A Boeing bejelentette, hogy Macon-i létesítményében megkezdődött az A-10 Thunderbolt II csatarepülőgépek új szárnyainak gyártása.
A cég és az Amerikai Légierő között 2007 júniusában köttetett egy közel 2 milliárd dolláros szerződés, melynek értelmében 242 A-10 kap új, megerősített szárnyakat 2018-ig. Az elmúlt évtized Közel- és Távol-keleti misszióiban a flotta rendkívüli igénybevételnek volt kitéve, melynek következtében az általában telepakolt szárnyak cseréje szükségessé vált.
„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy segíthetünk ezen fontos eszközök élettartamának megnövelésében, mivel a háborúkban kiemelkedő szerepet játszanak. Ez a program egy fontos mérföldköve a Boeing azon elhatározásának, hogy karbantartási és nagyjavítási munkákat végezzen bármilyen repülőgép-típuson, függetlenül attól, hogy ki volt a gyártó.” – mondta Dennis Muilenburg, a Boeing Védelmi- és Űrrészlegének elnök-vezérigazgatója.
A „szárnycsere” a következő képen fog zajlani: a gyárból a szárnyak készletezve, négy részben (három szárnyszekció plusz a beszereléshez szükséges kisebb részegységek) kerülnek a Hill AFB-re. Ott a légierő szakemberei egyenként végzik majd el a gépeken a munkálatokat.
A Boeing tervei szerint az első készlet szeptemberben kerül leszállításra, a legnagyobb termelési ütem pedig nem fogja meghaladni az évi 50 darabot.
A Fairchild-Republic gyártmányú A-10 Thunderbolt II csatagépekből jelenleg körülbelül 350 példány áll szolgálatban az Egyesült Államokban, azonban jelentős részük nem otthon tartózkodik, hanem valahol Afganisztánban keseríti meg a tálibok mindennapjait.
Nagyon helyes! Végre! Az volt a barom, aki mindenáron kiakarta vonni ezeket a Baseball ütőket!
Egy mázliuk van Iránnal kapcsolatban, hogy nem adtak el nekik belőe vagy 60 darabot, mert akkor tényleg nagy problémájuk lenne az amiknak…
Remélem Kecskeméten is lesz belőlük, ha lesz repnap!
Végre nem csak az új csilli villi gépekre gondolnak. Szerintem az A-10 a legjobb szárazföldi támogató gép! Én örülnék, ha lenne utódja! Persze elég specializált gép, de gondoljuk el mit tettek volna az amik ha nem lett volna velük Irakban vagy most Afganisztánban. Egy csomó olyan feladatot ellát amit mondjuk az F-16 vagy a többi gép csak nehezebben vagy drágábban(ez is szempont manapság) esetleg sehogy nem tudna megoldani!
Nem értelek Tomcat. Senki nem akarta kivonni őket. Kb. 10 éve is arról volt szó, hogy hogyan tolható ki a gépek élettartama 2030-ig.
Egyes fejeben felmerült, hogy CAS feladatkörben F-35C helyettesítheti. Na, ez viszont tényleg elborult ötlet. Lehet gyors jet géppel is CAS-t adni, hiszen más gép is megteszi ezt, csak nem úgy, ahogy az A-10 teszi.
Viszont mi lesz 20 év múlva? Örökké nem tartható fiatalon egy gép, a hajtóműve, akkor már tényleg elég koros valami lesz. 0-ról terveznek megint egy hasonló feladatkörű gépet?
Molni!
Az Öböl háború előtt volt róla szó, hogy kivonják öket, de közbeszólt a háború.
Molni!
Valahol olvastam, hogy kiakarták vonni, mikor a hideg háború véget ért és az szovjet páncélos armadát már nem kellett megállítani….CSak jött az Iraki háború, később Koszovó, Afganisztán, Irak és maradtak!
Egyszrű, ha ennyire specifikált gépről van szó, egy A-10-est, csak egy másik A-10-el lehet leváltanai!
Ennyi meg van oldva a dolog… Csak most jön, hagy a gyártó sor bezárva, a pénz, meg a pénz!
5 milliárdból az egész megoldható, és ebben jó néhány tucat gép benne lenne! Modern, bevált elektronikát integrálni, a többi szinte adott! Hiszen nem kell egy telejesen új gépet tervezni, csak újabb példányokat építeni! Elvégre a szárnyak már adottak lesznek!
A hajtóműre is lehet megoldást találni!
Ha van erős gárda, aki lobbizik érte, akkor megoldható!
Az öbölháború előtt, de még utána is voltak olyanok akik ki akarták vonni az A-10est. De az öbölháborúban nyújtott teljesítménye messze túlszárnyalta az összes többi típusét!
