Az alapvetően a harcászati ballisztikus rakéták gyorsítási szakaszukban történő kiiktatására tervezett Airborne Laser igazi nagy bemutatkozására idén februárban került sor, mikor is két alkalom során két ballisztikus rakétát is sikeresen elfogott Kalifornia partjainak közelében, az egyiket jobb belátásra is térítve.
Az ún. „proof of concept”, azaz megvalósíthatóságot bizonyító teszt nem csak a szaksajtót járta be, ám azóta nem sokat lehetett hallani az ABL állapotáról. Ugyanakkor ettől még halad a program – átlag havi 1 teszt zajlott le az azóta eltelt időben, a napokban napvilágot látott információs csomag tanúsága szerint.
Ugyanakkor nem csak ez derül ki a friss anyagból, hanem az is, hogy a Boeingnek sikerült előrelépést produkálnia a program egyik legnagyobb rákfenéje és egyben létét veszélyeztető vonatkozásban, a fő lézerágyú hatósugarának tekintetében. A platformként szolgáló B747-400F, azaz a YAL-1A-n megtalálható megawatt kaliberű lézer esetében az általában vékonyabb köpenyű folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéták megsemmisítésére 600, a keményebb diót jelentő szilárd hajtóanyagú társaik esetében pedig mindössze 300 km körüli hatótávolságot valószínűsítenek.
Az YAL-1A repülés közben ,
A Missile Defense Agency a februári tesztek kapcsán nem kötötte a nagyvilág orrára, hogy milyen messziről is sikerült elfogniuk a teszt rakétákat és nem meglepő módon a Boeing részéről a friss infókat szállító, a hálózati és szenzor rendszerek részleg igazgatója, Roger Krone sem mutatott erre hajlandóságot, ám azt elárulta, hogy az elmúlt hónapok tesztjei során a februári tesztek alatt elért hatósugarat négy-ötszörösére sikerült megnövelniük.
Krone elmondása szerint a tesztek ezidáig 2 céltípussal folytak, ám az év vége felé 1 vagy 2 újabb célpont bevezetése is a tervek között szerepel. Lévén a Boeing a program sorsát bebiztosító, hatósugár növelési célzatú fejlesztések mellett dolgozik azon is, hogy a rendszer ne csak taktikai és stratégiai ballisztikus rakéták ellen, hanem esetleg robotrepülőgépek, repülőgépek, vagy akár alacsony pályán keringő műholdak ellen is bevethető legyen.
Hovatovább a Boeing játszik azzal a gondolattal is, miszerint a gép hátsó részén egy szilárdtest lézert helyezzen el.
