|

Belső viták a Rooivalk miatt

A nagy exportterveket szövögető, ám a nemzetközi piacon csalódást okozó Denel AH-2 Rooivalk helikopterrel hazai pályán sincs minden rendben…

Az Atlas Aircraft Corporation (ma Denel Aviation) még a ’80-as években kezdte el a forgószárnyas kifejlesztését, amelyet nem csak hazai, hanem exportcélokra is készítettek. Azonban nem érkezett külföldi megrendelés a típusra, így a Dél-afrikai Légierő (SAAF) 16. századának 12 darabos állománya egyedülálló a világon. Azonban az „álló” szó más jelentésben is igaz, ugyanis a teljes flotta földhöz van szegezve.

A dél-afrikai közvéleményben hatalmas vitát kavar, hogy a Rooivalk-flotta a földön áll. A gyártó a légierőre hárítja a felelősséget, a Demokratikus Szövetség (Democratic Alliance – DA) is magyarázatot vár.
„A DA úgy véli, hogy a Dél-afrikai Légierő parancsnokának, Carlo Gagiano tábornoknak a veteránokból álló Portfolio Bizottság elé kell állnia és magyarázatot adnia, hogy miért nem repül a Rooivalk-állomány és miért tárolják őket a Bloemspruit Légibázison a szabad ég alatt.” – mondta David Maynier, a párt védelmi szóvivője, majd hozzátette, hogy Lindiwe Sisulu védelmi miniszter megtagadta a Portfolio Bizottság tájékoztatását a védelmi erők állapotáról és harckészültségéről.
„A bizottság alkotmányos kötelessége, hogy biztosítsa a Védelmi Minisztérium hatékony felügyeletét és ezért mélyre kell ásnia a légierő készültségi állapota miatt felmerült kérdésekben.” – folytatta Maynier.

Azt egyelőre nem tudni, hogy miért nem repülhetnek a gépek, de nem vet túl jó fényt az exportpiacon amúgy sem népszerű típusra. A „török álom” szertefoszlása után mindenki az AH-2 Rooivalk elszalasztott utolsó lehetőségéről beszélt, ám a gyártó továbbra is aktív tárgyalásokat folytat Malajzia és Pakisztán képviselőivel az esetleges adásvételről.

57 hozzászólás “Belső viták a Rooivalk miatt”

  1. Huh, ez sem semmi, ahova ez az ország jut lassan.

    Csak én látom úgy, hogy egyik diktatúrából egy másikba került? Ezek a kifejezések: „Demokratikus Szövetség”, „Portfolio Bizottság”, „David Maynier, a párt védelmi szóvivője”. Mint a Szovjetunió a ’20-as években. Nem csoda, hogy aki teheti, menekül onnan.

    Lassan ide is igaz, ami Irakra: Husszeinnel jobb, stabilabb volt az ország és a térség.

  2. Messze van azért a szovjetuniótól.Mellesleg dél-afrika marhára stabil szerintem..
    Dél-Afrika inkább csak egyszerűen szegény.Most a vb ráadásul rengeteg pénzt elvett,többek közt a hadseregtől.Ott van a Gripenek példája.A Rooivalk is csak a pénz hiánya miatt van a földön ez meggyőződésem.

  3. Lehet azert vannak a foldon, met ezeknek is a feher repulo es karbantarto szemlyzete mar ausztraliaban, EUban, usaban van.
    Valahol olvastam anno, hogy rengeteg ember ment a legierotol meg a haditengereszettol pl ausztraliaba. De ezt max Kuruc tudna megerositeni.

    Azert durva, hogy a 100 ev alatt felepitett jol mukodo allamgepezetet, es afrika legerosebb hadsereget 20 ev alatt hogy tonkrevagtak a niggak :(

    Amugy lehet tudni, hogy mennyiert aruljak ezeket a gepeket? Es mit tudnak? Mennyire potens? Gondolom csomo fegyverrendszer nincs integralva, merthogy embargo alatt voltak.

  4. Cca három évvel ezelöttig a Royal Australian -air -force krónikus pilóta és műszaki hiánnyal küszködött. Sem az F-18 sok sem egyébb eszközök ( az ARMY-nál ) nem tudtak levegőbe emelkedni mert nem volt kivel. Volt repidő, üzianyag, zseton csak nem volt ki lerepülje.

    Ez mára a multé. Ugyan ezen pozíciókra a toborzás most is megy de gyakorlatilag csak a természetes kihullás pőótlására amit kezelni tudnak. Söt a pilcsiknél még túl is lőttek a célon és a gépeken egy kis sorbanálás alakult ki.

