|

Ősszel megindulnak a BTR-3E1 szállítások Thaiföldre

A napokban szerepelt híreink között Thaiföld, azonban a légierő high-tech beszerzései mellett a héten egy másik, alacsonyabb technikai szintet képviselő, földhözragadtabb beszerzéssel kapcsolatban is napvilágot láttak friss információk.

Amiben nem másról volt szó, mint a még 2008 júliusában, 96 BTR-3E1 páncélozott csapatszállító harcjármű beszerzéséről megkötött szerződésről.

A BTR-80-hoz hasonló, ám azzal nem megegyező, Egyesült Arab Emirátusok – Ukrajna koprodukcióban megszülető harcjárművek szállítása Németország miatt immáron több mint fél évet csúszott – Berlin nem engedélyezte a német motorral történő szállítást a 2006-os puccs után még mindig instabilnak minősített politikai helyzet végett, így amerikai erőforrás kerül a thai BTR-3-asokba.

BTR-3U

A BTR-3 első változatának, a BTR-3U-nak a gyártása 2001-ben kezdődött meg | Forrás ,

Azonban úgy tűnik, hogy most már nem is kell olyan sokat aludniuk a thai szárazföldi erőknek, hogy kezeik közép kaphassák új járműveiket, hiszen a Bangkok Post közlése szerint csütörtökön Ukrajna biztosította Thailföldet, hogy szeptember végéig megkezdi a harcjárművek szállítását.

Az idei évben azonban még nem fog nagyobb mennyiség befutni a Délkelet-Ázsiai országba, hiszen ha minden igaz, az ősszel mindössze 2 BTR-3E1 átadására kerül majd sor, ám az ukrán kormánynak a héten kiadott nyilatkozata szerint a mintegy 4 milliárd bát, azaz cirka 127 millió dollár ellenértékének maradékát 1 éven belül le kívánják szállítani. A jelenleg információk szerint a nagyobb ütemű szállítás 2011 márciusa után indulhat meg.

BTR-3E1 az IDEX 2007 expón

BTR-3E1 az IDEX 2007 expón | Forrás ,

54 hozzászólás “Ősszel megindulnak a BTR-3E1 szállítások Thaiföldre”

  1. Nálunk is lehetne valamit kezdeni a rengeteg BTR 80(a) val. Mátyásföldön van egy csomo, de lehet azokat is csak alkatrésznek használják. Mondjuk lehet hogy nem érné meg ilyen szintre hozni a mi gépeinket, mert iszonyú nagy átalakítás lenne. Túl sokkba kerülne. Inkább új harcjárművek kellenének, mert szerintem a BTR felépítése nem jó. Hátul a motor a lövészek oldalt szállnak ki …stb, szóval nem jó.

  2. ” Berlin nem engedélyezte a német motorral történő szállítást a 2006-os puccs után még mindig instabilnak minősített politikai helyzet végett, így amerikai erőforrás kerül a thai BTR-3-asokba” Mondjuk ezen a részen jót mulattam ha ez igaz!Még lehet hogy jobban is jártak. A Német technika kelet felé mindig lerohadt.

  3. Biztosan kellenek nekünk még a btrek csak az a baj ez az egyetlen csapatszállítója a gyalogságnak…Most nem nézem a teherautókat..
    Egy komolyabb fegyverzettel ellátott gép sem ártana ami komolyabb tűzfedezetet képes lenne adni.Bmp kivonás nekem nem is tiszta…SE a gozvigyka(de ez más történet-ez inkább tüzérségi).

  4. A BMP-1 76 mm-es lövege egy nagyon rossz konstrukció volt,szerintem egyáltalán nem kár érte.A BMP-2-ben az Oroszok már 30mm-es gépágyút alkalmaznak valószínűleg azért mert jobban megfelel a célnak egy nagy tűzgyorsaságú fegyver mint egy kiskaliberű löveg.

  5. Akkor lehetne azt mondani hogy Bmp-ért nem kár , ha akkor vonják ki mikor már jön helyette a váltótípus. esetleg átállás közben. De nincs egy fia platformunk semmi amire az új fejlesztésű fegyverrendszerek legalább applikálhatók lennének.
    Kerekes technika ‘nagy számban’ bizonyos mértékig képes kiváltani hiányosságokat, de nem a BTR és dzsipek szintjén.
    Amit a hadseregben műveltek utóbbi időszakban az nyilvánvaló ha nem nyílt hazaárulás volt. Addig érdekesmód eljutootak hogy előző generációs orosz technikákat kivonják, de az állami pénzeket inkább átszivattyúzták mintsem felelősen kezeljék.
    Éljen a haza, menjetek haza:)

  6. A mi BTR 80 ink SEMILYEN komoly modernizáláson nem eshetnek át.

    Ennek okai :

    A járművet eredetileg belügyi alakulatoknak tervezték és NEM gyalogsági harcjárműnek.

