Lehetséges, hogy a közeljövőben bővülni fog a Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk üzemeltetőinek nem kifejezetten hosszú listája. A gyártó ugyanis az utóbbi időben nagyon nyomul egy japán megrendelésért, a Felkelő Nap Országának ugyanis jelenleg nincs modern, nagy magasságú felderítő kapacitása, viszont titkosszolgálati és egyéb feladatokra jól jönne pár HALE (high altitude, long endurance – nagy magasságú, hosszú repülési idejű) UAV.
A Northrop Grumman az elmúlt időszakban egy nagyobb szabású ázsiai túrára indult a típussal, melynek egyik teljes méretű makettjét végigcipelték a Távol-Keleten. E körút során útba ejtették Ausztráliát és Szingapúrt is – mindkettő potenciális üzlettárs –, most pedig megérkeztek az utolsó állomásra, Japánba. A szigetország katonai vezetőinek március 24-25-én nyílt lehetőségük rá, hogy testközelből is megszemléljék a közel 14 méter hosszú, és 35 méteres szárnyfesztávú monstrumot.
Arról sajnos nincsenek információink, hogy milyen reakciót váltottak ki a vélhetően nem 190 centis átlagmagasságú japán tisztviselőkből a Global Hawk méretei, de annyi biztos, hogy a következő öt éves költségvetési tervben megtalálható az RQ-4 beszerzésének terve, tehát valamikor 2011 és 2015 között lesz esedékes az üzlet nyélbe ütése. Már ha ugyebár az Egyesült Államok kormánya rábólint a technológia eladására. Azonban nem valószínű, hogy ilyen közeli szövetségestől megtagadnák ezt.
A Japán hivatalos indoklás a beszerzésére egyébként az, hogy a Kína-Észak-Korea-Oroszország hármas a szomszédságban egy nem túl bizalomgerjesztő trió. Nem mintha az elmúlt száz (vagy inkább ezer) év során bármikor jóban lettek volna velük, de a közelmúltban még inkább szükségessé vált a japánoknak, hogy figyelemmel kísérjék, mit művelnek a többiek.
Itt főleg Észak-Koreára gondoltak, mely a nemzetközi közösség erős ellenvetése ellenére serényen fejleszti nukleáris csapásmérő képességét, ráadásul úgy, hogy előzetesen nem szokta bejelenteni, hogy éppen egy új rakétát szándékozik tesztelni. Phenjan ezen tevékenysége pedig érthető módon idegesíti Japánt… De mind az újfent világhatalmi státuszra törekvő Oroszországgal, mind pedig a továbbra sem kimondottan japánbarát Kínával is meggyűlhet a bajuk. Ilyen helyzetekben pedig kimondottan jól jön, ha van egy olyan típusunk, mely a nemzetközi járatok utazási magassága fölött kényelmesen repülhet be az ellenség területe fölé, és közben a földi légvédelemtől sem kell különösebben félnie.
„kényelmesen repülhet be az ellenség területe fölé, és közben a földi légvédelemtől sem kell különösebben félnie. „őő mértnem?
ezt én sem értem valaki okosítson már ki minket Fade-el mert nagyon úgy néz ki h buták vagyunk mint a föld :)
Egy műsorban mintha azt hallottam volna, hogy azért, mert jó magasra tud emelkedni.
az a jó magas 21.000m oda már a 60-as évek színvonalát képviselő orosz légvédelmi rakéták is simán fellőttek lásd u-2 vs. sz-75 dvina tehát ez tuti nem lehet ok…
Mekkora lehet egy ilyennek a „radarkeresztmetszete”? Milyen messziről lehet észlelni?
nem lopakodó ha erre gondolsz nem is volt cél a tervezésnél…
Tudom hogy nem egy B-2, de látszik a gépen hogy próbálták csökkenteni az észlelhetőséget itt-ott. (vezérsíkok, hajtómű helyzete, sok kompozit). Mennyire mehet ez közel az észak-koreai határhoz mielőtt észrevennék? Hogy hogy repül be felé észrevétlenül, az engem is érdekelne.
A mai kamerarendszerek mellett és a ’60-es évek légévdelmi rendszereinek hatótávolsága miatt relatív biztonságban van a GH. 21 km magasan repülő közeledő cél ellen van 40-45 km ferde hatótávolsága a Volhovnak. Nem szabad ilyen közel menni, csak akkor meg mit derít fel ilyen távolságból a gép…?
A GH nagy területek ellenőrzéséhez jó. Ausztráliának pl. megfelelő, hogy a környező vizeket ellenőrzése alatt tartsa. Az első félkomoly légvédelemmel rendelkező ellen olyan távolságban tarja a GH-t, hogy érdemi felderítési adattal nem szolgálhat.
Én sem vágom annyira, hogy a GH-ban mi olyan nagyon jó…
Asszimetrikus hadviseléshez kicsit drága és minek 20 km magasan repülni, mikor ott 99,99%-ban CAS támogatáshoz kell UAV.
1 igazit kellett volna asaját lábán körbeküldeni. Nagyobb lett volna a 6ás. Hogy is áll ez az izé a Geofizikával összehasonlítva? Mármint azon kívül, hogy nem kell bele manus, akire rájöhet a szarás 10 repült óra után.
http://kinovegas.ru/news/prervannyj_polet_garri_pauehrsa/2010-03-09-6978