    Ez úgy jön ide hogy Ausztrália egy külön törvény által részesülni tudott Dél Afrika legnagyobb exportcikkéből a fehér emberből. Nagyon sok pilcsi műszaki menekült át és állt be az Asztrál véderőhöz.

    Elmondásuk szerint a helyzet egyszerűen szörnyű. A pozitív diszkrimináció a szinesbőrüek felé és az elszabadult bűnőzés megteszi azt amit az Angolok nem tudtak megtenni a XX. század eleji Búr háborúkkal. Elüldözni őket !

    Az autók standard felszerelése a küszöb alá épített és egy pedállal működtetett lángszóró amelyel a közlekedési lámpáknál történő fegyveres rablást próbálják távoltartani. A fehér farmerek gyakorlatilag saját rendőrséget magánhadsereget kénytelenek fentartani mert a rendőrség tehetetlen a bűnözéssel szemben.

    Egyöntetű véleményük hogy az ország össze fog omlani. Csak azok maradnak akik érzelmileg üzletileg nem tudnak elszakadni.

  5. Aki látta a District 9 című filmet, az némi belátást nyerhet a Dél-Afrikai helyzetbe. Erősen merész húzás volt abba a környezetbe rakni a filmet, főleg a VB előtt… Ez más téma!
    Phoenix Malajziát és Pakisztánt említette, de vajon Irán nem venne ezekből a gépekből? Az iráni Cobrak sem repülnek örökké…

  6. Kuruc71:

    Én is pont így tudom, méghozzá fehér „menekültektől”. A legrealistább külügyi vélemény kb. úgy hangzik, hogy vagy találnak valami erős embert az ország élére, aki a legdurvább eszközökkel megtorol minden engedetlenséget, vagy lesz egy Szomália 2.0 jellegű folt a térképen.

    Amúgy a média hulladékán (pl. Halálos fegyver 2) felnőtt embereknek ajánlanám megsasolni, hogy mióta megtörtént a „rendszerváltás”, az AIDS-betegek száma mekkorát ugrott. És ugye orvos is sok elment…
    Mielőtt bárki tiltakozna, nem vagyok a szélsőségesek híve.

  7. Az ország baromi gazdag ásványkincsekben. A serege ugyan korszerűbb mint a környékbeliek de morálisan és létszámilag nagyon gyenge. A belső feszültségek ( nem csak fehér vs fekete hanem törzsi ) feszítik az országot. Plusz bűnözés a köbön sok helyen kiskirályok félanarchikus körülmények.

    Ezek így együtt nem sok jót ígérnek és szinte hívják a prédára leső vadászt.

    Kérdés ki lesz az ?

    Kína ( csak hogy dilimet kiéljem ) vagy ki tudja ???

  8. Dél-Afrika a liberálisok hülyeségének ékköve.

    Olyat amit a rasszista, náci, fajgyűlölő gondosan felépített bélyegekkel nem lehet elsöpörni.

    Helyzet az hogy év 1000-deken keresztül homogén társadalmakba élt az ember mint ahogyan a természetben is ez a szokás.

    Akác, Bükk és Tölgy is fa de hát nem azonos fajta egy élő terülten ha össze találkoznak versengenek egymással.

    Amcsika és EU-rópát is ez a faji sok színűség viszi majd sírba.

    Pont Kuruc71-nek volt régebben egy remek írása amit tapasztalatai szültek nem elő ítéletei!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    Moli és társai megint jönnek hogy ezt nem idevaló.

    Ez esetben igen is ide vág.

    Mivel a hadsereget egy bizonyos társadalom adja és annak gondolkodás módjának megfelelően fegyverzik fel, működtetik, harcol.

    Itt tipikusan látjuk hogy a Nyugati hadviselés az a nyugati ember erényeit tükrözi más kultúrkörnyezetbe nem működik.

    Ez után megint össze lehetne vetni ma fent álló társadalmakat és azok által fenntartott hadseregeket.

  9. monyok, szerintem tévedsz.
    A nagyobb államok, birodalmak mindig is többnemzetiségűek voltak, pl: a Római, Mongol vagy Habsburg Birodalom illetve a Szovjetúnió és az USA is, mégis mindegyik hadseregei általában rendkívülerősek voltak(utobbinál ma is azok.)
    Emellett, a keleti Japán is hatékonyan alkalmazta a nyugati módszereket, szét is verték az oroszokat Csuzimánál.
    Szerintem a Dél-Afrikában megjelenő problémáknak nem sok köze van a soknemzetiséghez, egyszerűen az ott elő emberek a képzetlenségük és kulturájuk miatt jelenleg úgy tűnik nem képesek egy olyan államszervezetet hatékonyan irányítani, amit átvettek, és emellett terrorizálják a fehér kisebbséget.

