A svéd Védelmi Beszerzési Hivatal (FMV) bejelentette, hogy a Svéd Hadsereg páncélozott szállító járművekre kiírt pályázatát a finn Patria csoport terméke nyerte meg, így abból Svédország 113 darabra adott le megrendelést, emellett pedig ugyanennyire opciót jelentett be. Reméljük, a svédek nem járnak úgy a Patriákkal, mint a szlovének, délnyugati szomszédunknál ugyanis igazi szappanoperába illő történet játszódott le az AMV-k esetében.
Most azonban nézzük a svéd üzlet részleteit. A 113 Patria AMV és a hozzájuk tartozó összes szükséges logisztikai felszerelés együttesen mintegy 2,5 milliárd svéd koronájába (260 millió euró) fájt a skandináv ország adófizetőinek. A szerződésben foglaltak szerint a szállításokat 2012-ben kezdi meg a finn vállalat, a teljes mennyiség pedig 2014-ben válik majd hadrafoghatóvá. Svédország pedig majd időközben eldöntheti, hogy él-e a további 113 Patria opcionális megrendelésének érvényesítésével.
’A feladatunk az volt, hogy a svéd fegyveres erők számára a lehető legpotensebb harcjárművet találjuk meg a lehető legjobb áron, és ez, azt hiszem, sikerült is.’ – mondta Gunnar Holmgren, a Védelmi Beszerzési Hivatal igazgatója. ’A páncélozott szállító járművek piaca rendkívül bőséges, így volt választási lehetőség, de sikerült a legoptimálisabbat megtalálni.’
A tender során – mint azt Holmgren elmondta – az FMV öt gyártó ajánlatát vizsgálta meg olyan szempontok alapján, mint például a teljesítmény, gazdaságosság, megbízhatóság és a leszállítás ideje. Ezen tényezők összevetése alapján a Partia AMV volt az, amely a legjobban megfelelt a Svéd Hadsereg követelményeinek.
A megállapodás kötelezi a finn vállalatot, hogy 100 %-os gazdasági ellentételezést nyújtson az üzlet fejében, valamint, hogy a gyártásba vonjon be svéd illetőségű cégeket is. Ennek fényében vesz majd részt a svéd Patriák készítésében a Scania (motorok), az SSAB (külső páncélzat) és az Akers Krutbruk (védelmi rendszer). További svéd alvállalkozóktól származik majd az elektronika és a felfüggesztések nagy része is.
De jó lenne ilyen a nyuszi buszok helyett.
Vannak fontosabb dolgok is amiket le kéne cserélni/változtatni kéne rajta és nem a légierőre gondolok.
A PATRIA-ban az a jó, hogy gyakorlatilag minden lehetséges változat -elsősorban tornyok- ki van már fejlesztve a 120mm-es löveggel szerelt páncélvadásztól az önjáró aknavetőig. Olyan mint a CV90, egy hadsereg a teljes 8×8-as járműígényét ki tudja elégíteni PATRIA AMV-vel, ahogy CV90-el a lánctalpast.
Blogen, azért 120mm-es löveget még nem szereltek rá. Aknavetőt (AMOS/NEMO) már igen, illetve elvi lehetősége van 105mm-es MGS-nek.
Ettől függetlenül tényleg imba kis jármű.
Az OTO Melara 120mm HITFACT a PATRIA AMV-re is applikálható, úgy lett kialakítva, hogy a 105-ös HITFACT toronnyal csereszabatos legyen, 105-ös pedig már van PATRIA-án:
http://img101.imageshack.us/img101/5245/381715vc2xi4.jpg
http://www.otomelara.it/EN/Common/files/OtoMelara/pdf/business/land/Hitfact/hitfact120mm.pdf
Blogen:
A 120-as komolyan veszélyeztetné a stabilitást. Szerintem. Merthogy kb. 15%-al nehezebb a lövedék, és jelentősen (itt azért jobban lehet variálni) nagyobb a lőportöltet.
Miert nem eleg a CV90? Minek melle patria?
