|

Sikeres a SELEX radarral felszerelt Gripen Demo

A közelmúltban levegőbe emelkedett a SELEX Galileo Raven ES-05 AESA (Active Electronically Scanned Array) radarjának prototípusa, a Raven 1000P mégpedig a Gripen Demonstrator fedélzetén.

A SELEX Galileo (mely a Finmeccanica cégcsoport része) és a Saab együttműködése gyümölcsözően alakul, ezt koronázta a most sikerrel végrehajtott tesztsorozat. A jelentések szerint a Raven ES-05 kitűnően hozta az előzetesen elvárt és a laboratóriumi körülmények között már alkalmazott képességeket. A tesztek során mind levegő-levegő, mind levegő-föld üzemmódban működtették a berendezést, sőt a “SAR mapping”* során meglepően jó felbontású képeket készítettek még a radar hatótávolságának közelében lévő célpontokról is.

Bár még szükség van némi nyüstölésre a “szolgálatba állítható” szint igazolására, a meglehetősen pozitív integrációs folyamatnak köszönhetően erre a vártnál korábban sor kerülhet.

Ám itt nem áll meg az együttműködés a két cég között, ugyanis az olasz elektronikai vállalat szállítja az újgenerációs Gripen orrára, a kabin elé beépíteni kívánt IRST (InfraRed Search & Track) berendezést is. A SKYWARD-G elnevezésű eszköz a magyar MiG-29 Fulcrumokon is látható KOLS eszközhöz hasonló infravörös tartományban dolgozó optikai keresőrendszer, mely lehetővé teszi a közeli célpont(ok) észlelését, követését és megsemmisítését radarjel-kisugárzás nélkül. Az új eszköz előnyt jelenthet a csökkentett radarkeresztmetszetű típusok ellen, melyet radarral jóval nehezebb észlelni, azonban a gép hajtóművének forró gázsugara látható az IRST számára.

* = “SAR mapping” üzemmódban az AESA radar számítógépei fotóminőségű képet alkotnak a visszavert jelekből. (SAR – synthetic aperture radar)

13 hozzászólás “Sikeres a SELEX radarral felszerelt Gripen Demo”

  1. Az IRST az passzív és nem képalkotó rendszer, bár a modernebb rendszereknél lehet, hogy korlátozottan erre is képes. Erről nincs infóm.

    Lényegében úgy kell elképzelni, mint egy nagyon érzékeny inrafövörös rakétafejet, aminek az hőforrás érzékelését ki lehet tenni HUD-ra. (Elvileg csak irányszögeket mutat és legfeljebb távolságbecslést ad.

  2. sidewinder…. gondolom azért nem volt alkalmas képelkaotásra mert fölös volt. beleraktak vmi lowres nagy pixelméretű 256*256 vagy hasonló érzékelőt oszt kész. de elég sok ac130as video kering neten és egész türhetően müködik, kombinálva SARral gondolom pontosabb képet rak majd a pilota elé mint külön-külön.

  3. Molni:

    ehhez kivételesen konyítok egy keveset.
    Egy jól hűtött fej _nagyon_ pontos. Becslésem szerint ha van a két szenzor között kb. 20 m, akkor már elég pontos lehet. Végül is odafönt ha +-10 m a szórás, az elég, ha csak észlelni akarod.

    Ez alapján képet alkotni felesleges. Nincsenek éles határai a jelforrásnak.

  4. Ezek a rendszerek már képalkotók. Az AIM-9X feje is már képalkotó, igaz csak 128×128 felbontású.
    Pl a Sniper konténer is képes AA képalkotásra, meg az F-18-hoz is fejlesztetek vmit, amit a póttartály elejébe lehet integrálni(gyárilag), az pedig célzottan AA, és biztos képalkotó.

  5. [i]sidewinder…. gondolom azért nem volt alkalmas képelkaotásra mert fölös volt. beleraktak vmi lowres nagy pixelméretű 256*256 vagy hasonló érzékelőt oszt kész.[/i]

    Az Y verzió is 128×128-as csak…

    [i] de elég sok ac130as video kering neten és egész türhetően müködik, kombinálva SARral gondolom pontosabb képet rak majd a pilota elé mint külön-külön. [/i]

    Csak pont az van, amit írtam. Azok képalkotó rendszerek, IR kamerák, stb. A MiG-en levő cucc és többi IRST az NEM képalkotó rendszer.

  6. Közben látom, hogy már más is leírta a felbontást.

    @Wolfrick

    Az, hogy nincs éles határa a hőforrásnak, azt teszi lehetetlenné a pontos mérést. Most has számokat mondok, nem számolgatam.

    Egy 20 km-re levő forrásnál a +/-1 km-es távolság belövéséhez számold ki, hogy a bal és jobb szárny esetén mekkora szögben látszódik a cél. Viszont, ha picit is oldalról nézed a gépet, a hajótómű által létrehozott IR csóva picit vibrál. Azok a vibrálások hossza akkorák, hogy azonos nagyságrendben vannak a mérendő szögeltéréssal becsésem alapján. Magyarán a távolsgára 20 km táján már olyan értéket dobna a szenzot, hogy 20 km +/-10 és minden pillanatban ez ugrálna. Mondjuk statisztikai módszerekkel lehetne dolgozni, de azért valamit gondolj át.

    – Az orosz gépeket 30-40 éve vannak ilyen rendszerek.
    – A nyugatiak is ismerik.
    – Egyik sem hülye.
    – Akkor vajon miért nincs gépeken? Még túl nagy hely sem kell neni. Alapvető gond, hogy időjárásfüggő. Fontosabb a szárnyvégi ECM, AIM-9, vagy egyéb védelmi rendszerek szenzorai. Legalábbis szerintük.

  7. Molni:

    tisztában vagyok azzal, amit leírtál. kivételesen.
    A hibát ott látom az érvelésedben, hogy:
    1: 20 km-ről a hőforrás már-már pontszerű, azaz minél messzebb van, annál jobb. Márha ellát egyáltalán odáig a szenzor. Itt sok függ a háttértől, a külső hőmérséklettől.
    2: Mistral feje (na erre azért nem emlékszem teljesen biztosan) asszem szögmásodperces pontosságú. Nitrogénnel hűtve.
    3: az optikai távméréshez elég max. 1 m a két lencse között (sztereoszkopikus távmérő), ennél azért kisebb szöget kapunk. Az infrában a legerősebb jelforrás szinkronba hozása a két távmérőn adhat szórást, ezért írtam a fenti becslést.

    Hogy miért nem használják (szerintem):
    1: a hűtés miatt. A Mistral SAM nitrogénnel van hűtve és 4,5 km körül van a max indítási táv. Ugyanakkor nagyon pontos az IR feje. Persze nem egy mai jószág.
    2: a korai riasztásra egy rendszer is elég, távmérésre meg van radar.
    3: talán most a lopakodó technológiával fog felértékelődni