|

Bombázó-hírek mindenfelől

Az Egyesült Államok Légierejének jövőjében nem kevésbé fognak fontos szerephez jutni a stratégiai bombázók, mint eddig. Ehhez azonban az kell, hogy rendelkezésre álljon legalább egy új, nagy hatótávolságú, lehetőleg 5. generációs típus, mely leválthatja a ma üzemelő régebbi vasakat, legfőképpen a B-52-ket. A lassan 50 fölé érő Stratofortress-flotta mellett a B-2 és a B-1B még jó ideig jelen lesz a US Air Force állományában, ám idővel majd ezeket is felváltja valami. A gond csak az, hogy ez a valami még sehol sincs.

Pedig korábban már voltak próbálkozások arra, hogy életképes projekttel álljanak elő, de mindeddig nem vált valóra egyetlen terv sem. Ugyebár 2009 februárjában a Védelmi Minisztérium költségvetési problémákra hivatkozva elkaszálta a B-3 fejlesztését, majd idén márciusban a közös Boeing- Lockheed tervezet is befuccsolt, mivel nem sikerült megegyezniük a feleknek. Így egyelőre nincs se tervezője, se neve a leendő amerikai stratégiai bombázónak.

Viszont az idő egyre inkább sürgeti az illetékeseket, hiszen a meglévő típusok fiatalabbak nem lesznek, csak öregebbek, egy új bombázó kifejlesztése és rendszerbe állítása pedig akár tíz évnél több időt is igénybe vehet, nem is beszélve a ráköltendő dollár-milliárdokról, amiket szintén elő kell majd teremteni valahonnan. Így nem véletlen, hogy a téma időről-időre felröppen mind a hivatalos fórumokon, mind pedig a civil érdeklődők körében.

Legutóbb Michael Donley, a USAF felelős minisztere hozakodott elő az általa csak ’nagy hatótávolságú csapásmérő projekt’ kérdésével. Egy szeptember 13-án lezajlott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az új stratégiai támadó eszköz kifejlesztése létfontosságú képessége az amerikai nemzetnek, így kiemelt figyelmet fognak szentelni neki. Mindamellett felhívta a figyelmet arra is, hogy okulva a múltban történt hasonló fejlesztési programokból, óvatosan kezelik az ügyet. Itt konkrétan arról van szó, hogy – mivel szeretnék elkerülni a hibalavinát és az ezzel járó mérhetetlen költségeket – a jelenleg már meglévő, bevált technológiákat fogják felhasználni az új bombázónál, és nem kívánnak gyökeresen új megoldásokat meghonosítani.

B-1B Lancer (Forrás) ,

A meglévő, bevált technológiák alkalmazásánál Donley az F-22 és az F-35 fejlesztése során felgyülemlett tapasztalatok hasznosítására gondolt, mivel a leendő stratégiai bombázónak is hasonló észlelhetőségi és szupercirkálási paraméterekkel kell majd rendelkeznie, mint a fenti vadászbombázóknak, valamint a fedélzeti rendszerek területén elért újításokat sem hagyják majd figyelmen kívül.
Emellett megerősítette Norton Schwartz vezérkari főnök azon kijelentését, miszerint az új bombázó elsősorban hagyományos fegyverekkel történő csapásmérésre lesz majd optimalizálva, de ha a helyzet úgy hozza, természetesen bevethet majd nukleáris csapásmérő eszközöket is. Utóbbi azért is fontos, mivel a jövő harci eszközeinek képességeit nem csak a jelen követelményeihez kell szabni, így bár napjaink aszimmetrikus hadviselésében a hagyományos fegyvereké a főszerep, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a USAF pár évtized múlva újra szükségét érzi majd a potens nukleáris csapásmérő erő meglétének.

Donley kiemelte, hogy nem szeretnék, ha az új bombázó fejlesztésénél ugyanolyan problémákba ütköznének, mint amik az F-111, a B-1 és a B-2 esetében is komoly költségtúllépéseket okoztak, így sokkal megfontoltabbak lesznek ez esetben. Ez azért is szükséges, mivel a miniszter szerint most nem csak olyan minimális mennyiséget állítanak majd szolgálatba, mint a B-2 esetében, ugyanis itt jelentősen több a lecserélendő repülőgépek darabszáma, és az új csapásmérő eszköz több mint 30 évig tölti majd be az elsődleges stratégiai bombázó szerepkörét.