Nyilván hülyék ezek az olaszok, senki se szólt nekik, hogy veszélyezteti a stabilitást: http://www.army-guide.com/eng/product1606.html
Blogen:
Már ne haragudj, de ez sok változós.
A Centauro 25 tonna (majd akkora, mint egy harckocsi, méretre meg egy víkendház :-D). A patria alig kétharmada.
Nézd meg a Strykert, az is eléggé kileng egy-egy 45 foknál nagyobb oldal-kitérítésű lövésnél. A gumi futófelület önmagában nagy probléma, bár kezelhető. Igazság szerint a 120-as és 105-ös löveg páncéltörő kapacitása meglehetősen hasonló (mármint a legelterjedtebb űrméret-alatti és tandem-charge esetében). Repesz-romboló kategóriában nincs nagy jelentősége a különbségnek. Az egyetlen, ami lényeges eltérés, az a hatótáv.
Nincs olyan hogy legoptimálisabb.
A Centauro a löveggel, toronnyal együtt 24t, a PATRIA mindenfajta felszerelés nélkül 16t, de legnehezebb tornyokkal 25-27t. Az alapjármű azonos kategória tömegre, motorteljesítményre 543/512hp a két gép. Magyarán ami a Centauro-n működik, az a PATRIA-n is. A 105-ös löveg teljesítménye űrméret alatt pedig éppúgy elmarad a 120-astól, mint más téren. Nem véletlen, hogy viharos gyorsasággal koptak ki a nyolcvanas évek végén, a kilencvenesek elején, amikor a 105-ös elérte a lehetősége határait, amin a szovjet harckocsik páncélzata túlnőtt.
A 25-26 tonnás pátria az önjáró löveg. A motorteljesítmény nem oszt nem szoroz a lövés közbeni stabilitásnál. Ha láttál már munkagépet, vagy teherautót rossz terepen (lásd: rába videó itt a HTKA-n) akkor tudod, hogy mozgás közben nem egyszerű megmaradni rajta. A modern stabilizátorok a csövet a célon tartják, de ettől még simán felboríthatja a lövés mozgás közben. A cantauro sem jeleskedik a mozgás közben történő lövésnél. Egyébként egy ilyen torony egy 120-as löveggel olyan 5 tonna (a löveg maga kb 2,5-3 t, kialakítástól függően). Azaz még azzal is (ha nem raknak bele extra nehezítést 20 t, egy jó 20%-al könnyebb.
A 105-ös löveg lőszere alkalmas átverni a legtöbb páncélozott célt. Egy 105-ös űrméret alatti lövedék 1000 m-en belül (a D-20-as ágyútaracké is csak 3200 /ha nem tévedek nagyot/ m-ig hatásos, pedig az 152 mm…) a legtöbb páncélt átveri (persze nem szemből, de ekkora mobilitás mellett hülye, aki szemből akarja használni). A thandem-charge kumulatív lövedékek töltete meg a modern páncéltörő rakéták környékén mozog.
Ugyanakkor gondoljuk végig a 120-as alkalmazását is:
– páncélvadász: egy max 3 km-es effektív hatótáv (amit a látótávolság + LOS is korlátoz) kicsit kevés a páncélelhárító rakéták megsemmisítési zónájához képest (találati arány, páncélátütési képesség).
– gyalogsági támogató: a két repeszromboló lőszer között nincs túl nagy differencia az alkalmazás terén (lehet vagy 2 m a repeszhatás-határ eltérése, a két lövedék között van max 2-3 kg különbség). Az APC-ket mindkét löveg páncéltörő lőszere átveri.
Azaz fölösleges a 120-as löveg véleményem szerint, ráadásul csak a baj van vele.
Ja: és mielőtt valaki beleköt:
a 105-ös lőszer ~18 kg a 120-as ~22 kg, a lövedék ~11 vs ~13 kg. Persze ez függ a gyártótól, stb.
A torkolati energiát most nem számolnám ki, de a nagyobb lőportöltet (bár ez is variálható) és a nagyobb lövedék miatt olyan 30-40%-al nagyobbra becsülöm.