Szerintem egy újragyártott A-10 új avionikával lehet lenyomná a baszott drága csilli villi gépeket! :D
Jelenleg nem kell újragyártani. Az A-10C az vajon mi? :)
A lenyomná, mint többit, mint CAS gép. Viszont továbbra sem ka radart a gép, önvédelmi képességei változatlan korlátozottak. AIM-9M és viszlát, talán X is, de HMS nélkül a jelek szerint. SEAD képessége továbbra sem lesz.
Valaki említette az üzemeltetésit is. Nos, nem csak A-10 képzelehető el, mint CAS gép. Léteznek olcsóbb alternatívák is.
http://katpol.blog.hu/2008/11/21/coin_repulogepek_part_1
Persze kisebb fegyverterhelésűek a gépek, de gyakorlatilag ugyanazt a fegyverzetet elvihetik, mint a nagytesó.
De a nagy tesó eléggé sérülésálló! Szerintem a váltó típusról mindenképpen gondoskodni kellene! Ha jól tudom az A-10C ben is még a régi kormányvezérlés van ami izomerős munka egy kis hidraulikus rásegítéssel. Az új gyártásúakban talán meg lehetne oldani a fly-by-wire vezérlést. esetleg egy két helyen kompozitot is alkalmazhatnának ahol nem muszáj a páncélzat! Esetleg egy modernebb hajtómű sem ártana!
Az FBW és a sérülésállóság szerintem az egymást legjobban kizáró dolgok.
Az öbölháborúban az elvesztett 4db A-10ből kettőt a hidraulika rendszer sérülése miatt vesztettek el! Irányíthatatlanná váltak a gépek!
az FBW rendszert lehet többszörözni, esetleg ki lehet találni egy még modernebb sérülésállóbb rendszert is.
Juj, te itt most nagyon kevered a dolgokat.
Az FBW rendszernek hidraulika sérüléséhez az égvilágon semmi köze nincs. Az egyik az ‘agy’ a másik az ‘izom’ a gépen. Ha FBW lett volna a gép akkor is oda gép. Hiába volt ‘agy’ – jelen esetben a pilóta – ha az ‘izom’ meghalt.
Az FBW a hidraulikus rendszernek dolgoz ki vezérlő parancsokat a pilótától kapott input alapján, és ebből lesz vezérelt kitérítés a kormányszerveken. Azokat most is hidraulika mozgatja az összes gépen 1-2 újabbat vagy kísérletit leszámítva.
Volt kísérlet elektromotorokkal, de fejből meg nem mondom, hogy mi használ ilyen rendszert ma, a rendszerbe állt vadász- vagy utasszálító gépeken. Ezt power by wire vezérlésnek hívják.
> Volt kísérlet elektromotorokkal, de fejből meg nem mondom, hogy mi használ ilyen rendszert ma, a rendszerbe állt vadász- vagy utasszálító gépeken. Ezt power by wire vezérlésnek hívják.
Ez nem egészen így van. Az ilyen gépekben a kormányfelület közelébe kicsi, de erős egyéni hidromotorokat szereltek és ezek kapják árammal a tápot. Nem hiszem, hogy lenne olyan szelszin, ami képes közvetlenül árammal tekerni a csűrőket, meg efféle, a villanymozdonyok nyomatéka például elég sovány a gőzösökhöz képest.
Molninak igaza van, CAS feladatkörre optimalizált , tervezett gép. most folyik a modernizálás A-10C variánsra, ami főleg avionikát tartalmaz. A kormányvezérlő rendszere gyárilag fly by wire, csak esetünkben a wire szó alatt acélsodronyt (bowden) kell érteni :D Nem tudok róla , hogy lennének hidraulikus buszterei (bár attól még lehet) .
Ha a kezemben lenne a döntés én is addig tartanám őket üzemben amíg lehetséges, mert rendkívül primitív és ezáltal megbízható gép.
> Az FBW és a sérülésállóság szerintem az egymást legjobban kizáró dolgok
Amennyiben az A-10-estől elvárjuk, hogy az Apokalipszis Lovasait is ki tudja lőni a végső nagy csatában, akkor nem szerencsés az FWB használata, mert az atomrobbanáskor keletkező EMP-t utálják a tranzisztorok.
> Nem tudok róla , hogy lennének hidraulikus buszterei (bár attól még lehet)
Az eredeti MiG-15-öst alig lehetett vezetni, mert nem volt rásegítése, ezért hamar bejött a MiG-15bisz. A Warthog annál párszor nagyobb, szerintem jó sok babgulyás és túrós batyu kéne hozzá hidraulika nélkül….
Tacsko ennyi hülyeséget nem hordjál már össze. Egy villanymotor(szervó) forgatónyomatékban simán el tud kenni akármit. Ültél már a 74-es trolin? akkor tudod miről beszélek. Amúgy a modellrepülősők is szervót használnak.
Az A-10 hidraulikus vezérlésű, de ha elszáll mindkét hidraulika-kör, akkor egy vészkapcsolóval át lehet állni, kézierő-acélsodrony vezérlésre.
