|

Orosz bombázókat fogtak Kanadában

Időről időre felbukkanó hírek nálunk az Orosz Légierő „gyakorlórepülései”, mely során eléggé közel repülnek egy ország partjaihoz, kiváltva ezzel a készültségi géppár riasztását.

Ezúttal újra Kanada a helyszín, melynek illetékesek tegnap bejelentették, hogy kedden készültségi géppárt emeltek a határaik felé közeledő orosz stratégiai bombázókra. A két Tupoljev Tu-95 „Bear” típusú betolakodót Inuviktól 220 kilométerre derítették fel, majd a NORAD riasztotta a készültségben álló két kanadai CF-18 Hornet típusú vadászbombázót, melyek a Cold Lake-ben állomásozó 4. ezred kötelékébe tartoztak. A készültségi géppár elfogta, majd árnyékként követte a Medvéket. Az orosz gépek egészen 56 kilométerig megközelítették a kanadai partokat, majd visszafordulván hazatértek honi bázisukra.

A kanadai Hornet árnyékként követi az orosz Medvét ,

„Sosem sértették meg az orosz gépek sem Kanada, sem pedig az Egyesült Államok légterét.” – nyilatkozta James Desmond hadnagy, a NORAD szóvivője. „Oroszország és a NORAD rendszeresen gyakorolják ezeket a rutinfeladatokat Északon. Ezek a repülések fontosak, mind a NORAD, mind Oroszország szempontjából, és nem adnak okot aggodalomra. Köszönöm a kanadai erők gyors reakcióját, ezúttal sem léphettek orosz katonai gépek a szuverén Kanadai légtérbe.”

Emellett hozzátette, hogy minden országnak joga van a nemzetközi légtérben való repüléshez, ám az azonosítási zónához érve engedelmességet kell tanúsítaniuk és átesniük az ilyenkor kötelező azonosításon.

Szergej Kudjakov, orosz szóvivő elmondta, hogy Oroszország tiszteletben tartja a kanadai területi integritását, beleértve a hatalmas sarkvidéki területek szuverenitását is.
„Minden repülés nemzetközi légtérben zajlik és kizárólag kiképzési célból történik.” – mondta.

Idén már 4 alakalommal történt hasonló elfogás a NORAD részéről, míg tavaly összesen 16-szor kellett feltartóztatni az oroszokat Kanada határainál.

16 hozzászólás “Orosz bombázókat fogtak Kanadában”

  1. Miért jó az oroszoknak ?

    1. Gyakorlás. Navigálni a sarkkörön túl nem egyszerű. Főleg ha nincs GPS ed. Gyakorlat kell hozzá.

    2. Tesztelni a reakcióidőket még mindíg kiválló.

    3. Demonstrálni hogy milyen erősek, még mindíg kiválló.

    4. ELINT feladatokra meg egyenesen ideális. Kívül régi de hogy belül milyen érzékelők vannak az nem látszik.

    5. A terület csekkolása ( mit csinál a másik tábor )

    és lehetne folytatni.

  2. 1. Ok, értem.
    2-5 Nekem kicsit sántít. Lehet a hírekbe bekerülni jó, de szvsz inkább ciki amikor raptor fog el Tu-95-t és az Airforce szerint is mert ezzel reklámozták kb a „mi milyen modernek vagyunk, bezzeg az oroszok-ot”. Azt meg végké nem értem mit tudnak felderíteni, hisz mindenhol azt hallani hogy van egy 20 éves hátrányuk, ami leketronikában nagyon soknak tűnik.

  3. Janaj,szerintem pont azért ezeket a gépeket használják erre mert 1.ebből van sok 2.Ezt az 50 éves szolgálata alatt tövéről hegyére megismerték a radarok és más rendszerek,így sok újat nem nyújtanak. Viszont az elfogásukra kiérkező például F-22-esek lehet,hogy nyújtanak némi újdonságot az öreg géptörzsben lévő jóval kevésbé öreg érzékelőrendszereknek. És így ez nagy haszon.

  4. sok mindent lehet mérni vele. Azt nem mondom,hogy a pontosan megtudják például a radar keresztmetszetét a gépnek,mert fel szoktak rá tenni plusz szögvisszaverőket,plusz tudtommal a Tu-95ben nincs olyan jellegű radar mint egy vadászgépen,hanem inkább a feladatkörből adódóan is földi célok támadására specializálták. De tudja például a gépek hőképét,valamint más jellegű kisugárzását mérni különböző passzív érzékelőrendszerekkel,amit aztán be lehet mondjuk gyűjteni adatbázisba,persze ehhez az kell,hogy legyenek rajta(a Tupoljeven) ilyen berendezések,és esélyes,hogy vannak rajta,még ha nem is reklámozzák.

  5. Valaki így kezdte hívni. Az a lényege,hogy megfelelő szögben különböző elemeket helyeznek a gépekre. Attól a radar korábban látja,nagyobb felületet ad neki. A Raptorokra tesznek ilyeneket,és csak háborúban veszik le. Mert akkor meg értelemszerűen csökken a visszaverő felület.

  6. Janaj!

    De nem csak az elfogásra emelt készenléti vadász által kibocsátott elektromágneses impulzusokat (a hő is az, csak más hullámhosszon) érzékelhetik a Bear-re telepített passzív szenzorok (párszáz km-es hatókörben), hanem a tengeri járművek és a szárazföldi légvédelem, ill. katonai kommunikáció valamennyi kibocsátását is. Ha dekódolni nem is tudják, de a jelsorozatok „mintázatát” és jelalakot kiértékelve olyan válaszjel készíthető, ami a kibocsátó eszköz vevőjének visszasugározva megzavarja annak helyes működését. „Megkergül.” A mintákat pedig össze lehet rendezgetni egy digitális adatbázisba, hogy mondjuk majd a jövőben egy PAK-FA kapásból tudja, hogy milyen típusú felderítő, vagy tűzvezető lokátor jeleit észleli, és azok éppen milyen üzemmódban vannak. És ha úgy gondolja, akkor (a csökkentett észlelhetőségét feladva) az előbbi módon létrehozott ellen-jelsorozatokkal aktív zavarásba kezdhet.

  7. Ha pedig dekódolni is sikerül az észlelt jelsorozatokat, akkor egyrészt érteni fogják az ellenfél kommunikációját, bizonyos esetekben pedig akár dezinformációt is alkalmazhatnak. (A ’67-es arab-izraeli háborúban az izraeliek egész egyiptomi hadosztályokat vontak ki a harcból és irányítottak a frontvonaltól ellenkező irányba ilyen módon), vagy elektronikus eszközök esetén akár blokkolhatják azok bizonyos funkcióit, és beavatkozhatnak a működésükbe.