A legtöbb hatvanas, hetvenes évek beli páncélt átveri, mást nem. 105-ös lőszerek:
típus, űrméret, gyártó, anyag, átütés, megjelenés éve
M392 105mm USA tungstenkarbid 260mm 1961
M728 105mm USA tungsten-Ni-Cu 280mm 1973
M735 105mm USA tungsten 300-330mm 1978
M774 105mm USA DU 375mm 1981
M833 105mm USA DU 440mm 1984
M900 105mm USA tungsten 450mm 1991
M900 105mm USA DU 520mm 1989
OFL-105-G1 105mm francia tungsten 350mm 1981
OFL-105-G2 105mm francia tungsten 440mm 1981
OFL-105-F2 105mm francia DU 520mm 1982
DM-23 105mm német tungsten 310 1978
DM-33 105mm német tungsten 470 1984
etc.
Továbbá a gumikerekes páncélvadászoknak nincs páncélzatuk, csak egy lövegük és mozgékonyságuk, szal itt méginkább szükség van arra, hogy szemből bármit ki tudjanak lőni, mert nincs más választásuk. A 105-ös löveg még éppen elég volt amikor a Centauro-t kifejlesztették, mára kevés, nem véletlen, hogy az olaszok már a 120-asnál tartanak.
Egy 20-25 éves lőszer kifejezetten új típusnak számít, az a hidegháború végére készült el. Akkor lelassult a fejlődés.
Gondolj csak bele, fiatalabb, mint az első abrams. A modern MBT-k frontpáncélja 1000 mm RHAe körül mozog (egy jó link: http://collinsj.tripod.com/protect.htm#1) általában. A többi oldal jóval vékonyabb.
De ha észrevetted, nem azt mondtam, hogy márpedig átlövi a harckocsi frontpáncélját. Azt mondtam, oldalról beköszön. Valamint ugye főleg azt tettem szóvá, hogy szerintem nem igazán jó ötlet egy páncélvadásztól, ha meg kell állnia ahhoz, hogy lőni tudjon. Márpedig ha mozog, valószínűleg felborul.
Valamint fejtegettem, hogy inkább egy jó aktív/félaktív páncéltörő rakéta, már ha választani lehet. A löveges kerekes harcjármű gyalogsági támogató/APC vadász.
ja és még néhány apróság: a centauro 120-as lövege jelentősen csökkentett hátrasiklású (ugye ezzel csökken a 120 előnye).
A legnagyobb számban létező orosz harckocsikat a 105-ös is átveri (T-80U-nál régebbiek).
A 120-as APFSDS M-829A3 USA lőszer 970mm-t ver át (ez az általam ismert legerősebb) 2000 m-en! Azaz ez sem veri át tutira az új MBT-k frontpáncélját (Abrams M1A2 1050 mm, ha jól tudom).
Egyébként pont ezért (azaz a lövegméret/tömeg nem tudja majd hozni a HK-k leküzdéséhez szükséges tűzerőt) vizionálom én a tankok halálát a jövőben.
Ja, csak az olaszok pont a mi gépesített gyalogságunk T-55-ös özönét akarták ritkítani vele, arra jó volt a 8×8-ra szerelt 105-ös. A páncélvadászok taktikája pedig egyszerű: lehetőleg leshelyről, egy árokból, épületek közül kilőni az ellenséges tankokat mielőtt azok semmisítenek meg. Ha tűzpárbajra kerül sor a mozgékonyság az első percekben a pozícióváltáshoz (mondjuk egy árokban), utánna meg már a meneküléshez kell, ha nem sikerült minden tankkal végezni. A páncélvadászoknál alapkövetelmény, hogy minden irányból ki tudja lőni a tankot, nincs páncélzatuk ugyanis, ha nem sikerül meglepniük az ellent és végezniük vele mielőtt az pozícióba kerül akkor halottak.