    A jármű páncélvédettsége közelít az elégségeshez ALÚLRÓL !

    Energia a fedélzeten kevés

    A futómű jelenleg cca 98% os terhelhetőségen van az az nem lehet extra mocit meg páncélzatot ráaggatni.

    Egy két szépségtapasz mehet rá de úgy eleve nem alkalmas arra amire ( természetesen ) a MH használja az az harcjárműnek.

    Az irányzása a kézi kurblis kivitelben anakronistikus. Ha bedől a jármű a terpen akkor igen megizzad a toronykezelő .

    Az meg külön hab a tortán hogy az ajtajai oldalt vannak. Az összes AFiW és legtöbb APC nek is hátúl van ahogy az kell.

    Szállítani a frontvonal mögött az igen de ennyi és nem több. A PKM acélmagvas lőszere is szépen kijukasztja, de még az AK is közelről.

    Pct rakétahordozónak, tüzérségi megfigyelőnek vagy egyébb specre még igen jó lehet d

  7. A mi BTR 80 ink egy kalap szarok és nem csak hogy nem éri meg modernizálni de nemis lehet. Csak spec feladatra illetve a frontvonal mögötti szállításra alkalmasak és nem arra amire magyarosan használják gyalogsági harcjárműnek. Nem is annak készült, hanem belügyi járműnek.

  8. Csúszásgátló bevonat okés

    Az éjjellátó ha jól tudom akkor a régi PSZH-k raktárban lévő AKTÍV infra rendszere lesz. Ugye nem kell részleteznem mit jelent ha azt bekacsolod este ?

    A mobilitása az egyetlen erőssége. Gyoran lehet vele menekülni .

    Az ukránok is BTR 80 sokat vittek még anno Irakba járörözni. Kettő közelében felrobbant egy IED. Nem mellette csak a közelében cca 3-5 méterre. A repeszek ( csapágygolyók ) úgy mentek át a páncélon hogy még csak nem is köszöntek neki. Rongyora lyuggatták a BTR-t. Ráadásúl egy érdekes dolgot is tapasztaltak a BTR nél. Ott ahol nem mentát a csapágygolyó hanem csak horpasztott ott is a páncéltest belselyében kicsi miliméteres darabok váltak le és mint a repeszek szóróodtak szét. Ha bőrfelületet ér csak megcsíp de ha a szemedbe megy akkor megvakulhatsz.

  9. Véleményem szerint a BTR 80 (de már előtte a BTR 60 is) egy teljesen elhibázott konstrukció. Kuruc71-nek pedig igaza van: max belügyis használatra alkalmas.

    A harcjárművekkel kapcsolatban gyakran emlegetett 3 fő követelmény (tűzerő, védettség, mozgékonyság) közül minden tekintetben alulmarad a konkurenseivel szemben. Itt még hozzá lehet tenni a követelményekhez a szállítható személyek számát: pl jó lenne, ha egy normális lövészrajt, vagyis 9 főt el tudna szállítani, ami szintén nem teljesül. Egyszerűen alkalmatlan a jelenlegi feladata ellátására!

  10. grofaron

    „A harcjárművekkel kapcsolatban gyakran emlegetett 3 fő követelmény (tűzerő, védettség, mozgékonyság) közül minden tekintetben alulmarad a konkurenseivel szemben.”

    Ha csak a BTR-80-at nézzük akkor sem igaz mert mobilitási mutatói kiválóak a fegyverzete(14,5mm)erősebb mint egy Strykernek,mondjuk az egy alulfegyverzett valami(éppen ezért a fegyverzet kérdésében egyetértek veled).Ami a védettséget illeti az mondjuk tényleg szar.

    A BTR-80/A esetében viszont nincs igazad mert fegyverzete(30mm gépágyú)semmivel sem rosszabb mint a kategória többi tagjáé(igazából majdnem a legerősebb).A mobilitása nem változott a BTR-80-hoz képest,azaz ugyanolyan kiváló.A védettsége maradt szar.

    Egy lövész raj 8fő… a BTR-be meg 10-en férnek

  11. dudi

    Arról a 30 mm es gépágyúról beszélsz amelyik állandóan elakad és még a BTR es srácok is inkább a KPVT-t választanák? Vagy arról a 30 mm es toronyforgató és csőemelő mechanizmusáról amelyiket alig lehet célraállítani ?

    Vagy arról a 30 mm es toronyról ahová az irányzó csak bűvészmutatvány útján tud bebújni és egy „szar van a palacsintában” esetén szinte esélye sincs a gyors járműelhagyásra ?