Atomrobbanás esetén meg előbb olvad rá a gép a pilótára, minthogy tönkremenjen az FBW. Atomrobbanás esetén, amúgy is letiltanak, minden repülést. A nukleáris hamuban nem ajánlott repü
A villanymotor nyomatéka is függ egy-két dologtól,meg a hidroszivattyút is hajtani kell valamivel.Magától nem megy.
Nem tudom az A-10 a hajtómű,vagy villanymotor hajtja a szívatyút.
A villanymotor rögtön képes leadni a legnagyobb nyomatékát, míg pl egy bentinmotor, csak a meghatározott fordulatszám elérése után.
Ma az M1-en lefotóztam a vásárolt 3 magyar MRAP-ot!
az első hozzászóláshoz szeretném hozzá fűzni, hogy ha adtak is volna el Iránnak A-10-eseket, akkor azzal ugyan úgy jártak volna az irániak, mint az F-14- esekkel. Az embargó miatt már régóta nem tudnák üzemeltetni a gépeket.
@tomsi
Irán már megoldotta az F-14-esek üzemeltetését. Alkatrészgyártás, felújítás, korszerűsítés. Kínától vagy Oroszországtól nyilván kaptak ehhez egy kis szakmai segítséget.
Nem tartom kizártnak, hogy az F-14-eseik fegyverzetében rendszeresítették, vagy rendszeresíteni fogják a Python-3 valamelyik kínai változatát és a közép-hatótávolságú, aktív lokátoros PL-12-t.
Mert egy-két éve beindítottak valamilyen korszerűsítési-átfegyverzési programot, amiről leginkább csak az derült ki, hogy a siker miatt igen meg vannak elégedve önmagukkal.
Tyutyu KÉPET!! Érdekelne :)
Az a „megoldotta” azt jelenti, hogy a gépek kb. 1/4-e üzemképes.
Oroszoktól milyen segítséget kapnának egy jenki variaszárnyú géphez, ami még analóg elektronikás? Ahoz hogyan illesztesz egy elvileg full digitális PL-12-őt?
Az láttjuk, hogy az F-14-gyel kb. egyidős F-5E lemásolása úgy ahogy megy. Az F-5E viszont nagyon nem F-14, semmilyen szinten.
Pl-12-őt láttám már Iránban egyáltalán?
Kicsit sok a „ha”…
> Atomrobbanás esetén meg előbb olvad rá a gép a pilótára, minthogy tönkremenjen az FBW.
Az EMP még 1000 kilométerről is csinál kékhalált a számítógépnek, ha a légkörön kívül történik a robbantás és van pár megatonna. Ehhez képest a legnagyobb Cárbomba sem égetett fel semmit 90km-en túl. A tranzisztorok viszont az elektroncsövekhez képest sokkal rosszabbul tűrik az EMP-t és minél kisebbek, annál sebezhetőbbek.
>Atomrobbanás esetén, amúgy is letiltanak, minden repülést.
Ami természetesen hülyeség, pl. az amcsik B-52 / B-1 / B-2 bombázói pont azért vannak, hogy atomot szórjanak és nem csak egy fordulóban. A VSZ/NATO daliás időkben az európai hadszíntéren egyszerre ment volna a légiháború, a tankcsata és a neutronbomba-háború Kijevtől Calais-ig.
> A nukleáris hamuban nem ajánlott repülni
Mit számít ilyesmi katonáéknál? Az atomcsend-egyezmény előtt a magyar MiG-19PM / MiG-21F-13 pilóták rendszeresen repültek sztratoszférában olyan magas sugárszint mellett, hogy az oxigénmaszk gégecsövét hat hetente kellett cserélni, mert a sugárzástól szétmállott, a magassági ruhákban fél év alatt szétfoszlott a gumi – annyi radioaktív por volt a magaslégkörben a nyílt felszíni H-bomba tesztek miatt. Évi 60 órára kellett emiatt korlátozni a repült időt szuperszónikus vadászon. (Akkoriban Korea miatt a nagymagasságú légharcban hittek.)
Azért is állt le ezzel a nyílt robbantgatási őrülettel minden szuperhatalom, mert már a polgári légközlekedést is veszélyezette, utána csak föld alá elásva robbantottak atombomba-tesztet.
> Hamarosan új szárnyakat kapnak az A-10-esek
Küldjünk Új Szárnyakat az A-10 pilótáknak? Nekem van egy fél polc lerakva.
Faraday kalicka….
@Molnibalage
Ezért fogalmaztam óvatosan, feltételes módban.
Állítólag cserélték a radart (pl. itt jöhetnek képbe a külföldi szakemberek), de ezt nem teljesen értem.
