|

Új szállítógépek érkeztek Romániába

Április 12. fontos dátumként vonul be a Román Légierő történetébe, ugyanis ekkor szállt le a bukaresti Otopeni repülőtérre az első két C-27J Spartan taktikai teherszállító repülőgép.

Az átadási ünnepségen részt vett Ion-Aurel Stanicu vezérőrnagy, a Román Légierő vezetője, valamint Giuseppe Giordo, az Alenia North America elnök-vezérigazgatója is.

A típusból még 2007 decemberében rendelt Románia 7 példányt a kiöregedő Antonovok helyett. A szerződés szerint a gyártó cég biztosítja a teljes körű logisztikai támogatást, az alkatrészellátást, a kiképzést (beleértve a rakodómester és karbantartó személyzet oktatását is) és a műszaki dokumentációkat.

A típus kiválóan alkalmas teher- és csapatszerszállításra, ejtőernyős ugratásra, humanitárius és kutató-mentői feladatok végrehajtására. A Román Légierő mellett Olaszország, Görögország, Bulgária, Litvánia, Marokkó, Szlovákia és az Egyesült Államok is megrendelte, sőt számos ország érdeklődik a típus után, így további megrendelések várhatóak.

150 hozzászólás “Új szállítógépek érkeztek Romániába”

  1. A románok megint előttünk járnak. De miért!!! A törzs átmérője azt hiszem akkora mint a C-130 csak rövidebb és a hajtóműve is a C-130 -ból jött, és pont belefér egy HMMV-i. Nekünk Miért nem telelik ilyenre, áááááá csak felhúzom magam.

  2. Amugy komolyra fordítva a szót;szerintem az ancsáink is megállják a helyüket.Szerintem nekünk nem a szállító kapacitást kellene most növelni,hanem mondjuk venni egy pár Alcát….Ez azért égetőbb probléma.Amugy ma hallottam a költségvetési hiány mértékéről így ugy gondolom a Románok egy pár évig még előttünk fognak járni….De azért elgondolkodtató hogy a Zrínyire a fiatalokat azzal csábították hogy egy T-72es áthajtott egy autón…Sajnos ennyire futja most..Vajon a románok mivel édesgetik a leendő tiszt jelölteket??

  3. Én ott voltam a Zrínyi nyílt napon. Ezt már tavaly is lenyomták. Utána beszéltem is a harckocsi parancsnokával, de még ők se tudják, hogy lesz-e a T-72-nek váltótípusa. Én oda mennék, ha lenne normália hadseregünk.

  4. És ezeket az ancsákat nem lehet nagyjavítani?Minek mindenből új ha ez is megfelel?Még egy 10-15 évet az ancsák is elfurikázhatnak…Utánna remélhetőleg anyagilag is helyre jövünk.Amugy én is ott voltam a nyílt napokon:)

  5. Nagyon jók az ancsák, csak még egy G Mercit sem tudunk velük szállítani Afganisztába. Ha csak a Pápai C-17 re akarunk támaszkodni szerintem az nagyon kevés. Ha jól tudom éves szinten hatvan óra körül használhatjuk, ez nem hiszem hogy sokra elég.

  6. Meg kell kérni az oláhokat valamelyik este dobjanak ilyenről a Parlament elé a Dunába pár tucat ürgebőr kucsmát viselő ejtőernyős békaembert – harmadnapra nekünk is lesz véve új légi szállító-kapacitás.

    Az An-26 fő baja, hogy nagyon lassú: erős lejtőn, hátszálben, járatott segédturbinával tud ötszázat, de akkor 1000km alatt kifogy a tank. A hatótávja is kicsi.

  7. ÜDV!

    4 ANCSA 1976-os, No meg ugye ott van a 110-es. ( Az tán fiatalabb )
    Épp mostanában néztem utána:
    Bulgária: C-27
    Románia: C-27
    Litvánia: C-27
    Szlovákia: C-27 ( lesz )
    Lengyelország: CASA-295
    Csehország: CASA-295 ( lesz, vagy már van? )
    Horvátország: An-32
    Magyarisztán: An-26 ( 34 esztendősek )

    Odab@sz, mi?

  8. Minden állam alakulat hadsereg hűen tükrözi az állam alakulat belső viszonyait.

    Szándékosan nem mondok nemzetet mivel sértő ezt a sereget magyar jelzővel illetni. A magyarokra nézve.

    Jó példa Mercédesz USA-ban bevallotta hogy vesztegette hogy az állami hivataloktól milliárd forintos megrendeléseket kapjon. Ez több országot érint.

    Melyik közt társaságban nincs következménye ennek a vesztegetésnek hát itt a magyar jelzővel illette köztársaságban.

    Akkor van itt még kérdés?

    Románok azért járnak előrébb mert ott is megcsinálják a vezetők a stiklit de még a kommunizmusban is a román kommonista azt mondta hogy először román aztán kommonista.

  9. Én nem szeretnék belemenni egy nekem mi tetszik megnyilvánulásokba, de komolyan kérdezem, a Magyar Honvédség, de akár a annak repülőcsapatainak ma a legnagyobb problémája az, hogy mire cserélje az AN-26-osait?
    Tényleg már csak ennek a képességnek nem vagyunk a birtokában, illetve a többi ennél alacsonyabb fontosságú?
    Tényleg az a legnagyobb gondunk, hogy tudunk-e légiszállítani Mercit, Hummert, vagy BTR-t (stb)?
    Ma az a legfőbb gondunk, hogy van-e VIP gépünk és mi legyen az? Egyáltalán ez a Légierő feladata?
    Azért mert most éppen az ősi riválisain/barátaink/ellenségeink stb ezt vesznek, akkor nekünk is kell venni valamit pusztán nemzeti büszkeségből, mert nehogy már lemaradjunk?
    Tényleg van darabonként felesleges 8 milliárd forintja (30 millió Euró)a Honvédelmi költségvetésnek?

    TG

  10. A Magyar Honvédség mobilitását Magyarország és Afganisztán között között fontosabb biztosítani, vagy hazánk határain belül? Ha az utóbbi, akkor arra mi alkalmasabb, egy szállítórepülőgép, vagy egy szállítóhelikopter?
    Mondjuk én árnyalnám az ilyen kijelentést, hogy a mobilitás mindennél fontosabb, talán a tűzzel való manőverezés sem elhanyagolható. Sokra mész a mozgékonyságoddal, ha nincs mellette tűzerő, mondjuk tény gyorsan tudsz visszavonulni. Csak azzal meg nem nyersz se háborút, se csatát, de még csak ütközete se, csetepatéban kétesélyes vagy.

    TG

  11. Hagyjuk, ha azt gondolod, hogy fél tucat ilyen szállítógép és benne 1-1 kommandós szakasz képes garantálni a Magyar Köztársaság területi integritását és szuverenitását, akkor akár még katonai szakértő is lehet belőled a TV-ben, de esélyes vagy egy Honvédelmi miniszteri posztra is.

    A diverzáns tevékenység feladata az ellenség összezavarása, hogy a hadsereg hagyományos elemei könnyebben győzzenek, ugyanis a csapásmérés, az ellenség felmorzsolása azok feladata. A diverzánsok az üss és fuss elvet követik érzékeny veszteségeket okoznak de önmagukban nem győzik le az ellenséget.

    TG

  12. Kedves ambasa,

    A Magyar Honvédség An-26 százada az egyetlen egység, ami pénzt keres. Nemcsak azért lenne minél hamarabb modernebb szállítógépet vásárolni, hogy hazánk szállítási feladatait normálisan ellássák, hanem elég sok légi kapacitás hiány van Európában. Elég nagy bevételt lehetne ebből összehozni és így a gépek beszerzése gyorsabban megtérül, mint más típusoknál.

  13. Egy ejtőernyős-kommandós csoporttal olyan jó diverzánstevékenységet lehet végezni, hogy lehet az összecsapásra az ellennek már nem marad tűzereje.

    Elnézést, de ezen azért mosolygnom kell. A hiperszuper atomprofi SAS sem tudott lebukás után a menekülések és a menekülők irtásán kívűl Irakban bármit felmutatni. Vagy adnak minden géphez 20 halhatatlan John J. Rambót?

    Egyetértek ambasával. Tényleg ez a legsúlyosabb gond? A mobilitás és tűzerő a fontos. Talán nem ártana némi nehézfegyverzet a Honvédségnak és nem Spartan meg Herki. Talán a Grfiffek repüljenek már. Mert mit érne még egy feltételezett mobilitás is, ha még vadászerőd sincs?

  14. Sziasztok, véleményem szerint sajnos a mai Magyar Honvédség minden elemét egyformán gyorsan kellene fejleszteni mert ezek egymásra épülnek. Ha nincs légi szállítási kapacitás akkor oda a mozgékonyság ( teherszállító-helikopter és repülőgép ). Ha nincs légi fölényünk ( vadászgépek, harci helikopterek ) oda a légi szállítás a mozgékonyság, de ha van légi fölényünk és nincs földierőnk akkor a légi fölénnyel sem vagyunk kisegítve mert a levegőből nem lehet egy “védekező” háborút megnyerni. Tehát a hadsereg minden eleme nagyon fontos tényező és fejlesztendő, talán kivétel a minisztériumi, reprezentációs meg az aktatologatók létszáma!!! Sajnos a Magyar Honvédséget nagyon szétzilálták és le építették. Visszatérve a gépekre szerintem 3Db:C27j és 2Db:A400m lenne az ideális de ez csak álmodozás.

  15. A400M? Mihez kell az a nagy dög?

    Minden elem fejlesztésre szorul, csak éppen az arányok egészen mások. Egy légifölénnyel igenis nagyon hatékonyan lehet védekezni, mert ott bukkanhat fel, ahol csak akar. Nagyon rugalmas. Ki szárazföldi erők komoly CAS támogatással iszonyatosan nagy erőket tud megakasztani.

  16. Az A400m -et (ha lenne korszerű lövész páncélosunk PandurII,Patria..stb)azok mozgatására gondoltam, de ez csak egy komplex álom, egyik nélkül nem sokat ér a másik.
    Sajnos nagyon kis ország vagyunk és Kecskemét nem elég távol van egyik határtól sem hogy pár (5-6) óra alatt egy masszív páncélos ék el ne érné, legfeljebb 2-3-4 bevetést tudnának a Gripenek ennyi idő alatt megtenni ez viszont nem elég modjuk (100 tank) meg állításához. Ehhez mozgékony földi csapatok is kellenek páncéltörő képességgel.

  17. Országon belül minek repcsi? Ki és berakodás ideje? Itthon meg hova szállna le? Alig van aktív reptér. Azért, mert perpillanat vam valami külszolgálat, ne arra építsük már fel az egész honvédelmi (??) koncepciót és szállítógép kapacitási igényt. Első körben én mindent a Gripen programnek rendelnék alá. Nem azért, mert a repülők a szívem csükei. Ezért fizettük ki a legtöbbet. Akkor talán ennek használata és gatyába rázása legyen már alapvető és ne arra költsünki még, ami itt sincs, tehát meg is kell venni…

  18. Sajnos nagyon kis ország vagyunk és Kecskemét nem elég távol van egyik határtól sem hogy pár (5-6) óra alatt egy masszív páncélos ék

    A világon nem volt még olyan háború szerintem, ahol 5-6 óra alatt 150 km-ert mentek volna előre. Ez a scf-fi kategóra.

    el ne érné, legfeljebb 2-3-4 bevetést tudnának a Gripenek ennyi idő alatt megtenni ez viszont nem elég modjuk (100 tank) meg állításához. Ehhez mozgékony földi csapatok is kellenek páncéltörő képességgel.

    Akkor miért szállítógépet akarnak sokan és nem hk-t? Viszonylag olcsón meg lehet úszni egy tisztsséges modernizálást. Sokadjára linkelt szlovén példa.

    http://alternathistory.org.ua/files/260909_Slovenian_t-55.jpg

    http://warandgame.files.wordpress.com/2007/12/t55s1.jpg

    Nem szívesen kötözködnék egy ilyennel. A belseje tudtommal teljesen megfelel a XXI. századi követelményelnek. T-72-is modernizálható lenne így, ha van még olyan állapotban cucc itthon…

  19. Passzív páncélzattal valószínűleg közelről nem. Az a sok ERA nem szúrt szemet? A harmezően a tájokzódás fenntartása és tatktikai helyzet ismerete fontos. Ezen a téren a modernizált cucc gyakorilatilag mai szintre hozható. Hátulról egy T-55 is rommá lő egy Leo II-őt, nemhogy ey hasonló 120 mm-es bármi… Manőverezés rulez.

