|

Probléma megoldva?

Közel 20 éve nyomasztja az amerikai Northrop Grumman és az USAF mérnökeit egy érdekes, ámde a lopakodójellemzőkre és a repülésbiztonságra sem túl pozitívan ható probléma a B-2 Spirittel kapcsolatban.

Két évtizede megoldatlan feladványként áll a műszaki szakemberek előtt ama kérdés, hogy mit tegyenek a “lopakodó” stratégiai bombázó burkolatán jelentkező repedéssel.
A Spirit felső borításán, a kabin mögött, a fúvócsövet körülvevő fémborítás és a speciális kompozitok találkozásánál a hőhatás miatt folyamatosan megrepedt és szétnyílt a bombázó “bőre”, ami amellett, hogy a csökkentett észlelhetőséget lerontotta, még súlyos repülésbiztonsági kockázatokat is felvetett. Egyik sem tolerálható egy ilyen kényes szerkezet esetében.

Rögtön két alternatív megoldással álltak elő az érintettek, melyekről annyit lehet tudni, hogy a hátsó fedélzet egy részét egy teljesen új alkatrésszel cserélik ki, mely elviseli a szélsőséges hőmérsékleti és vibrációs igénybevételt, szükségtelenné téve a karbantartási ciklusok mellett eddig szükségszerűen beütemezett kiegészítő javításokat.

“A fedélzet hátsó részét érintő probléma a B-2 Spirit hosszútávú üzemeltetésének egyik kulcspontja.” – nyilatkozta Dave Mazur, a Northrop Grumman vezérigazgatója.

“Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy a légierővel közösen hosszú távon is használható megoldást fejlesszünk ki és alkalmazzunk a Spirit-flottán. Létre kellett hoznunk egy megfelelően merev, ámde egyben kellően rugalmas alkatrészt. E kettő tulajdonság között kellett meglelnünk az ideális ösvényt, amely optimális a flottának és az amerikai adófizetőknek is.”

“Ha túl rugalmas anyagot alkalmaznak, akkor egy idő után fáradásos törést okoz az említett igénybevétel, ha pedig túl merev, akkor a hőtáguláskor tönkreteszi a szomszédos elemeket.” – magyarázza Chuck Osberg, a program menedzsere.

Kezdetek óta vizsgálják a sárkányszerkezet minden pontjának strukturális és termikus igénybevételét. Az új merevítőelemeknek köszönhetően az új anyagot ráadásul sokkal kisebb behatás fogja érni.

Ha a problémát (immáron remélhetőleg sikeresen) megoldották, a tábornokok szeme fénye simán kihúzza akár 2050-ig, az új generációs bombázó szolgálatba állásáig és elterjedéséig.