    On: Van egy ZMNE s elemzés, melyben a Rooivalk érte el a legtöbb pontot a harcihelikopterek összehasonlítása során.
    http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2008/szilvassy_laszlo.pdf

  10. F1End

    USA hát őket eddig európából menekültek vezették és tán vezetik is.

    Ott is az európai értékrenden alapuló értékrendek a meghatározók.

    Japán mint nép mindig is figyelemre méltó teljesítményre volt képes.

    Második világháborúba hibásan gondolkodtak nem is győztek.
    Utána jenkik megszállták őket jenkik adták az új alkotmányukat.

    Megtanulták azt amibe 1940 évek előtt gyengék voltak.

    Mára egy jól képzet műszaki társadalom meg tartva a japán erényeket:

    fegyelmezettek,
    megalkuvás nem tűrően maximalisták
    szorgalmasak
    munkájuknak élnek

    karatéka ként ezen elveket nagy szerűségét a bőrömön tapasztalom.

    SZU

    Is a Nagy Péteri örökségen alapult.

    Ott is volt egy erős kezű orosz vezető réteg.

    Erre ott van a feke kontinens ami istenért nem akar működni

    Ha valaki Kinát hozza fel.

    Kína év ezredek óta szervezet rend van képesek áldozatokat hozni.
    Ugyan ez igaz Indiára is.

  11. Most volt Foci VB náluk, azt is meg tudták rendezni botrány , attrocizások nélkül – nem kéne őket leírni. Részvéypiacon az utóbbi időszak sötét-lova az afrikai papirok voltak, ebben a kezdő „fázisban” sok hülyeséget kitalál a média.
    Dél-afrikának kismillió saját fejlesztése van (+BAE etc), homokszem:) náluk is csúszhat a gépezetbe. Ettől még nem kéne lesajnálni őket.
    Emlékeztetnék az pl.A-Darterre múlt héten tesztelték brazilokkal?
    Ha jólláttam kommentekbe iránnal is kezdik néhányan összehozni.
    Amúgy Kuruccal kapcsolatban tényleg érdekes hogy csukott szemmel előre megmondanám mit fog írni ha az egyenlítői kultúrnépek szóbajönnek, nem tudom ez fóbia-e ? :))
    @F1End- régen azért egy birodalmon belül is tömbösödés volt jellemző és nem az elvegyülés.

  12. Ez vicces egy szélsőséges irtózik a szélsőségtől.

    Mai neo liberalizmus is Moli egy szélsőség.

    Attól hogy ez dominál, elevezzük is kárait :D :D :D :D

    A rend a rendszer a természetből fakad.

    Év századokon át bevált kipróbált szabály rendszerekről van szó.

    Amely közösség gyenge rendszer szerint élt az módszeresen eltűnt.

  13. kicsit off?
    Szervezett rend az EU-ban is van , sőt valamiféle kasztrendszer is. Nyugaton a nők szerepe (%társadalom fele) alapvetően más, és atöbbi ami demokratikus rendszer gyengeségéből adódhat. Eu vezetőrétege is érdekesen politizált, mert egész mostanáig egy afrikai bevándorló a gyarmatokról gyakorlatilag több jogot kapott mint egy kelet-európai, legalábbis volt különbség a mi rovásunkra

  14. Fade na lelepleződtem diszlexiám van ja + diszgráfiám is :D csak hogy így szép kerek legyen az élet.

    A világ egykori és mostani rendszeriről szerintem nehéz korrekt össze foglalást adni.

    Tudom Kína és India történelme is viharosabb stb. de volt rend.

    A mai eredményes katonai rendszerek zöme Európai kultúrkör terméke.

    Sarkitok a jelenkor fegyverei fehér ember eszének gyümölcse.

    USA-tól az SzU-ig.

    Európaik azért tudtak gyarmatosítani mert hatékonyabb hadseregeik voltak.

  15. Geza válasz egyszerú:

    Afrika a jól lakott Nyugat-Európa gyarmata volt.

    Ma is meg marad bennük az a kép hogy ők az engedelmes szolgáik.

    Kelet-Európa népei meg az egykor a nagy ellenségeik voltak.

    A magyarok nyilaitól ments meg uram minket.

    90-ig a Keleti blokktól féltek.