    Azt továbbra sem értem, hogy miért mindenki M1 és Leo II ellen akar készülni?

  20. Kedves Sdragon!

    először is nem csak az AN-26-os egység keres pénzt a Honvédségen belül. Pl a szállítóhelikopterek végeznek teherbeemelést. Továbbá ha nagyon utána néznék lehet, hogy kiderülne, hogy a Magyar Honvédség legtöbb pénz kitermelő szervezeti egysége még csak nem is a repülőcsapatok környékén kell keresni, ajánlom nézz után a HM Térképészeti Intézetének tevékenységi körére.

    Alapvetően én úgy gondolom, hogy mindenki azt csinálja amire van és amihez ért. Nem gondolom, hogy a katona dolga az, hogy pénzt keressen. Már anno Torgyán doktorral sem értettem egyet, amikor azért akart szállítórepülőgépeket vásárolni hogy cseresznyét tudjanak szállítani Chilébe. Ez nem a hadsereg dolga. De ha nem értesz ezzel egyet, akkor kérlek támogasd, hogy a HM új nyomdagépeket állítson hadrendbe, mert azzal keresi jelenleg a legtöbb pénzt (lásd HM Térképészeti Intézet).

    TG

  21. Néhány gondolat.

    Egy akármilyen szárazföldi alakulat ellenséges területen biztosított menetben halad és nem teljes gázzal, ha van előtte ellenség, ha nincs. Úgyhogy senki se lenne 5-6 óra alatt Kecskeméten.

    Lehet hogy nekem kicsi a fantáziám, de nem értem, hogy a nem létező (A400) szállítórepülőgépeink, a nem rendszeresített (Patria, Pandur II) lövészpáncélosainkat (azt a 1-t amit elbír) miért kellene mondjuk Debrecenből Pápára, vagy Taszárra szállítania?

    Viszont egyet értek Lutheroval, hogy a haderőt egységesen kell fejleszteni ha egy szervezet műszaki elemei nem egyformán korszerűek, akkor nem tudnak megfelelően együttműködni, illetve nem lehet kihasználni a modernebb eszközök adta lehetőségeket. Viszont ennek ellenére itt is ki kell jelölni irányokat és fontossági sorrendet.

    Jó lenne már ha Honvédséget építenénk a szó szoros értelmében és nem Expedíciós haderőt. _

    Szerintem.

    TG

  22. Kedves Rommel28!

    jelenleg melyik mostani, vagy leendő ellenségünk rendelkezik olyan alapharckocsival amelyben 120mm-es fő fegyverzet van? Kivel fogunk megütközni, Ausztriával, vagy esetleg az USA inváziójára kell felkészülnöm?

    TG

  23. A T-72 toronypáncélját szemből a saját HEAT lövedéke átviszi, képzeld el mit csinálna vele egy APFSDS lövedék. Az ERA nem egy csodafegyver, a NERA már jóval többet kibír, csak fizesse meg aki tudja.
    Az RPG-29 szemből kb 60%-ban átviszi a T-90+kontak5 páncélját(torony-front)

  24. Üdv!

    Egy kis kitérőt engedjetek meg. ( Csak érdeklődöm )
    -Még mindig nem tudom elképzelni, hogy az An-26-osok pénzt kerestek volna. ( Valóban volt ilyen? )
    -Mikor volt utoljára civil célra teheremelés katonai helikopterrel?

  25. Üdv,

    2010-re prognosztizált össz. GDP Mo-on: 27 000 mrd Ft. NATO ajánlás: GDP 2%. –> 540 mrd Ft (össz honvédelmi budget) Szintén NATO ajánlás szerint felhalmozásra, fejlesztésre, eszközbeszerzésre az össz budget 30%-át kellene fordítani, azaz 162 mrd Ft-ot lehetne eltapsolni évente.
    Ez napi árfolyamon 810 000 000 USD.
    Ez szerintetek mire elég, akkor ha hosszú távon (10-15-20 év) számolunk vele, vagy legalább is 80-90%-ával?

  26. @rommel:azért egyet tisztázzuk:a NERA azért jobb, mert több találatot kibír (vagyis nem robban szét a túróba) és mivel nem robban, a harckocsi vékonyabban páncélozott részeire is felrakható (az ERA alá kell egy viszonylag masszív alátámasztás, azaz páncél), DE a sokkal kisebb védelmet ad találat esetén mint az ERA (és egyébként olcsóbb is). Egyébként az APFSDS és a HEAT közül általában az utóbbinak nagyobb az átütése (RHA-ban legalábbis, gyakorlatban persze kicsit bonyolultabb). Azt meg el kell ismerni, hogy minden tankot ki lehet lőni, mert nem tudod annyira páncélozni, hogy mindent 100%-ban kibírjon (ez igaz még a hőn csodált Leo2-re és M1-re is – sáját lövegük azokat is kilövi egyébként). Igazi körelőnyt jelenleg az aktív védelmi rendszerek jelentenek, de tömegesen máig nem terjedtek el.

    Egyébkét miért van az, hogy mindenki leírja az orosz 125 mm-s ágyút? Semmivel nem rosszabb, mint a 120 mm-es. Csak a lőszerein kellene javítani, bár azok között is van már elég sok ütőképes.

  27. A Leo2 és az M1 kibírja a saját lövését. A görögök mikor tesztelték a Leo-t kb 50 lövést bírt ki a frontpáncélzat a saját ágyújától, mondjuk a HEL változat erősebb páncélzatot kapott. Átlagosan a leonál 8-ból 1 figyel be.
    A harckocsik ellen először mindig APFSDS-sel lőnek mert annak nagyobb az átütőképessége a szendvicspáncéllal szemben, a HEAT hatását a rétegpáncél jelentősen gyengíti.

  28. ranyek

    “Egyébkét miért van az, hogy mindenki leírja az orosz 125 mm-s ágyút? Semmivel nem rosszabb, mint a 120 mm-es. Csak a lőszerein kellene javítani, bár azok között is van már elég sok ütőképes.”

    azért amiért leírják a PAK-FT-t, (megjegyezném h az összes közül ez a legviccesebb hisz szerencsétlenről már akkor kikiáltotta a kommentelők nagy része h szar amikor az még csak először emelkedett a levegőbe….) ladát a yasen-t mert orosz…
    és a módszerváltás óta az a tévhit h minden szar amit “szent oroszország anyácska” megszült
    igaz rendre alulmaradtak a nyugati típusokkal szemben csak azt felejtik el sokan h míg ezekben a harcokban a nato a legmodernebb eszközeit vetette be kiválóan képzett személyzettel addig az orosz cuccos min 20 évvel volt elavultabb és a személyzet képzettsége már majdnem megütötte a béka seggét h a morálról ne is beszéljek…

  29. Mivel egy napot kihagytam a kommentelésből így lemaradva osztom meg a gondolataimat,ezért bocsi ha visszatérek pár lefutott körre.

    Rommel azt írtad a támadásban hasznos a szállító kapacitás.Ez igaz.
    De a kérdés most az hogy mire optimalizáljuk a hadsereget…Kevés pénzből nem lehet olyan hadsereget fenntartani aminek a taktikai irányvonala a támadásra épül.
    Én egyébként azon a véleményen vagyok hogy egy erős légierő fél siker.Mivel gondoljatok bele abba hogy a légifölény kivívásából nem következik a területfoglalás,de a szárazföldi csapatok mozgását ez biztosítja,így szerintem a harcihelikopterekre és a földi csapásmérésbe kellene invesztálni.Hiszen egy Abramsre vagy egy Leora a légicsapás jelenti a legnagyobb veszélyt.Én azzal nem vagyok tisztában hogy a mi Mi-24eseink milyen hacerőt képviselnek a páncéltörés terén.Ott a Falanga,de az mire képes az uj páncélok ellen stb…A gondolatot folytatva nem érdemes vitázni mit tud egy abrams ha van ami kilövi a levegőből.

    Én vennék a szárazföldiek számára jo pár Bmp-2est.Ha már tűztámogatást és mobilitást kell biztosítani nekik.A t-72esekre meg végre kelleme reaktív páncélzat.DE!Azért a komolyabb páncélvadászatot én a helikre bíznám.De a Gripenjeink felfegyverzése is vicc eddig…
    De nekünk egyébként 40tonna feletti páncélosokra szerintem nincs is nagy szükségünk,mit kezdenénk vele…bárhova mennénk mindenütt csak hegyek,ergo a hülye is tudná merre mennének a páncélosékek.Amugy ez vicces,páncélosékekről írok mikor kiállítani sem tudunk egy valamire való tankos egységet.

    Ja majd el felejtettem,szállítóflotta;mindenki írja mit kellene venni és mit szállítunk vele???Irakba meg Afganisztánba cuccot??Erre menjen el az a kevés pénz?Erre optimalizáljuk a hadsereget?Arra hogy jo legyen Afganisztánban a kiszolgálás?Van ennél fontosabb.Vegyünk a Gripenekre végre valamit hogy legyen is harcértéke.És azért most vonták ki az egyetlen sugárhajtású kiképzőgépünket.De azért vegyünk most szállítógépeket…

  30. A Leo2 és az M1 kibírja a saját lövését. A görögök mikor tesztelték a Leo-t kb 50 lövést bírt ki a frontpáncélzat a saját ágyújától, mondjuk a HEL változat erősebb páncélzatot kapott. Átlagosan a leonál 8-ból 1 figyel be.

    Az ilyen kommenteknél talán írjad már le, hogy hány méterről és milyen szögben, stb. Merz ez így a nagy semmi…

  31. és a módszerváltás óta az a tévhit h minden szar amit “szent oroszország anyácska” megszült

    Nem, de a háborús eredmények valahogy nem hazudnak…

    igaz rendre alulmaradtak a nyugati típusokkal szemben csak azt felejtik el sokan h míg ezekben a harcokban a nato a legmodernebb eszközeit vetette be kiválóan képzett személyzettel addig az orosz cuccos min 20 évvel volt elavultabb és a személyzet képzettsége már majdnem megütötte a béka seggét h a morálról ne is beszéljek…

    Ha lett volna pohár a kezemben, akkor biztos kiejtem…

    Konkrétan Vietnámban és az arab-izraeli háborúkba a kor legmodernebb szovjet fegyvereit és légvédelmi rendszereit kapták meg a szovjetbarát államok és egyáltalán nem kis mennyiségben. Pl. a MiG-21MF-et azonnal megkapta Vietnám és a Nyevát is. Volhovval addig is tolták őket rendesen.

    ’73-ban az új Kub rendszer egyiptomi oldalon és a Shilka. Meg is látszott a kezdeti sikereken, hogy tényleg ott voltak a szeren, de ez 40 éve volt könyörgöm. A ’70-es évek közepétől/végétől a legtöbb téren állva hagyták a szovjet ipart. Nem igaz, hogy nem esik le annyi embernek, hogy pl. a MiG-29 és Szu-27 – azért emelem ki, mert a vadászgép fejlesztés gyakorlatilag egy ország technikia képességének mutatója, ez a csúcs – kb. 8-10 évvel később jött, mint az F-16A és F-15A, azokra adott válasz volt…

    Szóval eza 20 évvel öregebb szöveg – már elnézést – egy hatalmas bullshit.

    Az orosz fegyverzet orosz kiképzési rendszerrel és mentalitással ennyit tudott. Valakinek nem veszi be a gyomra, de a történelmi tényeken ez nem változtat. Ez van…

  32. Molni gőzöm sincs, hogy hány méterről. HEAT-nál mindegy, leválóköpenyesnél általában 2000m a standard táv, az átütőképességet minden tanknál ekkora távolságból állapítják meg. Több táblázatban is ez van.
    A szög gondolom a torony elő negyede volt, ha már az bírt ki 50-t.

  33. A leo2A6 ék alakú péncélzatát, meg a többit, amiben eltér az A4-től simán lel lehet szedni, kicserélése kb annyi erőfeszítés, mint az ERA-s doboz cseréje. Persze egy elem jóval nehezebb, mint a kis dobozok, bár aT-90-nél már nem is olyan kicsik.

