|

Raytheon vs. Boeing – Harc a jövő rakétafegyveréért

Az minden, a téma iránt kicsit is jobban érdeklődő ember számára ismert tény, hogy a repülőgépekről indított, irányított rakétafegyverek jövőjét az olyan eszközök jelentik, melyek képesek egyszerre levegő-levegő és levegő-föld üzemmódban is működni, tehát egymagukban válthatnak le több, jelenleg szolgálatban álló fegyvert. Nem véletlen tehát, hogy a világ vezető védelmi ipari cégei közül több is nekifogott – ki állami támogatásra, ki saját szakállán – , hogy létrehozzon egy ilyet. Az Egyesült Államokban a Raytheon és a Boeing járnak az élen, ők előbbi kategóriába tartoznak.

A Raytheon például most kapott 27 millió dollárt a DARPA-tól (Defense Advanced Research Projects Agency), melynek fejében a T3 nevű rakétán kell dolgozniuk. Ez a már alapból futurisztikus nevet viselő eszköz hivatott arra, hogy a jövőben az Egyesült Államok ötödik generációs, csökkentett észlelhetőségű vadászbombázóinak alapvető, nagy hatótávolságú precíziós harceszköze legyen. A T3 a ’ triple target terminator’ névből ered, mely a három megsemmisítendő célpontcsoportra vonatkozik: ellenséges repülőgépek, földi célpontok és légvédelmi rendszerek.

A DARPA konkrétan a Raytheon AIM-120 AMRAAM és Texas Instruments AGM-88 HARM családok leváltását tervezte, de ha már lúd, legyen kövér: hozzácsapták a precíziós földi csapásmérést is. Az ügynökség hivatalos dokumentumai is úgy írják le a fegyvert, mint ’nagy sebességű, nagy hatótávolságú rakéta, mely képes levegő-levegő üzemmódra, földi célok támadására cirkálórakétához hasonlóan és az ellenséges légvédelmi rendszerek kiiktatására is alkalmazható’.

Mindeközben pedig a Raytheon házon belüli konkurenciát is kapott, méghozzá a JDRADM (Joint Dual-Role Air Dominance Missile) képében. Ezt a USAF Kutatólabor és a Boeing közösen készíti majd, s szintén az AMRAAM és a HARM összeolvasztásával kívánja létrehozni a jövő rakétafegyverét. A program több kisebb ágra tagolódik: a robbanófej fejlesztése a MR ROKM keretében folyik, az irányítórendszer létrehozása pedig a SITES elnevezésű csapat feladata. E kettőért a USAF Kutatólabor felel, a Boeing a tolóerő-vektoros irányítású, szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű kifejlesztésén fáradozik a DRADM-T keretében.

Valahogy így néz majd ki a JDRADM (Forrás) ,

Az alapvető probléma ott leledzik, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinél 2016-tól szolgálatba álló, s a jövő fő vadászbombázójának szánt Lockheed Martin F-35 Lightning II nem képes az AGM-88 HARM hordozására belső fegyverterében, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a ’radargyilkos’ rakéta nem fér be. Ám ha sikerül összehozni egy olyan fegyvert, mely egyszerre helyettesítheti az AMRAAM-ot és a HARM-ot, valamint még normál földi célok ellen is bevethető, akkor azzal jelentős ugrást érhetnek el minden tekintetben. Egy ilyen rakétával felvértezve az F-35 képes lenne ’lopakodó’ üzemmódban behatolni az ellenséges területre, semlegesíteni a légvédelmet, szembeszállni a felszálló vadászokkal, és még földi csapásmérést is végezhet – mindehhez pedig csak egyfajta eszközre lesz szüksége.

24 hozzászólás “Raytheon vs. Boeing – Harc a jövő rakétafegyveréért”

  1. Szerintem,ha megvalósul és el kezdik gyártani nem lesz olyan drága,mert 3 fegyvert(HARM,AMRAAM,Hellfire???) vált majd ki.Arra azért kíváncsi lennék milyen harci résszel gondolták mert a három rakéta teljesen más típusú/tömegű harci résszel rendelkezik.

  2. Nekem ez a mondat ütötte meg a szemem:az Egyesült Államok fegyveres erőinél 2016-tól szolgálatba álló, s a jövő fő vadászbombázójának szánt Lockheed Martin F-35 Lightning II …

    Tudom, hogy a világ x évvel le van maradva az USA haditechnikájától, de azért mégis elgondolkodtam azon, vajon meddig lehet tartani a “lopakodó” technikát a konkurensek radar, és taktikai fejlesztéseikkel szemben? Nyilván, nem csak azok a felderítő, azonosító taktikák, eszközök vannak, amelyeket mi is ismerünk. Szóval, nekem ez a dátum elég tetemes késést jelent….