  16. @monyok:
    Van igazság abban amit írsz, de ez sajnos nem csak ennyi. Nyugatra eddig is sok bevádorló ment közép-eu-ból, ez nem téma. Pláne hogy Eu-csatlakozás utolsó évében is még variáltak – mert így ragadtam én is be.
    Asszem abban az időszakban még balos kormányzatok domináltak :)

  17. Üdvözlet Mindenkinek

    Ismét úgy fordulok a tisztelt fórumozókhoz, hogy egy kérdésem lenne.

    Az igazság az, hogy szerintem aki erre a fórumra jár minimum bír egy kevés affinitással a történelemhez, a világpolitikához, és természetesen (valljuk be) nem áll távol tőle a militarizmus – hisz különben nem érdekelné az oldal tartalma. Rendben vannak még, akiket kizárólag a szakmai részletek érdekelnek gondolom, de a többségre igazak a fenti megállapítások.

    Így rám is.

    Ergo mielőtt nekem esnétek rasszistát üvöltve, azt azért szeretném leszögezni, hogy minden sztereotípiának és szélsőségnek van alapja. Nem véletlenül mondják azt, hogy pl a japánok értenek az electronikához, vagy hogy a zsidók jók a kereskedelemben, és hogy a szerbek vagy oroszok állatok. Természtesen ez nem minden egyes japánra, oroszra vonatkozik, de az ún. népfelfogásban ez a kép él.

    És a kérdésem: mondjatok nekem egy db olyan gazdag, önálló, független fekete-afrikaiak által teljes mértékben vezetett államot, amelyik nem „fejlődő ország”. Én esküszöm, hogy gondolkodtam rajta – nem tudok ilyet mondani.

    Ugyanis DA valóban valaha afrikai, de még világszinten is egy fejlett országnak számított, de ma szerintem ez csak egyszerűen nem igaz. A hírek terjednek, és a cáfolatok nem meggyőzőek – már ha vannak. Még a wiki is igen ködösen ír az országról (szerintem).

    Kerestem országot, ahol feketék vannak hatalmon, de… Szóval pl a Sechelle szigeteket nem nevezném országnak (+ csak és kizárólag ugye turizmusból él). Afrikában pedig nem mondanék mást – nem véletlen a Szegény kontinens elnevezés. Úgy tudom még Brazíliában van sok fekete-afr származású ember, de ott azért nem ők vannak hatalmon.

    My Point? A lényeg, hogy szerintem egyszerűen valami miatt a fekete afrikaiak képtelenek jól szervezett Renden és jogon alapuló államot létrehozni és fenntartani. És erre várnék néhány indokot, cáfolatot, gondolatot. Történelmi példát is mondhatok: itt mint említettem szerintem azért jártasak egyesek a történelemben – tudtok akárcsak egy afrikai (nem egyiptom) ókori, vagy középkori birodalmat mondani? a gyarmatosítások előtti időkből? Látni nagy városok romjait?

    Őszinte leszek: szerintem ezekkel mindenki tisztában van, de az alapot, az OKOKAT én még senkitől sem hallottam. Miért van ez? Miért találtak az európaiak ládzsás, fűből készült kunyhókban tengődő embereket?

    Lehet hogy hülye vagyok, vagy korlátolt, netán a tudásom hiányos, de erre a kérdésre sosem kaptam értékelhető választ – pedig kerestem is egyébként. Hátha majd itt. Roppantul örülnék neki.

    Köszönöm a figyelmet, legjobbakat mindenkinek, maradok tisztelettel,

    Dr. Strangelove

  18. A lényeg, hogy szerintem egyszerűen valami miatt a fekete afrikaiak képtelenek jól szervezett Renden és jogon alapuló államot létrehozni és fenntartani. És erre várnék néhány indokot, cáfolatot:

    -pl. Szudán (persze nem az újkori:)

    De egyébként a jól átgondoltság is relatív hosszútávú hatalmi szemszögből nézve. A kínaiak marha jól elvoltak a hangya szorgalmukkal, meg a Földdel. Aztán valamelyik okostojás odatelepítette a high-tech gyártósorokat. Mertugye semmi sem elég jó, neki meg nem jutott annyi mint a másiknak (társadalmi igazságtalanságok) Szerintem az ilyen az egyik! legprimitívebb , mindig viszket a töke – nézőpont kérdése. És jellemzően nem sötét árnyalatú a bőre szine.

  19. „tudtok akárcsak egy afrikai (nem egyiptom) ókori, vagy középkori birodalmat mondani? a gyarmatosítások előtti időkből? Látni nagy városok romjait?”

    Ókor: Kushiták állama, majd ezen a területen: Meroé.
    Középkor: Akszúm, majd az Etióp Birodalom, Mali Birodalom

  20. Üdvözlet

    Molni, igen, köszönöm, és sry. Azért írtam ide, mert eddig mindig így tettem + lehet, hogy hülyeség, de szerintem az esély arra, hogy érkezik reakció, itt nagyobb – hisz az oldalra feljönnek, egyrészt új hír, másrészt ugye oldalt jelzik az új commenteket.