  34. @rommel: amennyire én tudom, olyan ERA nincs, ami a tandemet kibírja, ebben igazad van. Viszont vannak olyan változatok, amiket lehet már több rétegben pakolni, mert kibírja a fölötte levő réteg felrobbanását. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy dögnehéz. A NERA nagy előnye, hogy mivel nem esik szét a becsapódás hatására, gyakorlatilag érzéketlen a tandem fejre, nem számít neki. Viszont a NERA gyakorlatilag nem véd az APFSDS ellen, míg ERA-val ez megoldott.

    A moduláris páncélzat egyébként nem rossz dolog, de ezen a téren a Merkava 3-4 a csúcs, azokon sokkal több rész cserélhető ilyen módon (több más jó ötlet mellett).

    Egyébként lehet azon töprengeni, hogy ez-az-amaz átüti e a frontpáncélt, de a tanknak több oldala is van, az oldalpáncél meg elég könnyen átlyukasztható szinte bármivel (M1-et is lőttek át keresztben 1991-ben). a hátsó részről nem is beszélve (Leo2 – 20 mm! Gepárddal át lehet ütni).

  35. Szia molnibalage válaszolnék:

    „A400M? Mihez kell az a nagy dög?”

    Sajnos NATO elvárás a missziókban való részvétel és ezért.

    Országon belül minek repcsi? Ki és berakodás ideje? Itthon meg hova szállna le? Alig van aktív reptér

    Hát nem is nagyon akarok vele repkedni itthon de könnyen előfordulhat hogy a Győri légvédelmiseket át kell csoportosítani , vagy a Szolnoki 25/88 –at vagy a Debrecenieket…stb.
    Hát igen ki és berakodni is kell és idő kell hozzá mint mindenhez, erre nem tudok mit írni. Hát a modern szállítógépek tudnak füves szükség repterekről üzemelni és ilyenből van jó néhány, ezeknek elég egy egyszerű egyenes füves legelő is.

    A Gripenek is NATO elvárás alapján lettek beszerezve SZERINTEM elsősorban támadó szándékkal. Mondjuk szerintem a mi gépein nem lesznek soha éles bevetés közelében. Annál inkább a szállítógépeink, és ha lennének korszerű szállító helikoptereink, akkor azok is ( A Mi-17–ek bevetése már nagyon tervben van az Ancsák meg repülnek folyamatosan.) Ez NATO ELVÁRÁS.

    „A világon nem volt még olyan háború szerintem, ahol 5-6 óra alatt 150 km-ert mentek volna előre. Ez a scf-fi kategóra.”

    Hát nem tudom de az Amerikaiak Irakban nagyon haladtak sokszor ez is volt a gond.
    Nálunk meg annyi ellenállás nem lenne mint egy iraki dandárnál. Ha én egy déli ország lennék és le szeretném rohanni Magyarországot akkor fel állítanák 3 támadó oszlopot és irány autópályán: Paks , Kecskemét , esetleg Szolnok és meg bénult az ország csak az autópálya rendőrség lenne az ellenfél. DE EZ CSAK FIKCIÓ.

    Másik a T-72 modernizációt fejlesztést kár is el kezdeni mert nincs mit, 12DB -ot nem érdemes fejleszteni. Én amikor páncéltörő képességről beszélek akkor ( Javelin,Spike, )rakétákra, páncéltörő rakétával felszerelt Könnyű lövészpáncélosról ( Pandur II, Patria , Pirhana )
    T-72 helyett Leo2 helyett könnyűpáncélosról (CV-90 120 ) és harci helikopterekről beszélek ( Mi-24 -35 ) .Kis ország vagyunk mi hogy komoly páncélos erőt fenntartsunk.

  36. És mikor jutsz egy Leo2es háta mögé egy Gepárdal hogy kitudjad lőni??!!
    Először is a Panzer 4nek 70 évvel ezelőtt volt 20mmer a páncélzata a hátulján a Leonak legalább 60mm amit amit nem visz át a 12,7es.

    Vissza térve a szállító gépekre 5db C-27J Spartan lenne a tökéletes választás 4-5év múlva addig először Gripent fejleszteni és 2 századnyi ALCA-t beszerezni és néhány PC-21 et a JAK-52 helyére mert az nagyon vicc egy gép talán a legszarabb minden felszerelésünk közül.

  37. Kedves Luthero!

    A honvédelem is NATO elvárás (és ráadásnak magasabb prioritású) nem csak az expedíciós képesség.
    A 25/88-asokat egyszerűbb helikopterrel szállítani országhatáron belül és ott rakod ki őket ahol kell és nem ott ahol valamilyen leszállóhely van, majd onnan gépjárművel furikázod őket tovább, amit meg helyben kell megoldani, vagy azt is oda kell szállítani.
    Egy a Magyar Köztársaság méretű államnál nem gondolom, hogy túl nagy elvárás fenttartani egy hk zászlóaljat (40-60 hk).
    Jelenleg (még) nem 15 T-72-nk van, csak ennyi van rendszerben, tudtommal még nem lettek szétvágva és letárolva létezik 103 T-72 és 43 T-72M1 (ilyen-olyn műszaki állapotban). Ezek egy részét állapottól függően, viszonylag kis költséggel reaktiválni lehetne (a gondok a fenttartási költségekkel és legénységgel való ellátásával lenne. Itt nem beszélek modernizációról, de később egy létező szervezetet könnyebb átfegyverezni, mint egy új szervezetet létrehozni új technikára alapozva. Ezért kellene fenttartani 1 harckocsi zászlóaljat és 1 tüzérosztályt, a még elavult szovjet technikával is a jövőre gondolva.

    De hogy ne csak off legyek, régebben én is azt gondoltam (és ma is azt gondolom), hogy egy használt C-130-as flotta létrehozásával olcsóbban és hasznosabban tudnánk letudni második számú NATO kötelezettségünket (holland mintára), de időközben olyan mértékben romlott le a honvédelmi képességünk, hogy az elsődleges feladat ennek valamilyen szintű helyreállítása kell, hogy legyen.

    TG

  38. Kedves Agressor!

    “Vissza térve a szállító gépekre 5db C-27J Spartan lenne a tökéletes választás 4-5év múlva addig először Gripent fejleszteni és 2 századnyi ALCA-t beszerezni és néhány PC-21 et a JAK-52 helyére mert az nagyon vicc egy gép talán a legszarabb minden felszerelésünk közül.”

    És továbbra se legyen tüzérségünk, a magyar gyalogos BTR-ben üljön, ne legyen szállítóhelikopter kapacitásunk, ne legyen közelkörzeti légvédelme a katonai repülőtereinknek? Mert szerintem annak az az ára amit felvázoltál, ráadásul nem értem, hogy mi szükségünk két tucat sugárhajtású hangsebesség alatti műrepülőgépnek (ALCA).

    TG

  39. Kedves Agressor!

    azért mert legyártottak 72 db-ot és kell valamit kezdeni velük, azt még sem mondhatják az adófizetőknek, bocs tévedtünk. De visszakérdezek és a többi legyártott 48 ( apár átépített kivételével) miért áll lassan 10 éve lekonzerválva? A Luftwaffe a hidegháború befejeztével miért építette le villámgyorsan az Alpha Jet ezredeit, ha olyan jó dolog a könnyű csapásmérő koncepció?

    TG

  40. Attól függetlenül helyettesíthetné az Alca a Gripent is valamilyen szinten nem csak könnyű csapás mérőként hanem fel lehetne küldeni egy Cessnára is és nem kellene a Gripent ezért elővenni.
    A németek meg “fellélegeztek” úgy mint mindenki más,és akkor az volt divat mindenki leépített.

    “De a terrorizmus itt kopogtat az ajtón és bárkit útól ér vigyázz ne te legyél az ezért előzd meg a bajt”
    Valami hasonlót nyomnak a Jenkik is állandóan……

  41. Kedves Agressor!

    amikor a németek fellélegeztek, akkor miért nem a drágám üzemköltségű Tornadókból építettek le? Izrael aki szerintem ért a háborúzáshoz miért nem akar rendszeresíteni könnyű csapásmérő repülőgépet?

    Tényleg olcsóbb beszerezni új gépeket és készültségben tartani vegyesen, csak azért, mert egy Cessna elfogása drága Gripennel, tényleg ez az olcsóbb?

    TG

  42. “Egyébkét miért van az, hogy mindenki leírja az orosz 125 mm-s ágyút? Semmivel nem rosszabb, mint a 120 mm-es. Csak a lőszerein kellene javítani, bár azok között is van már elég sok ütőképes.”

    kb leírtad csak a végét rontottad el… a ruszkik válasza itt késik. mint ahogy a 60+tonnás NYi tankokra legyen az akár lecrec is késik. majd talán idén bemutatják a t-95t amihez ha kapnak NYról elektronikát akkor vmennyire behozták….

    összehaonlításnak meg kitünő iraq és pl egy battle og grozniy. Egyik oldalon alig látsz kilött tankot a másik oldalon sorba állnak. mi állnak… összeverték a lázadó/terrorista csoportok a “nagy” orosz hadsereget.

  43. A Gripen kontra Alca vitába szeretnék becsatlakozni.
    Mindenki belátja remélem hogy 14 gripen nem végső megoldás.DE!Ha növelni akarjuk a létszámot,akkor ideális lehet az ALCA.Hogy miért??
    Mert olcsobb,a technikája ugyanugy nyugati,és a fegyverzet amit elvisz elég a gyalogságot megtámogatni.Mekkora ez az ország???93ezer km2??
    Mennyi idő alatt ér el az Alca egyik végéből a másikba?Akkor meg miről beszélünk hogy az Alca kis teljesítményű.Ez természetesen a védekező stratégiába beilleszthető mert támadásra én is belátom hogy nagyobb teljesítményű gép kell.De amíg a gyalogság a gyors frontmozgást nem képes lekövetni addig ez fölösleges is.(Itt arra gondolok hogy a btr-eken kívül más nem is lenne képes támogatni a gyalogságot,jo a t-72esek még az a pár db,de igényesebb háztartásokban már akad egy RPG7 legalább,szal igen elterjedt:) )Bele gondoltatok abba hogy 20db Rpg elég a Magyar Honvédség páncélos egységeinek ellensúlyozására??

  44. Fade

    “kb leírtad csak a végét rontottad el… a ruszkik válasza itt késik.”

    BM-42M APFSDS 2000 méteren 670mm-es a páncélátütése míg a “nagy sátán” által használt M829A2 APFSDS lőszernek 740mm a páncélátütése 2000 méteren

    tehát létezik válasz csak tudtommal nem exportálták de az biztos h az irakiak nem kaptak/vásároltak belőle.

  45. Fade

    “majd talán idén bemutatják a t-95t amihez ha kapnak NYról elektronikát akkor vmennyire behozták……”

    már leírtad a leendő harckocsit pedig még kép sem jelent meg róla (ez röhejesebb mint PAK-FA volt anno amikor bemutatták)

    de vissza az általad írottakhoz oroszország önállóan fejlesztett ki AESA radart (zsuk me) szerinted nem fog nekik sikerülni kifejleszteni egy harckocsiba megfelelő minőségű elektronikát??? mert lássuk be azért egy AESA radar bonyolultabb mint bármi amit harckocsiba álmodni is mernek bárhol a világon…

  46. Kedves HINDtheBEST?

    a nickedre miért nem gondolsz akár szorosan, akár átvitt értelemben?

    Az ALCA-nak nem csak az a hibája szerintem, hogy kis teljesítményű, hanem az, hogy egy kiképzőgépből lett kialakítva. Szerkezetileg nem nem elég sérülésálló, ugyanakkor nem tud eléggé gyorsan kiválni a rácsapás után, ahhoz hogy közvetlen támogatást nyújtson. Természetesen ez olyan ellenséggel szemben igaz amelynek szárazföldi csapatait összefogott légvédelmi tűzrendszer védi, csak hogy ilyen kapacitással rajtunk kívül majd mindegyik szomszédunk rendelkezik (mert ugye mi kivontuk az önjáró légvédelmi gépágyúinkat és leépítettük a MANPAD-jainkat, de nem mindenki tett így).

