„Ha már van 5. generációs lopakodó vadászunk, legyen mán’ új stratégiai bombázónk is!” – gondolhatták az orosz vezetők. És lőn…
Kedves olvasók, engedjetek (remélem tegeződhetünk) meg nekem egy egészen apró jóslatot, aztán vagy bejön, vagy nem. A következő lenne: 2010 a bombázók éve lesz. Itt most természetesen nem a különlegesen jó testi adottságokkal rendelkező hölgyekre gondoltam, hanem a különböző nemzetek légierőinél szolgálatban álló stratégiai bombázókra. Hogy végül igazam lett-e, azt majd az év végi áttekintőben meglátjuk. Addig is maradjatok velünk!
Eme kissé költői bevezető után nézzük a mai menüt.
Az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke, Vlagyimir Putyin március 4-én fejtette ki azon véleményét, miszerint országuknak el kell kezdenie egy új, ötödik generációs, csökkentett észlelhetőségű, nagy sebességű stratégiai bombázó fejlesztését.
„Nem szabad csak egy új fejlesztésre hagyatkoznunk!” – mondta Putyin, a Szuhoj T-50-re célozva. „Az ötödik generációs vadászgép fejlesztésének befejeztével el kell kezdenünk a munkát egy következő generációs, nagy hatótávolságú repülőgéppel, az új stratégiai rakétahordozónkkal.”
Igencsak ambiciózus tervéről igazi konkrétumokat sajnos nem árult el, azt viszont elmondta, hogy az orosz hadiiparnak az új, fejlettebb hajtóművek, fedélzeti elektronika és a gyártáshoz használt anyagok fejlesztésébe kell rengeteg energiát fektetnie a közeljövőben, mivel csak ez vezethet majd a sikerhez.
Beszédében az elnök nem meglepő módon egekig magasztalta a PAK-FA-t, melynek január 29-is első repülését egy új korszak első lépcsőfokának tartja. Azt azonban ő is kihangsúlyozta, hogy 2015 előtt biztosan nem áll szolgálatba a T-50, mely előtt még egy nagyjából 2000 órás berepülési program van.
Mondókájából még annyit érdemes kiemelni, hogy „szó szerint égünk a vágytól, hogy felfrissíthessük elöregedett katonai repülőgép-flottánkat!”. Nos, minden bizonnyal így van, ha a jó öreg Vlagyimir ezt vallja.
Arról már korábban beszámoltunk, hogy a jövőben 1500 új harci gép beszerzése várható az Orosz Légierő számára, melyek mind-mind a hazai iparnak adnak munkát. Azonban a bombázókról nem esett szó, pedig akárcsak az amcsiknál, úgy Ivánéknál is igencsak megérettek már a cserére a régi motorosok (vagyis izé, hajtóművesek).
Az 1956-ban szolgálatba állt Tupoljev Tu-95 Bear és leszármazottai felett annak ellenére, hogy még ma is igen jelentős elrettentő erőt képviselnek, már nagyon eljárt az idő. A még szolgálatban álló 64 „Medve” mellett a 16 modernebbnek számító Tu-160 jelenti a stratégiai bombázóerőket Oroszországban. Őket egészíti ki még 120 darab szintén nem tinédzserkorú Tu-22M3 taktikai bombázó.
A fenti masinákat váltaná le a 2025 és 2030 között szolgálatba álló, és a korábbi híreknek megfelelően a Tupoljev által fejlesztendő PAK-DA. A név a PAK-FA-hoz hasonlóan mozaikszó: a gyönyörűséges Perspektivnyi Aviatsionnyi Kompleks Dalney Aviatsyi (cirill betűvel írva: Перспективный авиационный комплекс дальней авиации ) kifejezést takarja, mely magyarul körülbelül annyit tesz (a nyelvészektől előre elnézést kérek): a Stratégiai Légierő Jövőbeni Légi Komplexuma.
Egy elképzelés a PAK-DA-ról
Annak ellenére, hogy a 2025-ös évszám is jó tizenöt év múlva lesz csak esedékes, ha jobban belegondolunk, igencsak optimista feltételezés. Ennyi idő alatt talán még az Amerikai Légierő sem jut hozzá új stratégiai bombázóhoz, főleg most, hogy a B-3 fejlesztése befuccsolt, és a közös Lockheed-Boeing terv is kútba esett.
Érdekes versenyfutás kezdődhet tehát. A kommentekben és a fórumban pedig ki-ki kifejtheti véleményét: vajon kinek lesz előbb új generációs stratégiai bombázója?