    Geza: köszönöm a reakciót. Szudán valóban, sőt még etiópia is végülis… Ellenben dél fele haladva azért a rejtély fennáll. Ha pedig a jelenkort vesszük (amikor minden és mindenki a demokratikus államot támogatja) kissé érthetetlen – és visszajutunk a történelembe az évszázados – ezredes történelmi törzsek közötti ellentétekhez. Az utsó mondatod pedig – ne haragudj – nem értem. Mármint hogy mit szeretnél mondani, melyik rész melyikre vonatkozik.

    Köszönöm, szép délutánt,

    Dr. Strlv

  21. Az okok pedig a kulturában lesznek, az időjárás ellenére mind Amerikában, mind Kelet és Dél-Ázsiában nagy civilizációk alakultak ki. Az afrikaiak egyszerűen lemaradtak. Közép-Afrika kevésbé volt kedvező a neolitikumnak, mind Mexikó vagy Peru, így csak a Nílus völgyében alakult ki fekete államiság az ókorban és ennek következtében a bantu terjeszkedésig kellett várni egy olyan kulturális adaptációra, amely révén a neolitikum behatolt a kontinens belső területeire. A helyzet az, hogy Afrika legalább olyan elszigetelt volt az Óvilágtól, mint Amerika. Egészen a kinin felfedezéséig reménytelen volt a maláriafal áttörése a kívülről érkezőknek (ez a bantu adaptációig a neolitizált közép-afrikaiakra is igaz volt), északról pedig a Szahara tette megközelíthetetlenné a kontinens belső területeit. Transzszaharai államalakulatok egyedül a nyugati és a keleti partok mentén jöttek létre. Szal ami a kontinens belsejében zajlott, az autochton fejlődés volt, ahova az óvilági kultúra technikai fejlődése csak távoli visszhangként ért el. Ha még lett volna ezer évük, akkor a kontinens belsejében is eljutottak volna az államiságig, hiszen a különféle konföderációig a XV. századra már eljutottak jobbára Nyugat-Afrikában, ez nagyjából a kelta kornak feleltethető meg európai léptékben.

    Szal a válasz az afrikai lemaradásban a következő tényezőkben jelölhető meg fontossági sorrendben:

    – a neolitikumnak kedvezőtlen közép-afrikai térség
    – a maláriafal, amely a szegényes közép-afrikai neolitium terjeszkedését is megállította a batukig

  22. Ja, csakhogy egy törzsi társadalomból nem lesz évszázadok alatt civilizáció. A törzsi társadalmak felbomlásához fél vagy teljes évezredek is kellenek. Nézd meg mi ideig tartott, amíg a germán törzsek államokat szerveztek az egykori római területeken kívül, vagy inkább azok határán! Három-négyszáz év mire eljutunk a Karolingokig, ami az első jól szervezett államot jelenti a térségben és itt még volt mire építkezni. Nekünk magyaroknak könnyű dolgunk volt, egy akkor születő erős civilizáció határán telepedtünk meg, az adaptációnk így a civilizáció forrásával való állandó kapcsolat révén viszonylag gyorsan, száz év alatt lejátszódott. De távol a civilizált világtól, egy egységesen barbár Fekete-Afrikában, amelynek a keleti-szeglete mutat autochton civilizáltságot, az etiópok képében.

    Nem csoda, hogy a fehérek gyarmati örökségét éppúgy csak felélni és elpusztítani tudják, még ott is, ahol a fehérek öröksége nem csak hódítók vékony máza volt mint DA-ban! Afrika még évszázadokig reménytelen.

  23. Üdvözlet

    Géza: így világos, és egyébként csak ennyi: így igaz.