    A probléma továbbra is az, hogy korlátozott anyagi forrásaink állnak rendelkezésre a MH technikai fejlesztésére, és minden koncepciótlan, ad-hoc beszerzés ezt csak apasztja. Persze az ALCA-t is fel lehet szerelni bombával meg Mawerickkel, csak amíg az előző a Gripenhez sincsen az utóbbiból meg 20+20 darab van addig teljesen felesleges beszerezni újabb gépeket. Azt a 40 darab rakétát a 14 Gripen is el tudja lőni egy bevetés alatt.

    TG

  47. Szia Rommel28

    „Te nyugdot lelkiismerettel beültetnél akárkit is egy CV-90-be, mikor tudod, hogy egy T-55-ös első lövésétől mindenki meghal benne? Már hogyha 120mm-es tankvadászverzióról beszélünk.”

    Igen minden kiképzett katonát bele ültetnék. Mert igaz nem tudok CV-90 120 Vs T-55 ről , de szerintem a CV-90 120 már akkor kilőné a t-55 -öt amikor még az azt sem tudná hogy mi újság. És igen a 120mm tankvadászverzióról beszéltem. Szerintem CV-90 –nek fejlettebb a tűzvezetőrendszere és lövege mint a T-55 nek.

    Szia ambasa

    Igen egyszerűbb lenne helikopterrel szállítani őket csak hát a járműveiket is vinni kéne mert nem jó egy aknavetővel és lőszerekkel gyalog szaladgálni meg a páncéltörő rakétát is elég maceráns így vinni egy pár kilométert. Igaz Ch53 –al lehetne a legjobban járművet szállítani de az elég drága lenne. És ezért gondoltam talán egyszerűbb a ( képzeletben meglévő ) légiszállítókkal ezt megtenni, deszantolni esetleg.

  48. ambasa

    a 88-asnak feltöltve kb 800 fő az állomány mennyi kávédaráló kéne???

    teljesen igaza van Lutheronak kellenek a merevszárnyúak is aki mellesleg egész képben van a 88-as felszerelésével és fegyverzetével kapcsolatban…

  49. Fade

    a cv-90 harckocsivadász nem tudja helyettesíteni a harckocsit mert nem az mert az oké h kilőne egy t-55öst de minden más hiányzik belőle amit egy harckocsi harckocsivá tesz

    mert ha az ellenség meglát közeledni 50 hk-t akkor megfordul a fejében h netán nem kéne megvárni amíg ideérnek ugyan ez a hatása nincs meg semmi másnak (ami a talajon gurul)főleg nem egy gumikerekes páncélozott harcjárműnek nem véletlen tartanak hadrendben harckocsikat rajtunk kívül mindenhol ahol állítólag komolyan gondolják a hadsereget…

  50. Kedves Luthero!

    a helikopteres légimozgékonyságú gyalogságnak Korea óta és a vietnámi háború alatt bizonyítottan az a lényege, hogy nincs szüksége járművekre, mert annak harctevékenységi körzetében, vagy annak közvetlen közelébe teszik ki azokat.

    De nézzük meg egy konkrét példán keresztül amit írsz:
    Baranyába sürgősen csapatokat kell vezényelni, ezért riadóztatják a debreceni dandár készenléti századát (ez kb 10-15 BTR + 10 egyéb gépjármű 200 fő), ha ez el akarod szállítani akkor Pápáról fel kell szállnia mindegyik A400-unknak kb 20 db-nak meg a 5 Spartanunknak, igen ám de a gépeket elő kell készíteni repülésre továbbá a városban tartózkodó hajózóknak be kell érni, ez kb 1 óra (mielőtt kétlenéd a szállítórepülők nem első lépcsős alakulatok nálunk Tökölön az ilyen elvárt szintidő az első beérkezőre 45 perc a teljes állományra 2 óra volt 1992-ben). Közben riadót kell elrendelni Kecskeméten is, hiszen egy ekkora flottát oltalmazni kell. A szállítórepülőgépek közben átrepülnek Debrecenbe ami 315 km jó esetben fél óra alatt ott vannak, további fél óra alatt berakodnak (nagyon optimista becslés), majd felszállnak és elindulnak Taszárra 312 km újabb fél óra itt kirakodnak vérprofin ezért legyen csak negyed óra. Majd elindulnak Mohács felé 96 km másfél óra, vagyis 4 óra 30 perc múlva baromian drágán kijutattál a harcmezőre egy századot ez (csökkenhet ha a tataiakat riadóztatod kb egy órával)

    Ugyan ez közúton Debrecent riadóztatják negyed óra és elindulnak Mohácsra Tatát riadóztatják negyed óra és elindulnak Mohácsra 420 km 7 óra.
    Tata Mohács vonalon ugyan ez 250 km 4 óra

    Közúti menetnél 60 km/h val számoltam. Vagyis egy Tata Mohács úton nyersz kb fél órát, miközben a levegőbe emeltél vagy 30 repülőgépet. Debrecen viszonylatában ugyan ez egy kicsit kedvezőbb mert ott 2 óra 30-et nyersz.

    Ugyan ez helikopterrel járművek nélkül a szolnokiakat riadóztatva és a helikopterek felszállását itt is 1 órára téve 180 km 2 óra 12 helikopter + ugyan úgy vadászfedezet.

    Szerinted a három közül melyik az észszerübb?

    TG

  51. ambasa
    jól számolsz csak azt felejted el h szolnokon van btr-es század 19 kocsival…merthogy 1 századnak annyi gép kell és csak 100 fő körül van az állománya 1 századnak, 200 csak akkor jön ki ha viszel támogató és eü szakaszt + logisztikát de a logisztikának is vannak gépeik hisz másként nem tudják ellátni a feladatukat…

  52. Most olvastam a ( Magyar Honvéd -ban ) hogy a MH. által beszerzett Cougart -okat Afganisztánba bérelt IL-76 -os géppel vitték ki. Kérdem én miért nem vitték ki a Pápán állomásozó NATO C-17 -ek. Nem értek rá? Hát ezért is kellene saját kapacitás.

  53. Kedves Dudi!

    először is nem az egész zászlóaljat emelik meg egyszerre (800 fő). De visszakérdezek a 800 főnek és a teljes járműparkjának, 2 javadalmazás lőszerének üzemanyagának élelmiszerének a megemelésére mennyi a A400M és Spartanra lenne szükség szerinted? Nem akarlak elkeseríteni amikor a Szovjetunió még létezett volt 7 ejtőernyős hadosztálya és 8 önálló dandára de csak 2-t tudott egyszerre megemelni. Az USA-nál is csak az a követelmény hogy 48 óra alatt a világ bármely pontjára 1 dandáruki ki tudjon települni (lásd Kuvait lerohanása utáni amerikai csapatmozgások első 48 óráját).

    Ugyan akkor ez a 800 fős zászlóalj készenléti százada (lásd előző hozzászólásom) 2 óra alatt elfoglalhatja Mohácsnál az számára kijelölt terepszakaszt, addig amíg a főerők 2 óra múlva beérkeznek.

    Tényleg még mindig merevszárnyú szállítórepülőgépekkel akarod megoldani belföldön a csapatok harcmezőre szállítását?

    TG

  54. Szerintem nem kellene ezt a digitális háborút játszanunk. Amúgy szegény BTR -nek csak egy töredéke jutna el közúton az ország másik végébe valószínűleg Mert nem nagyon szeretik a hosszabb utazást önerőből, főleg meleg nyári napokon. Sorkatona koromban BTR sofőr voltam ezt tapasztaltam. Én már másik cikk hozzáoszlásában leírtam hogy vagy cserélni vagy modernizálni kellene a Lövészpáncélosokat mert így nem nagyon működőkepés dolog.
    Mondjuk én nem a belföldi légi szállításra hegyeztem ki a dolgot de a képzeletbeni szerény kapacitást lehetne erre is használni ( javelinekkel felszerelt G mercis ) egységekre gondoltam ha szállita ni kellene. És A teher szállítókat én nem Pápára telepíteném hanem Szolnokra, a katonák közelébe . Persze reptér fejlesztés szükséges lenne.
    Mondjuk Pápát most sem értem a nagy beton kifutón kívül nincs semmi infrastruktúra a várósban, Sem komolyabb közút sem komolyabb vasút. Sem müködö katónai alakulat.

  55. Üdv!

    ambasa:
    Ha be kell repülni az ellen fölé, akkor könnyen lehet, hogy a Gripennek hamarabb “reszeltek”, mint egy ALCA-nak. (sérülésállóságát tekintve )
    A légi szállítással kapcsolatban megelőztél, csak én nem eresztettem ilyen hosszú lére. ( ki kellett DELETelnem egy csomót a HSZ-emből )

    Rommel28:
    kétüléses ALCA-ból 4 is elég lenne ( az az 1db amelyik itt tartózkodik bőven 250 órát repül évente )

    Mindenkihez:

    Nagyvonalúan átsiklottatok az IL-76-osaim fölött :)))
    elképzelésem szerint alaphelyzetben polgári bérfuvarozással foglalkoznának. De ha az MH-nak lenne elszállítani valója, akkor kéznél lenne az egyik.

    A kérdésem pedig továbbra is fennáll:

    “-Még mindig nem tudom elképzelni, hogy az An-26-osok pénzt kerestek volna. ( Valóban volt ilyen? )
    -Mikor volt utoljára civil célra teheremelés katonai helikopterrel? ”

    Tisztelettel: vilmoci

  56. Ha a helis erőnket akarjuk fejleszteni akkor CH-53 Sea Stallionból kellene 4db meg vagy 8db S-92 logisztikailag legjobb választás nem beszélve a teljesítményről és a tudásról.
    De ha ez sok pénz akkor nem kell semmit sem venni hanem 400milliárdért völgy hidat építeni meg alagutat az 500méteres dombokba meg minden évben új Audit és bútorokat a parlamentbe….

  57. ambasa

    szolnokon nincs készenléti század… csak 3 gyr század az nem ua

    “Tényleg még mindig merevszárnyú szállítórepülőgépekkel akarod megoldani belföldön a csapatok harcmezőre szállítását?”

    én nem mondtam h a belföldi szállítást légi úton kéne megoldani hisz nincs értelme de ha gebasz lenne mint ahogy a példádban írod akkor kevesek lennének a helikopterek hisz le lennének kötve a harcmező és a legközelebbi reptér közti szállítással + a csapatok támogatásával ahhoz viszont h a legközelebbi reptérre eljusson a hadianyag kellenek a szállítógépek nem azért h btr-eket furikázzanak hacsak nem stratégiai szállításról van szó de azt nehéz elképzelni egy ekkora országban
    helikopterrel max g mercit, gyalogságot és utánpótlást tudsz szállítani komolyabb technikát nem

  58. Üdv Vilmoci!

    azért szerintem nem mindegy, hogy a támadásból 250m/s, vagy 60m/s emelkedő sebességgel kezdesz el kiválni és a sebességed mekkora magasságon fog elkopni (van utánégetőd, vagy nincs). Úgyhogy én emiatt azért a Gripemn mellett tenném le a voksomat.

    TG

  59. Akkor, mert lehet, hogy egyesek félreértenek. Én nem a szállítórepülőgépek ellen vagyok, csak szerintem az MH honvédelmi képességeinek növeléseire kellene fordítani a rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi forrásokat, és szerintem erre nem éppen a legalkalmasabbak az említett eszközök. Ezek elsősorban expedíciós célokat szolgálnának ami már így is túlterheli és nem a kívánt mértékben alakította át a MH-t. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy valószínűleg 1-6 múlva az AN-26 nagy részének naptári üzemideje lejár, tehát valamilyen mértékű pótlása szükségessé válik, csakhogy amiről nem beszélünk, de a helikopterparkunk még ennél is katasztrofálisabb állapotban van, és ezen kellene szerintem elgondolkodni. Továbbá mielőtt új beszerzéseken gondolkodunk, először talán a meglévő eszközeink működőképességét kellene biztosítanunk, mert hiába veszünk új csodákat, azok ugyan úgy működésképtelenek lesznek, ha nem költünk rá.

    TG

  60. Ha be kell repülni az ellen fölé, akkor könnyen lehet, hogy a Gripennek hamarabb “reszeltek”, mint egy ALCA-nak. (sérülésállóságát tekintve )

    Oszt mégis miért? Eleve ott kezdőik, hogy találtatot nehezebb elérni. Van TFR, ECM, BOL sínvben temérdek flare és BOP kazettákban jó sok chaff. Ebből mi van az ALCA-nak…?

