A legutóbbi rakétás cikk közzétételével jelentős mérföldkőhöz érkeztünk, ugyanis lezártuk a szárazföldi telepítésű interkontinentális (hatótávolságú) ballisztikus rakétákat (ICBM) bemutató sorozatunkat.
A sorozat során számbavettük a(z):
Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjait:
Szovjetunió / Oroszországi Föderáció rakétaprogramjait:
Kínai Népköztársaság rakétaprogramjait:
A szárazföldi telepítésű ICBM-k után következő sorozatunk során a tengerek, óceánok habjai közé vettjük magunkat s számbavesszük mit rejtenek a boomer-k (ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró, SSBN) indítócsövei, magyarán – ismételten nemzetek szerinti bontásban – sorra vesszük a tengeralattjáráról indítható ballisztikus rakétákat (SLBM)!
Az új cikksorozatot az Amerikai Egyesült Államok fogja nyitni, mi mással, mint az UGM-27 Polaris rakétával, melyet sorban követ majd a többi.
Várjuk! :)
Én jobban örülnék 1 modern tengókról szóló sorozatnak de mindegy :)
sulyid: ha alaposabban megnézed a cikkek sorát esetleg találhatsz valami fogadra valót ;) (egész pontosan SSBN-ket)
Hello Jenő!
Köszi a cikksorozatot és a vele járó – gondolom – sok munkát! Várom a folytatást!
Lenne egy kérdésem: a két nagyhatalom közti atomfegyverzet csökkentési tárgyalások (a régebbiek és az elmúlt év(ek)beliek) foglalkoznak-e a taktikai nukleáris fegyverekkel, egyáltalán ilyen szinten számon tartják-e őket? Mert nekem úgy tűnik a számadatok alapján, hogy azokban mindig csak a stratégiai töltetek szerepelnek.
AstarothZ: ugyan csendben csökkentik a harcászati nukik számát is, ezt igazából semmilyen megállapodás, szerződés meg aztán pláne nem szabályozza. Az Új-START szerződés kapcsán emlékeim szerint rebesgették, hogy a remények talán a taktikai a atomfegyverek is sorra kerülhetnek majd. Szal egyelőre nesze semmi fogd meg jól.
Csak hogy én is válaszoljak Tcat mellett :)
Mind a SALT, mind a START szerződések, mint ahogy a neveik is jelzik, kizárólag a hadászati (stratégiai) fegyverekre, illetve a START még a hordozóplatforjaikra is, koncentráltak! A harcászati (taktikai) nukleáris fegyverekről nem kötöttek egyezményt, bár én is azt olvastam, hogy az idén megkötött egyezmény kapcsán a felek (legalábbis Medvegyev biztosan) úgy nyilatkoztak, hogy „folytatni fogják a hadászati és harcszati fegyverek leszereléséről a tárgyalásokat”…
Illetve annyi korrekcióval, hogy az INF Treaty, azaz a kis és közepes hatótávolságú rakétákat betiltó egyezmény a harcászati atomfegyverek egy részét korlátozza persze.
Tcat, Jenő,
Köszi a válaszokat!
Kiváló cikksorozat, várjuk a következőket :)
Jenő, Tcat,
Az előző kérdésemmel kapcsolatban a korábban hallottakból/látottakból/olvasottakból nekekem is kb. ez jött át. Azt is olvastam már – azt hiszem pont itt a htka-n – hogy a (tervezett) korlátozások a hordozóeszközöket is érintik.
Most egy kicsit továbbgondolva a dolgot, voltaképpen azzal sem vagyok teljesen tisztában, hogy mi számít harcászati (taktikai), ill. honnantól beszélünk hadászati (stratégiai) nukleáris fegyverekről. Mi a döntő tényező a hatóerő (mondjuk harcászati max. kb. 20kt), vagy a hordozó platform hatósugara (gondolom harcászati max. 300-600km), vagy a kettő együtt, esetleg az alkalmazás módja (pld. a célpont jellege; csapatösszevonás, hídfőállás, vagy épp Tokyo)? Tehát mondjuk egy interkontinentális bombázóra szerelt 10kt-ás gravitációs bomba párosítás az hadászati vagy harcászati kategória?
Jellemzően a hatótávolság alapján szokás differenciálni.
A ciksorozat éléről lemarad:
https://htka.hu/2008/06/17/amerikai-icbm-ek-bevezeto/
Egy-két alapfogalmat tisztázunk a cikkben ;)