    Blogin: Köszönöm, szerintem logikus válasz. A földrajzi – és az abból fakadó ökológiai – akadályok valóban döntő fontosságú tényezők az afrikai kontinens „lemaradásában”. Ez tény is. És itt jön képbe Kuruc válasza (szintén merci).
    Az, hogy a teszem azt brit gyarmatosítás végéig miért tartott afrika ott ahol, azt úgy vélem tisztáztuk. Azonban ez nem feltétlenül magyarázza a mai állapotokat. Szerintem a lehetőségek adottak arra, hogy MA egy ország azt tegye amit jónak lát, pláne afrikában, ami mondjuk ki: mindentől messze van (EU-USA-kína-Rus). Más kérdés, hogy a világon belül a dolgok egyre gyorsulnak – említette is valaki itt a kínai terjeszkedést, illetve a hidegháborús kommunista (SZU) jelenlétről sem szabad megfeledkezni. De mit akarok ebből kihozni… Szóval picit furcsállom, hogy még mindig előbbre való egy Afrikai országnak a törzsek közötti ellentétek, népírtások, és a kisebbségi komplexusok, mint az, hogy országa lakóinak elégséges létet biztosítson. Félreértés ne essék, tisztában vagyok azzal, hogy szegény országokról van szó (a demokrácia pedig drága), de az ilyen átalakulásokat a világ vezetői (ma plána) mindig támogatnák… Persze kicsit nehéz a helyzet, mivel a Kontinens országainak nagyrésze segélyekből él…

    Vagy hülyeség amit írtam?

    Köszönöm,

    Dr. Strlv

  24. Ki biztosítsa azt Strangelove? Az állam az államalkotó tényezők függvénye, ha azok törzsi vezetők és törzsi bázisokra építő hatalmi centrumok, akkor az állam nem fog túllépni a törzsiségen, épp ellenkezőleg, maga az államiság karikatúrává züllik. Ott van esély a tribalizmus meghaladására, ahol valamilyen oknál fogva az meggyengül, akár mert hatalmas és gyökértelen városi népességek alakulnak ki, akár mert egy erős vallási eszme centrális ereje letöri a törzsi szecesszionizmust biztosítva egy alapot az egységhez, a közös vallást.

  25. Bocsánat látom közben Blogin is írt még egy keveset, amivel egyébként csak egyetérteni tudok. Afrika reménytelen, azt hiszem ez egy találó, egyben szomorú konklúziója is lehetne az általam gerjesztett „vitának”.

    Aztán pont a periférián való elhelyezkedésből fakadóan valószínűleg pont afrika marad ki (viszonylag) a köv. világégésből – bár ott mindig úgy érzi az ember hogy épp tart, vagy épp befejeződött vagy épp kezdődni fog… Addig pedig a lakosság (már aki teheti) tengődik, vagy menekül (pl Európába ugye…).

    Üdvözlet,

    Dr. Merkwürdigliebe

  26. „Afrika még évszázadokig reménytelen.”

    Azért tkp. tisztáztuk hogy több térségre felosztható, mint bármelyik másik kontinens. Tehát néhol (nagyrészt) valóban 100 évre tehető a „felzárkózás” üteme , de vannak kultúrális vonatkozású térképek érdemes nézegetni. vallás, gazdasági fejlettség, fertőző betegségek stb. szerint. Tkp eszerint Nyugat-Közép afrika , elválik Kelettől, mintahogy az arab befolyásoltságú Északtól is.
    Felhívnám a figyelmet hogy a legmodernebb amerika (USA) is erősen afro befolyás alatt fejlődött, ami az egész világra visszahat. A törzseik épp ezért háborúznak vehemensen,ha másért, területért nem, mert bizony vannak minőségi kultúrális különbségek köztük, és ezzel tisztában is vannak. Sokuknál az önbecsülés átlag feletti szintű, sokaknál alatti. Nem vehető egy kalap alá az egész bagázs. Nem ismeretlen arra sem a bölcsesség fogalma, csak könnyű őket megosztani, lévén mint a természetközeli társadalmakban jellemző egyszerű a gondolkádásuk mint a 2×2.