Itt láthatsz tüzelni néhányat menetből a 105-el és nem borul fel:
http://www.youtube.com/watch?v=jjlcHhc5Uik
A 120-al se borul fel, különben nem csinálnák. A tankot pedig nem lehet páncélvadásszal pótolni. A páncélvadász tökéletesen alkalmas a könnyűgyalogság vagy a felderítők tűztámogatására, de semmi másra.
A legnagyobb számban létező orosz harckocsik közül a T-72B-nél húzódik a legjobb 105-ös lőszerek határa. A legjobb 120-as lőszerek pedig épp eleget tudnak a jelenlegi legjobb orosz harckocsik ellen. Az M1A2-höz pedig ötszázat még nyugodtan hozzáadhatsz a torony frontján!
Továbbá a nagy mozgékonyságú páncéloserők kihalását úgy háromezer éve jósolják, de valahogy nem akar összejönni. Jelenleg van egy 60-70tonnás felső határ, amit hk-val nem nagyon érdemes átlépni az infrastruktúra miatt (már ez a súly is problémás), szal egyelőre a harckocsik jövőjét tekintve a 140mm és a 152mm simacsövű löveg az amivel érdemes ismerkedni, mert a tankok erre az évszázadra biztosan ittmaradnak.
Oké, közeledünk :-D
Egyébként ha jól emlékszem az abrams tornya 1710 mm-nek felel meg, de az csak fedezékben célpont, menetben nem a legvastagabb részére lövök :-D
A 105-ös a határ szerintem, amit _gumikerekes_ jelenleg kibír stabilitás szempontjából, a csökkentett hátrasiklású 120-as kb egy kategória lehet vele, de éppen ezért nem lehet sokkal jelentősebb a páncélátütő képessége. Lánctalpon sokkal stabilabb lenne. Én még nem láttam teljes értékű 120-ast gumikeréken, ami menetből képes lenne tüzelni +-10 fokon kívül. Egyébként is csak önjáró löveg kategóriában tudok 120-asról (bár a strykert mintha a napokban akarnák „upgrade”-ni, de a löveget nem ismerem, gyanítom, az is valamiféle low recoil gun lesz).
Láttam már a centaurot (igaz, nem lövés közben, de legalább élőben), kicsit magasnak tartom a súlypontját (majdnem létra kell, hogy felmássz rá). Egyébként nem páncélvadász, hanem felderítő az eredeti célja.
A t-80U már komoly kihívás a 120-asnak is, mert közel kell menni hozzá, és vissza tud lőni a 125-össel.
harckocsi kérdés: tudom, hogy egyedül vagyok a kérdéssel, de nekem ez az irány valószínű. Egyébként a jelenlegi MBT-et megbízhatóan 150+ mm üti át. Csak az a baj, hogy egy ekkora löveg olyan 4-7 tonna (kompozitok, csőhossz, stb.). Egy HK-ra nem tehetsz hosszú csövű 150-est, mert beleüt a földbe. Azaz marad a tarack hossz. Ez egy lassabb (600 m/s vs 120 mm 7-900 m/s) lövedéket jelent, igaz jóval! nehezebb. Ugyanakkor egy ekkora lőszert (az űrméret alattiak kivételével csak a lövedék 25-45! kg) vagy osztasz, vagy automata töltés. Automata töltés esetén az osztott töltés lassú, és mivel a lövedékhossz és a töltethossz 0,5 m körül van, egyesítés esetén katasztrofálisan nagy lenne a szerkezet.
_Szerintem_ a rakétáké a jövő. Azt pedig célszerű fürge platformra tenni. Ugyanakkor e mellett meg fognak jelenni (megjelentek) a nehéz, gyalogsági támogató fegyverrel és kisebb páncéltörő eszközöknek (pl.: 20-30-as gépágyú) ellenálló páncélzattal ellátott APC-k.
Én azért nem irnám le a harckocsilövegeket.
Egyre jobban terjednek az aktív védelmi rendszerek, mint pl: az orosz Arena vagy az izraeli Iron Fist.
