Az aszimmetrikus hadviselés térhódításával felmerült igények hívták életre az Egyesült Államok Légierejének LAAR (Light Attack/Armed Reconnaissance – Könnyű Csapásmérő és Fegyveres Felderítő) programot, melynek célja egy olyan típus rendszeresítése, ami olcsón nyújthatna közvetlen légi támogatást az ellenséges erőkkel harcérintkezésben lévő földi csapatoknak. A repülőgépet értelemszerűen elsősorban Afganisztánban vetnék be, ahol gépágyúival és kisméretű irányított rakétáival pusztítja majd a felkelőket.
Előbbi fegyver a közvetlen légi támogatás egyik legfontosabb eszköze, a nagy sebességű vadászbombázók is sok esetben ezt választják a csapásmérés eszközéül, ha a saját erőkhöz közel lévő ellenséget kell semlegesíteni. Így tehát fontos, hogy a LAAR győztese is rendelkezzen ilyen eszközzel, amit a tenderen részt vevő cégek sem hagynak figyelmen kívül. Az egyik ilyen a Hawker Beechraft, mely a Lockheed Martinnal közösen pályázik az AT-6B Texan II-vel. E típus jelenleg csak külső felfüggesztési pontokon hordozhat nagy kaliberű lőfegyvereket, például 12,7 mm-es nehéz géppuskákat. Ezen azonban változtatni szeretne a gyártó.
A konkurencia ugyanis előnyben van velük szemben, legalábbis az Embraer A-29 Super Tucano mindenképpen, hiszen a brazil típus szárnyaiba építve rendelkezik két 12,7 mm-es FN Herstal M3P nehéz géppuskával, így szárnyai alatt több fegyvert hordozhat, ami felé döntheti a mérleg nyelvét, ha arról van szó. A Hawker Beechraft mérnökei azonban nem hagyták annyiban a dolgot, és nekiláttak kiagyalni valamilyen megoldást portékájuk nagyobb fokú felfegyverzésére. Végül arra jutottak, hogy maradnak a konténeres megoldásnál, azonban a kalibert egy kissé megnövelik…
A kiszemelt fegyver a pedig Lockheed Martin F-35 Lightning II esetében is alkalmazott General Dynamics GAU-12 ötcsövű, 25 mm-es űrméretű gépágyú, így tehát az a helyzet állhat elő, hogy az 5. generációs vadászbombázó és a kétüléses turboprop csapásmérő is ugyanazt a fedélzeti fegyvert használhatja. Derek Hess, az AT-6B fejlesztési programjának vezetője elmondta: van ugyan másik alternatíva (egy francia eredetű 20 mm-es gépágyú), de minden bizonnyal a GAU-12 váltja majd a 12,7 mm-es fegyvereket a gép felfüggesztési pontjain.
A cég továbbra is a konténerekben elhelyezett gépágyúkat preferálja, mivel szerintük így sokkal könnyebben variálható a bevetéseken szükséges fegyverzet. Azonban a 12,7 mm-es nehéz géppuskákat mindenképpen leváltanák, ugyanis kérdéses, hogy ezek mennyire hatékonyak az ellenséggel szemben. A USAF is jobban szereti, ha az A-10-esek 30 mm-es GAU-8 Avenger gépágyúját használhatja közvetlen légi támogatásra, mivel ekkora pusztító erővel szemben nem rendelkeznek megfelelő védelemmel a tálibok. A GAU-12 ugyan nem jelent ilyen mértékű potenciált, ám mégis jelentősen többet nyom a latba, mint egy nehéz géppuska.