Néhány lehetőség:
1. Ha mondjuk a MiG-29, vagy a Szu-27 lokátorát, illetve azok valamelyikének egy fokkal korszerűbb változatát rakták be, az eleve nem tud annyit, mint az AWG-9. Legfeljebb szélesebb a látószöge.
2. A MiG-31 lokátora megfelelne, de ők ahhoz aligha férnek hozzá.
3. Csak egyes egységeket cseréltek korszerűbbre a lokátoron.
4.. Dezinformáció lenne az egész?
Valószínű, hogy mire megoldották az önerőből történő üzemeltetést-nagyjavítást, csak két századnyi gép maradt olyan állapotban, hogy lehetett velük valamit kezdeni. Lásd magyar MiG-29-esek állapota.
F-14 másolatot már nem is lenne érdemes gyártani, az a gép túlhaladott. Inkább a MiG-31 megvételével próbálkoznak, vagy a Szu-27 kínai másolata lesz belőle.
A PL.12-nél csak találgattam, előfordulhat, hogy külföldi segítséggel, egyszerűsített formában sikerült lemásolniuk a Phoenix-et…
De ha Te többet tudsz, akkor írd meg a frankót, kiváncsian várom.
Tacsk0
szokás szerint kevered a szezont a fazonnal…
Ha légkörön _kívül_ történik a robbanás, akkor a) föld alatt van b) a világűrben. Az a) esetben az EMP hatás nagyon kis területre koncentrálódik, az utóbbinak (azon kívül, hogy sérti a nukleáris fegyverek világűrbe telepítésének nemzetközi szerződését, de ez mellékes) nem sok haszna van, a hőhatás területe csillagászati léptékben elhanyagolható, lökéshullám nem alakul ki, az EMP sugárzást meg megfogja az ionoszféra (lásd: NAP).
Mit számít ilyesmi katonáéknál? Az atomcsend-egyezmény előtt a magyar MiG-19PM / MiG-21F-13 pilóták rendszeresen repültek sztratoszférában olyan magas sugárszint mellett, hogy az oxigénmaszk gégecsövét hat hetente kellett cserélni, mert a sugárzástól szétmállott, a magassági ruhákban fél év alatt szétfoszlott a gumi – annyi radioaktív por volt a magaslégkörben a nyílt felszíni H-bomba tesztek miatt. Évi 60 órára kellett emiatt korlátozni a repült időt szuperszónikus vadászon. (Akkoriban Korea miatt a nagymagasságú légharcban hittek.)
Az első részéről nem tudok semmit, soha nem halottam róla. A második része viszont nekem hatalmas tévedésnek tűnik. Az alábbi „apróságokat” felejted el.
– Az akkori műanyagok nem voltak UV stabilizáltak, ma sem miden műanyag az. Az UV sugárzás bontja a műanyagot, főleg az akkorit. A 6 hétben még akkor is kételkedek. 6 hónap – vagy esetleg 6 év – reálisabb és akkor sem szétmállik. Előbb lesz rajta a falvastagság túl kicsi és a kis túlnyomás – túlnyomásos volt a oxigénrendszer? – miatt is előbb-utóbb felhasad egy helyen, vagy csak szimlán a mechanikai igénybevétel gyűri el.
– A radioaktív háttérsugárzás kb. 1-2%-nál soha nem volt több a kísérletekből vissza maradt sugárzás. Ma ez valahol 0,1%-0,01% táján van területektől függően. Az ember éves sugárdózisának 60% idelent természetes eredetű. Odafent 10 km-en egy nagyságrenddel nagyobb a kozmikus sugárzás és minden egyéb kozmikus hatás sugárterhelése, mert a vastag légkör nem szűrí meg.
Tacsk0 megint ivott egy kortyot a koktélból.
1. Ha mondjuk a MiG-29, vagy a Szu-27 lokátorát, illetve azok valamelyikének egy fokkal korszerűbb változatát rakták be, az eleve nem tud annyit, mint az AWG-9. Legfeljebb szélesebb a látószöge.
Az F-14 lokátora a mai is elég tekintélyt parancsoló +/- 70 fok azimuth értékkel tudott pásztázni. Természetesen ekkor egy teljes pásztázás több sávban kb. 13 másodpercig tartott. Szimultán célleküzdés estén ez felejtős volt, mert nem volt kellő adatfrissítés az MCG jelekhez.
2. A MiG-31 lokátora megfelelne, de ők ahhoz aligha férnek hozzá.
Méretre és tömegre is? A gép súlypontját nem vágná haza, ha egyáltalán elfére az F-14 orrában. 30 éves orosz radart egy 40 éves jenki gépe. Hát elég érdekes mutatvány lenne.
3. Csak egyes egységeket cseréltek korszerűbbre a lokátoron.
A korszerűsítés helyett első lépésban a képességvisszanyerés lett volna az első lépés, mert a sah bukása után a jenkik távozáskor ezt-azt kiszereltek.
4.. Dezinformáció lenne az egész?