  27. Az egész fekete kontinensre vetítve, az egyik fő oka a mindig lángoló törzsi, így etnikai problémáknak, a mesterségesen meghúzott határok. Hisz a gyarmatosítók távozásával egy eleve etnikai, törzsi tagoltságú kontinensen mesterséges, kvázi vonalzóval meghúzott határokat adtak az új országoknak. Ezek az „új” mesterséges határok nem vették figyelembe a földrajzi, társadalmi, gazdasági tagolódásokat. Ez alapjaiban tesz egy egész kontinenst kvázi elmaradottá, a többiek által fentebb vázolt problémákon túl.
    Persze láttunk már máshol is mesterségesen kialakított határvonalakat, igazi Brit találmány. Így jól érvényesíthető az oszd meg, és uralkodj elv, még az esetben is, ha kionultál az adott területről, mert így mindig szükség lesz a „szakértelmedre”.
    Továbbá, ha mesterségesen megosztott, felszabdalt etnikai, törzsi vonalakat hagyunk hátra új államhatárokkal, azok a „problémák” nem veszik figyelembe az államhatárokat, és az államgépezetet sem. Így egy örökös konfliktusforrást hagytak örökül a korábbi gyarmatosítók, miközben a nyersanyagokat az előtérbe lépet cégek minden megkötés nélkül, alacsony áron, költséggel tudták kitermelni.
    Ez a modern gyarmatosítás: adj nekik szabadságot, amivel eleve nem fognak tudni élni, hisz eleve bele van kódolva a rendszerbe a feszültség, és így bármit, bármikor kitermelhetsz a területükről.
    Mert jó példa erre a jelenleg zajló Dárfúr -i etnikai, vallási jelleget öltő genocídium is, pedig nem másról, mint az energiahordozókról szól. Igaz itt a saját államhatalom támogatásával zajlik, több ország érintésével, vallási, etnikai alapokon, és tulajdonképpen az olajkincs feletti ellenőrzésről szól.
    Ha pár évtizede az új országok határai nem a korábbi gyarmati határok alapján kerültek volna kialakításra, hanem a geográfiai-társadalmi-„gazdasági” erőtereket vették volna alapul, nem kísérhetnék az elmúlt 40-50 évet véres háborúk, nyomor, kizsákmányolás, járványok, stb.
    Hisz egységes etnikai, társadalmi, földrajzi szerkezetű államok esetén hatékonyabb a közigazgatás, az egészségügy, stb., még akkor is, ha szegényebb országról beszélünk. De az afrikai (főleg a fekete afrikaiak) országok zömének esetében mesterséges konglomerátumokról beszélhetünk, melyek ezer sebből véreznek, és feszülnek szét, szinte minden vizsgálható vertikum, és tér mentén.

  28. A szabadságot nem a Nyugattól kapták az Afrikaiak, azért ők harcoltak, a szabadságot ők maguk akarták és a Nyugat nem akarta megadni nekik. Darfúrban pedig nincs olajkincs. A gyarmatosítók szerették vízválasztókban, nagy folyókban megjelölni a kontinentális felosztás határait, így az afrikai határok jó része természetes határ. Semmivel sem kevésbé fedik az afrikai határok a geopolitikai határokat, mint az amerikai, európai vagy ázsiai határok.

    Elég megnézni a nyelvi térképet, hogy kitűnjön az afrikai országok döntő többségének van egy domináns etnikuma, bár a hatalmas területek miatt számtalan dialektusra bomló nyelvekről van szó, de nincs nyelvi és etnikai akadálya a centralizmusnak:

    http://www.languageandconflict.info/images/huffman/Africa_Langs.gif

    Gazdasági egységek Afrikában pedig a gyarmatosítás előtt nem léteztek, olyan, hogy afrikai gazdaság, vagy valamely kontinentális részterület gazdasága nem létezett, a gazdasági élet primitív volta miatt.

    Valójában a gyarmatosítóktól örökölt határokra hivatkozás csak ürügy, hogy felmentsék magukat a felelősség alól.

  29. A gyarmatosítás nekik inkább nagy segítség lett volna.

    Mért?

    Mert a gyarmatosítók már működő közigazgatást honosítottak meg.

    volt 50-80 évük egy működő rendszerbe élniük tanulhattak nyugati egyetemeken.

    Jó formán technológia transzfert kaptak államok létre hozásához.

    Mandula és társai is nyugati egyetemeken tanultak.

    Az ilyen emberek ismereteket tudás kaptak társadalom szervezésből jog rendből.
    Köz hellyel élve megkapták a horgász felszerelés és a használati tudást csak hogy lusták bedobni.

  30. blogen:

    Nem állítottam, hogy kapták a szabadságot. Azt írtam, hogy a korábbi gyarmattartók húzták meg a határokat. A határok zöme sajnos pont hogy nem természetes Afrika egészén. Mert ha ezt követnék a határok, akkor jóval több, változatosabb ország jött volna létre.

    Nem azt írtam, hogy Darfurban van olaj, hanem azt, hogy ez a mesterségesen szított etnikai konfliktus sem szól másról, mint a kőolaj és bevételeinek ellenőrzéséről. Hisz Dél-Szudánban van a kőolaj, igaz így a fekete lakosság nem részesül belőle, csak a muszlim arabok. Persze ez ennél jóval bonyolultabb, mint, hogy egy mondatban összetudjuk foglalni.
    http://hvg.hu/vilag/20041123szudandosszie

    Gazdaság fogalma alatt igen sok minden érthető. Mert a törzsi keretek között zajló termelés is egy gazdasági egység, még akkor is, ha a mai modern szemléletben ez egyenlő a semmivel.