Feltételezem, hogy az ilyen eszközök egy viszonylag nagy méretű, szubszónikus rakétát jóval nagyobb valószínűséggel semlegesítenek, mint egy hiperszónikus nyillövedéket.
FiEnd:
Most hirtelen csak a wikis linket találtam:
http://en.wikipedia.org/wiki/9M123_Khrizantema
Ez 400 m/s, kb 4000 m-ig, max hatótáv 6000 m. Az űrméret alatti lövedékek ritkán képesek 3000 m fölé eljutni, túl könnyűek, ráadásul 2 km felett nincs átütőerejük. Egy nem túl öreg (6 éves) orosz technika. A nyugati verziók nem tudom, mire lehetnek képesek (nem tudok hasonlóról), bár az USA a föld-föld pc-törő rakéták fejlesztését nem erőlteti.
Talán a 120mm lövegek jövője ez lesz egyszer:
http://www.globalsecurity.org/military/systems/munitions/mrm.htm
BGK:
ez már tulajdonképpen _rakéta_, ágyúcsőből. Van ilyen orosz is, régebbről, csak most nem ugrik be a neve. Asszem a 9M117 Bastion volt az. Persze ez jóval (nagyságrendekkel) modernebb.
Blogen
„Az M1A2-höz pedig ötszázat még nyugodtan hozzáadhatsz a torony frontján!”
Ez butaság a Makopa hk elleni rakétával minden ma létező harckocsit ki lehet lőni bárhol is találja el a célt pedig „csak” 1350 mm-t üt át,de ez ugyanúgy igaz a Kornet-e rakétára az meg 1200mm-t…
Az Abrams A2 páncélvédettségéről csak annyit,hogy a 3 fajta páncéltörő lőszerből csak az APFSADS lőszerek ellen tud többet a toronyhomlok mint pl egy Leopard-2.Amikor összehasonlították az amcsi a két hk-t arra jutottak,hogy a repeszromboló és a kommulatív gránát ellen jobban vég a Leopard-2 mint az Abrams…
Ez értelmetlen szócséplés Wolfrick. Azt akarod bebizonyítani hogy az olaszok hülyék, mert a 120-as Rheinmetal nem tud többet mint a 105-ös és amúgy se alkalmas arra, hogy 8×8-ra szereljék. Csakhogy rászerelték és alkalmasnak bizonyult.
A harckocsik kihalnak vita meg senkit nem érdekel, mert szerte a világon bőszen fejlesztik és upgrédelik a tankjaikat, úgy tűnik még nem hallottak róla, hogy kihalás szélén állnának, pláne nem a rakéták miatt. Hiszen épp most terjednek el az aktív rakétavédelmi eszközök, amik miatt a páncéltörő rakéták jelentősége csökkenni fog. Közben látom, hogy ez utóbbit más is írja.
Biztos jól mutat a Mokopás szöveg egy prospektusban, de a valóság az, hogy a következő hk-k toronypáncéljai szemből ennél keményebbek: M1A2, M1A2SEP, Leo2A5, Leo2A6, Challenger2, Leclerc. A Merkavák frontpáncélja a testen a hármastól is többet tud ennél.
Hát nem tudom de időnként feltünnek ilyen szörnyek. Nekem leginkább elborzasztó a tryker. Lövéskor majdnem felborul. A röhej az hogy ezek a járműveket egy nagyobb romboló puskával szét lehet lőni.De azért ennek ellenére soha nem vesznek ki.
„A Merkavák frontpáncélja a testen a hármastól is többet tud ennél.”
Akkor hogy lehet,hogy szemből lőttek ki Kornet-E rakétával Merkava MK4-et???
mk4et?
Sehogy, nem lőttek ki szemből Mk4-et.
Lehet nézni sok-sok youtube-ot.A kilövés szó azt jelenti,hogy találat után a harckocsi harcképtelenné válik nem pedig azt,hogy megsemmisül.