  61. Kedves Dudi!

    valóban nem vetetted fel a belföldi szállítást, csak egy olyan hozzászólásomra reagáltál, amiben én egy ilyenre felvetésre válaszoltam.

    Immáron sokadszor, nem a szállítógépek ellen vagyok, hanem azt vallom, hogy a honvédelmi képességeket kellene növelni. És itthon nem hiszem, hogy van olyan nehezebb technika amelynek légiúton kellene eljutnia a harcmezőre és nem közúton.

    Helikopterrel szállított gyalogságnak pont az a lényege, hogy nem nagyon kell neki jármű, a helikoptere az (lásd Vietnám) az meg elviszi a Konkurszt az aknavetőt meg a gyalogságot amely képes felvenni a harcot addig amíg a nehezebb technikával közúton beérkező főerők is bekapcsolódnak a harcba (természetesen hozza magával a légimozgékonyságú lépcső járműveit is). Erre a célra tökéletesen elegendőek a közepes szállítóhelikopterek.

    TG

  62. Kedves Agressor!

    Nem akarlak elkeseríteni de az L-159 ALCA nem kiképző gép, mivel együléses. Jelen pillanatban 1db gyári L-159B és 4db L-159T1 kétüléses példány létezik ezek kiképzőgépek, tovább néhány példány átépítés alatt áll az EADS-nak amit a remények szerint a spanyolok használnának.
    Szabad kiképzőgép jelen pillanatban az az egy gyári bemutató L-159B létezik amelyiket mi használunk.
    Ha beszerzel L-159-eket azok vagy könnyű harci gépek lesznek de nem gyakorlók, vagy az AERO Vodochody átépíti őket két ülésesre, de akkor meg csökkenni fog a harci képessége.

    TG

  63. Először is el kellene végre dönteni mire akarjuk használni a hadseregünket. Aztán felmérni mire vagyunk képesek jelenleg és biztosítani a pénzt a kitűzött célok eléréséhez.

    Azért ír itt mindenki mindenfélét, mert más-más feladatra alkalmas hadsereget vízionáltok, valamint nem veszitek figyelembe hogy a szükséges pénz jelenleg nemhogy nem áll rendelkezésre de még a biztosítására sincs meg az akarat.

  64. ambasa

    ha légiszállítású gyalogsága alatt a 88-ast érted akkor valószínűleg jobban belelátok mint te és hidd el minden szempontból jobb ha ott vannak a gépek is + a 88-as nem csupán légimozgékonyságú gyalogság hanem KVZ azaz könnyű vegyes zászlóalj amiben vegyesen szó a btr-ek meglétére is utal sok minden más mellett ezért azokat is illene tudni légi úton szállítani erre viszont egy közepes helikopter nem képes

    de amit a haderőnk állapotáról írtál abban tökéletesen igazad van csak annyival egészíteném ki az észrevételedet h a gripeneken kívül alig van modern felszerelése a honvédségnek

  65. Dudi!

    elhiszem, hogy jobban belelátsz a 88-asok tevékenységébe, de én nem róluk írok, hanem általában minden olyan gyalogos egységről amelyik helikopteren éri el a harcmezőt.

    Továbbra is honvédelemről beszélek, és továbbra sem értem, hogy ehhez miért kellene kiépítenünk olyan légiszállítási kapacitást amely akár BTR-ek szállítására is képes. Nem értem, hogy Magyarországon belül miért kellene a BTR-t légi úton szállítani. Egyáltalán ez a kérdés hogy merülhetett fel?
    Egyébként szerintem a vegyes szó is arra utal, hogy van légi és földi lépcsője is.
    http://www.hm.gov.hu/honvedseg/mh_2588_konnyu_vegyes_zaszloalj
    Itt ez szerepel:
    “A „vegyes” kifejezés a többfunkciós feladatrendszert jellemzi, amely az ejtőernyős, légiszállítású, kerekes harcjárműves, kerekes járműves, rohamcsónakos vagy gyalogos kijuttatási módokat és ehhez kapcsolódó feladatokat jelenti.”
    Nekem ez és felsorolásnak tűnik és nem következik belőle, hogy elvárnák a kerekes járműpark légi úton való szállíthatóságát, vagy ha igen akkor el kellene várni az ejtőernyős kidobást is arra a BTR meg a Rába teherautó is alkalmatlan, illetve deszanthajókkal is kellene rendelkezniük.
    (Bocs szarkasztikus voltam de nem bírtam kihagyni!)

    Sehol nem írtam olyat, hogy a szállítórepülőknek nem Szolnokon kellene állomásoznia, csupán feltételeztem, hogy nem ott fognak, logisztikai és foglakoztatáspolitikai megfontolásokból.

    Agressor!

    azért mert az Aranysasban valamiről egy kétoldalas (x)-es cikkben állítanak valamit, az még nem lesz az.
    Magyarország tekintélyes összeget fizet azért, hogy harci pilótákat képezzenek ki számára Kanadában. Ezeknek a pilótáknak a harckiképzését kell itthon megoldanunk azt meg szvsz az adott harci típuson kell megtenni (Gripen). Tudom ezeknek a növendékeknek bizonyos repült óraszámmal kell rendelkezniük, de ez meg szvsz olcsóbban megoldható bérelt repidővel, mint egy új típus rendszerbeállításával, amelynek ráadásul a kabin szimbolikája nem egyezik a azzal a típussal amivel később repülniük kell.
    A minisztériumból lerándulóknak, a volt kiöregedő de nem Gripenre kiképzett pilótáknak meg nem kell fenttartani a légijártasságát csak azért, hogy felvehessék a repülési pótlékot, miközben értékes repidőt vesznek el attól akinek meg szüksége lenne rá.

    Ne haragudj de jelen pillanatban lassan úgy áll a helyzet, hogy Kecskeméten több hajózó van mint üzemeltető, pedig az előbbiből sincs sok, de ha a te általad kívánatosnak tartott beszerzések megvalósulnának, akkor már több repülőgép lenne, mint szerelő.

    Lehet, hogy te csak azt látod, hogy nincs elég repülőgépe a Honvédségnek, de elárulom, lassan nincs elég teherautósofőrje sem és ezt a viszonylag egyszerű problémáját sem képes megoldani.

    TG

  66. Ambasa a nevem után tettem is utalást egy hozzászólásomban.Olvasd el.
    Szerintem is nekünk a helikoptereké a jövő.De az Alcát nem mondanám hogy menne a levesbe egy szárazföldi egységeket támogató akcióban.Szerintem van jogosultsága a kis teljesítményű gépeknek is.
    Mindenki tudja hogy nem tudják azt amit a nagy testvéreik de sokkal kevesebb pénzből szerintem elláthatnák ezeket a feladatokat a gripenekkel.És a kiképzésben is fontos szerepet kaphatnának.Az első gripen pilóták még a Hawkokkal vendég szerepeltek.Még lehet a mostaniak is.
    2010 április 16 15:49

  67. de akkor meg csökkenni fog a harci képessége.

    Ez a kisebbik baj. Az ára meg nőni fog. Nem kicsit, nagyon. Azért elképesztő, hogy hónapokkal ezelőtt még kiszámolva is prezentáltam és más is, hogy semmi értelme ALCA-t venni, de azért egyesek még mindig ezt a hülyeséget akarják. A Griff repóra növelés olcsóbb és értelmesebb is lenne. Első körben talán a földi karbantartó állományt kellene feltölteni és nem MÉG gépeket venni.

    Megáll az ész. Tessék már végre felébredni uraim, hogy nem vásárlásoktól lesz erős egy fegyveres testület. Szemléletmódot kell elsajátítani és üzemeltetni a technikát.

  68. A fenti berendezések megvédenek a lv. gépágyúktól?

    Az ECM a radarvezérelt gépágyú ellen hatásos lehet. Mellesleg kit érdekel a gépáúgy? Nem kell berepülni a megsemmisítési övezetbe. Ezért van AGM-65, meg GBU-12 és TGP…

    Szerinted melyik a nehezebb célpont? A 900-1000-rel grasszáló és agilis Griff, vagy a hozzá képest csigalassú és harmatos tolóerejű ALCA?

  69. A csehek szívesen megcsinálnák 2 ülésesre nekünk csak vigyük már el a pi…..

    Emlékeim szerint olya plusz 2-3 milláért (vagy 7?) alakítanák át a gépeket. Számold ki, hogy x gép árából hány Griff repórát lehetne venni. Anno kiszámoltam több paraméterrel is. Ha lenne földi személyzet, akkor a maradék tíz év alatt minden pilóta bőven 120-130 óra felett repülhetne, de a “kiemelt” pilóták ennél többet is. Akkor meg minek ALCA?

  70. Mindenki tudja hogy nem tudják azt amit a nagy testvéreik de sokkal kevesebb pénzből szerintem elláthatnák ezeket a feladatokat a gripenekkel.

    A kevesebb pénz akkor lenne igaz, ha 0 forintért adnék és lenne hozzá személyzet, szintén ingyért. Csak éppen be kell ruházni a gépekpe. 4 gép estén is – ez vicc mennyiség értelmetlen ennyit venni – kb. 25 millió dollár. 6000 dolláros repórával számolva (kb. ennyiből repül a Griff tudtommal) hány repóra is jön ki? 4100 óra. Ez a mostani bérelt repóra keret 1/4-e! Az eredtei 80 órás átlag egyből 100 órás átlag lehetne. Viszon mivel 4 ALCA-nak semmi értelme – mert ez nem támadóerő és ennyi gépet nincs értelme rendszerben tartani – számoljunk 8-12 géppel. Ekkor már 8200 óra is összejöhet + egyéb kiadások. Mert ezeket sem lenne jó a csillaghangárban tárolni…

    Mellesleg semmit sem láthatna el potensebben, mint a Griff. Attól, mert ugyanazt a fegyvert viszi, attól még nem ugyanolyan szinten látja el a dolgát. Pl. mikor fog szuperszónikus hajító bombázást csinálni egy ALCA? Vagy TFR van benne? ECM?

    És a kiképzésben is fontos szerepet kaphatnának.Az első gripen pilóták még a Hawkokkal vendég szerepeltek.Még lehet a mostaniak is.

    Egy griff pilótát ki kell képzeni annyira, hogy egyből griffel repülhessen itthon. Ezt meg kell oldani repóra bérléssel. Aztán a griff pilóta csak griffel repüljön. A huszárok is lovon gyakorlatoztak és nem szamáron…

  71. De a világ minden részén azt mondják kellenek a Szubszonikus gyakorlók mert a légcsavaros utáni űrt csak így lehet kitölteni legjobban.

    Ez olyan mint a Simson után ráülnél egy Hayabusára hiába tudsz motorozni égés föld a különbség ezért a Simson után vegyél egy 250est vagy 400ast és utána a Busát.
    Szemléltettés képpen mondom ez pont ugyan így müködik itt is Yak-52 után Gripen?
    JAh tényleg gyakorolnak HAWKon is..

    Molni fejtsd ki mi lenne a tökéletes jövő a légierőnknek merre tovább?

  72. De a világ minden részén azt mondják kellenek a Szubszonikus gyakorlók mert a légcsavaros utáni űrt csak így lehet kitölteni legjobban.

    De azok a légierők jórészt a saját pilótaképzésre használják. Akkor mi minek küldjük ki a pilótákat Kanadába? Nehogy már kétszer fizessük ugyanazért…

    Ez olyan mint a Simson után ráülnél egy Hayabusára hiába tudsz motorozni égés föld a különbség ezért a Simson után vegyél egy 250est vagy 400ast és utána a Busát.

    Nem értek a motorokhoz.

    Szemléltettés képpen mondom ez pont ugyan így müködik itt is Yak-52 után Gripen? JAh tényleg gyakorolnak HAWKon is..

    Nem Jak-52 jön a Griff. Annyi repórát kell összeszedni, hogy a delikves felmessen a kétkormányos Griffel. Azon gyorsan annyi repóra kell, hogy egyedül repülhessen. Aztán a pilóta nyudíjas koráig csak azon repüljön. Az a csatalova, azt kell jól használnia. Lehet, hogy más légierő máshogy csinálja, de náluk van rá forrás. Itt nincs. Pont. Ez nem az USAF / NAVY, stb.

