A Martin-Baker jó 5 évvel ezelőtt, 2005 júniusában nyerte el az USAF szuperszonikus kiképző gépeinek, a T-38 Talon-oknak a katapultülés vonalon történő modernizálását. A munka közben halad, a Légierő weboldala szerint a Martin-Baker szakemberei épp a Randolph Légibázis T-38C gépeinek átalakítását készítik elő.

A történetesen az USAF oktatási és kiképzési parancsnokságának (Air Education and Training Command – AETC) főhadiszállásaként funkcionáló bázis a szintén texasi Laughlin Légibázis után a második a sorban az AETC 5 kijelölt bázisa közül.

A Légierő Talonjaiba a Martin-Baker Mk US16T katapultülése kerül, mely a cég Mk. 16-os családjának tagjaként többek között rokonságot mutat az F-35, az Eurofighter és a Rafale katapultüléseivel, mindemellett erősen alapoz a NASA T-38-asaiban megtalálható Mk US16LN változatra.

Az új katapultülés legnagyobb előnye, hogy a korábbival ellentétben jól szerepel azokban a repülési tartományokban, melyekben a T-38-asokból történő katapultálások történnek, azaz a kis magasságú és kis sebességű repülés közbeni vészelhagyások esetében.

„A régi katapultülésnek abban a tartományban a legrosszabb a teljesítménye, melyben a legtöbb gépelhagyás történt, a kis magasságú, kis sebességű repülések közben, lévén néhány másodpercbe kerül, míg kinyílik az ernyő.” – nyilatkozta az AETC T-38 programjának igazgatója, Rick French.

Az Mk US16T azonban természetesen egy ún. dupla-nullás katapultülés, azaz akár a földön álló gépből is kilőhetik magukat a pilóták. Éppen emiatt rendkívül gyors ernyő nyitásra van szükség, mely ennél fogva múltidőbe teszi az F-5-ösön alapuló T-38 fent említett hiányosságát.

Az új mentőrendszer további előnye, hogy garantálja, hogy mindig a hátsó ülés induljon elsőnek, – függetlenül attól, hogy melyik pilóta indította be a katapultálási folyamatot – ezáltal alapvetően kizárja a hátsó ülésben helyet foglaló pilóta égési sérülésének lehetőségét. Azáltal pedig, hogy a hátsó ülést jobbra, az elülsőt pedig balra indítja lényegében lehetetlenné teszi azok összeütközését.

Mindenez igen lényeges paraméterek mellett a cserének egy sor kényelmi vonatkozása is lesz a pilóták szemszögéből nézve.

Ezek egyike, hogy többé nem kell magukkal cipelniük a nem éppen pehelysúlyú (45 fontos) ejtőernyőjüket, lévén az integrálva van a földet/vizet érés utáni túlélést segítő kellékeket természetesen tartalmazó katapultülésbe.

Hovatovább az új ülésekkel a T-38-as szélesebb magasságtartományú pilóták fogadására képes, lévén az ülés két pozícióval rendelkezik, melyek között 1 inch, azaz 2,54 cm a távolság. Azaz mostantól az ülések kényelmesebb körülményeket nyújtanak a kisebb pilóták számára is. A Légierő által lehozott írásban szereplő adatok tanúsága szerint a régi ülések a női pilóták 58 százalékát tudták fogadni, míg az új ülés ezt a mutatót állítólagosan 87 százalékra tornázzák fel fel.