Lehet mellébeszélni, de egyetlen Merkava Mk4-est se lőttek ki szemből, tehát egyetlen egy sem vált harcképtelenné. Szemből (értsd: frontpáncélok átütése révén) ezt nem lehet megcsinálni velük egy átlagos páncéltörő rakétával.
blogen szerint:
2010. augusztus 19. csütörtök @ 23:24
„Ez értelmetlen szócséplés Wolfrick.”
Szerinted egy _csökkentett erejű_ 120-as löveg egy kerekekre szerelt harckocsin pont ugyanúgy használható lesz egy APC-n, mint mondjuk egy leopard 2-esen?
Szerintem nem. Szerintem a centauro 120-as lövege csak „megalománia”, mint tankvadász egy kalap bódi szilvát nem ér. Nem hülyék az olaszok, hanem kísérletezgetnek (mint mindig az elmúlt 100 évben), és nem tankvadászként használják, hanem felderítőként.
A HK kihal vitába nem megyek bele, kifejtettem az elképzelésemet, meghallgattam az érveket, nem győztek meg, majd meglátjuk 10-15 év múlva.
Még hozzátenném, hogy a Challenger 2 védelme szerintem jóval gyengébb, mint azt sokan álítják, ugyanis Irakban kilőttek egyet szemből rpg-29 -el(amely jóval gyengébb harci résszel rendelkezik, mint a Kornet), ami pont a vezetőnél csapódott be, aki így elvesztette az egyik lábát.
http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/1551418/MoD-kept-failure-of-best-tank-quiet.html
http://www.dejawolf.com/steelbeasts/RPG-29%20penetrate%20Challenger-2.gif.jpg
Amikor azt mondják, hogy egy harckocsi szemből a legerősebb azt általában a toronyra értik. A harckocsitesten minden páncélos vékonyabb. Az RPG 29 750 mm homogén acélt éget át az ERA-n túlmenően, ez ha jól tom ebben a kategóriában nagyon jó a Kornet ezzel szemben 1000 mm-t tud leküzdeni. Nincs elpusztíthatatlan harckocsi, de (és most lehet, hogy érzéketlen leszek) lehet (nem biztos), hogy más típusban a fogát is ott hagyta volna az ipse nem „csak” a lábát.
K0C1
Kornet-E homogén páncélon max 1200mm.
RPG-29 homogén páncélon max 750mm.
A fenti értékek a maximális páncélátütést mutatják ha van ERA akkor az ERA fajtájától függően csökken ez az érték.
Nos a wiki az rpg-t az ERA-n felül adja meg egy másik link meg ERA plusz több mint 600-t ír és a kornetről sincs egyértelmű adat (nagyon nem is lehet) szal sztem ezek inkább csak kb az egymással való összehasonlítást szolgálják, amúgy meg homogén acél és homogén acél közt is van különbség.
Íme egy link az RPG-ről:
http://world.guns.ru/grenade/gl04-e.htm
K0C1
A legtöbb helyen vagy 600+ERA vagy 750mm írnak.A Kornet-E-ről én még csak 1200mm olvastam.
Dudi
Te is kint voltál a tiszánál?A vizi nyulak azok nagyok voltak, volt lehetőségem közelről is látni őket nagyon rajok voltak.A légi nyulak se voltak rosszak:)De a legjobb a csőrike 2.0 volt.
sulyid
NEM VAGYUNK RAJOK!!!
Most nem voltam bemutatózni.
Kerekesek esetében én ezt valahogy úgy csinálnám hogy alapjárműnek, valami relative jobban védett moduláris! típust választanék, amivel mindenesként a legtöbb feladat megoldaható (úszóképesség megtartása is fontos). És kissebb számban egy jobban védett (nagyobb önsúlyú) „specialzált” gyátmányokat preferálnék parancsnoki, rádiós,légvédelmi stratégiailag lényegesebbnek számító szerepkörre. Modern nyugati szinvonalú hadseregekben sem képesek egy típussal megoldani mindent – inkább akkor törekednek ilyesmire ha „saját” gyártmányuk egy platform – nekem olybá tűnik. Pld. finneknél svédeknél is van még Sisu (6×6), Cv90,tank, miegymás. Nálunk egyszerűen inkább az lehet a kérdés hogy mivel érdemes kezdeni, esetleg értelmesen kiegészíteni a BTR-eket
„..specialzált gyátmányokat” – természetesen azért min.azonos alvázon értettem a dolgot
dudi
De rajok voltatok és erről nem vitázok:)
@Wolfrick
Igen, a 120-as lövege jól használható lesz, sokkal jobban mint a 105-ös. A szerinted nem kijelentésre semmilyen alappal nem rendelkezel, csak az OTO Melara cég komplett hülyének nézésével, hiszen szerinted egy teljesen fölösleges és alkalmatlan harceszközt fejlesztettek ki.
