|

MGM-134 Midgetman

Letöltés PDF formátumban


Bevezető

Az MGM-134A Midgetman, hivatalosan: Kisméretű Interkontinentális Ballisztikus Rakéta (Small Intercontinental Ballistic Missile, SICBM), az Amerikai Egyesült Államok által fejlesztett interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) volt, mellyel a Légierő a silótelepítésű LGM-30 Minuteman és (2005-ig) az LGM-118 Peacekeeper rakétákat kívánta kiegészíteni.

E rakéta fejlesztésével, mely 1986 és 1992 között zajlott, egy olyan kis tömegű, nagy mobilitású ICBM-t kívántak létrehozni, mely egész biztosan átvészelné egy esetleges nukleáris támadás első hullámát.
A Légierő országszerte szétszórtan, mobil kilövőkön kívánta elhelyezni e rakétákat a minél nagyobb túlélési esély és minél nehezebb megsemmisíthetőség érdekében.

Egy kisméretű, mobil ICBM a szovjetektől sem volt idegen gondolat, a Midgetman szovjet megfelelője az RSS 400 Kuryer volt, melyekben közös, hogy mindkettő rakéta csupán a tesztelési fázisig jutott.

Fejlesztés

Az amerikaiak gyorsan felismerték, hogy a szovjet rakéták pontosságának drasztikus növekedése, különös tekintettel a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakétákra (SLBM) komoly veszélyt jelent a nemzet fölalatti, megerősített silóira.

Fennállt a veszélye annak, hogy a szovjetek tengeralattjáróikról jelentős számú rakéta kilövésével megsemmisíthetik az amerikai ICBM-k többségét, még azok kilövése előtt.

Ugyanakkor a fix silókkal szemben egy mobil kilövőre telepített ICBM jóval nehezebb célpontot jelentene. A fenti veszély mellett a szovjetek SS-24 (vasúti kocsikba telepített) és SS-25 (mobil kilövőre telepített) típusú ICBM-ire is megfelelő választ kellett adni.

A Scowcroft Bizottság (teljes nevén: Stratégiai Erők Bizottsága, elnöke: Brent Scowcroft tábornok) Ronald Reagan elnök megbízásából 1983. április 6-án kiadott jelentésében, egyéb kérdések mellett, javasolta egy új, könnyített rakéta fejlesztését, amely mindössze egyetlen visszatérőegységet szállítana.

A rendszer kritériumainak meghatározását célzó vizsgáltatok 1984-ben kezdődtek, s miután Reagan 1986 decemberében jóváhagyta egy kisméretű, alacsony tömegű ICBM fejlesztését, a Martin Marietta zöld lámpát kapott a Midgetman rakéta fejlesztésére.

Az elképzelés szerint az új rakétákat mobil kilövőkre kellene telepíteni, melyeket szétszórnák a nemzet egész területén. A kilövők ellenséges támadás veszélye esetén kigördülnének a nemzet úthálózatára, avagy elhagyva az aszfaltozott utakat, terepen könnyen elkerülhetnék az ellenséges rakétákat.

A rakéta első kilövésére – miután az 1988-ban elrendelt költségvetési csökkentés következtében kis híján törölték az egész programot – 1989 májusában került sor, mely csak részben volt sikeres (az indítást követő 70 másodperccel a rakéta letért pályájáról és megsemmisült a Csendes-óceán fölött).

Első teljesen sikeres tesztre 1991. április 18-ig kellett várni, amikor a rakétát hideg kilövési módszer (a rakétát nagy nyomású sűrített levegő segítségével kilökik a konténeréből, majd csak ezután gyújtják be az első fokozat motorját) alkalmazásával indították egy kilövési tubusból a Légierő Vandenberg bázisán.

A sikeres teszt is kevésnek bizonyult a program megmentésére, a hidegháború lezárultával kialakult viszonyok közepette már nem volt szükség egy ilyen rakétára, 1992 januárjában George H.W. Bush elnök töröltette a teljes programot.