    Molni fejtsd ki mi lenne a tökéletes jövő a légierőnknek merre tovább?

    Megint. Egyszerű. Ott a griff. Használjuk úgy, mint a csehek. Ennyit kell csak tenni. Tényleg olyan nehéz? A gépbeszerzés és fejlesztése nagyjából 20-25 évre kijelölte az MH repülőerőinek jövőjét. Semmi mást nem kell tenni, “csak” kiaknázni a gép lehetőségeit és a pilótáknak legalább 120 órát repülni. Ők legfeljebb egyfeladatos vadászfeladatkörbe brillírozhatnak. Ha NATO pilótszint elérése a cél, akkor 180 óra alatt meg sem szabad állni.

    Ehhez az alábbi dolgok kellenének.

    1. Nagytakarítás, mert a korrupció finoman szólva a Honvédséget is átszövi.

    2. Felső vezető akarat erre és pénzügyi támogatás, de úgy, hogy ne folyjanak szét a források. Nem igaz, hogy kb. 300 millárdért vettünk gépeket, de ennek töredékét kellene csak rákölteni, hogy valóban használható legyen. Értem ezelatt a kiszolgáló személyzet feltöltését és egyéb hozzáállás beli dolgok megváltoztatását. Pl. ne a szárnyvégén legyen már az a kibaszott AIM-9, ha eszi a repórát öcsém…

    Meg sok más is, de ez a kettő legnagyobb probléma. Még a széndék és becsületes hozzáállás is hiányzik.

  73. Agressor!

    ahogy már Molni utalt rá, nem a Jak-52 után ülnek közvetlenül a pilóták a Gripenbe, mert közte ott van Kanada T-6-tal és Hawkkal, tehát amit a rendszerből hiányolsz az megvan csak nem a Magyar Köztársaság területén.

    TG

  74. Molni,
    Megint álom képeket kergetsz. Igazad van, az ideális helyzet, ha az NFTC-ből rögtön lehet küldeni a pilótákat Svédországba a Gripen képzésre. Más légierők így csinálják. A probléma, hogy Magyarországon vagyunk. Itt sajnos sok a várakozó pilóta. Nekik valami szubszonikus géppel kell repülni.
    Különben a sok tökölésünk eredményeként kerül egyre többe az ALCA. Első helyzetben becserélték volna az Albatroszainkat és nem kellett volna semmit fizetni, de ez nem kellett. Ha valaki összeírná mennyi ingyenes fegyverzeti ajánlatot utasítottunk el, nem lenne rövid lista.

  75. Én ugy látom molni szerint elég a 14 gripen csak repüljenek vele többet…szerintem 14 semmire sem elég,akkor sem ha a legmodernebb fegyverekkel lenne felszerelve és a pilótáik,az a pár darab,mondjuk 180 órát lerepülne…

    Szerintem kell még ugyanennyi de gripenre ugy sem lesz pénz,ezért lett volna jo az Alca.És igen kell a köztes lépcső.

  76. 14 géppel bármely környező ország légierejét lekalapáljuk, kivéve az ukránokét, de ők is csak a létszámfölény, meg az Mo kis mérete miatt élnék túl, bár lenne rendesen veszteségük, azért a 40 AMRAAM rendesen pusztítana.

  77. Szerintem kell még ugyanennyi de gripenre ugy sem lesz pénz,ezért lett volna jo az Alca.És igen kell a köztes lépcső.

    Nem értelek. A komment első felében közlöd, hogy kevés a Griff. Aztán ALCA-t akarsz, mikor azzal légteret te nem ellenőrzöl. Ergo pénzkidobás.

    Ha képességnövelés akarsz, akkor jobb megoldás még Griffet venni. Évi +1-2 darabot. Persze ennek is csak akkor lenne értelme, ha van óraszám.

  78. “Persze ennek is csak akkor lenne értelme, ha van óraszám”

    meg fegyverzett, mert teljesen mindegy, hogy a 40 rakétánkat 40, vagy csak 14 gépre rakjuk fel…

    sdragon

    ha ez a baj, akkor talán nem lenne egyszerűbb és olcsóbb megoldás megfelelően szervezni a kiképzést, és nem gyakorlógépeket vásárolni. Tudom hülye felvetés.

    TG

  79. Luthero:
    “Mondjuk Pápát most sem értem a nagy beton kifutón kívül nincs semmi infrastruktúra a várósban, Sem komolyabb közút sem komolyabb vasút. Sem müködö katónai alakulat.”

    Pontosan milyen infrastruktúrára gondoltál?
    Közút
    Pápa-M1(Győr) kb.: 45 km
    Szolnok-M5 kb.: 80 km

    Vasút
    Pápán van iparvágány, ráadásul fel is újították.(mint ahogy van Kecskeméten, és volt Taszáron) Szolnokon szerintem nincs. (mármint a reptéren)

    Mit értesz működő katonai alakulaton?
    Győr?
    Tata?
    Veszprém?
    Székesfehérvár?

    Infrastruktúra

    Pápán már a felajánláskor volt pl. ILS, Szolnokon még ma sincs.

    Város

    Szerinted minden katonai repülőtérnek egy-egy metropolis mellett szükséges lennie?

  80. “Én ugy látom molni szerint elég a 14 gripen csak repüljenek vele többet…szerintem 14 semmire sem elég….”

    86milliószor le volt/van írva, hogy amíg arra nincs pénz, hogy repüljenek addig k* ra fölös újakat venni.

    Ha pedig reptetve vannak utána nem +griffekbe kell gondolkodni, hanem, hogy a katasztrofális állapotokban lévő gyalogságunkal csináljunk vmit. az, hogy 1millióért kapnak egy új csövet, meg tust az AKra az kabaré.

  81. ja és addig semmi értelme akármit is venni amíg mindent ellopnak. cső+tus 1misiért amikor fele ennyiért G36/HK416-417/Ak10xvan. Úgy mindent elmond a szánalmas Magyar “honvédelemről”. Amíg ez nincs megoldva nemlehet előrébb jutni.

  82. azt mondjátok a gyalogságot kéne fejleszteni????
    nem akarok senkit elkeseríteni de azért nem költenek a gyalogságra mert nincs rá pénz ugyanis gripen mindent felemészt amit fejlesztésre szánnak ezt nem én találtam ki ezt a honvédelmi államtitkár-asszony mondta a saját fülemmel hallottam…
    szval ez van ma Magyarországon arra van keret h csak egyszerre egy dolgot fejlesszenek párhuzamos projektekre nincs pénz…

  83. ezzel nem azt akartam írni h nem kéne fejleszteni a gyalogságot mert kéne hisz a személyi felszerelés színvonala kb “80-as évek vége “90-es évek eleji szintet üti meg csak hát itt van ez a szerencsétlen gripen ami minden pénzt elvisz és még csak a feladatát sem tudja betölteni a beszerzésben tapasztalt magyaros faszságok miatt (bocs a vulgáris szöveg miatt de erre a programra nincs jobb szó, a magyaros azt meg hát mindenki tudja h mire gondolok aki itt él meg az is aki nem… pl kuruc71 de ha véletlen nem tudná mire gondoltam sztem mindenki tud felvilágosítást adni ez ügyben)

  84. Szia dralcx

    Szeretnék válaszolni neked

    „Pontosan milyen infrastruktúrára gondoltál?
    Közút
    Pápa-M1(Győr) kb.: 45 km
    Szolnok-M5 kb.: 80 km”

    Hát pontosan én a 4 –es főútra ( E60 –as nemzetközi út ) gondoltam, ami Szolnokon mellet halad el. Sajnos Pápát közútón nagyon nehéz megközelíteni minden irányból. Győr és az M1 időben pont olyan ( rossz az út több kisseb település út közben ) távol van Pápától, mint Szolnok Budapesttől.

    „Vasút
    Pápán van iparvágány, ráadásul fel is újították.(mint ahogy van Kecskeméten, és volt Taszáron) Szolnokon szerintem nincs. (mármint a reptéren)”

    Szolnokon van magyar ország legnagyobb teher pályaudvara, és villamosított a vasút, szóval egy vasúti csomópont, teherfuvarozás szempontjából nem hátrány. Egy ipar vágányt nem olyan nagydolog meg csinálni oda.

    „Mit értesz működő katonai alakulaton?
    Győr?
    Tata?
    Veszprém?
    Székesfehérvár?”

    Szolnokon ott vannak a reptéren a 25/88 , 34.Bercsényi és ennek a két alkualtnak nagyon sok köze van a légi szállítás hoz Győri légvédelmisek nem kell légyszállítás ( szerintem ez is nagy hiba, hogy egy ország légvédelmét egy laktanyába koncentrálják régen legalább szét voltak osztva alakulatokhoz és nem csak Győr városának kell légvédelem. ) Tataiakat megint nem kell és nem is lehet légi útón szállítani. Veszprémben a radarosoknak sem kell szállítás. Fehérváron az ÖHP -t meg minek!
    Pápai reptér egy vegetáló alakulat volt 10 egy néhány év-ig csak a kutató-mentőszolgálat miatt létezet. Tulajdon képen már régen be kellet volna zárni Pápát és Szentkirályt meg tartani onnan adni a kutató-mentőszolgálatot sokkal jobb az el helyezkedése, csak rá kell nézni a térképre. Sajnos a Pápai reptér a hideg háborús doktrína egyik maradéka.

  85. “ajánlom nézz után a HM Térképészeti Intézetének tevékenységi körére.”

    Ha Google-n keresel rájuk, a találatok többsége a hírhedt 1925-ös frankhamisítási ügyről fog szólni… Sajnos már azt sem tudták rendesen megcsinálni!

  86. > Igazad van, az ideális helyzet, ha az NFTC-ből rögtön lehet küldeni a pilótákat Svédországba a Gripen képzésre

    Butaság! Ha valaki ennyi ideig távol lenne egyvégtében Mo.-tól, akkor nem fog akarni hazajönni, hanem bekopog Sam bácsinál, hogy hol lehet afgán/iraki bevetésre induló vadászbombázóba beülni és már csapnak is a tenyerébe, repülhet évi 160-180 órákat.

    Sajnos nyugati irányban világot látott ember számára nem vonzó a hazai élet, mert minimum 150 év elmaradásunk van fejben. Hosszabb időre haza kell hozni a pilótákat a két oktatási menet közt, hátha gyökeret vernek és nem lógnak meg!

  87. Luthero

    szval azt mondod szolnokra kéne hozni a c-17 ” flottát”???

    ne jöjjenek hangosak néha itt vannak a gripenek repkedni azt sem szeretjük…. :D
    sztem azért vannak pápán mert épületeket olcsóbb építeni egy meglévő nagy reptérre mint egy kis repteret (szolnok) kibővíten
    és kibővítésen azt értsd h a reptér határait ki kéne tolni ezzel csak az a baj h reptér nyugati és déli határa a 442-es főút az északi a holt-tisza csak a keleti határ maradna de az meg mezőgazdasági terület amit a tulajdonosok olyan csillagászati árakért adnának el (tudván h az állam fizetne ergo a pénz nem akadály)h egyszerűen sokkal gazdaságosabb pápán infrastruktúrát építeni mint szolnokon

    annak ellenére h a logika ezt diktálná az itt lévő alakulatok miatt ahogy te is írtad.

  88. Luthero!

    Lehet, hogy a C-17-esek telepítése sokkal ésszerűbb lenne Szolnokon (bár nem azért vannak itt, hogy az itt állomásozó zászlóaljakat kiszolgálják), csak az a baj hogy a gép talajnyomását teljes terhelés mellett nem bírja el a szolnoki felszállópálya se az állóhelyek, a Pápai viszont igen.

    TG

  89. snakeeye: A hozzánemértők egyik legismertebb jele, hogy beírják az adott topickba +1 század Mig31kéne + xyzdb Grif. Mert nem elég! és hude nemelég.

    Ami viszont csúnya, hogy nem elolvassák mások hozzászolásait, hogy vmi kis halvány fogalmuk legyen hanem lehülyézik a többieket.

    true military porn.