    Megjegyzem a PAK-FA ugyanez a szememben…. Mire elterjed, a radar, és felderítőtechnológia fejlődése eleve kiiktatja az előnyeit…

  3. Dudi, kizártnak tartom, hogy ugyanaz a rakéta kinyírjon egy T-90-est, és egy MIG-25-öst… Ez kamu. A robbanófej mérete, technológiája eleve kizárja ezt a lehetőséget.

    lletve lehet hogy megoldható:pl. kiiktatják a közelségi gyújtót egy harckocsinál, (ha átkapcsolnak erre az üzemmódra), de azt nehezen hiszem el, hogy 3-4 kilónyi plusz teher nélkül képesek lennének az eltérő igényeket beépíteni egy eszközbe…

    DE: tegyük fel sikerül. Kapni fognak egy olyan eszközt, ami az átlagos felhasználáskor (mondjuk egy átlagos harcjármű megsemmisítése) lényegesen drágább lesz, mint bármi más. Most őszintén: mennyi korszerű vadászgépet, tankort kell manapság kilőniük? A többi ellenfélre még az is sok, amit most használnak!

  4. Megjegyzem a PAK-FA ugyanez a szememben…. Mire elterjed, a radar, és felderítőtechnológia fejlődése eleve kiiktatja az előnyeit… Az első stealth gép cirka 30 éve lépett szolgálatba. Azóta sem találtak ki semmit sőt, csak rontottak a helyzeten. A modern rendszerek egyre kisebb hullámhosszon dolgoznak és pont ezek ellen ütős a geometriailag összehozott kis RCS. Az érzékenység és kisugárzott teljesítmény növelése meg nem mehet korlátlanul. Az egyik a tech. korlát mitt, a másiknak meg veszélyei vannak több oldalról is.

  5. molnibalage, nyilván fontos a kisebb érzékelhető felület/bevonat, de szerintem minden olyan érintett nagyhatalomnak, amely kénytelen szembenézni ilyen technológiával, vannak “ötletei” ennek kivédésére is… A radarokon kívül persze a stratégia se mindegy, a fejlesztések se…

    Néhány példát szeretnék mondani:

    – India egy hadgyakorlaton /szimulált/ úgy ütötte ki 3 éve a Raptorokat, hogy ne is koncentrált rájuk, egyszerűen “kilőtte” a tankergépeket… A gyakorlat végére minden lopakodó a földön volt…

    – Oroszország nem egy esetben kapott “medvéi” mellé Raptor kíséretet, ugye senki nem gondolja hogy véletlen provokálták ki eme gardedámokat egy meglehetősen nagy belterű gépnek? teljesen természetes, hogy adatgyűjtés volt a célok egyike. …és bár másként működik a rendszer, nem hinném, hogy az adatokkal senki se tudna mit kezdeni Oroszhonban:)

  6. “India egy hadgyakorlaton /szimulált/ úgy ütötte ki 3 éve a Raptorokat, hogy ne is koncentrált rájuk, egyszerűen “kilőtte” a tankergépeket…”

    Nem India, hanem US szimulált gyakorlat volt. Soksok szimulált eset közül az egyik ami sikeres volt, amikor a Suk létszámfölényüket kihasználva + bevállalva azt, hogy üzemanyag elfogyás miatt lezuhannak lelötték az F22 tankerét.

    Persze valós életben pl F15ök vigyáznak az F22 tankerére….

    A sok Su30 simán lelövi F22t, F22 elavult nekünk plasma stealt titkos gépeink vannak után ahogy látom követni próbálják amikat. PakFa

    C: Itt gondolom a fő cél az amraam+harm egyesítése. Mind a kettőt uugy ellátja, de logisztikailag lett egy nem kicsi előrelépés. Gondolj csak abba bele, hogy innen majd mindig lesz “harm” a gépen ha “amraam” van.

    A földi célpontok ellen való indítás meg olyan mint az Aim9X esete. +2000sor a programjába ~= ingyen van. Akkor mért ne? Tán ettől rosszabb lesz?

  7. – India egy hadgyakorlaton /szimulált/ úgy ütötte ki 3 éve a Raptorokat, hogy ne is koncentrált rájuk, egyszerűen “kilőtte” a tankergépeket… A gyakorlat végére minden lopakodó a földön volt…

    WTF? Red Flag-en kívűl alig járt nemzetközi gyakorlaton az F-22. Indiaiakkal tuti, hogy nem.

    – Oroszország nem egy esetben kapott “medvéi” mellé Raptor kíséretet, ugye senki nem gondolja hogy véletlen provokálták ki eme gardedámokat egy meglehetősen nagy belterű gépnek? teljesen természetes, hogy adatgyűjtés volt a célok egyike. …és bár másként működik a rendszer, nem hinném, hogy az adatokkal senki se tudna mit kezdeni Oroszhonban:)

    És szerinted a jenki olyna barom, hogy be is kapcsolta az F-22 főbb rendszereit? Minek? AWACS és GCI pont elég. A Raptor meg szépen odament és vizuálisan azonosította a célt. A többi csak a rutin kialakítása. Mellesleg szerinted az n+1 éves Bear flotta mennyire up to date elektronikailag?

