No nem a tengerek vízszintjének emelkedése miatt, hanem mert véleményük szerint akár még az is megeshet, hogy folyamatos jelleggel Ticonderoga-k, vagy Arleigh Burke-ök jelennek meg a messzi északon, amik pedig nem jegesmedve nézőbe érkeznének.
Köztudott, hogy nem is olyan régen az Obama-adminisztráció a korábbi várakozásoknak megfelelően hűvösre tette az amerikai rakétavédelmi rendszer Európába telepítendő részét. Ennek Moszkva igencsak örült és ahogy várható volt cserébe ők meg visszavonták azon fenyegetésüket, miszerint Iskander rakétákat telepítenek a kalinyingrádi régióba. Ezt egyébként most vasárnap jelentette be Medvegyev elnök.
Ugyanakkor a NATO-követük, Dmitrij Rogozin által adott interjúból kiderül, hogy nem igazán nyugodtak rakétavédelmi vonalon, aggasztja őket a rendszer Aegis-rendszerű hadihajókra telepített megoldása. Hiszen így „nem tudni hol lesz a rendszer holnap” áll a nyilatkozatban.
Erre a valós lehetőségre és az arktiszi jégpáncél kiterjedésének csökkenésére alapozza a kérdésben Moszkva a jelenlegi, legrosszabb eshetőséget, mely nem más, mint rakétavédelmi képességgel felvértezett NATO hadihajók megjelenése Oroszország szibériai és távol-keleti partjainak közelében elhaladó Északi tengeri út (Északkeleti átjáró) mentén.
Rogozin nyilatkozatából kiderült, hogy Moszkva állítólagosan amiatt aggódik, hogy a nagyrészt sarki vizeken áthaladó, éppen ezért nem egész évben hajózható útvonal a klímaváltozás miatt egész évben alkalmassá válik a hajók közlekedésére. Ami szerintük azt vonhatja maga után, hogy a NATO egész biztosan bemerészkedik a térségbe:
„A jég visszavonulhat, elolvadhat, ami minden bizonnyal NATO jelenlétet eredményezne az Arktisz területén. Régóta tervezik már ezt és nagyon rossz eshetőségként a rakétavédelem is megjelenhet ezeken a hajókon.” – nyilatkozta Rogozin.
Ismerős kép, ugye? Moszkva érthetően nem igen szeretné, ha holmi amerikai hadihajók netán ilyesmivel múlatnák az időt arrafelé, vagy úgy egyáltalán jelen lennének
Igazán kedves ezektől az ami bácsiktól hogy még így is gondoskodnak védelmünkről. Bár az Arktisz környékén őrjáratozni egy Iránból érkező rakéta ellen szerintem vajmi keveset érhet. Vagy nem is az onnan érkező rakéták zavarhatják meg mindennapjainkat? Lehet, hogy nem is Irán elleni védelmet szolgálta volt a csehekhez, meg a lengyelekhez telepített rakétavédelmi rendszer? A Földközi-tenger keleti részében, és a Fekete-tengeren talán több értelme lenn őrjáratoztatni az BMD hajókat.
De tulajdonképpen mi is vigyázna ránk, hiszen jelen pillanatban csak 18 hajó képes az űrből érkező fenyegetések ellen védelmet nyújtani. Ezek közül három cirkáló a többi romboló: USS John Paul Jones (DDG 53), USS Curtis Wilbur (DDG 54), USS Stout (DDG 55), USS John S. McCain (DDG 56), USS Russell (DDG 59), USS Paul Hamilton (DDG 60), USS Ramage (DDG 61), USS Fitzgerald (DDG 62), USS Stethem (DDG 63), USS Benfold (DDG 65), USS Milius (DDG 69), USS Hopper (DDG 70), USS Decatur (DDG 73), USS Higgins (DDG 76), USS O’Kane (DDG 77) USS Shiloh (CG 67), USS Lake Erie (CG 70), és a zátonyokkal még nem igazán bíró USS Port Royal (CG 73). Sajnálatos módon egyiknek sincs a közelben honi kikötője. Az Európához legközelebbiben Norfolkban is csak két egység a Stout és a Ramage rombolók állomásoznak. Csak a rend kedvérét San Diegoban Decatur, Benfold, Milius, Higgins és John Paul Jones Hawaiin Lake Erie és Port Royal, Russell, O’Kane, Paul Hamilton és Hopper, Jokoszukában a Shiloh, Stethem, Curtis Wilbur, John S McCain, Fitzgerald.
Kicsit olyan érzésem van, hogy a politikusok megint nem tudták mire is képes a haderő. 2013-ig 28 hajó 2015-re pedig 32 egység lesz képes űrbéli célpontok ellen tevékenykedni. Jó pár év van még tehát hátra, amíg aggódni kell a Moszkvaiaknak az ami hajók miatt, és amíg hajókkal lesznek képesek megvédeni minket a tengeren túlról, lehet hogy messze több pénzt felemésztve mint egy telepített rendszer.