Az új bombázó terveit a tervek szerint a 2012-es költségvetési évben jelentetik majd meg, és ekkor kérvényezik a Kongresszustól a fejlesztési program megkezdéséhez szükséges keret jóváhagyását is.
Az amerikaiaknak igyekezniük kell, mert – ha igazak a hírek – az oroszok már elkezdték új stratégiai bombázójuk, a PAK-DA építését. Vlagyimir Putyin miniszterelnök ugyanis kedden bejelentette: a Kazany repülőgépgyártó-üzem megkezdte a munkát az első prototípuson, melyről többet továbbra sem tudni.

33 hozzászólás “Bombázó-hírek mindenfelől”

  1. A B-2-es gyártása elég nehézkes lenne, mert akik részt vettek a fejlesztésben és gyártásban majdnem biztos, hogy nyugdíjasok vagy halottak. Azt sem tudom, hogy a gyártósor és sablonok mekkora része van meg.

    Követelmény a szupercirkálás, így a B-2 emiatt már el is hasalt a követelményrendszeren.

    @Hornet102

    Variáns szárny nincs, max. variaszárny.

  2. Ez nem ilyen egyszerű. Egy nagyon egyszerű példa. Van ügyes kezű és kevésbé ügyes kezű asztalos is. Ugyanazon tervből két eltérő terméket is lehe gyártani. A kínaiaknak is vannak anyagaik, attól még a kínai hajtómű nem orosz szint.

    De elég csak a magyar építőipart és kivitelezőket megnéni. Soknak a tervrajz, az csak egy „gondolat” és ott módosít rajta, ahol neki tetszik.

    A B-2 program beszállítói közül sok lehet, hogy már nem is létezik és egyes elemei lehet, hogy ma már annyira elvaultak, hogy nem is gyártaná le őket senki. Bizonyos termékek olyan nemzetbiztonsági kategóriába esnek, hogy nem gyárhatja mindenki. Ezeket fel kell kutatni, stb.

    A B-2 egy majd 25 éves gondolat. Ha már úgy is sok lé elfolyik, akkor miért ne egy új gondolatre folyjon el? :)

  3. A B-2 gyártását újra lehet indítani azzal nincs gond,még akkor sem ha sem a sablonok sem a keretek nincsenek meg,mert a terveiket biztosan megtartották és a munkásokat újra lehet képezni.Olcsóbb is lenne mint egy újat tervezni + rövidebb idő alatt kész lenne,DE nem felelne meg a támasztott kritériumoknak mint ahogyan erre molni is rávilágított!

  4. Ha nem engednek a szupercirkálásból, akkor inkább B-1 vagy valamelyik 5.g-s vadász formájú lesz a gép… Vagy egy „felhizlalt” Raptort képzelnek el? De ez nem valószínű!
    Majd ez első forma tervek alapján majd eldől mit is képzeletek, feltéve ha nem kap szigorúan titkos besorolást a projekt.

  5. Allesmor Obranna

    Milyen érdekes dolog ez. Olvastam, hogy mikor a PW megnyerte az F-119-esével a Raptor hajtómávének üzletét, azokat, akik az F100PW229-es utódján, a 232-esen dolgoztak, nyugdijazták. Mikor aztán jött az igény a Block 60-as hajtóművéhez, a GE gyorsan tudott lépni, igaz neki nem is volt lekötve a kapacitása az YF-120-as elbukésa miatt.
    Minden esetre, csak azért, mert a kulcsemberek már hiányoztak, a tervek önmagukban nem voltak elegek. Ugyanis ahhoz, hogy egy teljesen új csapat felvegye a mások által lerakott fonalat, sokkal több idő kell.
    A B-2-es projekt mára már feltámaszthatatlan, de nem is kell vele erőlködni.

    PAK-DA. Jelenleg elképzelhetetlennek tartom, hogy a Kazany-i gyárban bármi komoly meló folyna. Gondoljunk bele, hogy ott már 20 éve nem gyártottak semmit, csak a 160-asokból fejezték be párat, illetve modernizálták félig-meddig.
    Nem véletlen, hogy Novoszibirszkben is csak 8+5 Szu-34-est raktak össze, aztán elkezdték a gyártócsarnok átépitését, de egészen a padló betonozásától. Annyira nem volt ott alkalmas semmi a tipus gyártásához. Nem beszélve arról, hogy nemrég derült ki, mintegy negyedszázadnyi fejlesztés után, hogy mégis kéne a 34-esekbe APU.
    Talán majd jövőre indulhat be az évi 8 darabos széria.