  90. Egy volt magyar MiG-21 pilóta jelenleg már afgánban egyeli a népet A-10-essel.

    Olvastam a fickóról egy cikket. Arra nem emlékeztem, hogy ennyire fiatal volt. 2000 óta nem repül MiG-21 itthon. Ha akkor volt 26 éves, akkor most 36 évesen A-10 pilóta. Azért az odakint már az “igen benne van a korban” pilóta.

  91. Sajnos Pápára annyit költöttek feleslegese: 22 ezer m2 -es állóhelyek, kerítés, lakótelep az amerikainak, fedett hangár, mert semmi nem volt, csak az utóbbi években fejlesztették ( gondolom valami politika volt ebben ), meg az alakulat tíz-egynéhány éves fenntartása ( vegetálása ) amivel egy stratégiailag sokkal fontosabb repteret kellet volna fejleszteni ( Szolnok ).
    Ennyi erővel akár Kunmadarason is meg nyithatták volna a repteret.

  92. Hozzánemértők vs. hozzáértők

    A hozzánemértő azért ír hülyeséget mert nem olvassa eleget a hozzáértők írásait és nem gondolkodik.

    A hozzáértő pedig azért, mert azt gondolja hogy a rendelkezésére álló információk és a logikus gondolkodása alapján mindent tud. Pedig a rendelkezésére álló információk 90%-át a hasonló “hozzáértők” írásaiból szerzi. Így jelenhetett meg a nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban pl. az hogy a B2-esnek antigravitációs(/UFO) hajtóműve van.

  93. Kedves Molni,

    A MiG-21-esen nemcsak 26 évesek repültek. Így a fent említett pilóta is a fiatalabb korosztály tagja.
    http://airbase.blog.hu/2010/01/07/palyamodositas_iii
    Különben kedves Tacsko, ha végig olvasod az életútját, nem volt túl egyszerű pilótának lennie az államokban. Különben, ha valaki 2 évet kint van Kanadában, hazajön egy hónap szabadságra és utána még 3 hónapot tölt Svédországban, ez miért sok?

  94. Kedves Luthero
    A pápai repülőtér újra építését a NATO finanszírozta.Ha politika, akkor nemzetközi katona politika van a háttérben. Lehet, hogy most fölöslegesnek tűnnek a nagy állóhelyek és egyéb fejlesztés, de ők hosszú távra terveznek. lehet, hogy ez itt újdonság. A másik, hogy ha Szolnokot alakították volna át, akkor azzal kezdődött volna minden, hogy elköltöztetik a szolnoki alakulatokat valahova, mivel a szolnoki beton és infrastruktúra nem alkalmas a C-17 fogadására.
    Örülj annak, hogy lett egy újabb repterünk NATO pénzből.

  95. @sdragon

    A MiG-21-esen nemcsak 26 évesek repültek. Így a fent említett pilóta is a fiatalabb korosztály tagja.

    A leírás szerint ő sem MiG-21 pilóta volt, legfeljebb jelölt. 4 éves főiskolásként akkor olyan 22-23 éves lehetett. A leírásban is benne van, hogy hátsó ülésben volt csak, szóló repülése sem volt a MiG-en.

    Nem kukacoskodás, de ő akkor nem volt MiG pilóta szerintem, csak aspiráns. Mondjuk nem is erről keződödtt az eszmecsere. :)

  96. @Luthero

    Nem értem, hogy szerinted miért kölöttek Pápára feleslegesen. Nem csak a jelenlegi 3 db C-17 üzemeltetése a terv. Konkértan még távvezetéket is akarnak oda építeni, hogy a keró odaszállítása olcsóbb legyen. Nagyon hosszú távra terveznek és az is számításba van véve, hogy áttelepülő gépek is itt állnának meg, esetlegesen gyakorlatra tartó gépek, és a C-17 vagy más szállítógépek tartósabb ottlétével is számolnak.

    Szolnok meg miért is fontosabb stratégiailag. Azt meg sdragon leírta, hogy a jenkik kölöttek rá pénz és nem mi. Ha fontos Szolnok, akkor költsön rá a magyar állam.

  97. Luthero!

    akkor még egyszer. A szolnoki beton nem alkalmas a C-17-ek üzemeltetésére, anno már a MiG-21-esére se volt az. Az utolsó sugárhajtású alakulat amely ott települt a 30. felderítő ezred volt L-29 Delfinekkel, valamikor a 70-es években.

    Egy repülőtér (vagy bármi más) telepítésénél felmerülnek az infrastrukturális kérdések mellett, pl foglalkoztatáspolitikai kérdések is. A magyar munkaerő nem elég mobil a szakértők szerint. Az alföldön azok akik alkalmasak repülőgépet üzemeltetni és elég elhivatottak rá hogy katonák legyenek, azokat már felszívta Kecskemét és Szolnok (így is hiánnyal küzdenek). Ellenben a pápai és a szentkirályi ezred felszámolása után lehet számítani azok egy részére akik nem költöztek illetve nem találták meg a számításukat a polgári életben.

    És még egyszer a C-17 csak magyar felségjellel repülnek, azért vannak itt, hogy a programban résztvevő államok szállítási igényeit elégítsék ki, és nem azért hogy a Szolnokon állomásozó alakulatok szállítási igényét ellása. A Magyar Állam sem ezért szállt bele a programba, hanem a stratégiai légiszállítási igényeinek egy részének kielégítése véget. Ebbe nem tartozik bele feltétlenül a szolnokiak szállítása (hacsak nem pl Afganisztánba).

    Tudom, hogy nem fogom megingatni a fixa ideádat, de ez van.

    Nem hiszem, hogy felesleges pénzköltés, ha Pápa térségében is munkához jutnak emberek, pedig én Budapesti lakos vagyok, és civil repműszaki, de azért becsülöm azokat akik feleannyi pénzért, katonaként próbálják ugyan ezt végezni, és szorítok nekik, hogy ezt ne csak az Alföldön tehessék meg.

    És a győriekre visszatérve, kérlek ne keverd össze a békehelyőrséget, azzal hogy harci riadó esetén hogyan kell széttelepülniük.
    Tatának, Debrecennek de akár Szolnoknak sem csak a saját térségét kell megvédenie, ezek a békehelyőrségeik, ennyi. Az első délszláv válság alatt pl Szentkirályról települtek ki helikopterek délre és nem csak otthonról repültek (volt olyan, hogy sorkatonaként 1991 októberében-novemberében reggel hatkor Sz-5 rakétákat pakoltam a szállítóhelikopterbe amely ment le délre a váltással). 1999 kora nyarán, a második délszláv válság alatt vagy egy tucat Mi-24-es sorakozott a Kecskeméti beton melletti füves részen, hogy az esetleges bevetési körzetükhöz közelebb legyenek (saját szememmel láttam, amikor szervizben volta ott az Albatroszok kabinfűtése miatt).

    TG

  98. @Luthero

    O.K., kezdjük az elején.
    Igazad van, Pápa valóban vegetált jó pár évig. Miért is? Magyarország még a NATO csatlakozás előtt ajánlotta fel 3 repülőterét a szövetségnek.(Kecskemét, Ferihegy, Pápa) Az csak mostanában terjedt el, hogy 2001-ben ajánlottuk fel, nyilván ez sem véletlen. Ha Te egy NATO-nak felajánlott repülőteret bezáratnál, nem szívesen ismernéd el, hogy ilyen baromságot csináltál. Ezért most a köztudatba be kell tenni a 2001-es dátumot. A felajánlást elfogadta a NATO, több vizsgálócsoport is járt a kérdéses repülőtereken előtte.

    Szentkirályszabadja:
    Ha Te ezt a repülőteret tartottad volna meg, elég nagy baj. A jövőbeni civil felhasználás is komoly fejlesztések árán lehetséges csak. A repülőtér (futópálya) egy dombra épült, gyakorlatilag az északi végéről a délit nem is lehet látni. A futópálya nem betonos, hanem aszfaltos(http://www.budawestairport.hu), annak idején az utánégetővel felszálló MiG-29 tenyérnyi darabokat szakított fel belőle. A pápai futópálya minősége a vegetálás ellenére is jó maradt.(itt most nem a guruló utakra gondolok) Ajánlott olvasmány ezzel kapcsolatban: hungary.usembassy.gov/media/pdfs/newsletter_may_2008.pdf
    “Successful Testing of the Pápa Air Base Runways for NATO Missions”
    Ha egy repülőtér megtartása mellett döntök, érdemes megfontolni, hogy később milyen célokra tudom használni. Lehetőleg ne csak a kutató-mentő szolgálat üzemeljen ott.

    “fedett hangár”
    Ez egy NSIP beruházás volt, gyakorlatilag teljesen megegyezik a kecskemétivel. A másik (sokkal nagyobb) a résztvevő államok pénzéből lesz felépítve.

    “lakótelep az amerikainak”
    Ez megint nem állja a helyét. Elsősorban magánemberek adták ki a saját 25-30 millió forintos új építésű házaikat.(nem csak amerikaiaknak, hanem még + 10 nemzet számára) Persze ezen sem a segédmunkások kerestek. Hiába, pénzt csak pénzből lehet csinálni…

    “kerítés”
    Ez valóban ül. Elgondolkodtató, hogy egy ilyen beruházás szükséges ahhoz, hogy egy katonai repülőtér megfelelő kerítéssel, és egyéb őrzés-védelmi, biztonságtechnikai felszereléssel legyen ellátva.

    “22 ezer m2 -es állóhelyek”
    Állóhelyek eddig is voltak. Szerinted eddig honnan üzemeltek a gépek? Hozzá kell tenni, hogy ezek is NSIP beruházás keretében kerültek kialakításra, bővítésre. (amiről Te írtál, természetesen nem, azok külföldi és kb. 1,8% magyar pénzből épültek, ahogy molnibalage és sdragon is rámutatott) Nyilván nekik a kényelem a fontos, hogy mindegyik gépük egy helyre koncentráltan helyezkedjen el, ezzel is gyorsítva a kiszolgálást.

    Egyébként lesz még pár beruházás, szintén nemzetközi pénzből:
    http://www.natotender.gov.hu/files/0e98b7d79ce05ae215402279ef0d63b8/sac-program-namsa-tenderek.pdf

    További előnye Pápának (szerintem) a meglévő betonfedezékek, és a nagy alapterület. A fedezékek kiválóan alkalmasak pl. szállítmányok tárolására, a kiszolgáló járművek fedett helyen történő tartására is. Párat át alakítanak raktárnak, a C-17 alkatrészek számára.(egyébként ezek felújítása is meg van pályáztatva, ld. fent)

    Véleményem szerint Pápát nem kellett volna bezárni 2001-ben, hanem az eredeti terveknek megfelelően 87. Bakony HHE-t áthelyezni. Az igazi pazarlás a szentkirályi épületek felújítása volt. Lehet, hogy ez most felháborít, de ha nem az utópisztikus álmokat nézzük, hanem a valóságot, akkor azok az épületek egy-két önkormányzaté lettek, most pedig a BudaWest-é. Pár hónappal a bezárás előtt még felszerelték a beléptető rendszert, aszfaltozott parkolót csináltak, nyílászárókat cseréltek, stb… A döntés gyakorlatilag már 2003 őszén megvolt… Ha mindezeket a pápai repülőtérre költötték volna, szerintem előrébb lennénk. Volt olyan parancsnok, aki szemrevételezte Pápát és megállapította, hogy helikopterek üzemeltetésére alkalmatlan, mivel nincsenek állóhelyek. Én a Google Earth-tel Pápán kb. 40m-es állóhelyeket mértem, ugyanez Szenkirályszabadján 20m! Egy évvel Szentkirályszabadja bezárása után egy nyílt napon megnéztem a hangárt… Az ajtók lelopkodva, stb… Ugyanez Pápán 3 és fél év vegetálás után: azonnal használható volt. Persze nem hi-tech, hanem a 80-as évek színvonala, de mégis!
    El tudom képzelni amúgy a 2003-as szituációt:
    A honvédelmi miniszter előtt két jegyzőkönyv a 87. BHHE diszlokációjának helyszíneivel:
    Pápa:alkalmatlan
    Szolnok:alkalmas
    Nem volt kérdés. 2003 elejéig még azt lehetett hallani, hogy a 87. BHHE Pápára diszlokál. Gondolom a parancsnok ennek tudatában próbálta a helyzetet javítani, és egy kicsit húzni az időt az áttelepülésnek. Nem sikerült neki…
    Ha 2001-ben sor került volna rá, már egy felújított repülőtéren lehetett volna várni az azonos repülőnemek összevonását.(hozzáteszem, szerintem Szentkirályszabadja akkor is (2003-2004) jobb állapotban volt, mint Szolnok.