    Ezek a BTR ek harcban úgy járnának mint az Ansaldók a II VH-ban. Hamar kivonnák a maradékot és hátországi célokra alkalmaznák csak. Azonban addig sokan meghalnának és közben megy a vakítás ogy hűűűűűűű de milyen korszerűek vagyunk.

  12. dudi

    Amikor én préselődtem a BTR terébe akkor max 2×4 fő fért be de csak úgy hogy a irányzó beszállás közben folyamatosan olajjal permetezett bennünket. Az RPG-s srácnak egy külön rémálom volt. Használhatóan 2×3 ra elég a hely felfegyverzett katonáknak vagy rendőröknek 2×4 re.

  13. Na most IED ellen tudtommal még egy Stryker sincs biztonságban az ellen MRAP kell. Egyszerűen arra kell használni egy eszközt amire kitalálták. A fent említett hibák (stabilizátor és korszerű optikai eszközök hiánya, a gyenge páncélzat illetve a terepen nyújtott gyenge teljesítrmény) egy részét (az oldalsó ajtókat nyilván nem tudják máshova rakni, de pl az új BTR 90-en is ott van) a ruszkik is felismerték (gondolom szembesültek vele) nem véletlen upgradelik őket (meg persze kell egy átmenet mielőtt átállnak egy korszerűbb járgányra, amiről kiderült hogy drága ahhoz h teljesen kiváltsa a régit).

  14. Kuruc71

    Mi érdekes módon befértünk 8-an a BTR-be pedig nem csak harcászati felszerelés volt benne,hanem mindenkinek a saját zsákja benne 3napi cuccal(ha csak harcászati felszerelés van nálad akkor simán elfér bent az ember).Nem mondom,hogy kényelmes volt de befértünk.

    „Arról a 30 mm es gépágyúról beszélsz amelyik állandóan elakad és még a BTR es srácok is inkább a KPVT-t választanák? Vagy arról a 30 mm es toronyforgató és csőemelő mechanizmusáról amelyiket alig lehet célraállítani ?”

    Nálunk soha senki nem panaszkodik a pontosságára,akadály meg nálunk nagyon ritka,mondjuk lehet ennek az az oka,hogy mi rendesen karbantartjuk őket…

    Az mondjuk igaz,hogy egy nagyobb darab embernek nehéz gyorsan kiszállni.

  15. Kuruc71:
    Erről annyit, hogy az esetek többségében nem véletlenül utaznak az orosz katonák a testen ülve és nem odabent. Nálunk persze – gyakorlati (harci) tapasztalat hiányában – lehet, hogy erőltetik a beszállást, de nagyot hibáznak vele.

  16. Dudi!

    egyszerűen csak magyarok vagyunk, és ami nekünk van az mindig póriasan szólva sz@r (persze csak a külsős „szakértők” szerint).

    Egyébként mint azt a Haditechnika is megírta 2006-óta kb 200 darab (ha jól emlékszem) modernizálása/átépítése történt meg (persze itt nem kell nagy dolgokra gondolni).

    Grafon!

    A BTR akár csak az akkor a ellen oldalon megjelent hasonló hcjmű-vekhez hasonlóan elsősorban a katonák szállítására szolgált (akár szennyezett terep is) ugyan erre készült később a VAB, vagy a TPz-1 is mivel az áruk miatt nem lehetett minden alakulatot gyalogsági harcjárművekkel ellátni, valakiknek elég volt csak páncélozott harcjármű. A BTR-60 a BTR-152 utódjaként jelent meg (igaz először még nyitott kivitelben de már úszóképesen sokkal nagyobb mozgékonysággal) de volt mellette egy BTR-50 is ezt nem szabad elfelejteni.

    A BTR arra amire tervezték megfelel, az más kérdés, hogy mi nem arra használjuk.

    Kuruc!

    A BTR nem MRAP tehát nem véd IED ellen, tehát ezt ne is rójuk fel neki, úgy hallottam Irakban ennél jóval komolyabb járműveket is csináltak ki IED-ek.

    Már sokszor olvastam ezt a Kalasnyikov is átviszi történetet, csak azt nem írja le senki, hogy milyen távolságról és utána mi lett a lövedékkel. Ne keverjük az átütést a kilövéssel, mert a kettő között nagyon nagy különbség van.

    És bocs, de a végére egy epés megjegyzés (bár én még soha sem ültem BTR-ben) de a termeteddel nem csodálkozom, hogy nehezen fértél bele, de gondolom a BMP-ben sem érezted volna kényelmesebben magadat (talán egy LVTP-7-ben). ;)

    TG

    Ui: kéretik nem kiragadni mondataimat a mondandómat egészében kezelni, és nem úgy értelmezni, hogy szerintem jelenleg Magyarországon a MH céljaira a legmegfelelőbb eszköz a BTR-80, nem értek hozzá és nem is kívánok állást foglalni ebben a kérdésben.