A rakéta egyébként háromfokozatú, szilárd hajtóanyaggal hajtott, hideg kilövési módszerrel indított ballisztikus rakéta volt, melynek hatótávolság 11 000 km volt. A rakéta egyetlen Mark-21 típusú visszatérőegységet szállított, amely egy 475 kT hatóerejű W87-1 termonukleáris robbanófejet rejtett magában. A rakéta körkörös szórása csupán 90 m volt!

Midgetman kilövő

A rakéta mellett a rakétát szállító sugárzás ellen megerősített mobil kilövő prototípusát is megépítették, s későbbi teljes értékű tesztek céljából.

Mobil kilövő

Mobil kilövő | Forrás ,

A Boeing Aerospace and Electronics and Loral Defense Systems Division által fejlesztett és gyártott kilövő 108 tonnával mérlegelt, csúcssebessége műúton 88 km/h volt, de a terep sem okozott komolyabb problémát számára.
A kilövő beáshatta megát a földbe, növelve a nukleáris robbanással szembeni védelmét. Meghajtását egy 1 200 LE-s Rolls-Royce Perkins dízelmotor biztosította.

A prototípust 1988 decemberében szállították le a Légierő számára, mellyel egészen 1991-ig folyamatosan teszteltek a Légierő montanai Malmstrom bázisán.

Specifikációk

Típus: ICBM
Telepített darabszám: 0, prototípus csupán
Tervező: Martin Marietta

Tömeg: 13,6 t
Hossz: 14 m
Átmérő: 1,17 m
Visszatérőegység / robbanófej: Mark-21 / W87-1
Hatóerő: 475 kT
Üzemanyag: szilárd
Hatótávolság: 11 000 km
Irányítási rendszer: Inerciális
Körkörös szórás: 90 m
Kilövési platform: Megerősített Mobil Kilövő (Hard Mobil Launcher)

Felhasznált irodalom

  • http://en.wikipedia.org/wiki/MGM-134_Midgetman
  • http://www.techbastard.com/missile/midgetman/details.php
  • http://www.globalsecurity.org/wmd/systems/sicbm.htm
  • Képek

  • http://en.wikipedia.org/wiki/File:Small_ICBM_Hard_Mobile_Launcher_USAF.jpg
  • http://en.wikipedia.org/wiki/File:Midgetman_(XMGM-134A).jpg
  • Lezárás dátuma: 2010. július

    9 hozzászólás “MGM-134 Midgetman”

    1. Köszi!

      Nem tudom mi az oka, de az Usa-béli járművek (szinte bármi is az) mindig olyan nagyon G.I. Joe-s formavilágúak. Valahogy sugárzik belőlük a technikai fölény. Ami persze nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindig fölényben is vannak.
      Ez a szerelvény véleményem szerint csak műúton mozgásképes. Viszont valószínűleg ott is csak háborúban. Nem tudom az Usá-ban , hogy van, de az Eu-ban még útvonalengedélyt sem lehet kérni ilyen tengelyterheléshez.

    2. Nagyon jó a “hosszú” videó! kösz! Bár , a laza sáros, homokos talajt nagyon kerülik… :) Ráadásul ott már 8-tengelyesként is látni. Azt viszont nem nagyon értettem, hogy mi a lényege annak, hogy a talajra eresztve húzzák…
      Angliában ültem egy 5 tengelyes Oshkosh vontatóban…. Élőben félemetes egy jószág! Bár belül mint egy Ifa… De persze nem ez a lényeg.
      Ami fura volt még, hogy polgári vontató volt, és úgy vitt egy Challenger tankot. Barátnőm szépen megkérte a sofőrt , hogy had nézzünk már be, és had másszunk fel a Challenger-re. És hihetetlen módon tök szívesen megmutatták. Mondjuk ha én kérem, lehet nem ennyire kedvesek… :)

    3. “Azt viszont nem nagyon értettem, hogy mi a lényege annak, hogy a talajra eresztve húzzák…”

      Gomdolom a motor teljesítményét tesztelik, illetve azt is vizsgálhatják, elmegy-e hepehupás terepen, ahol a vontató leérhet a földre.

      “És hihetetlen módon tök szívesen megmutatták. Mondjuk ha én kérem, lehet nem ennyire kedvesek… :)”

      :)