    A nyelvi kérdésben pedig pontosan azok a területek fedik le a korábban kialakult, és ma is élő törzsi, kláni területeket melyeken kialakulnak a konfliktusok államon belül, és államokon átnyúlva.
    Hisz ezek fedik le a kvázi egységeket. Persze ezek nem államszervezet alapján formálódtak anno, és ma sem az alapján virágzanak.

    De abban megegyezhetünk, hogy magára a kontinensre a többség csak nyersanyagforrásként tekint, nem pedig élő, lélegző egészként.

  31. monyok, bedobták azt a tanultak, de tudatlan tömegekben kvázi olyan ez, mint „széllel szemben pisálni”! Főleg manapság, hisz „demokrácia” van, és a szavazók döntenek. Persze kivéve ahol nem!

    És akik anno tanulhattak, azok nagyon kevesen voltak.

    Egyetértek, hogy működő közigazgatást honosítottak meg, de olyan közegben, ahol ennek semmilyen hagyománya nem volt.

  32. A darfúri feketék is muzulmánok és nincs közük a dél-szudáni keresztényekhez, ez két külön szudáni konfliktus. Az afrikai határok többsége pedig természetes vagy etnikai határ. Ez a határ dolog Afrika kapcsán egy közkeletű mítosz, ami elterjedt, de nem igaz. Tessék itt van két térkép, amin berajzoltam neked a fekete-afrikai határokat, mi a valóság (zöld=természetes határ, piros=etnikai határ):

    http://img839.imageshack.us/img839/40/fldrajzi.jpg

    http://img841.imageshack.us/img841/2746/etnikai.jpg
    http://2.bp.blogspot.com/_EYXLmomuxIc/SkEiuO5yikI/AAAAAAAAA8I/fbvg0fpOYww/s1600-h/MapEurope-Stateless-Nation.gif

  33. Hát éppen az az hogy nemcsak ennyiből áll az élet, és kultúrálisan, törzsi hagyományok, gettósodás,konfliktusok szerint, éstbé viszont mindjárt jóval tarkább kép rajzolódna ki.
    mostani elemzéseket viszont nem vagyok biztos hogy használni lehet évek múlva, mivel a mobiltelefónia, az infrastruktúrális fejlődés a legtöbb bevett minimális időszakon belül a feje tetejére állíthatja, ha az infoáramlás ott is felgyorsul.

  34. „Hisz a gyarmatosítók távozásával egy eleve etnikai, törzsi tagoltságú kontinensen mesterséges, kvázi vonalzóval meghúzott határokat adtak az új országoknak. Ezek az “új” mesterséges határok nem vették figyelembe a földrajzi, társadalmi, gazdasági tagolódásokat. Ez alapjaiban tesz egy egész kontinenst kvázi elmaradottá, a többiek által fentebb vázolt problémákon túl.”

    Vándorló törzsek vannak. Ma itt laknak holnap ott. Hogy húzol határt? Ehez add, hozzá, hogy írtózatos számban. Europában összesen nincs 100+ etnikai csoport akár 100+ nyelvel. Ezt egyetlen!!! afrikai ország is probléma nélkül produkálja neked!!! Amikor MO/NO/FROról beszélünk akkor ott 90%ban Magyarok, Németek, Franciák laknak, Magyarul…. beszélnek. Egy pl Tanzániát 80.000-100.000-500.000fős etnikai csoportok laknak akiknek jellemzően még a nyelvük se ugyanaz.

    És ehez jön hozzá, hogy ezeréves nyilal/lándzsával irtjuk egymást a kultúrájukban van. Csak kaptak AKt….

  35. Embereket le lehet cserélni, de a tudásukat nem lehet elvenni. Amit az embargó miatt felépítettek azt semmi perc alatt tönkreverik. Másrészt pont délafrikra egy érdekes történelmű ország, búr fehér telepesek angolok elleni háborújával és a közelmúlt háborúi elöl nézve.

  36. A kínai nyomulásnak érdekes hatásai lehetnek.

    http://news.yahoo.com/s/afp/20100825/wl_africa_afp/chinasafricadiplomacytrade

    Ha netalán olyan szinten sikerül befolyást szerezzenek a kontinensen (nem feltétlenűl DA-ban), hogy ők építhetik ki az oktatási rendszert. És ezt úgy teszik, hogy a kínai „ABC” kezdik oktatni, lehet hogy egy rakás nyelvi problémát ki tudnak küszöbölni.
    Belátom, hogy ez az ötlet jelen pillanatban töb mint elrugaszkodott, de be kell látni, hogy a nagyfokú nyelvi tagoltságra a kíniak adták eddig e legéletrevalób választ.
    Közös „nyelv”(de lehet ideogrammák) nélkül pedíg nem fog sehol hatékony központosított adminisztráció működni.