@F1End
A Challenger 2 alsó testpáncélján gond nélkül át tud menni az RPG-29, az ugyanis 590/860 KE/CE egyes pontokon Ha a vezető elvesztette az egyik lábát, akkor a találatot ott kaphatta.
@geza
A BTR-eket lángvágó alá küldeni érdemes. Sajnos a öreg BMP-1-eseket vágták szét az új BTR-80-asok helyett néhány éve.
Blogen:
kérlek, magyarázd el, a mondandóm melyik részét nem érted?
1: a normális 120-as harckocsiágyú páncéltörő lövedékei sem biztosítanak 100%-os leküzdési képességet szemből.
2: a centauro-n csökkentett hátrasiklású (azaz gyengített hatásfokú) 120-as van, ergo még rosszabb mint az 1. pontban leirtak
3: a gyenge 120-as és a 105-ös egyéb (nem pc-törő) alkalmazásban csak a hatótáv az alkalmazás szempontjából lényeges differencia
4:ha a centauron a 120 mm-es M829A3 (ATK) lőszert felböfögő ágyú lenne (http://defense-update.com/products/digits/120ke.htm#M829A3) akkor a lövés pillanatában a harcjármű 27,99 m/s-al indulna el az ellenkező irányba (ez 9,973 MJ). Ezt kellene az amortizátoroknak csökkenteni. Energiamegmaradás törvénye. Miután a löveg a harcjármű tetején van, az erő támadáspontja elég messze esik a tömegközépponttól. Ha csak 3!!!m/s-os átlagsebesség marad 1!!! másodperc erejéig, akkor felborítja az egészet 90 fokos kitérítésnél.
Jó lenne, ha nem csúsztatnál, és felfognád, hogy:
a) a centauro-n nem harckocsiágyú van
b) a fegyvereket az alkalmazáshoz tervezik. A centauro _nem_ tankvadász.
c) a cantauro 25 tonna, a patria műszaki, vagy a 120 mm-es _aknavető_ felépítménnyel lehet ennyi, de inkább a műszaki-mentő az. Ha van adatot, szeretettel várom.
1. De biztosítanak, a korszerű orosz/ukrán/kínai harckocsiknál egyedül torony homlokpáncéljánál nem 100% az átütés.
2. Tehát a T-80, a T-90 és a Type-99 torony homlokpáncélját már biztos nem tudja átlőni.
3. Teljesen téves feltételezés, a gyenge 120-as csekély mértékben rosszabb csak a fullos 120-asnál.
4. Nem borul fel, az összes standard 105 és 120mm NATO lőszerrel használható, mint azt a gyártótól tudhatjuk is:
http://www.otomelara.it/EN/Common/files/OtoMelara/pdf/business/land/CIO/CENTAURO.pdf
5. A Centauro is a 105-ös toronnyal 24 tonna, a torony nélkül súlya nagyjából megegyezik egy torony nélküli PATRIA súlyával. Itt van a Centauro IFV verziója és mellé a svédek álltal épp
http://www.army-guide.com/eng/product223.html
http://www.army-guide.com/eng/product1296.html
6. A Centauro tankvadász.
Még mindig arra spekulálsz, hogy az OTO Melaránál, meg a Iveco-Fiatnál tök hülyék mer felborul. :)
@blogen:
Már nincs fenn a neten a videó, de tekintve hogy prototípusról volt szó – korrektség kedvéért – nem írnék gyártót. A lényeg hogy egy ilyen 8×8-as platformon 120-as löveggel, ÁLLÓHELYZETBEN, ha jól emlékszek valahova oldalirányba lőttek.. A teknő utána egy kissebb csárdást még ellejtett.