Mármint mi? A légiharc rakéta gyártás? Szerintem a rendelkezésre álló AIM-9 rakéták valamilyen szintű másolásáról lehet szó. Viszont a cicusokhoz és F-4 gépeikhez anno max. a ’70-es évek beli verziót kaphatták meg. Akor AIM-9G, H vagy esetleg J variáns. Fogalama sincs, hogy mit kaptak, de egyik sem túl tápos valami.
Valószínű, hogy mire megoldották az önerőből történő üzemeltetést-nagyjavítást, csak két századnyi gép maradt olyan állapotban, hogy lehetett velük valamit kezdeni. Lásd magyar MiG-29-esek állapota.
Ez a megoldás valószínűleg a kannibalizáció és esetleg kisebb dolgok gyártása. A hajtómű és radar valószínűleg olyan dolgok, amivel nem tudnak mit kezdeni.
F-14 másolatot már nem is lenne érdemes gyártani, az a gép túlhaladott. Inkább a MiG-31 megvételével próbálkoznak, vagy a Szu-27 kínai másolata lesz belőle.
A MiG-31 feleadatköre más, abból sincs új gép. Minek vennél meg 25-30 éves gépeket?
A PL.12-nél csak találgattam, előfordulhat, hogy külföldi segítséggel, egyszerűsített formában sikerült lemásolniuk a Phoenix-et…
Az AIM-54A mai szemmel bizony már korszerűtlen bizonyos paramétereit nézve. Pl. batár nehéz és nagy. Nem lenne túl sok értelme másolni.
Lehet, hogy kinematikai hatótávolsága elvban nagy, csak egy modernebb EW háborúban a cicus régebbi radarját lehet birizgálni – a jenkik csak ismerik saját cuccukat – és akkor a radar el sem lát olyan messze, amilyenre a rakétát el lehetne küldeni. Inkább egy fele / harmad akkora tömegű, kisebb hatótávolságú rakéta a kívánatos, de jó manőverezőképességgel. Az AIM-54 manőverező képessége pocsék, alapvetően nem vadászok ellen készült. Más kérdés, hogy azok ellen is használták.
De ha Te többet tudsz, akkor írd meg a frankót, kiváncsian várom.
Én inkább fordíva látom. Attól, hogy keveset vagy szinte semmit nem tudni, nem kellene fantáziálásokba belemenni.
Azon gondolkozz el, hogy egy turbinán másodpercenként jópár tucat kiló levegő átmegy, ami kb. egy hőlégballon mennyiség, ráadásul a gép teste töltött, vonzza a port, a kabin és műszerrekesz túlnyomásához pedig a hajtóműről vesznek el levegőt. Gyakorlatilag túlnyomáson kapja a radioaktivitást ember és gép.
A Debreceni Egyetemen a falon van vagy volt egy hosszú papírcsík, az ötvenes évek elejétől mérték az esővízben a sugárszennyezést, voltak szép kilengések a grafikonon. 1957-nél egy helyen négy csíkkal meg van magasítva, hogy kiférjen, na az volt a mayaki katasztrófa. Egyébként a skála logaritmikus…
Kit érdekel az a radioaktivitás, ha 0,1%-a annak a mennyiségnek, amit a földön állva kap a gép folyamatosan? Vágod? És odafent még durvább sugárzás van, tehát ahhoz képest még inkább elhanyagolható a dolog.
A gyakorlatilag semmihez képest a 3 nagyságrendes növekedés soknak tűnik, ha a szinte nem is mérhető mennyiség nő 3 nagyságrenddel akkor is az lesz, hogy a 0,1 – 0,01%-ból lesz 1-10%-a a természetesnek, amit mindig megkapsz…
Laikusként annyit fűznék hozzá, minden számolgatás nélkül, hogy szerintem túlragozzátok a dolgot.
Az A-10 hk gyilkosnak készült ny. Eu.-ba. Biztos számoltak a nukleáris fegyverekkel, de nem hinném, hogy ennyire túlbonyolították volna.
Ha a Szu megindul, akkor atom nélkül elhullottak volna a NATO erők, akkor meg nem reptetik őket ha ők lőnek. Ha a Szu lő, akkor meg mindegy, mert a földön olvadnak el. Amúgy is tök mindegy 1000km-re mi van az EMP-vel. Nem egyet lőnek.
Amúgy meg ha már A-10, ott a lőszer is sugárzik valamennyire, nem?
De ez mind „szerintem”
Tacsk0 téveszméje és rögeszméje az EMP. A gépek fel voltak készítve egy nukleáris háborúra is és vegyi csapásra is, ilyen környezetben is lehet őket üzemeltetni, csak éppen picit más ez a fajta üzemeltetés.
Árnyékolni is lehet a kritikus rendszereket.