  17. Dudi:
    Nagyon köszi, megmentettél attól, hogy hülyén haljak meg. :)
    Megjegyzem, nem a beszállás a kardinális kérdés, mert arra általában van idő, hanem a kiszállás. És nem túlélési esélyekről van szó valójában, hanem arról, hogy pl. élve elégni eléggé sz*r dolog, ahogy az sem jobb, hogy egy dobozban ülve gőzöd sincs, honnan lőnek rád. Hovatovább odabent nem tudsz fedezékbe húzódni, miközben szitává lövik a járgányt – veled együtt. Ezért ülnek kint, lévén pl. egy IED robbanása mellettük (kívül ülve) sem ad sok esélyt a túlélésre, viszont kevesebb szenvedéssel jár. Ezért vállalják be azt, hogy egy sorozattal leszedik őket kint, pedig ezt bent azért nagyobb eséllyel lehet megúszni.

  18. cinikus

    Az az elve a kint ülésnek,hogy ha alattad robban az akna vagy bármi akkor bent tuti meghalsz,míg ha a tetején ülsz akkor lerepülsz és van esélyed túlélni.Persze hátrányai is vannak pl egy géppuskasorozat és halott a deszant.

    Semmilyen harcjárműben nincs fogalmad róla,hogy honnan lőnek.

    KOC01

    A motor tökéletesen elég egy BTR-80 vagy BTR-80/A járműnek erre találták ki mint ahogyan a felfüggesztést is.Ebből következik,hogy ha növeled a tömeget akkor ezeken is változtatni kell.

  19. cinikus

    A fent ülés nem életbiztosítás de ha valami alattad robban akkor nagyobb az esélyed a túlélésre mintha bent ülnél.Ha melletted robban akkor bent vagy nagyobb biztonságban, ha lőnek bent vagy nagyobb biztonságban,ha RPG-vel lőnek akkor a kocsi tetején vagy nagyobb biztonságban tessék lehet választani,hogy hova ülsz…

  20. Ez örök vitatéma, de az alap az, hogy a halott katonának már semmi nem fáj. A másik meg az, hogy ha beragadtál egy roncsolódott konzervdobozba, akkor könnyen megeshet, hogy nem fogsz tudni kiszállni, ergo nem fogsz segítséget kapni és hosszabb-rövidebb szenvedés után bekrepálsz. Kint ilyen probléma nincs, ott jobb eséllyel férnek hozzád és te is hasznosabb lehetsz még sebesülten is.

  21. @koc1:
    „Nyilván megerősítették a futóművet is a modernizált gépeken, részleteket nem találtam róla.”

    nyilván ?
    Én úgytudom a járművek nagyrészén úgy tönkrevágták , hogy egyszerűen nem éri már meg az anyagi beruházást hogy feljavítsák. Kifizetik majdnem egy új jármű árát felújításra és cserébe meg maradna „ugyanaz” a régi ócska btr. Terepezni ettől még lehet vele, de ilyen Thai verzió sem lenne belőle soha.

  22. Mondjuk nem tudom mennyivel nyújt nagyobb védelmet az M113 páncélja, mint a BTR/BMP-jé, de azért én a nagy különbséget abban látom, hogy az előbbiben a desszant a jármú szélén ül, nem a közepében, lehet ez is számít, ha valami pont a jármű alatt robban. Az A3 verziónál pedíg az egész üzemanyag a járműtesten kívülre került, míg a bmpknél pont középen van. A bmpt szinte lehetettlen úgy eltalálni, hogy ha átüti valami a páncélt, az ne lőszert, vagy üzemanyagtartályt találjon el. Többek közt ezért sem nagyon fáj a szívem értük.

  23. Tudtommal az oroszok Afganisztán óta ülnek kívülre az aknák miatt. Mivel ha a légmentesen lezárt pszh alját megkopogtatja az akna, akkor még akkor is kipaszírozhatja az ember agyát a légnyomás, ha magát a padlót nem üti át. Irakban is nyitott ajtókkal használták, ott meg az rpg találat légnyomása miatt. Ezért is lehet fikázni, de mikor tervezték akkor még az abv védetség volt a menő. :-)

  24. Igazából teljesen mindegy milyen pszh-nk van !
    Annak a pár tucat példánynak csak jelképes (és muzeális )értéke van!
    Éppen úgy ahogy az egytucat Grippennek és a fél tucat Mi-24-esnek is csak nevetséges harci és elrettentő ereje van…