Egyébként Centauro kiinduló platform 20t. Patria 16t kb.ennyi difi elvileg meg is maradhat (?). Bár szemből mindkettőnél azt írják 30mm-eseket kibírják.
A Patria tömege nem csak fegyverzet milyenségétől,hanem a védettség szintjétől is változik.
Igaz. Épp ezért hangsúlyoztam a kiinduló súlyt stb. Minden valószinüség szerint a Patria pótpáncélzattal teljesíti ezt a szintet. A Centauro 120mm-es változatánál írják hogy az meg 40mm APFSDS -t megfogja szemből. Na nekem tetszik – pár deka is maradhat:) csak azt a bazi ágyút nem kérném hozzá:)
Ráadásul sok site-on variálnak még a menetkész „Combat Weight-el” és a tiszta tömeggel is, úgyhogy lehet bonyolítani. De a fentiek alapján nem hinném hogy az aknavédettség lenne csak egyik-másiknál erősebb. Ott van még a futómű, motor – ez mindkét tipusnál ugyanannyi lehet kb. tehát a különbség végül hatványozódhatna, ha Centauro nem lenne térfogatban kicsivel hosszabb.. (?) de nemcsak ez a két típus létezik.
Sokan kezdtek fejlesztésekbe, talán a logisztika miatt beszéhetünk némi előnyről ezeknél a tipusoknál
Blogen:
Úgy visszautalnék az indító bejegyzésemre:
„A 120-as komolyan veszélyeztetné a stabilitást. Szerintem.”
Abból a téves feltételezésből indulsz ki, hogy a Low Recoil és a hagyományos 120-as ugyan azt tudja. Valamint nem vagy hajlandó a fizikát tudomásul venni.
Ugyan annál a lőszernél a LR kisebb torkolati sebességet produkál. De mivel _Én_ beismerem, ha tévedek, és eddig _Te_ még adatokat nem adtál ebben a témában, így kérlek add meg nekem a következőket:
OTO Melara 120-asnak: lövedék tömege, torkolati sebessége, RHAe leküzdési képessége 2000 m-en. Ne a kilőtt NATO lőszer katalógus sebességét, azt én is ismerem, hanem az OTO Melara-ból kilőtt sebességet. Link is jó lesz.
Centauro: a fenti löveggel szerelt jármű tömege, ha elér az általam ismert 25 000 kg-tól.
Számolok egyet, ha te nem vagy hajlandó, és közlöm majd, hogy melyikünk tévedett.
Ja és még valami:
„az OTO Melaránál, meg a Iveco-Fiatnál tök hülyék”
Akkor finnek tök hülyék, hogy nem teszik fel rá? Vagy csak feleslegesnek tartják, mert nem tud annyival többet, hogy megérje újraalkotni a futóművet?
Egyébként az általad adott videón is látszik, hogy menetből azért nem lőnek oldalra. Még (asszem azt mondtad) a 105-ös verzióval sem.
Rh 120 LLR L/47 elvisel: 700-750MPa
http://www.rheinmetall-defence.com/index.php?lang=3&fid=2897
DM63 maximális: 550MPa
http://www.rheinmetalldefence.com/index.php?fid=1465&lang=3&pdb=1
Egyéb kérdés?
Ja, a finnek pedig még nem kaptak megrendelést a 120-ra, a 105-ös már versenyben volt, szal az azért épült meg.
Köszi!
Számolás folyamatban csak ma melóztam és dög fáradt vagyok. Néhány kérdés, ha tudod véletlenül:
1. jól olvasom, az 1650 m/s a Rh 120 LLR re vonatkozik?
2. nem tudod véletlenül, milyen amortizátor rendszert használ?