Nagy átlagban semmit nem kell abból komolyan venni, amit Tacsk0 leír. Ezt már bizonyította az Air Power blogtól kezdve az index fórumain keresztül idáig.
@Molnibalage
„Szerintem a rendelkezésre álló AIM-9 rakéták valamilyen szintű másolásáról lehet szó. Viszont a cicusokhoz és F-4 gépeikhez anno max. a ‘70-es évek beli verziót kaphatták meg. Akor AIM-9G, H vagy esetleg J variáns. Fogalama sincs, hogy mit kaptak, de egyik sem túl tápos valami.”
Ők se hülyék, látják, hogy mi a perspektíva. Nyilván lemásolták a régi Sidewindereket, de a jövőt szerintem korszerűbb, kínai cucokkal képzelik el. Kínának rendkívül fontos partner az Iráni Iszlám Köztársaság, és Kína azért már előrébb tart, mint az AIM-9G…
Kína legutoljára a Python 3 raktétához fért hozzá még a ’80-es években. Az a jenkik AIM-9L szinte körül volt vagy még ott sem, mert AIM-9G-t is használtak ’82-ben a Beka-völgy felett.
kínai rakéták:
The PiLi-5 (PL-5) short-range air-to-air missile (SRAAM) U.S. AIM-9G Sidewinder
The PiLi-7 (PL-7) is the infrared-homing, short-range air-to-air missile (SRAAM) French Magic R550
The PiLi-8 (PL-8) is a Chinese copy of the Israeli Rafael Python-3 infrared-homing short-range air-to-air missile (SRAAM)
The PiLi-11 (PL-11) semi-active radar-homing medium-range air-to-air missile (MRAAM) based on the seeker technology of the Italian Alenia Aspide. U.S. AIM-7 Sparrow MRAAM
he PiLi-12 (PL-12) is an active radar-homing ‘beyond-visual-range’ medium-range air-to-air missile (MRAAM) U.S. AIM-120 AMRAAM and Russian R-77 (NATO codename: AA-12 Adder)
A P-3-at nem a kilencvenes években adták el nekik?
Azóta eltelt kb. 15 év és időközben biztosan továbbfinomították a P-3 elektronikáját, megoldásait. Ehhez szerezhettek P-4 mintadarabokat innen-onnan, a nagyvilágból, meg alaposan tanulmányozhatták a Szu-27 R-73-asát.
Az AIM-9G-hez: Nyilván nem ez volt a jellemző, talán azért alkalmazták, mert még nem volt elég modernebb rakéta, vagy inkább szerették volna ellőni a fölösleges régi raktárkészleteket, az ipari megsemmisítés helyett. Bár az „öreg” rakétákat fel lehet újítani és vannak korszerűsítési lehetőségek…
A második vonalbeli arab gépek ellen még elég lehetett az AIM-9G is. Főleg ha duplán indítottak pl. a MiG-21MF-re.
Szerinted?
Köszi Snakeye!
Ezt az Aspide-klónt rég elfelejtettem, pedig elképzelhető, hogy Iránban rendszeresítették az F-14-eken és a Phantomokon.
Félaktív radarirányítású, de sokkal többet tud, mint a sima R-27, az egyik könyvben 100 km hatótávolságot olvastam róla. Ez nyilván csak nagy magasságban valósulhat meg, de együttműködve a Tomcat radarjával (nagy sebességgel, szemből közeledő cél esetén) elérheti a 120-130 km körüli indítási távolságot, ami egyáltalán nem rossz adat. Az AIM-120C változatai, amelyeket az F-15, F-16 gépek visznek, szerintem nem tudnak ennyit.
Jól gondolom, hogy szembetalálkozásnál az Aspide-t hordozó gép előbb indíthat, mint az AIM-120C-7-et hordozó amerikai vadászgépek?
Persze tényleges háborúban ennek kevés a jelentősége, mert az F-14 légibázisok környékén ott ólálkodnak majd a Raptorok…
A PL-5-höz hogyan kapcsolódik az AIM-9G? Honnan szerzett a kommunista Kína olyat?
Tekintve, hogy a PL-8 1988 vagy 89 óta van rendszerben van elég nehezen jön össze a ’90-es évek beli tech. transzfer a Python 3 kapcsán. :)
Az Aspide-ot szintén értem. Az egy AIM-7 klón vagy ahhoz közeli valami. Az R-27-ből is az RE verzióra adnak meg egyes helyeken 100 km-et, de ez a román népmese kategória. Indító gép 10-12 km magasan a cél is ilyen magasan,M2.0+ sebességgel közeledik. Kb. így lehetséges a 100 km. Az AIM-7 és AIM-120 is ilyen esetben lehet 70-80 km is, csak ennek semmiféle realitása nincs. Nézd meg, hogy éles helyzetben milyen távolságokró indították vadászok ellen a fenti rakétákat. Talán még 30km felett egyszer sem vagy elenyésző százalékban.