  6. Sziasztok, csak érdekesség kedvéért: Ugyan csak a sárkány gyártásához, de a B-1-es és a B-2-es gyártósor fő elemei lekonzerválva állnak az AMARC-nál. Stratégia tartalék, abból kiindulva, hogy a beszállított avionatikából úgy is az épp gyártás alatt lévőket szerelnék be. Persze mindez kényszer megoldás csupán, és ebből nincs kész egy konkrét gép, de még mindig töredéknyi pénzből és idő alatt újra lehet tervezni egy típust.

    És még egy: aki dolgozott már nagyobb tervező/gyártó cégnél az tudja, hogy pótolhatatlan ember nem létezik.

  7. @Allesmor

    Egyszer már kérdeztem asszem. Nem tudnál összerakni egy evolúciós fát a jenki hajtóművekről? Nem kell semmi leírás, csak annyi, hogy kb. mikorra datálható a vele való foglalkozás és hogy használják vagy sem. Láthatólag sokkal jobban képben vagy a hajtóművekkel kapcsolatban, mint én vagy talál bárki más itt a környéken.

  8. [i]És még egy: aki dolgozott már nagyobb tervező/gyártó cégnél az tudja, hogy pótolhatatlan ember nem létezik. [/i]

    De, sajnos létezik. A repipar az olyan szűk környezet, hogy nem extrapolálhatod rá a mezei ciliv ipart. Csak egy példa, bár ez is szélsőséges. Szergjek Koroljov. Meghalt. Vele együtt nagyjából a szovjet holdprogram is.

    A töredék újratervezés sem járható út. Nézd meg, hogy viszonylag lightos korszerűsítési programok minbe fájnak / gép. Dollármilliókba. Egy 20-30 éves gépbe 0-ról beletenni új radart, elektronikát és taln hajtómvet is nos, az elég húzós lehet.

  9. Koroljov nem műszakiként dolgozott a programban, hanem képviselte az ügyet a pártban a kapcsolatain keresztül. A két dolog nem ugyanaz. :)

    A konzervált eszközöket nem a békében fejjük a lefizetett politikusokkal az államot esetre tették félre, hanem ha látszik világvége és szükség van pár éven belül újra felfuttatni a programot esetre. (Bár persze ezek a valóságban sosem valósulnak meg)

  10. Szerintem mégis egy a B-2-höz hasonló gép fog születni. A kiindulási alapnak legalábbis ésszerű lenne és jelentős költségeket takaríthatnak meg nem beszélve az időtényezőről. A B777 Triple Seven és a B-2 is már nagyobrészt számítógép tervező rendszerekkel történt így szerintem a tervezés „kihalásos” alapon is működhet…

  11. A Hornet fivérek az 1000/1000/1000 kiírásra is terveztek bombázó gépet. Hogy mennyit kellene még kifacsarni a B-2-ből, hogy tartósan repüljön 1500km/órás sebességgel és még legyen benne tartalék? Ha marad is a design akkor is számítani kell tömegnövekedéssel, mivel meg kell erősíteni a gép szerkezetét, így a hajtómű teljesítményét is fokozni kell, vagy erősebbre cserélni, ami most van. Feltéve ha találnak fel egy fele olyan súlyú, de kétszer olyan tartós, ellenálló anyagot! Vagy már meg is van, csak nem verik nagy dobra! Nem hiába örzik annyira az 5.g technikát.

  12. A B-2 veszett drága,de lehet,hogy tényleg jobban megérné.Elvégre nincs másik ien gép a világon.

    „A Hornet fivérek az 1000/1000/1000 kiírásra is terveztek bombázó gépet”
    Az milyen?:D
    Nem vagyok képben.Gondolom meglehetősen méretes példány lett volna.

  13. Úgy van ahogy dudi mondta/írta! Nagyjából 28 km/h lassabb a B-2, mint Horten fivérek által tervezett bombázó, ami CSAK papíron esetleg néhány modell formájában létezett…
    A légellenállás és a szupercirkálás szemszögéből inkább egy „vadászgépes” tervezés kellene estelg a B-1-est tovább fejleszteni, de akkor meg a stealt jellemzők nem lennének megfelelőek, ha úgy maradna ahogy a mostani Lanceren van…
    Mi van az Aurora-val? Annak a formáját kellene átvenni, vagy azon elindulni! Feltéve ha létezik ez a gép! Egy angol pilóta úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban: „Higyjétek el, OTT VAN!”

