Az MMRCA tenderre jelentkezett gyártók alkalmazottai, a benevezett típusok rajongói, a repülésben jártas szakírók és laikusok egyaránt hatalmas várakozással tekintenek a verseny elé.
A 126 darab (vagy még több) közepes többfeladatú vadászbombázó indiai rendszeresítésére indított versenyt sokak az évszázad egyik legnagyobb harcigép-beszerzésének tartják. A tenderre benevezett típusok technikai adatait eddig elemezték, a következő héttől kezdve azonban a gyakorlatban is megbizonyosodnak az ígért képességek felől.
Az első versenyző, a Boeing nevével fémjelzett F/A-18E/F Super Hornet a jövő héten érkezik a bangalore-i repülőtérre, hogy – az amerikai pilóták és műszakiak segítségével – az indiai szakemberek tanulmányozhassák. A további vetélytársak, a Lockheed Martin F-16IN, a Dassault Rafale, a Saab Gripen NG, az EADS Eurofighter Typhoon és MiG-35 a jövőben követhetik a Super Hornetet, azonban ez az első fázisban nem kötelező, csak ajánlott. A bangalore-i próbák után Lehbe költözik az összes típus, a már kötelező, nagy magasságban végrehajtott tesztelésekre, valamint később továbbállnak (azaz szárnyalnak) a jaisalmeri fegyvertesztekhez.
Az Indiai Légierő illetékesei minden teszthelyszínre kijelöltek 2-2 tesztpilótát, akik nyüstölik majd a gépeket. A cél az, hogy minél gyorsabban, de alaposan elvégezzék a teszteket, hogy jövő év áprilisa-májusa környékén eredményt tudjanak hirdetni.
Első nekifutásra 126 többfeladatú repülőgép beszerzését határozták el 10,5 milliárd dollár értékben. Ennek az összegnek a felét gazdasági ellentételezésként vissza kell forgatni a vevő ország gazdaságába. Egy többfeladatú típus rendszerbe állítása jelentős megtakarítást jelenthet, hiszen a csapásmérő MiG-27-es és SEPECAT Jaguar, valamint az elfogó vadász MiG-21 és 23-as típusok helyett már csak egy típust kell rendszerben tartani, valamint ahhoz pilótákat kiképezni.
httpv://www.youtube.com/watch?v=IxIm36up6Kc
Mindegyik gép mellet szolnak érvek, de a favorit a Super Hornet.
A Rafale a Eurofighter és a Gripen NG lehet még esélyes.
Szerintem a Gripen ellen szól, hogy hasonló „kialakítású” és teljesítményű, mint a leendő Tejas. A Rafale ellen a hajtóműve szól, ellentétben a Eurofighterrel és a Hornettel. Úgy vélem az embargó mumusától való félelemnél magasabb a nyugati technológia iránti igény így a MIG-35 kizárható.
Kérdés hogy a Lockheed hogy kampányol az F-16 al de akkor már Indiában nála esélyesebb a SuperGripen.
Én is a Super Hornetre fogadnék.
Szerintem mindenképpen hajófedélzeti üzemre képes gépet választanak, így a Hornet mellett a Rafale jöhet képbe. Az F-16 Pakisztán miatt, a Gripen a mérete miatt (Medium Multi-Role Combat Aircraft), valamint kiforratlansága miatt is felejtős. Az Eurofighter a kiváló képessége mellett a nyugati, de nem amerikai volta miatt esélyes. A MiG-35 pedig…hát, ha India a MiG-29-esekkel szerzett rossz tapasztalatait vesszük alapul, akkor temethető…
Mi a baj a Rafalfe hajtóművével?
Olvasd el a Rafale-típusismertetőnket ;)
https://htka.hu/2009/03/21/dassault-rafale/
A Rafale gépből bizots, hogy nem 126 haditengerészeti változatot vennének. Annyire nem gazdagok. Az én favoritom az SH.
Még így sem értem. A magas hőterhelésről eddig is tudtam, ebben semmi új nincs. A jelek szerint nincs komoly üzemidő probléma vagy konstrukciós hiba a hajtóműben. Egyszerűen a gép nagy baja, hogy szinte már az F-22 árával vetekszik, ahogy az EF-2000 is.
A Rafale hajtóművével az a baj hogy gyenge a Tejas-hoz. Az Indiaiaknál minden bizonnyal jóval esélyesebb egy olyan gép, aminek a hajtóművét megrendelhetik a Tejas-ba is.
A hajtómű a fő ok, ami miatt szerintem Indiában a Gripen NG esélyesebb a Rafale-nál.
A befutó persze továbbra is a SuperHornet utána a Typhoon.
Az F-16IN lehet még egy mázlifaktor de egyelőre a Rafale után sorolom. A MIG-35-öst ha jól árasítják, akkor talán nem a „futottak még” kategóriába kerül, de mindenképp kieső.