(A sima R-27R az kb. egy AIM-7F/M.)
Továbbá az is fura, hogy lassan már annyi feltételezéssel étlél, hogy az iráni F-14 és F-4 gépek számára csak a konyai mosogató integrációját nem feltételezted eddig… :)
Mire fel ez a határataln optimizmus?
Ha elvben még nagyobb lenne az Aspide kinematikai hatótávolsága, az akkor sem érne semmit egy C-7-tel szemben. A félaktív rendszer miatt a besugárzásjelző gyakorlatilag azonnal figyelmeztete a megvilágító radar üzemód váltására. Tehát papíron hiába nagyobb picivel a kinematikai hatótávolsága az olasz cuccnak, a DLZ és NEZ emiatt jóval kisebb, mint egy akármilyen szériás AIM-120B-é.
nem soroltam fel az összes kínai rakétatípust!
az orosz rakéták másolatai is megvannak nekik külön. A pithon3 továbbfejlesztése is hadrendbe állt már kínában a J-10eseken került rendszeresítésre. érdekes de a 200db R-77 nem voltak megelégedve!
azt hogy honnan szereztek be esetleges amerikai technológiát a kínaiak? hát jó pénzért minden eladó!
hát jó pénzért minden eladó!
Ezzel soha nem értettem egyet. Soroljam csak a haditechnikai példákat?
– F-22?
– Nem degradált F-35?
– Nyílt forráskódú F-35?
– Szu-34
Ez csak az utóbbi pár év.
A Hidegháború alatt – ahol a rettegett SZU-vel kellett volna hadakozni – a legközlebbi szövetségesek közül is csak> az angolok kaptak AIM-9M-et 1990 előtt. AIM-7M-et sem kapott addig rajtuk kívűl más, vagy ők sem. Az angol Skyfalsh asszem AIM-7F klón volt.
A többi szövetséges esetleg AIM-9L verziót kaphatott, a többiek degradált M verziót – ez volt az S – vagy régebbit kaphatott.
Ennyit arról, hogy mit adnak pénzért és mit nem…
Na skacok, megint kezdődik… Kezdünk belecsöppenni az érdekesebb témákba.
@Molnibalage
„A PL-5-höz hogyan kapcsolódik az AIM-9G? Honnan szerzett a kommunista Kína olyat?”
A VNDK felett lelőtt nagyszámú gép roncsairól.
A Snakeye által talált táblázat nem biztos, hogy minden részletében pontos. A Python-3 doksiját tehát kevéssel az amerikai-kínai viszony erőteljes lehűlése előtt adták át. Egyébként az Aspide kicenszét is akkoriban (89-ben?)vették meg.
Fellapoztam a típuskönyvet. Azt írja az Aspide-1A-ról, hogy:
„Az am-i AIM-7E-ből kifejlesztett, nagyobb távolságban lévő légi célok ellen szánt repülőgép-fedélzeti rakétafegyver. A továbbfejlesztés eredményeként hatótávolsága a kétszeresére nőtt, az irányítórendszer zavarvédettsége jelentősen javult. A hatótávolság növekedését a kisebb elektronikai berendezések alkalmazása révén felszabadult helyre beépített nagyobb tömegű hajtómű teszi lehetővé, a zavarvédettséget az új lokátoros követőfej használatával sikerült fokozni. Indulótömeg: 220 kg, átlag repülősebesség: 4M, robbanótöltet tömege: 35 kg, hatótávolság: 100 km.”
Ehhez annyit tennék hozzá, hogy hajólégvédelmi fegyverként is elég elterjedt, az alacsonyan, föld/vízháttérben, mélyrepülésben haladó célok ellen is hatékony, továbbá, hogy az olaszok kidolgozták az aktív önirányítású változatát.
A VNDK felett lelőtt nagyszámú gép roncsairól.
Ez bennem is felmerült, csak ezt a variánst csak 1970 és 72 között gyárották és csak Navy gépek használták. Olyan sok alkalom nem adódhatott és az sem ép cuccott jelentett.
Szóval miért olyan valószínűtlen, hogy Irán bevezesse a baráti Kína Aspide-változatát a Kandúron? Talán az R-27RE-t könnyebb lenne felvenni a fegyverzetbe? Vagy szerinted a Phoenix másolása az egyenesebb út?
@Molnibalage
Kína már az 1980-88-as irak-iráni háború idején szállított Iránnak mindenféle hadianyagot. (Tudtommal azidőtájt Irak szintén a vevőjük volt, bár valószínűleg kisebb mértékben.)
Szóval már akkor megvolt a kínai-iráni kapcsolat, nem lehet, hogy Irán adott el nekik Sidewindereket?
Tulajdonképpen a sah légiereje milyen AIM-9 változatokat rendszeresített?
Abban biztos vagyok, hogy nem érték be a B-vel.
