcjárműve. Ehhez hozzájárult még azon november végi hír is, mely anyagfáradás okozta repedésről számolt be a BH-1 tesztpéldányon.
Talán a hirtelen jött pofonoknak is köszönhető, hogy a fejlesztési program hirtelen felgyorsult és máris jobb eredményeket és híreket produkált, mint eddig. Az elmúlt hetekben a Lockheed Martin mérnökei bejelentették, hogy sikerült kijavítani a keletkezett strukturális meghibásodást a földi tesztekre használt BH-1-en, valamint új megoldások alkalmazásával kizárták, hogy a jövőben ilyesmi előfordulhasson a sorozatgyártású F-35B-ken. Emellett a berepülés is folytatódott, mégpedig fokozott ütemben: ezúttal a függőleges leszállásokra „gyúrtak rá”.
Amerikai elemzők szerint az, hogy az F-35B nullszériás példányaival nyolc nap alatt öt vertikális leszállást is végrehajtottak, arról tanúskodik, hogy a program ismét a jó úton halad. A január 6. – 13. között zajló sorozat annak a 42 leszállásból álló szériának a része volt, mely a hajófedélzeti landolások előkészítésének céljából szükségeltetik. Ez utóbbiak színhelye egyébként a USS Wasp (LHD 1) helikopter-hordozó lesz, ám előbb még át kell esnie néminemű átalakításon, mely jelenleg folyik a virginiai Portshmouth-ban található Norfolk Naval Shipyard területén.
A szakértők véleménye az, hogy a sorozatos nehézségek leküzdése után most végre beindulhat a „gépezet”, melynek további lökést adott a határidő is.
„Úgy gondolom, most ismét a pályán vannak a Lockheednál. Ez a program egyébként sem volt soha annyira problémáktól hemzsegő, mint azt a sajtó többször is hangoztatta. Túl kritikusan bánt vele mindenki, pedig talán még simábban is haladt, mint a ma létező többi korszerű vadászbombázó fejlesztése. Talán csak az F-16 Fighting Falconnal volt kevesebb probléma annak idején, ám az sokkal kevésbé volt bonyolult kialakítású, mint az F-35.” – nyilatkozta Loren Thompson, a virginiai Arlingtonban található Lexington Intézet elemzője.