    Bocs, egy kicsit hosszú lett.
    Ha valamiért gonoszkodásnak éreznétek amit leírtam, nem az volt a szándékom vele. A mai pillanatnyi helyzet alapján gondoltam újra az akkor történteket. A parancsnoki szemrevételezést (Szentkirály-Pápa) nem állítom biztosan, mindenesetre logikusnak tűnik, hogy megkérdeztek pár fontos vezetőt, hogy milyen alternatívák vannak. Ez a rész pletykákon alapul, mint ahogy az is (csak?) pletyka, hogy a Pápa – Szentkirályszabadja bezárás egy sörözés közben dőlt el, vagy újabban az AN-26 ismételt Szolnokra telepítése is az?

    Üdv:dralcx

  99. Kedves dralcx,
    Igenis nagy hiba volt a szentkirályi bázis bezárása. Nemcsak a miatt, hogy a bezárás előtt újították teljesen fel az épületeket és a fénytechnikát, hanem, hogy mennyi kiesést okoz az a katonai reptér. Szentkirályszabadja mellett fekszik a jelenlegi egyetlen helikopterek által használt lőtér Hajmáskéren. Például egy lövészet alkalmával 10 perc alatt érte el a Mi-24-es a lőteret, elvégezte a feladatát majd visszatért. Az egész kb 30 perc. Kiszámolhatod egy nap hányan tudták így elvégezni a kijelölt feladatot.
    Most hogy történik? Áttelepül a szolnoki csapat Hajmáskér környékére és onnan, tábori körülmények között üzemelnek.
    A másik, nézd meg, mennyi külföldi helikopteres gyakorlat volt, pont a hajmáskéri lőtér közelsége miatt. A hollandok például évente legalább egyszer jöttek, mert ilyen ideális helyen gyakorolhattak magyar kollégáikkal. Most már igazából nem jönnek. Ez is veszteség. Az a baj, hogy annak idején a minisztérium saját érdekből döntött így. Nézd meg, melyik terület képviselője volt Iváncsik államtitkár,kijé Szekeres Imre, és már tudod is miért maradt meg Szolnok.
    Az is egy jó kérdés, ki az az őrült nemzet, aki mindkét katonai repülőterét 50 km-es körzetbe teszi?

  100. Különben a Bakony HHE áthelyezésénél nem kerülhetett szóba Pápa, ugyanis akkor már a NATO kapta meg, mint bázis repülőtér. Bázis repülőtéren nem üzemelhet hazai repülőegység, kivéve a kutató-mentő szolgálat, lásd amikor Taszár volt hasonló szerepben.

  101. Tisztelt sdragon!

    “Különben a Bakony HHE áthelyezésénél nem kerülhetett szóba Pápa, ugyanis akkor már a NATO kapta meg, mint bázis repülőtér. Bázis repülőtéren nem üzemelhet hazai repülőegység, kivéve a kutató-mentő szolgálat, lásd amikor Taszár volt hasonló szerepben”

    Ez azért óriási tévedés. A NATO ugyanis MI is vagyunk. Pápa ugyanúgy NATO-nak felajánlott repülőtér, mint Kecskemét. Miért ne állomásozhatna ott magyar technika? Pápa mint tartalék (kitérő) repülőtér szerepelt, egyben a befogadó nemzeti támogatás repülőtere. Ha lenne megfelelő számú repülőtechnikánk, ott is állomásozhatna akár egy ezred is. A pápai repülőteret nem adtuk át soha, senkinek. Taszár teljesen más tészta: a taszári repülőteret tisztán amerikai hasznosításra, és ideiglenesen adtuk át. Egyébként ez a különbség SAC program és a taszári felajánlás között. A SAC program MOU-ja (Memorandum of Understanding) rögzíti, hogy legalább 25-30 éves programról van szó. Létezik egy kormányrendelet, ami tisztázza az ingatlantulajdonokat részletesen, arra az esetre is kitérve, ha a program befejeződik. Az ingatlanok, új objektumok természetesen magyar kézben maradnának.

    Szentkirályszabadja

    Elhiheted nekem, hogy igenis szóba került az ezred Pápára történő diszlokációja. Konkrét neveket is tudnék ezzel kapcsolatban mondani, de szerintem nem lenne etikus.
    Igazad van, kár Szentkirályért, nem is állítottam az ellenkezőjét, mert a jelenlegi helyzetből indultam ki. Az eredeti (politikai) elképzelés szerint Magyarország és a Magyar Honvédség kb. 50-60 repülőeszközének (2003-2004)felesleges öt katonai repülőteret fenntartani: Szentkirályszabadja, Taszár, Pápa, Kecskemét, Szolnok.

    Hajmáskér

    Jómagam is megtettem az utat a “0” pontról Pápára helikopterrel, ami kb. 15-20 perc…
    Nem túl nagy a távolság…
    Amúgy a kitelepülést Újmajorba mostanság Szolnok irányából igazi sikersztoriként kommentálják, hogy igen, mi képesek vagyunk egy tábort kiépíteni, és onnan üzemeltetni a gépeket.(amúgy volt már lövészet Pápáról is…)
    A nemzetközi gyakorlatok elsősorban a pénzen buknak meg. Az idei legnagyobb gyakorlat a Clever Ferret 2010.
    “Emellett pedig a Gripenek is részt vesznek a gyakorlaton, akárcsak az olasz légierő vadászbombázói. Utóbbiak vagy hazai légibázisukról felszállva repülnek át Magyarországra, vagy pedig pápai áttelepülés után hajtják végre feladataikat. E kérdés szintén a gyakorlat kezdetéig dől el. ”
    Ha nem jönnek (települnek) át, az megint csak pénz kérdése. Volt már nemzetközi gyakorlat Pápán is… (Cooperative Sarex, Toxic Trip, stb…)
    Pápán kb. 98-99-ben voltak már német Tornadok, svéd Viggenek, Gripen is, azt hiszem.
    Szerintem a csekély érdeklődés a hajmáskéri lőtér iránt főleg a pénzhiánynak tudható be.

    Visszatérve Szentkirályszabadjára:
    A dolog valahol ott lett elrontva 2000-2001 környékén, hogy a légierő parancsnoka akkoriban Talla volt. Nézve a két repülőtér akkori kiépítettségét(mindkettőt személyesen tapasztaltam a kérdéses időszakban) nem találok logikus érveket Szentkirályszabadja javára. Ha veszel egy NATO-nak felajánlott repülőteret, és egy dombra épült, 2000 m-s aszfaltcsíkkal rendelkező repülőteret, Te melyiket választod? Nyilván azért nem Szentkirályszabadja volt a NATO-nak felajánlott repülőtér, mert a felajánláskor nem is volt alkalmas arra. Vannak bizonyos kritériumok, amelyeknek meg kell felelni. Ha jól tudom, nagyjából két F-14 század elhelyezése, és üzemeltetésének biztosítása, stb…(ezt lehet, hogy pontosan meg tudja valaki más mondani) Pápán már akkor kiépített töltőkút-rendszer volt, mind központi töltőcsonkos, mind pisztolyos töltésre kialakítva. (kb. ugyanannyi idő alatt 4x többet lehet tölteni nyílt, azaz pisztolyos módszerrel, mint töltőkocsiról) A NATO-nak felajánlott repülőtér egyben magában hordozta az NSIP pénzek felhasználásának lehetőségét is, ami az ország szempontjából nem volt mindegy. (azt hiszem, kb. 70-30% a megoszlási arány NATO-tisztán magyar vonatkozásban) Ha még emlékszel, akkoriban (2001) próbálták Pápát kicserélni Taszárra, ez azonban az összes NSIP pénz visszafizetését is jelentette volna. Az más kérdés, hogy az időközben elkezdődött és be is fejeződött felújítások hatására 2004-ben Szentkirályszabadja felújított épületekkel rendelkezett, Pápán pedig csak addig használatlanul álló épületek voltak.

    dralcx

  102. Kedves dralcx,
    Mivel Pápa bázis repülőtér, ugyanúgy mint Taszár volt, az különleges státusz. Ott NATO csapatok állomásozhatnak. Mi is használhatjuk, de megszabott feltételei vannak.
    Én nem azon filozók, hogy miért nem Pápára mentek Szentkirály miatt, hanem azon, hogy miért lett Szolnok lett Szentkirályszabadja helyett. Katonailag is furcsa, hogy hazánk két katonai repülőtere 50 km-re van egymástól, valamint a tartalék adásnak is nagyobb lenne az eredménye.

  103. Tisztelt sdragon!

    A bázisrepülőtér dologban nem tudok egyetérteni Veled. A megnevezés csak arra utal, hogy a repülőtéren nem állomásozik állandó jelleggel repülőtechnika (saját). Nehezen tudom elképzelni, hogy minden ország fenntart egy ilyen repülőteret, ahol gyakorlatilag semmi sincs. Szerintem ez csak magyar sajátosság.
    A szentkirályi dolgot is értem.(már majdnem visszaírtam, hogy szerintem miért Szolnokot választották, de már leírtam) Gondolom Téged az foglalkoztat, hogy miért 87. BHHE és miért nem Szolnok került áthelyezésre. A választ Te magad fogalmaztad meg, a kulcsszó Iváncsik és Szekeres.

    Üdv: dralcx

  104. az esetleg eszetekbe sem jutott h 4 harcoló alakulatból 3 miért az ország keleti felében(Hódmezővásárhely Debrecen Szolnok) diszlokál és ezért került Szolnokra a Bakony HHE…
    azt nem mondom h nem volt benne a keze a két fentebb említett úriembernek de nem hiszem h ők lennének a fő ok (mellesleg van is Szolnokon olyan félelem h bezárják a helikoptrebázist mert nem az mszp nyert a választásokon)…

  105. ja és azt sem felejtsük el h így csak 1 alakulatot kellett átvezényelni (és ezzel felforgatni több száz család életét nem mellékesen)nem hármat(25/88 KVZ, 34.BL KMZ és 86.helikopter ezred)amivel értelemszerűen sokkal több család került volna hasonló szituációba mint amit a szentkirályi állomány családjainak kellett átélni…

  106. Azt hiszem, hogy a döntéshozókat is meglepte, hogy hányan vállalták a költözést, szolgálatteljesítést a szentkirályiak közül. Ez a cikk 220 főről ír:
    http://www.haborumuveszete.hu/rovatok/angelskin/mhnews/szolnok02/

    Azt, hogy a szolnokiak közül ki vállalta volna a költözést, nehéz megmondani. Annak idején Nagyorosziból csak páran mentek át Győrbe, ha jól tudom.

    Szerintem Szolnok bezárása még csak pletyka… Hová mennének? Pár év múlva, elképzelhető, hogy költségmegtakarításra hivatkozva be kívánják zárni, elnézve a mai géphelyzetet…

    Ha pár év múlva Pápa teljesen elkészül, és visszakerülnek magyar kézbe az ideiglenesen átadott épületek, már van értelme gondolkodni. A pletyka alapján a könnyű lövészek Tatára mennének, de még így is kevés a hely.

    Rossz belegondolni, hogy ma mit nevezünk repülő, ill. helikopter bázisnak. A MiG-29 kivonása után Kecskeméten összesen 19 repülő eszköz marad!(jól számolok?)
    Én ’95-ben voltam sorkatona és akkor kb. ennyi gépet vittünk ki egy repülésre! (8-9 harci (75AP és 96MF) 4-5 UTI (69UM) és 4-5 MiG-23 (MF és UB))
    Persze, az más idő volt… 3 harcászati repülőezreddel, 2 helikopteres alakulattal, (vagy 3? Börgönd még ment akkor?) asszem még Tököl is működött.

  107. dralcx!

    Börgöndöt 1991 végén 1992 elején számolták fel. 1991 augusztásban kapta meg Szentkirály a felszámolt könyvtár anyagát. Szeptemberben még Szolnokra mentek onnan sorszerelői kiképzésre, de november már Tökölön voltak velem együtt a volt osztálytársaim.
    Tökölt szerintem 1998-2000 környékén számolták fel.

    TG

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.