Ezt már írtam. Nem tudom.
Onedin: Sött Kína lett Iraq legnagyobb fegyverszálítója + a betanítást/kiképzést se négerek csinálták.
Pont emiatt volt óriási pofon az egész hadművelet Kínának, a NYi légierő úgy bombázta rottyá az Iraqi erőket, hogy mármár tényleg rossz volt nézni. A rendszerek amiket hatékonynak hittek, amivel úgy gondolták komoly problémákat tudnak okozni egy véletlen háborúban az amiknak nagy szart értek. A késöbb bekövetkező Kína népi hadsereg -> professzionális hadsereg váltás az Iraqi háboruhoz köthető, 2000ben ugye még azon vicceltünk, hogy Taiwanba átúszni problémás…..
Onedin: Nem tudom mi ez az Irán mánia. Dicséretes teljesítmény, hogy az F5öt lekoppintották és, hogy jópár kandurjuk repképes, de ezek 40+éves rendszerek. Nem potensek akkor sem ha kapnának akár pár láda 120Ct se.
http://www.iiaf.net/
Ez a császári légierő honlapja, itt kéne nézelődni rakéta-ügyekben, de én mostanában aligha érek rá.
@Fade
Engem nagyon érdekelnek az egzotikus, harmadik világbeli légierők és hadseregek.
Amúgy megköszönném, ha felvilágosítana valaki, hogy tul.képpen melyik társaság volt a fő szállítója 80-88 között:
a, Iránnak
b, Iraknak
Mert Irak esetében gyanúsak a franciák…
meg az oroszok
Irak esetében a fő szállítók Franciország és Szovjetunió voltak. Előbbi főleg Mirage F1 változatokat szállított, de rövid ideig Super Etendard gépek is repültek iraki színekben Exocet rakétákkal. A szovjetek Mig-21/23 és Szu-22-eseket szállított nagy számban. Állítólag a háború éveiben több százas nagyságrendben szerzett be irak harci repülőket a veszteségek pótlására. Ez persze – mint minden adat ezzel a konfliktussal kapcsolatban – fenntartásokkal kezelendő.
Nem tudok arról, hogy Iránnak nagyobb repülőgép beszerzései lettek volna a háború alatt. Elsősorban F-14, F-4 és F-5 gépekkel repültek. Ezekhez nem egészen legális úton – sokszor Izraelen keresztül! – szereztek be pótalkatrészeket. A háború után, illetve az 1991-es háború után kerültek ex-iraki, illetve új szovjet/orosz gyártású Mig-29, Szu-24 és kínai F-6 / F-7-esek az országba.
Ezt azzal egészíteném ki, hogy a háború végére Iraknak megérkezett a MiG-29. De valamiért -esetleg nem volt pénzük elegendő alkatrészre?-
igen lassan haladtak a Fulcrum átképzéssel. A Sivatagi Vihar kezdetén meglepően kevés „teljes értékű” hajózóval rendelkeztek a típuson. Több volt a gép, mint a tapasztalt pilóta.
Érdekes színfolt még, hogy erősen tervezték a Mirage-2000 rendszeresítését. Ettől vélhetően az Irán elleni háború befejeződése, illetve az anyagi csőd térítette el őket.
Kicsit sokkal tartozhattak a franciáknak, akik a 2000-est már nem voltak hajlandóak hitelbe szállítani.
Mi a meglepő benne? A szovjeteknél is lassan haladt már a program. 2 év alatt nem lehet tisztességesen rendszerbe állítani egy típust, max. kapkodva.
S ha jól rémlik,amit egy olvasott ismerősömtől hallottam régen, akkor a 2000-es beszerzés ejtése után fordultak a Fulcrum-import felé.
Tehát eredetileg a M-2000-et szerették volna.
Lehet, hogy a 4000-esnél a franciák ugyancsak nyilvántartották Irakot? Az F-14 ellen kellett volna ez a gép…
Az A-10-esek valóban kemény gépek. Képesek bármely ellenséges földi járművet, tüzérségi eszközt, épületet vagy bunkert a túlvilágra küldeni. Az Öböl-háborúban több mint 1000 iraki tüzérségi eszközt, 2000 harckocsit és még ennél is több egyéb járművet semmisítettek meg az A-10-esek. Kétségtelenül az A-10 az Amerikai szárazföldi erők egyik leghatékonyabb támogatója, de mellettük az Apache helikopterek is tizedelik az ellenséges szárazföldi erőket. Most viszont a legnagyobb hangsúly a pilóta nélküli repülők hadrendbe állításán van. Már a Predator drónok és egyéb UAV-k is képesek ember nélkül rakétákat és bombákat célbajuttatni.
Bízom benne hogy az A-10 tényleg szolgálatban marad még 2020 után is. Halálos párost alkotnak majd az A-10-esek a Predatorokkal és a többi pilóta nélküli repülővel.