Évek óta vitatéma úgy a repülés iránt érdeklődők, mint az Amerikai Egyesült Államok szenátorai között a US Air Force nehéz szállítógép-flottájának bővítése, vagyis az, hogy szükség van-e még több C-17 Globemaster III-ra, avagy nincs. Mivel már többször hallottunk többféle, akkor véglegesnek kikiáltott eredményt, így a mostani álláspontot sem tekintetnénk annak – bár úgy tűnik, hogy az lesz.
’Van elég C-17-ünk!’ – mondta ki Mike McCord, a védelmi számvevőszék helyettes államtitkára. ’A pénzt pedig olyan dolgokra kell költenünk, amikre tényleg szükségünk van, nem szabad forrásokat elvennünk olyasmi miatt, amiből fölösleges több.’
Nos, McCord úr véleményével biztosan sokan vitatkoznának, ám több magas rangú tisztviselő is mellé állt, többek között Susan Y. Desjardins vezérőrnagy, a Légi Szállítási Parancsnokság (Air Mobility Command) stratégiai tervekért felelős vezetője, valamint Alan Estevez, a védelmi logisztikai kiadásokért felelős államtitkár. Ők mindannyian megerősítették Robert Gates védelmi minisztert, aki már korábban is kijelentette: meg fognak vétózni minden olyan indítványt, mely további C-17-esek vásárlását javasolja.
Állításuk – miszerint van elég szállítógép – egyébként nem légből kapott, ugyanis idén februárban három, egymástól függetlenül készült nemzetvédelmi tanulmány is kimutatta, hogy a jelenlegi flotta megfelelő kapacitással tudna működni akár egy komoly katonai konfliktus esetén is, egészen 2016-ig, ami McCord elmondása szerint azt jelenti, hogy a mostani körülményeket szem előtt tartva még hosszú évekig nem kell növelni a mennyiséget. A tanulmányok, melyek az egész szállítórepülőgép-flottát vizsgálták, kimutatták azt is, hogy a jelenleg üzemelő legöregebb C-5 Galaxy is még 2025-ig repülhet, összességében pedig 2040-ig biztosított a megfelelő számú bevethető repülőgép.
McCord ezen felül hozzátette, hogy a C-17-flotta éves fenntartási költsége így is hatalmas, mintegy 1,25 milliárd dollárt emészt fel, ami a gépek öregedésével csak növekedni fog. Ezért inkább arra törekednek, hogy a bevethetőségi arány mindig megfelelő legyen, működjön a karbantartás, valamint a személyzetek kiképzése is.
A költségeknél maradva: a légierő részéről Desjardins tábornok tette közzé, hogy az egy C-17-esre eső éves alkatrészköltség közel 50 000 dollárjába fáj az adófizetőknek. Ezen szerinte csak úgy lehet faragni, ha a mostani darabszám mellett a költséghatékonyságra törekednek.
Desjardins szerint egyébként a jövőben a Globemaster III adja majd a nagy távolságú szállítórepülőgép-flotta gerincét, és őket egészítik majd ki a C-5M-ek, melyek modernizációjával egyébként nem kevesebb, mint 320 millió dollárt takarítanak meg. Hangsúlyozta, hogy a lényeg az egyensúlyon van: nem feltétlenül az jelenti a megoldást, ha több van valamiből, hanem az, ha a kihasználhatóság a maximálishoz közelít.
A C-17 és a C-5M pedig megfelelően rugalmas, jól kihasználható légi szállítási kapacitást biztosít még hosszú-hosszú évekig.
Na igen a C-5M-ek. Ha viszont elkezdik kivonni a C-5A-kat akkor mi lesz?
Ráadásul minnél öregebbek lesznek annál nagyobb lesz az esélye hogy lepottyanjon.Kis túlzással persze. Én azt nem értem hogy már most is szállítási gondok vannak az amcsi légierőnél. Pedig még nincs nagyobb méretű „komoly” háború olyan amiről itt szó van…Értsd jól…:).Akkor most mire is alapoznak a tisztelt politikusok?Utálom ha a politika szól bele a katonai dolgokba amihez valjuk be nem mindíg kellően értenek.Miért nem kérdezik meg a légierő vezető tábornokait szerintük mi lenne a legjobb?Azért legalább az Usa-ban adhatnának erre is…
De persze én nem értek hozzá.
a politikusok döntik el ki a rossz és ki a jó de valójában a katonai vezetéshez nem értenek.
Itt most nem ki a kérdés, hanem mi.
Néha az az érzésem, hogy a jenkik túlságosan „elkényelmesedtek” és mindent azzonal és gyorsan akarnak szállítani. Kérdés, hogy megéri -e et vállalni, mert a jelek szeritn ez baromira drága dolog.
molnibalage:
jenkik túlságosan “elkényelmesedtek” >> nagyjából ez a nyugati világ jelentős részére igaz:(
—
Amúgy lehet nem jól értem, de most akkor úgy gondolják, hogy a C-5-ösök selejtezésekor azoknak nem lesz váltója, mert a C-5M és C-17 bőven elég??
Igen valami ilyesmiről lehet szó…Hans.
Elég szomorú, amit csinálnak! Nem veszünk többet mert elég van, de ha lesznek veszteségek, balesetek és akaratlanul is apadni fog a darabszám?
2040-ig elég lesz ami van, szerintük, de nem gondolkodnak egy váltó típuson? Igaz még korai, ha a fenti dátumot nézzük, de 10-15, talán 20 év múlva erőteljesen meg kell pendíteni ezt a dolgot, ha 2040-re elfogy a kapacitás, a gépekkel együtt. Pláne ha az a fejlesztés úgy fog bukdácsolni, mint az A400M! De azt meg is kell élni! Ha maximálisan kihasználnak minden gépet, akkor biztos, hogy nem járnak úgy, mint a leállított B-1sek, amiket alkatrészként használnak fel a repülő példányokhoz! Szép eljárás, ez a technikai kannibalizmus…
Nagyon szépen hangzik a maximálist kihasználtság, de ezzel a szervízszámla növekedésével jár együtt, mind anyagilag, mint pedig a számla hosszúságának növekedésével…