  8. De lehet hogy abba a Tu-95-be felszállás előtt belepakoltak egy rakat elektronikát.
    Mi az hogy nem voltak bekapcsolva a fő rendszerei?
    Úgy elég nehezen lehet repülni. Az elektroszmog meg jön mindenhonnan, lehet porszívózni. Az is info, hogy milyen csatornán kapnak adatokat AWACS-tól, földről.

  9. A Beareknek valóban kellemesen nagy a belső terük, de ez nem azt jelenti, hogy fogod magad, és fél perc alatt belerittyentesz egy “raptorlegtapogató” egységet, és várod, hogy odaszálljanak a kis hüllők a közelbe, hogy észrevétlenül letapogathasd őket:)

  10. Rommel: “Az elektroszmog meg jön mindenhonnan, lehet porszívózni. Az is info, hogy milyen csatornán kapnak adatokat AWACS-tól, földről. ”

    Érdemes utánaolvasni picit az F22nek avionika szempontjából. Ami publikus anyagunk van ott is külön oldalak! foglalkoznak ezekkel a témakörökkel. Ha ruszkik porszívoztak, kaptak egy rakás fals adatot, mert, hogy egy F22nek még a radarját se kell bekapcsolnia, hogy irányítás nélkül elfogjon egy medvét az tuti de olyan szmogot kapcsol be amilyet akar…

  11. Allesmor Obranna

    Amikor Raptorokkal fogták el a Tu-95-ösöket, mindig volt rajtuk póttartály. Ugyanez igaz volt az emirátusok területén végzett hadgyakorlatra is, többek közt a Rafale ellen. Mert volt a Raptor nemzetközi hadgyakorlaton, mégpedig tavaly. Ekkor készültek a francia “győzelmi” fotók is.
    Ilyen szereplésekkor az amerikaiak direkt csökkentik a gép valós képességeit, és nem csak szögvisszaverőkkel. Ha jól tudom, ezen a gyakorlaton pl a Raptorokról a kitelepüléstől a hazarepülésig le se kerültek a póttartályok.

  12. Tehát egyesek azt állítják nagy fikázkodva, hogy az oroszok nem tudnak egy rohadt radart (sőt, egy változtatható ferkijű jeladót meg egy vevőt), meg valami brutyó nagy felbontású fényképezőgépeket nagy objektívekkel beépíteni néhány év alatt egy nyamvadt bombázóba, hogy aztán újra és újra elküldjék Alaszka felé abban bízva hogy (jó eséllyel, mivel ott állomásoznak) majd F-22-esekkel találkozik? Szellemileg nagyon leépülhettek akkor…

  13. Szerintem kivitelezhető a dolog.
    Nem nagyon értek a radarokhoz, de feltételezem, hogy a radarokban található vevőegységet lehet használni a bejövő jelek forrásának meghatározására is, radar vezérlésű páncéltörő rakéták pedig jelenleg is léteznek(Brimstone).
    A légvédelmi eszközök általában nem túlzottan páncélozottak, ha elég pontos a találat, akkor nem szükséges sokkal nagyobb harci rész használata.
    Egy harckocsi megsemmisítése sem igényel sok változtatást.A tető páncélzata viszonylag vékony, nem véletlen, hogy a kazettás bombák résztöltetei könnyebbek 1 kg -nál, sőt, ha figyelembe vesszük, hogy egy légiharc rakéta sebessége 3-4 Mach, akkor elég, ha egy kisebb volfrám vagy uránium nyilat raknak bele és szinte ugyanaz a hatás, mintha egy APFSDS -el lőnének.
    Tehát nem hiszem, hogy sokkal drágább lesz majd egy ilyen, mint egy egyszerű légiharc rakéta(bár ez még mindíg elég drága a földi célpontok elleni egyéb eszközökhöz viszonyítva).

  14. F1End

    A hk tetőpáncélja valóban nem vastag(azért szerintem simán van vagy 10-15cm) de egy légi harc rakéta simán széttörne rajta + nem rakhatsz bele nagy tömegű nyíllövedéket mert kell a hely a légi célok ellen harcuói részhez is arról ne is beszéljünk,hogy ott van még a repeszromboló töltet is,a kazettás bombák kommulatív töltetűek ezért lehetnek kis tömegűek.

  15. Inkább 5cm-er mint 15 a tetőpáncél. Vagy még annyi sem!
    A kazettás bombák résztöltetei, viszont nagyjából merőlegesen lövik ki a komulativ sugarat. Ráadásul sokan vannak , így nagy valószínűséggel több is éri a Hk-t. Így nagyobb a lehetőség a tető agy a motortér találatának. De pl egy aktív érzékelős Hk, ha szembefordul egy gyengécske rakétával, szinte biztosan lepattan róla. Én is úgy gondolom, hogy az öszvér dolgok nem nagyon váltak be eddig. Gondoljatok csak a Tv-video kombóra vagy a svájci bicskára… :) :) :)

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.