  14. Mielőtt még betámadnána bárki, úgy értettem, hogy a B-1-es hajtómű kompresszorait kellen még jobban álcázni! Az tiszta sor, hogy egy B-1 sokkal jobb stealt jellemzőkkel rendelkezik, mint egy B-52-es, akinek meg van Bill Gunston Korszerű Repülőgépek Fegyverzete című könyve, abban van egy nagyon jó ábra erről!

  15. Allesmor Obranna

    Érdekes adalékot hallottam a szupercirkálásról, mint olyanról.
    Először is, a szupercirkálásra a jenkik azt mondják, jelenleg csak a Raptor képes. Ez utóbbi konkrétan 1,5 Mach vagy afeletti sebesség elérése és tartása utánégető nélkül. Az új F-35-ös is képes lesz ekörül szupercirkálni, de mégse. Képes lesz elérni a Mach 1,4-et forszázs nélkül, de mégse fog szupercirkálni. Ellentmondás? Nem.
    Az a helyzet, hogy ez a szupercirkálósdi ez kétféle lehet. Vagy az van amit a Raptor tud, de azt akkor nem tudja senki, még az F-35-ös se, vagy az van amire sok gép képes, azaz átlépni a hangsebességet és Mach 1,2-1,4 körüli tempót tartani.

    Igen, itt érkeztünk el a lényeghez, a hogyan kérdéséhez.
    Ugyanis a hírek szerint a Raptor tényleg egyedi szerkezet. Mach 1,5-re képes, de már 80%-os fordulatszámon, Mach 1,7 körül van a maximál fordulathoz tartozó maximális sebesség és Mach 2+ (állítólag Mach 2,4 a fix szívócsatorna ellenére) a forszázzsal elérhető tempó.
    Ami bizarr az a fogyasztás értéke, állítólag a hajtóművek a világon egyedülálló módon közel egy nagyságrenddel fogyasztanak többet 100%-on mint 80%-on – figyelem! – utánégetés nélkül!

    Ez azonban a magyarázat is lehet a jelenségre, gyanítom, hogy az F-119-es úgy képes erre a rendkívüli teljesítményre, hogy hangsebesség felett belépő rengeteg levegőhöz rengeteg tüzelőanyagot adnak, de még a forszázskamra előtt. Így az lényegében felér egy utánégetéssel, ne feledjük, az állítólagos turbian előtti hőfok ennél a típusnál már eleve olyan magas mint egyes 4. generációs hajtóművek forszázs hőfoka! Azaz, nem a gázhő emelkedik tovább, hanem a megnövekedett levegőátfutáshoz igazodva a bevitt hőmennyiség emelkedik. De mindez csak szuperszonikus rezsimnél. Azaz úgy van méretezve a tüzelőtér, hogy lényegesen komolyabb tüzelőanyagbetáplálásnál is hatékony marad.
    Persze így viszont a gép hatótávja drámaian lerövidül, azaz a szupercirkálás lényege nem a szuperszónikus hatótáv növelése, hanem a inkább az infravörös kép csökkentése. persze ettől még mindig nagyobb az ilyen rezsimen elérhető repidő, mint más gépeknél, leszámítva az eleve nagy sebességre méretezett típusokat.
    Amúgy a hajtómű hangsebeség alatt – ha az elméletem helyes – a hagyományos arányokkal üzemel.

  16. Egy screamjet gép számára a zónának nincs értelme. Ami 4-5 Mach táján repül, annak számold már a fordulókörét 3-4Gs túlterhelés mellett. Egyáltalán ilyen sebességnél hogyan juttatsz ki valamit a gép belsejéből a gép áramlási terét elhagyva?

    A gép csak statikus célok ellen lenne jó, mert ilyen gép semmiféle CAS-t nem ad.

    Nem sci fi szülte gépekre van szükség. Az 50-es évek sebességmániájának már régen vége. Okkal és nem merő heccből…

  17. Az, hogy a screamjet repülőgép az nem olyan, hogy lassullgat és gyorsulgat. A screamjet lényege, hogy végig gyorsan mész vele. Nem úgy működik, hogy lassítgatsz és gyorsítgatsz, mert akkor más hajtóművet kell használni.

    Azt se feledd, hogy milyen iszonyatosan költségekbe kerülne egy ilyan gép a hagyományos „max. 2 Mach” gépekhez képest.

    Ahogy írtam, nem viccből nincs ilyen harcigép és nem viccből nem is foglalkoznak vele. Drága, harcászatilag nem látom értelmét, nagyon korlátozott feladatkörrel bírna és mellesleg a technológia elég messze van a gyakorlati alkalmazástól repülőn…